Akio Toyoda egyik legbizalmasabb munkatársaként Satora nem kis feladat vár: az ő vezénylete alatt válik majd a Toyota a világ elsőszámú autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává.

A Toyota történetének talán legnagyobb kihívásoktól terhes, mégis egyértelműen eddigi legsikeresebb időszakát levezénylő Akio Toyoda ekként kommentálta az Igazgatótanács elnökeként betöltendő új feladatkörét, és Sato elsőszámú operatív vezetővé történő előléptetését:

„A Toyota Igazgatótanácsának mai rendkívüli ülésén az a döntés született, hogy Takeshi Uchiyamada elnök áprilisban nyugdíjba vonulása okán lemond posztjáról, és engem neveznek ki új elnöknek az igazgatótanács élére, a vállalat új operatív vezetője pedig Koji Sato lesz. Ezeket a fejleményeket Uchiyamada igazgatótanácsi elnök visszavonulása tette szükségessé. Úgy gondoltam, hogy a Toyota átalakulásának és továbbvitelének legjobb módja az lenne, ha én az igazgatótanács elnökeként tudnám támogatni az új vezetőt. Ez a gondolatmenet vezetett a mai döntéshez. Uchiyamada igazgatótanácsi elnök régóta támogatott engem minden elképzelhető módon. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy kifejezzem legmélyebb elismerésemet. Őszintén köszönöm, elnök úr!

Engem közel másfél évtizede közvetlenül azután neveztek ki vezetőnek, hogy cégünk a globális pénzügyi válság miatt visszaesett. Ezt követően cégünk egy sor olyan válsággal szembesült, amelyek veszélyeztették túlélésünket, mint például a globális visszahívási válság és a nagy kelet-japán földrengés. Utólag visszagondolva ez a 13 év a túlélésért való napi szintű küzdelem időszaka volt, egyik napról a másikra. Ugyanakkor úgy hiszem, hogy  válság idején két út tárul elénk. Az egyik a rövid távú sikerhez vagy a gyors győzelemhez vezető út. A másik egy út, amely visszavezet azokhoz az alapvető, lényeges értékekhez és filozófiákhoz, amelyek erőt adtak nekünk, és amelyeknek megőrzése hosszútávú fennmaradásunk és sikerünk záloga. Én az utóbbit választottam. Ez volt az út a Toyota filozófiájához – hogy egyre jobb autókat készítsünk, és a legjobb vállalattá váljunk, amely a világ minden régiójában érdekelt, értékelt, szeretik és bíznak benne. Más szóval, ez azt jelentette, hogy tevékenységünket termékek és régiók köré összpontosítjuk. Ez egy buktatókkal teli út volt, amely rendkívül sok időt igényelt annak érdekében, hogy meghozza gyümölcsét, és éppen emiatt nem értik vagy értékelik azok, akik a rövid távra összpontosítanak. És valóban időbe telt. Ennek ellenére, köszönhetően a Toyota család 370.000 tagjának, akik különböző szerepkörükben a világ minden pontján arra törekedtek, hogy egyre jobb autókat készítsünk, termékeink nagymértékben átalakultak. Megújítottuk a régebbi bestsellereket, mint a Crown és a Corolla, és visszahoztuk a sportautókat a GT majd GR 86, a GR Supra és a GR Yaris képében. Ugyanakkor figyelmet fordítottunk a haszongépjárművekre is. A TNGA három pillére, a házon belüli vállalati rendszerünk és a régióalapú struktúránk közötti szinergia azt jelenti, hogy a jármű kategóriájától függetlenül munkatársaink a világ igényeinek kielégítésére összpontosítanak. Úgy gondolom, hogy velük sikerült létrehoznunk egy ilyen „genbát” (egy helyet ahol valódi érték születik) a Toyota által. Ezt követően 2020-ban lefektettük a Toyota filozófiáját, amely egyértelműen kifejezi azokat a meggyőződéseket és értékeket, amelyeket tovább kell adnunk vállalati családunk következő generációinak is: remélem, hogy a Toyota Filozófia olyan pillérként szolgál majd, ahová a felső vezetés következő generációja visszatérhet, ha esetleg eltévedne. Úgy gondolom, hogy ez alatt a 13 év alatt szilárd alapot építettem a staféta továbbadásához” – fogalmazott a szenvedélyes autórajongó, aki ezt követően rátért arra, hogy miért Satora esett a választása utódjaként.

