A Magyar Bankholding Zrt. stratégiájában és fúziós menetrendjében foglaltaknak megfelelően 2022. március 31-én egyesült a vállalatcsoport két tagja, a Budapest Bank és az MKB Bank. A fúzió fontos mérföldköve a folyamatnak, amelynek célja, hogy a Magyar Bankholding három tagbankja – a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank – egyesülésével és transzformációjával egy számos területen piacvezető, digitális fejlettségben a fintech és bigtech cégekkel is versenyképes, egységes nagybank jöjjön létre.

A Budapest Bank és az MKB Bank fúziójának az ügyfelekben való tudatosítására az egyesült MKB Bank nagyszabású, integrált kampányt indított a WhiteDog Media Kft. támogatásával. Az április 4-től május 31-ig futó hirdetések célja emellett a hitelintézet online is igényelhető személyi kölcsön termékének népszerűsítése.

A szlogenné előlépett „Együtt többre vagyunk képesek” üzenet egyszerre utal a fúziónak köszönhetően megerősödött bankra, az ügyfél és a bank gyümölcsöző kapcsolatára, valamint a családi összefogás előnyeire. A kampány olyan szituációkat mutat be, amelyekben a személyi kölcsön hatékony és ésszerű megoldás az élet nagy, ugyanakkor sok örömmel is járó kihívásaira, mint egy esküvő vagy egy lakásfelújítás. A két tévéreklám a hétköznapi valóság küzdelmeit, szépségeit és humorát mutatja meg természetes, valóságos környezetben és olyan szereplőkkel, akikkel a nézők könnyen azonosulhatnak.

Az out of home felületeken csak a fúziós üzenettel jelent meg a kampány: „Az MKB Bank továbbra is MKB Bank. Mostantól a Budapest Bank is.” Ezzel hangsúlyozza azt, hogy az egyesülő bankok egyformán fajsúlyosak, mindkettő ügyfelei egyformán fontosak továbbra is. A hirdetések megőrzik és továbbviszik azt a barátságosságot és közvetlenséget is, amelyet a Budapest Bank márkája képviselt.

A kampány mindezek mellett már az egységesen működő, ügyfélélményben és digitális szolgáltatásokban nemzetközi szinten is élen járó nagybank irányába mutat, amely a Takarékbank 2023 májusáig megvalósuló csatlakozásával és egy merőben új márka bevezetésével jön létre.

A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató videó sorozatának legújabb adásában a bankszektor pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismertetjük a 2019. október 31-én a 120 takarékszövetkezetből álló Takarékbank csoport és az FHB Bank cégjogi egyesülésével létrejövő Takarékbank Zrt. példáján keresztül.

Digitális rock and roll

Míg előtte leginkább a személyes kapcsolatokra és személyes ügyfélkezelésre alapuló folyamatokkal működtek a takarékszövetkezetek, addig az integrációnak és a digitalizációnak köszönhetően, illetve mivel belátták, hogy az IT és az üzlet nem választható szét, létrejött a digitális igazgatóság és vele együtt a digitális igazgatói (CDO – Chief Data Officer) szerepkör. A CDO feladatkörébe tartozik a digitális csatornák, a pénzforgalmi rendszerek, illetve ezek fejlesztése és menedzselése, továbbá a digitális stratégia- és az üzletfejlesztés.

“Készítettünk egy digitális road mapet, amelyben meghatároztunk, hogy mink van és mi kell ahhoz, hogy fel tudjuk zárkózni a digitális banki modellhez” – magyarázza Czímer Gergely, a Takarékbank digitális igazgatója. “A menedzsment felismerte azt, hogy univerzális nagy bankként nekünk is olyan szolgáltatásokat kell nyújtanunk a digitális térben, amire a finish ügyfelek nyitottak és amire szükségük van, bár nem akartunk vezető digitális bank lenni, sem a brandünk, sem az imidzsünk nem erre épül, de attól még világos volt, fejlődnünk kell.” Mint mondja, a napokban jött ki egy új mobilalkalmazásuk, amelynek köszönhetően új köntösbe burkolták az eddigi szolgáltatásokat. Bankválasztáshoz és ügyfélmegtartás szempontjából, például fontos fejlesztésnek ígérkezett, hogy bevezették az Apple Pay-t a Mastercardra.

