A KSH 173 foglalkozást vizsgált meg, hogy mekkora a presztízsük, különböző szempontok alapján: például mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság. A válaszadók szubjektív megítélése szerint a takarító a legalacsonyabb presztízsű tíz foglalkozásba került. A 163. lett, és csak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a szórólaposztót vagy a segédmunkást előzi meg. A takarítók hasznosságát tehát alapvetően alul becsülik az emberek, ugyanakkor a rend és a tisztaság mindenkinél nagyon is fontos alapelvárás. Egy ilyen társadalmilag alacsony megítélésű szakma esetében nem elég, ha csak a munkáltató ismeri el a kollégáit.

„Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy kampányt, ami arra világít rá, hogy a takarítók a munkájukat szinte láthatatlanul végzik, holott a társadalmunk működéséhez elengedhetetlen, amit tesznek. Hosszú hónapokig folytak az előkészítő munkák, és mire készen lettünk, hazánkat is elérte a COVID-19 fertőzés. De ha valamikor, akkor ma többszörösen igaz, hogy a társadalmi megbecsülés az itthon dolgozó több mint 45 ezer hivatásos takarítót is megilleti. Mi 4.100 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helyt állnak a közlekedési eszközök, kórházak, és a rengeteg irodaház takarításával, ahogy eddig is tették. Az ő munkájuk most kiemelten fontos és ők sem maradhatnak otthon. – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc, a vállalat vezérigazgatója.

Nem köszönnek nekik…

A kampány indítása előtt végzett fókuszcsoportos kutatás során megdöbbentő volt azt hallani, hogy a megkérdezett takarítók nagyrésze már azt is az elismerés jelének veszi, ha egyáltalán köszönnek nekik, mert megszokták, hogy a legtöbben átnéznek rajtuk, mintha ott sem lennének. A lakosságot képviselő csoport tagjai a takarítókról megfogalmazott véleményükben ugyan kiemelték, hogy a munkájuk nélkül nem élhetnénk a mindennapi kényelmes életünket, sőt nélkülük egyenesen káosz lenne, de mégis az egyik olyan munkának tartják, amit ők maguk is a legkevésbé becsülnek meg.

A takarítás szakma és komoly fizikai munka

A B+N saját felméréséből kiderül, hogy a magyarországi takarítók 1 nap alatt 56.000 km²–t tisztítanak meg, vagyis 2 nap alatt az ország minden négyzetcentiméterét kitakarítják, de például csak a B+N-nél foglalkoztatott takarítók is akkora területet takarítanak ki egy nap alatt, mint egy 1 m széles 5.000 km hosszú járda, ami megfelel Budapest – Madrid távolságának oda-vissza. Egy irodaházi takarító 8 órában 1.440 törzshajlítást végez, ha csak az íróasztalokat portalanítja és az ablakpucolással töltött 8 órában pedig 9.600 körkörös mozdulatot kell megtennie. Ez csak néhány adat abból, ami számszerűen is bizonyítja a munka fizikai voltát és mennyiségét. A fizikai igénybevétel azonban nem minden, tudniuk kell, hogy mikor milyen vegyszereket, fertőtlenítőket használhatnak, és a legmodernebb takarítógépekhez is érteniük kell.

„A kampánnyal szeretnénk megmutatni, hogy a takarítók munkája nélkül a világunk nem lenne olyan komfortos és kényelmes, mint ahogy megszoktuk. Célunk, hogy ismerjék fel az emberek, hogy ez a munka értékes, és értékes az is, aki végzi. Azt szeretnénk, hogy aki takarító, ne szégyellje, mi a foglalkozása. Felelősségünk tenni ennek a szakmának a megbecsüléséért, kiállnunk a takarítóinkért és valamennyi takarító foglalkozású ember mellett az országban, hiszen, ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.” – magyarázza Kókai Erika, a B+N marketing igazgatója.

A komplex kommunikációs kampánnyal televízióban, print és online, illetve közösségi médiában is országszerte találkozhatnak majd a következő időszakban.