„Biztosan kíváncsiak rá, hogy miért Sato úrra esett az Igazgatótanács választása a Toyota új világszintű elnök-vezérigazgatói feladatainak ellátására. Az egyik ok, hogy évtizedeken át, tiszteletre méltó elkötelezettséggel és lelkesedéssel dolgozott az autógyártás legváltozatosabb területein, az egész ranglétrát bejárva, és nem csupán a Toyota szellemisége, hanem a Toyotát megkülönböztető alapelvek, metódusok és technológiák is a zsigereiben vannak. Mindig azt szerettem volna, hogy ezeket a tulajdonságokat testesítse meg az, aki a Toyota élén áll, legyen az bárki. A másik ok az, hogy szenvedélyesen szereti az autókat. Volt idő, amikor Sato úr azon lamentált, hogyan kellene megfogalmaznia üzeneteit egy Lexus márkakereskedői találkozón. Akkor csupán ennyit tanácsoltam neki: Ahelyett, hogy megpróbálnál olyan lenni, mint én, szeretném, ha értékelnéd a saját egyéniséged. Erre így válaszolt: Ha Morizo szereti vezetni az autókat, akkor én szeretek olyan autókat gyártani, amelyek mosolyt csalnak a vezetőjük arcára. Valóban fontos, hogy elmondhasd, szereted a céged termékeit. Úgy gondolom, hogy Sato úr, mint új vezetőnk, még tovább viszi termékközpontú filozófiánkat. Van azonban még egy dolog ami mellette szól,  dolog, ami mellette szól, ez pedig elévülhetetlen tapasztalatai ellenére is fiatal kora. A változás előmozdítása érdekében egy olyan korszakban, amelyben a jövő kiszámíthatatlan, a menedzsment vezetőjének továbbra is a fronton kell küzdenie. Ehhez nélkülözhetetlen az állóképesség, az energia és a szenvedély, e tekintetben pedig a fiatalság önmagában is kulcsfontosságú tulajdonság. Sato urat elláttam egy jó tanáccsal is: Ne egyedül próbáld meg irányítani a céget, hanem csapatként. Nem ő az egyetlen hozzám közelálló munkatársam, akit ez alatt a 13 év alatt erre tanítottam. Hiszem, hogy sok, a legváltozatosabb területeken kimagasló tehetséget mutató, színes egyéniségű kollégát mentoráltam és bátorítottam az évek alatt, hiszen az innováció elengedhetetlen a jövő megteremtéséhez, én pedig őszintén hiszem, hogy az innováció akkor jön létre, ha különböző személyiségek dolgoznak együtt egy közös cél érdekében. Amikor a hamarosan hivatalba lépő Sato elnökre pillantok, olyasvalakit látok, aki ahelyett, hogy a cégvezető Akio Toyoda kedvében próbált volna járni, inkább a mesterpilótát és Morizót kereste, és tökéletesíteni akarta a Toyota és a Lexus modellek vezetési élményét. Egyre jobb autókat akart gyártani. Szeretett volna kicsikarni egy mosolyt magától a mesterpilótától, Morizótól. Szerintem ez a szenvedély vezérelte. Engem az autógyártás minden aspektusa szenvedélyesen foglalkoztatott, és úgy gondolom, ennek fontos szerepe volt abban, hogy sikerre alakíthattuk át, újíthattuk meg a Toyotát az elmúlt évek alatt. Azonban ez minden, ami vagyok. És úgy látom, hogy ez egyben a saját határaimat is meghúzza. A soron következő elnök, Sato úr irányítása alatt álló új csapatnak az a küldetése, hogy a Toyotát mobilitási vállalattá alakítsa. Szerintem Sato is pont ugyanúgy autókat gyárt, mint én.Jelenleg annyi idős, mint én, amikor elnök lettem. Fiatal és hasonló gondolkodású kollégái vannak. Azt várom, hogy ez az új csapat túllépjen azokon a határokon, amelyeket én nem tudok áttörni. Hiszek a jövőben, hogy a következő generáció nagyot fog alkotni. Tartsanak velem, és lássuk meg együtt, milyen lesz a Toyota jövője. Nagyon szépen köszönjük!” – tette hozzá Akio Toyoda.