Nem lett digitális zsákutca a videó bankolás

“Különböző szempontok alapján, talán a legkülönlegesebb fejlesztésnek a videó bankot tartjuk, márcsak azért is, mert az nem szerepelt a digitális programunkban, illetve magát a “videobankos” projektet kicsit a digitalizáció zsákutcájának tartottam elég sokáig a Takarékbank szempontjából” – mondja. Ennek két oka volt: az egyik, miért helyezzék át a személyes ügyfélkiszolgálást az online térbe, hiszen mintegy 750 bankfiók állt rendelkezésre az ügyintézéshez. A másik, hogy a digitalizáció egyik hozadéka a költségcsökkentés, amely ebben az esetben nem állt meg, hiszen ugyanazokat, a hagyományos folyamatokat kellett így is működtetni. De a pandémia mindent felforgatott, 30 nap állt rendelkezésre, hogy üzembe állítsák a videó bankolást, amelyen keresztül akár az állampapírjegyzéstől kezdve az új ügyfelek online hitelezéséig széles az elintézhető ügyek skálája. “Ez olyan tempó volt, amihez senki sem volt hozzászokva, de megérte, mert azóta is egy kedvelt csatorna az ügyfelek körében.” A videó bank bevezetése egyébként a bankon belüli munkaköröket is átírta, gondoljunk csak arra, hogy a telefonos call centerben dolgozó ügyfélszolgálati munkatársaknak innentől kezdve nemcsak a hangjukkal, hanem az arcukkal is meg kellett jelenniük.

A modernizálási folyamat továbbra sem állt meg, hiszen a digitális üzletág folyamatosan növekedett, a korábban 8 fős terület mára 60 főssé nőtte ki magát, a COVID-19 hatásától függetlenül.

“Mobile first” az üzleti modell

A digitális program egyik alappilléreként a “mobile first” hozzáállást határozták meg. A korábbi alkalmazások funkciókban igen, de design és ügyfélélmény szempontjából nem feleltek meg a 2019/2020-as éveknek. Nekifogtak új mobilalkalmazások tervezésének, ugyanakkor a körülmények folyamatosan változtak, mint például a bankholdinggá alakulás, ezért az alkalmazás scope-ját meg kellett változtatni.

Czímer Gergely elmondta, hogy a fejlesztések során igencsak meg van kötve a kezük, hiszen csoport szinten meghatározott a beszállítók köre és az agilis módszertantól is messze vannak még, de ez a jövő feladata, hogy a merevebb waterfall és a rugalmas agilis módszertant összeillesszék.

Megugrani a szabályozói előírásokat

A magyar bankszektor digitális helyzetének áttekintésekor tisztában kell azzal lenni, hogy a teljes bankszektorban nagyjából hasonló problémákkal küzdenek a szereplők. Lényegében a szabályozói előírások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztési irányok milyen nyomvonalon haladhatnak, mint például az IFR, a PSD2, az open API, az ügyfél azonosítás, illetve a GDPR komoly nyomást eredményeznek, de vannak már előremutató elképzelések. S ne felejtsük el azt sem, hogy akár 10-50 éves múltra visszatekintő bankokról beszélhetünk, ahol a technológiának, a szervezetnek, a gondolkodásmódnak és a szolgáltatások minőségének komoly hátrányból kellett neki indulniuk. “A mi esetünkben azon vagyunk, hogy már a szervezet genetikájában benne legyen, mi egy digitális bank leszünk.”

Összességében a bankszektor egészére elmondható, hogy volt igény a fejlődésre, hiszen a digitális csatornák és mobilalkalmazások kínálata mára jó, de ügyfélélményben, átgondoltságban, az online folyamatok kezelésében – például a gyors átutalások esetében – még nagyok a különbségek az egyes bankok között. Aki a digitális léthez van szokva, ahogyan a pandémia miatt minden oda költözött, azt várja el egy banki mobilalkalmazástól, hogy letisztultan, flottul és egyértelműen működjön. “Bár még messze vagyunk, például a Netflix minőségétől, de a teljes bankszektorban van helye a fejlődésnek.”

Felkavarták a vizet a fintech szereplők

Az elkövetkező évek érdekes sztorijának mutatkozik a fintech szereplőkkel való érdemi kapcsolódás. Az már most is látszódik, hogy bekerültek a rendszerbe olyan nagyobb fintech cégek, akik messze nem startupok és akik bankfüggetlenül is tudnak pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ezek a szereplők olyan mértékű ökoszisztémát építenek ki, ahol rengeteg banki szereplő tud majd találkozni. “Azt, hogy ezeket az ökoszisztémákat, szereplőket hogyan találjuk meg és lépjünk velük partnerségre, hogyan fogunk versenyezni velük, izgalmas történet számunkra, hiszen míg 5-10 éve még a tévéreklámokon keresztül értük el az ügyfeleket, addigra mára a kommunikációs platformok skálája kiszélesedett.”

