Az elemzés költsége a használattal együtt növekedhet

A hagyományos üzleti intelligencia jelentős kezdeti beruházást igényel. Ki kell alakítani az adatkapcsolatokat, a számítási logikát és a riportokat, majd gondoskodni kell azok karbantartásáról. A hagyományos dashboardok költsége jellemzően előre jobban tervezhető, és egy további megtekintés marginális költsége rendszerint alacsonyabb, mint egy új, többlépéses AI-elemzésé.

Az Agentic BI alatt olyan analitikai megoldást értünk, amely egy üzleti kérdést több lépésre bont, vállalati adatforrásokat és elemzési eszközöket használ, ellenőrzi a köztes eredményeket, majd bizonyítékokkal alátámasztott választ vagy javasolt intézkedést állít elő. Az erőforrásigényt elsősorban az elemzési folyamat összetettsége, valamint a szükséges lépések, adatlekérdezések, modellhívások, ellenőrzések és újrapróbálkozások száma határozza meg.

Az Agentic BI ezért nem egyszerűen olcsóbb vagy drágább a hagyományos riportálásnál. Kevesebb előre rögzített és több, közvetlenül a használathoz kapcsolódó ráfordítást eredményezhet.

Nem minden kérdéshez érdemes ügynököt használni

Tipikus vállalati környezetben egy új, több lépésből álló ügynöki vizsgálat marginális költsége magasabb lehet, mint egy már rendelkezésre álló dashboard megtekintésének vonzata. Ez azonban önmagában nem jelent gazdaságtalan működést. Egy szokatlan árrésromlás, váratlan ügyfélvesztés vagy ellátási probléma feltárása jelentős elemzői munkát igényelhet. Ha az Agentic BI gyorsabban azonosítja a kiváltó okot, és ezzel támogat egy pénzügyileg jelentős döntést, a magasabb költség indokolható.

Az ismétlődő kérdéseknél más megközelítés lehet célszerű. Ha a felhasználók naponta ugyanarra a mutatóra kérdeznek rá, gazdaságosabb megoldást jelenthet egy előre elkészített riport, automatikus értesítés vagy vezetői dashboard.

A napi árrés KPI megfigyelésére dashboard alkalmas. Ha azonban az árrés egy régióban hirtelen romlik, az analitikai ügynök megvizsgálhatja, hogy az eltérést árengedmény, a termékmix változása, a beszerzési ár emelkedése, devizahatás vagy rendkívüli tranzakció okozza-e. A végső árazási intézkedés magas pénzügyi hatás esetén emberi jóváhagyást igényel.

„Tapasztalatunk szerint a legtöbb vállalat számára a hibrid modell kínálja a legjobb kiindulópontot: dashboardok a rendszeres megfigyeléshez, analitikai ügynökök a kivételek és összetett vizsgálatok kezeléséhez.” – mondta Fejes Péter, a Deloitte Magyarország Data & AI csapatának szenior tanácsadója.

A dashboardok és az analitikai ügynökök eltérő szerepet tölthetnek be, ezért az üzleti célokhoz igazított alkalmazásuk teremti a legtöbb értéket.

A támogatott döntések gazdaságossága teremti az üzleti értéket

A technológiai aktivitás könnyen mérhető. Nyomon követhető a feltett kérdések, az elkészített válaszok és a felhasznált számítási kapacitás mennyisége. Ezek azonban elsősorban használati mutatók. Egy alacsony költséggel elkészített válasz is lehet hibás, felesleges vagy késedelmes. Egy költségesebb vizsgálat ezzel szemben jelentős veszteséget előzhet meg, felgyorsíthat egy korrekciós döntést, vagy javíthatja az árazást és a készletgazdálkodást.

A beszélgetésalapú hozzáférés növelheti az elemzési igényt, és olyan munkatársakat is bevonhat, akik korábban ritkábban használtak BI-megoldásokat. A magas használat azonban önmagában még nem jelent üzleti értéket. Az aktivitás akkor teremt valódi eredményt, ha a válaszok ténylegesen támogatják a döntéshozatalt, intézkedésekhez vezetnek, és mérhető pénzügyi vagy működési hatást eredményeznek.

A kérdésenkénti költségnél ezért fontosabb lehet mérni:

• a sikeresen lezárt vizsgálatok számát;
• a döntésekhez ténylegesen felhasznált válaszok arányát;
• az elemzések alapján elindított és végrehajtott intézkedések számát;
• a létrehozott pénzügyi értéket;
• az elkerült veszteséget és kockázatot.

Az Agentic BI megtérülésének értékeléséhez a döntéstámogatás teljes ráfordítását és üzleti hatását együttesen szükséges figyelembe venni.