A sci-fi filmek világából ismert, városaink fölött röpködő járművek egy lépéssel közelebb kerültek a valósághoz – és ez a világ legnagyobb autógyártója által útjára indított projektnek köszönhető. A környezetbarát hibrid elektromos autóiról és az azokban bemutatkozó high-tech technológiákról és sztenderdizált aktív biztonsági rendszerekről ismert Toyota még 2017 májusában hozzájárult, hogy mérnökeinek egy csoportja megkezdje a repülő autó technológiájának kifejlesztését. Az autógyártó ezzel 30 Toyota-mérnököt támogat a projektben, akik egy ideje, szabadidejükben egyébként is foglalkoztak már az ötlettel. A magát Cartivatornak nevező tervezőcsapat eredetileg közösségi finanszírozással kezdett hozzá a munkához. A Toyota azonban a jelek szerint felkarolta a projektet, és 2018-ban felvetette egy repülő autó megépítésének lehetőségét, és azóta el is indított egy projektet egy saját földi/légi jármű megtervezésére.

A Toyota által ezzel kapcsolatosan frissen bejegyzett szabadalom tárgya egy „kettős üzemmódú autó”. A szabadalom egyebek mellett a repülő autó „kerekeiről” és „a földi üzemmódról a repülő üzemmódra való átváltás módszeréről” szól. A Toyota alapötlete egy olyan repülő autót vázol fel, amelyből konzolok nyúlnak ki, és ezeken rotorok (légcsavarok) találhatók. Amikor az autó repülni készül, a légcsavarok burkolata kihajlik oldalra, és a rotorok pörögni kezdenek. A rotorok ugyanúgy forognak, mint egy klasszikus helikopter vagy drón légcsavarjai, elegendő emelő erőt biztosítva a repüléshez. A szabadalmi leírás szerint az autógyár minden rotort egy-egy elektromotorral hajtana meg, amelyek az autó központi hajtásától kapnák az energiát. A szabadalom szerint ez a központi hajtás ugyanúgy lehetne akkumulátor, gázturbina, hidrogéncella vagy egyéb.

A Toyota egyébiránt korábban a „SkyDrive” nevet adta a projektnek, miután 2017 júliusában a mérnökök már egy életnagyságú modellt is bemutattak a vállalat vezetőinek. A jármű tesztjeiről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy a Toyota és a csapat célja, hogy a 2020-as Tokiói Olimpia fáklyáját már a SkyDrive nevű járművel gyújtsák meg… ami azt feltételezi hogy már javában tartanak a távirányítású vagy pilótás próbarepülések. A SkyDrive alapötlete egyébiránt 2012-ben született, amikor Tsubasa Nakamura Toyota-mérnök és barátai megnyertek egy versenyt egy repülő jármű korai tervével: a fejlesztők csapata Cartivator néven nevezett be a megméretésre. A 30 fős Toyota-mérnök-csapat 2014-ben kezdett dolgozni a SkyDrive-on, és a projekt azóta lendületesen halad előre: először közösségi finanszírozással szereltek pénzt a projekthez, és több tanulmánymodell tesztje is megtörtént, ezt követően viszont már a Toyota is beállt mögéjük, így elkészül majd az életnagyságú prototípus, amit egy valódi pilóta tesztelhet. A Nikkei Asia Review szerint a Toyota azért döntött a projekt támogatása mellett, mert Takeshi Uchiyamada elnök úgy vélte: „a dolgok sosem fognak előre haladni, ha csak kivárunk, és akkor adunk pénzt, amikor egy technológia már elkészült”.

A SkyDrive 2,9 méter hosszú, 1,3 méter széles és 1,1 méter magas lesz, így a gyártó szerint ez lehet a világ legkisebb repülő autója. A jármű tervezett repülési sebessége 100 km/óra, közúti végsebessége pedig 150 km/óra.A SkyDrive hasonló technológiákkal működik, mint a drónok; jó példa erre a négyrotoros elrendezés. A jármű az egyes rotorok forgási sebességének változtatásával irányítható. Tízméteres magasságba tud majd emelkedni, és mivel képes lesz függőlegesen fel- és leszállni, nem lesz szüksége úttestre vagy kifutópályára.