Mára olyan fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a digitális és adatalapú marketing vagy a perszonalizáció, illetve az adatok gyűjtése is megváltozott. Most az a feladat, hogy igenis tanuljuk meg az adatainkat értelmezni és használni, és foglalkozzunk az ügyfelek szegmentálásával. Legyen az egyik cél az, hogy annyi szegmensünk legyen, ahány ügyfelünk. S képesek legyünk ténylegesen egyedi ajánlatokat adni, hiszen, ha egy ügyfél pénzügyi adataira rálátunk, akkor kis túlzással, mindent tudunk róla. Ezek mellett felértékelődött az ügyfélélmény szolgáltatása, amelyhez a Takarékbank például ún. KPI-okat, teljesítménymutatókat állított fel, és a mérhető folyamatokat mérhetővé tette, például az ügyfélútvonalak (customer journey) esetében.

“Nagyon kanyargós út áll mögöttünk, pár fekvőrendőrrel, pár szakadékkal, de mindegyiken túl vagyunk, köszönhetően a csapatnak, mert hittek abban, hogy meg tudjuk ugrani. Érdekes jövőkép bontakozik ki, kiélezett versenyre számítunk” – tette hozzá a Takarékbank digitális igazgatója.

A videó itt érhető el.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) a tavalyi évben negyedik alkalommal írta ki Employer Branding Awardot, azaz a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját. Az MPRSZ Employer Branding tagozata (EB tagozat) a pályázatot azzal a célkitűzéssel hirdeti meg minden évben, hogy a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza, bemutassa és megismertesse a szakmai közönséggel.

A díj közvetetten azt is célozza, hogy munkahelyeink minél örömtelibbek, igényesebbek és egészségesebbek legyenek. Az MPRSZ EB Tagozatának célkitűzései között szerepel továbbá a kommunikációs és HR-szakma közelítése, általános szakmai edukáció és keretrendszer biztosítása, valamint a tudatos munkáltatói márkaépítés elterjesztésének segítése a magyar munkáltatók körében. Ennek fontos eleme az Employer Branding Award.

„Az idei pályaművek áttekintése során egyértelműen kirajzolódik a trend, hogy a pályázók sokkal tudatosabban építik munkáltatói márkájukat, mint eddig bármikor. A bevonzásban egyértelműen a social média megoldások tarolnak, míg a megtartásban pedig egyre nagyobb szerep jut a munkavállalói élményeknek, illetve a belső kommunikációnak, amely a munkavállalói közösség fontos formálójává lépett elő. A pályázatok száma jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest, a díjátadón mintegy 150 döntéshozó vett részt, ami jelzi a téma iránti érdeklődés növekedését, illetve a díj presztízsnövekedését. Ma már nem szükséges magyaráznunk, mit jelent az Employer Branding Award és miért volna érdemes indulni rajta” – mondta el Kádár Balázs, az MPRSz Employer Branding tagozatának vezetője, a díj létrehozója.

A szakmai zsűri alapos munkát végzett, 10 szempont mentén értékelte a pályázatokat két kategóriában (Éves Employer Branding Stratégia és Employer Branding Kampány) és kiválasztotta a 2018-as év legjobbjait.

Az idei zsűri tagjai voltak:

Dr. András Klára (Egis) – Humánerőforrás-igazgató

Árr Mariann (Generali)  – Head of Marketing & Customer Experience

Bocskai István (Takarékbank) – Kommunikációs vezető

Dulin Judit (Lidl) – HR-cég-vezető

Hornyacsek Zoltán (Continental) – Országos vállalati kommunikációs vezető

Jobbágy Eszter (Hewlett Packard Enterprise) – Business HR Partner for CEEMA Inside Sales

Mihók Krisztina (Erste Bank) – Emberi Erőforrás Management vezető

Virágh Adrienn (Siemens) – Kommunikációs igazgató

Vogronics Krisztina (Phoenix Pharma) – HR és vállalati kommunikációs vezető

Kádár Balázs  – MPRSZ Employer Branding Tagozat vezetője és elnökségi tag, a zsűri elnöke

A Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját a 2018-ben a következő vállalatok nyerték el:

Fődíj (kategóriák feletti):

Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Employer Branding Kampány kategória– Közepes vállalat:

Különdíj: Ringier Axel Springer Magyarország Kft.  – Digital Media Campus (belső képzési program)

Employer Branding Éves Stratégia kategória – Közepes vállalat:

Arany minősítés: Roar Kft. – Fiatalokhoz szóltunk. Sikerült!