A technológiai díj csak a teljes költség egyik eleme

Az Agentic BI üzleti esete félrevezető lehet, ha kizárólag az AI-modellek használati díjára épül. A válasz elkészítéséhez szükség lehet adatbázisok lekérdezésére, dokumentumok keresésére, rendszerek összekapcsolására és az eredmények ellenőrzésére. Ehhez társul az adatmodellek karbantartásának, a biztonságnak, a felügyeletnek, a felhasználói támogatásnak és az emberi jóváhagyásnak a költsége.

Egy jelentős pénzügyi vagy szabályozási kérdés ellenőrzése akár több erőforrást is igényelhet, mint az első válasz előállítása. Ez nem feltétlenül hatékonysági probléma, mivel egy hibás, nagy hatású üzleti döntés költsége jelentősen meghaladhatja az elemzés és az ellenőrzés ráfordítását.

A megfelelő kontroll ezért kockázatcsökkentő befektetés. A gazdaságos rendszernek azokat az eseteket kell emberi felülvizsgálatra továbbítania, amelyeknél hiányosak a bizonyítékok, ellentmondanak a definíciók, vagy magas a döntés pénzügyi kitettsége.

A megtakarított munkaóra még nem pénzügyi eredmény

A megtakarított munkaóra önmagában kapacitásmutató, és nem automatikusan realizált pénzügyi megtakarítás. Pénzügyi vagy működési értékké akkor válik, ha a felszabaduló kapacitás ténylegesen csökkenti a költséget, növeli az elvégzett munka volumenét, lerövidíti a döntési időt, vagy magasabb értékű feladatokra csoportosítható át.

Számos döntésnél ennél is fontosabb lehet a gyorsabb beavatkozás, az ügyfélvesztés csökkentése, a jobb árazás, az alacsonyabb készletszint vagy a pontosabb előrejelzés. Az üzleti értéket ezért a működési hatékonyság, a döntési eredményesség, a pénzügyi hatás és a kockázatcsökkentés alapján egyaránt értékelni kell.

Az üzleti érték a döntések szintjén születik

A Chief Data Officerek (CDO-k) számára a gazdaságosság nem választható el az adatok és az üzleti definíciók fenntartásának költségétől. Számukra a válaszok minősége, a hibák, az ismételt próbálkozások és a kiugróan költséges esetek jelenthetik a legfontosabb működési mutatókat.

A pénzügyi vezetők (CFO-k) feladata lehet az alapértékek, a költségtulajdonosok és a pénzügyileg ellenőrizhető eredmények meghatározása. Számukra az a döntő kérdés, hogy a megoldás által javított döntések értéke meghaladja-e a bevezetés, az üzemeltetés, az ellenőrzés és a hibák teljes, kockázatokkal korrigált költségét.

„Az Agentic BI nem attól teremt értéket, hogy minden kérdésre azonnali választ ad. Egy dashboardnál összetettebb, önálló ügynöki elemzés is indokolt lehet, ha fontos és időérzékeny döntést támogat. A valódi veszteséget azok a válaszok jelentik, amelyeket a vállalat nem használ fel, amelyek nem megbízhatók, vagy nem vezetnek érdemi üzleti intézkedéshez.” – mondta Takács István, a Deloitte Magyarország Data & AI csapatának szenior menedzsere.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Hornyacsek Zoltán 2022. november 1-től a Continental Autonomous Mobility üzleti területének globális employer branding és HR kommunikációjáért felelős vezetőjeként folytatja a karrierjét a vállalatnál, továbbá az átmeneti időszakban, 2022. december 31-ig megbízott országos kommunikációs vezetőként ellátja magyarországi feladatait.

Takács István a magyarországi Continental csoport országigazgatójának, Dr. Keszte Róbertnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A közgazdász végzettségű szakember főként az ICT-szektorban szerzett tíz évet meghaladó szakmai tapasztalatot a kommunikációs stratégia-tervezés, a munkáltatói márkaépítés és a vállalati belső kommunikáció területén.

„Innovációra éhes és szenvedélyes kommunikátor vagyok, aki képes gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, és mindig új megoldásokkal kísérletezik, hogy egyre magasabbra tegye a lécet. Nagy megtiszteltetés a hazai Continental csoport kommunikációs területét vezetni, hiszen a Continental nem csupán magas márkaismertséggel rendelkezik, de nagyon sokszínű tevékenységet is folytat. A vállalat a több mint 150 éves tapasztalattal rendelkező gumiabroncs üzletágától kezdve a magas minőségben kivitelezett ipari hevederek, tömlők és légrugók gyártásán keresztül az autonóm járművezetésig olyan termékeket és fejlesztési megoldásokat vonultat fel, amelyek elősegítik jövőnk fenntartható mobilitásának megteremtését. Ez a sokoldalúság rendkívül inspiráló!” – mondta el Takács István.

A Pick Szeged Zrt. – mely a Bonafarm Csoport tagja és egyben Magyarország meghatározó húskészítmény-gyártója – jelenleg évi 10.000 tonna téliszalámi előállítására képes. Ezzel a mennyiséggel maximálisan kihasználja szalámigyártó-kapacitását, amit a most bejelentett beruházással 25%-kal bővít. A Pick Szeged Zrt. a közel 40 milliárd forint összértékű beruházásához 10,6 milliárd forint, egyedi kormánydöntés alapján megítélt vissza nem térítendő támogatást kap.

„A Pick Szeged Zrt. másfél évszázados hagyományának köszönhetően a szalámik szakértője. A PICK penészes szalámik – elsősorban a PICK Téliszalámi – iránt folyamatosan nő a kereslet, ugyanis termékeink nem csak a hazai fogyasztók kedvencei, hanem külföldön is nagy népszerűségnek örvendenek” – mondta a sajtótájékoztatón Takács István, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. A cég nettó árbevétele 2020-ban meghaladta a 72 milliárd forintot, melynek közel 30%-át az export adta. Jelenleg is több mint 30 országba jutnak el a vállalat húskészítményei, de a külföldi piacokon még további lehetőségeket látnak, ami indokolja a gyártókapacitás bővítését.

Az új üzem Szegeden, a már meglévő, Szabadkai úti érlelőtorony mellett épül fel. A cég szakemberei közel 3 év alatt fejlesztették ki azt az egyedi technológiát, mellyel modern körülmények között valósítható meg a hagyományos, bükkfán történő füstölés úgy, hogy utána a nélkülözhetetlen természetes penészesedési folyamat is be tud indulni a szalámirudak felületén. A beruházás keretében megújuló energiaforrásokat, napelemeket is telepítenek, ami a teljes körű korszerűsítés mellett lehetővé teszi azt, hogy a jövőben kisebb ökológiai lábnyommal állítsanak elő egy kilogramm szalámit.

A fejlesztés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a hungarikum PICK Téliszalámi a következő évtizedekben is ott legyen sok millió hazai és külföldi fogyasztó asztalán.

A PICK termékek kiválóságát már számtalanszor visszaigazolták a fogyasztók is, legutóbb például 2020-ban egy fogyasztói ízteszten* a legfinomabb téliszaláminak ítélték meg a kutatásban résztvevők a piacvezető márka termékét, két versenytárs márkázott téliszalámijával szemben íze, illata és állaga alapján. A gyártó ezúttal a köztudatban „minőségkritikus”-nak tartott német piacon érdemelte ki az elismerést, ugyanis elnyerte a  Lebensmittel Zeitung vezető élelmiszeripari szaklap rangos Top-Marke 2021 díját, a szalámi élelmiszerkategória győzteseként. Ezzel a díjjal továbbá felkerült az 5000 élelmiszeripari terméket versenyeztető TOP 100-as listára is, melyen az év 100 legsikeresebb termékét összesíti a német szaklap.

A díj jelentőségét az is növeli, hogy a PICK a legelső magyar márka, amely Top-Marke elismerésben részesült. A díj elnyerésében nagy szerepe volt annak, hogy a 2020-as német fogyasztói adatok alapján a kategóriában a PICK szalámi termékek értékesítése nőtt a legnagyobb mértékben Németországban. A díjazottak besorolását megalapozó, 30 000 német háztartást képviselő fogyasztói panelkutatás** arra mutat rá, hogy a növekedés motorja a PICK márkát vásárló háztartások számának bővülése volt.

„Örömmel látom, hogy a PICK Szeged Zrt. termékeit, azok 150 éve változatlan minőségét és gyártói garanciáját nem csak itthon, hanem a külföldi piacokon is ismerik és elismerik” – mondta el Takács István, a PICK Szeged Zrt. vezérigazgatója.

„A német szalámifogyasztókra a magas minőségi elvárások mellett jellemző, hogy elsősorban az íz alapján döntenek vásárláskor. A PICK termékeket, a német vásárlók visszajelzése alapján, a karakteres íz és fűszerezés, továbbá az összetétel és az elkészítés módja különbözteti meg más gyártók termékeitől. Értékesítési adataink szerint, termékeink közül a hungarikum PICK Téliszalámi az egyértelmű kedvencük.” – összegezte a német szalámifogyasztókról elérhető információkat a vezérigazgató.

A PICK szalámi termékek széles körben megtalálhatók a német üzletek polcain, a kiskereskedelmi forgalom meghatározó részét bonyolító üzletekben. A vállalat német piaci információi szerint ilyen széles német kiskereskedelmi jelenléttel és disztribúcióval rajta kívül egyetlen magyar FMCG gyártó – és főként márka – sem rendelkezik.

„Azt gondolom, minden magyar embernek büszkeség, hogy az általa is fogyasztott, nagymúltú magyar termék most a minőségi standardjairól híres német piacon nyert el megtisztelő első helyezést” – zárta gondolatait a vezérigazgató.

* Insight Lab 2020

* GfK Consumer Scan 2020