Ezüst minősítés: Geometry Global Hungary Kft. – Vibe Manager a Geometry Groupnál

Bronz minősítés: Celanese Magyarország Kft. – Ahol működik a kémia

Employer Branding Kampány kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Ezüst minősítés: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. – Bridgestone Movember a Te bajuszod, a Te egészséged

Bronz minősítés: Dreher Sörgyárak Zrt. – Dreher Inside – Employer Branding a 2018-as DreherFeszten

Employer Branding Éves Stratégia kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: OTP Bank Nyrt. – OTP Bank – Közelebb a céljaidhoz!

Ezüst minősítés: NN Biztosító Zrt. – Inspiration – Integrált Employer Branding Stratégia

Bronz minősítés: BP Business Service Centre Kft. – Employer Branding Éves Stratégia

Az OfficeUp különdíját a Celanese Magyarország vehette át a bevonáson alapuló különleges irodakialakításának köszönhetően.

Újdonság, hogy az Employer Branding Award bekerült a Kreatív által jegyzett PR Toplistába, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei  (ügynökségek) számíthatnak utólagos pontjóváírásra.

Az Employer Branding Award 2019 kiírása ez év őszén várható.

Újabb öt mozgó bankfiókot állít üzembe a Takarék Csoport

Sikeresen zárult a Takarék Csoport egyedülálló innovációjának, Magyarország első, négy keréken guruló bankjának a tesztelése Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. Ennek köszönhetően a következő hónapokban újabb öt, mozgó bankfióknak kialakított és ATM-mel felszerelt Takarék-busz áll üzembe további öt megyében (Veszprém, Fejér, Pest, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok). Ezek közül az első ezen a hétvégén, az alcsútdobozi arborétumban immár negyedik alkalommal megrendezett Vál-völgyi Zsúron. Üzembe helyezésüket követően a Takarék-buszok összesen csaknem száz hazai településen több százezer ember számára teszik elérhetővé a takarékok termékeit és szolgáltatásait.

A Takarék Csoport azzal a céllal indította el tavaly ősszel az első Takarék-buszt Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye 11 településén, hogy termékeit és szolgáltatásait olyan távoli, kis lélekszámú helyeken élő ügyfelei számára is elérhetővé tegye, ahol nincs fizikailag elérhető bankfiókja a Takarék Csoportnak. A guruló bank az idén már hétvégi társadalmi eseményeken, rendezvényeken, fesztiválokon is megjelenik.

A mintegy féléves tapasztalatok szerint a lakosság megszokta és megszerette a mobil bankfiókot, az része lett a falvak és községek életének. Már minden érintett településen vannak heti szinten visszatérő ügyfelek, akik várják, hogy jöjjön a Takarék-busz. Amely az eddigi adatok alapján nagyjából ugyanakkora forgalmat bonyolít le a településeken, mint az ott korábban működött hagyományos fiókok.

Az ügyfelek nem csupán azért vehetik igénybe a Takarék-buszt, hogy az annak hátuljában elhelyezett ATM-ből készpénzt vegyenek fel, hanem számlát nyitnak, pénzt fizetnek be, átutalásokat bonyolítanak le, bankkártyát és netbanki hozzáférést, valamint sms-szolgáltatást igényelnek, betéteket kötnek le és állampapírokat vásárolnak. Emellett rendszeresen kérnek információt a bankszámláikról és az egyéb pénzügyi termékekről.

A tesztüzem alapján komoly fejlesztésekre került sor – ahogy azt a Takarék Csoport az első üzembe helyezést követően kilátásba helyezte. Így az ezen a hétvégén kigördülő Takarék-buszban már a Takarék Csoport másik tavaly őszi innovációjában, a Takarék Smart Pointban már bemutatott digitális megoldások is elérhetők.

„A Takarék Csoport arra törekszik, hogy minél kevesebb terület maradjon pénzügyi szolgáltató nélkül” – hangsúlyozta Vida József, a csaknem 2500 milliárdos mérlegfőösszege alapján Magyarország negyedik legnagyobb pénzügyi csoportjának elnök-vezérigazgatója. Hozzátéve: „itt nem állunk meg, folytatjuk a mozgó bankfiókok fejlesztését, innovációját, amelynek érdekében továbbra is várjuk ügyfeleink véleményét, építő jellegű javaslatait”.

Emellett a Takarék Csoport a jövőben további fejlesztéseket és innovációs megoldásokat tervez bemutatni.