Mint Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: „A szövetség 1993-as alakulása óta stratégiai célkitűzésének tekinti nemzetközi kapcsolatainak bővítését. A magyar tudástranszfer, a fejlett genetika, a hatékony nemesítés és feldolgozás olyan magas minőséget képvisel, amely felkeltette számos ország figyelmét. Afrika fontos lehetőségeket nyithat meg az ágazat számára. Az elmúlt években már több program indult a kontinensen magyar cégek közreműködésével. Nigéria Afrika mezőgazdaságának egyik motorja, így nagyra értékeljük ezt a lehetőséget.”

A hazai Vetőmag Szövetség részéről Takács Géza, a Maize Association of Nigeria képviseletében pedig Abubakar Bello elnök által aláírt együttműködésben a felek rögzítették: segítik egymást a vetőmagágazattal kapcsolatos információk, szabványok, jogszabályok cseréjében, támogatják a tagok közös kutatási munkáit, valamint informálják egymást a vetőmagágazathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekről és találkozókat is szerveznek a jövőben. Ezen kívül a felek segítik magyar és nigériai partnerek együttműködését, hogy kidolgozzák a magyar hibridekre alapozott nigériai vetőmagtermesztéssel kapcsolatos középtávú technológiai, kutatási és oktatási feladatokat.

A kukorica alapélelmiszer Nigériában, a termelése rendkívül fontos a 200 millió lakosú ország számára. Nigéria az elmúlt ötven évben megtízszerezte a kukoricatermelésének volumenét, ma körülbelül 10 millió tonna terem a növényből az országban. A kukorica után a zöldségfélék és a cirok jelentik a legnagyobb szeletét a gazdálkodásnak. A mezőgazdaság a közép-afrikai ország gazdaságának egyik legfontosabb ága, a foglalkoztatás mintegy 35%-át biztosítja az agrárium. Afrikában évente körülbelül 75 millió tonna kukoricát termesztenek, a termésátlag viszont 2 tonna körül van hektáronként, szemben a magyar 8 tonnával.

Hazánkban évente közel százharmincezer hektár területen több mint 1000 vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmagnemesítéssel és -előállítással. Az exportorientált ágazatban évente mintegy 190 milliárd forint értékű vetőmagot állítanak elő a szakemberek, akik folyamatosan keresik a változó klímának, stresszhelyzeteknek ellenálló fajtákat. Kutatásfejlesztési területen csaknem 650 szakember tevékenykedik a szektorban, közülük 150-en tudományos fokozattal rendelkeznek.

Fotó: Well Cabral, Unsplash

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a szervezet szakbizottságának előrejelzése minden évben fontos visszajelzés a szegmensben érdekelt gazdálkodók számára. A testület elemzése szerint a tavaszi árpa vetőmag szaporító terület 8 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. A 4800 tonna körül várható fémzárolt termés akár százszázalékos felújítási szintet is jelenthet, ha az árpa vetésterülete a tavalyihoz hasonlóan alakul. Zab esetében a nagyságrendileg 1000 hektárról 2900 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk. Ha marad az elmúlt évekre jellemző alacsony árutermő terület, a csaknem 73%-os felújítási lehetőség mellett zab vetőmagból a fémzárolt vetőmag igény is kielégíthető lesz.

Az utóbbi években megfigyelhető egy egyre erősödő tendencia: a tavaszi árpafajták egy bizonyos fajtakörének jelentős részét már ősszel elvetik, ezért egyelőre csak találgatni lehet a tényleges tavaszi vetés nagyságát és vetőmagigényét. Tagsági vélemények szerint a tavaszi sörárpa pozíciója a következő években tovább gyengülhet – esetleg szinten marad – függetlenül attól, hogy ősszel vagy tavasszal vetik el.

Az ókészletek az előző évekhez hasonlóan minimálisak, felmérésünk szerint a tagság jelentős többsége sem sörárpa, sem takarmányárpa tekintetében nem tapasztalt érdemi piaci mozgást. Álláspontunk szerint tavaszi árpa és zab esetében is elegendőek lesznek a vetőmag készletek, egyik növényfaj esetében sem számítunk minőségi gondokra, ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével idén a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira egységesen nettó 111.000 forint tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé. Ez zsákban, csávázottan fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a tényleges értékesítési árakról a vetési szezon után gyűjti össze az információkat a szövetség. Az elmúlt évben egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 107 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 114 ezer forintba került.

Rendhagyó módon szabadtéren, a Martonvásári Kastélyparkban tartotta meg a vírushelyzet miatt tavasszal elhalasztott éves küldöttgyűlését a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A testület elnöke, Takács Géza elmondta: „a vetőmagágazat szabályokat betartó, részletekre figyelő, zárt rendszerben működik. Az elmúlt hónapokban tagjaink komoly intézkedéseket hoztak munkatársaik egészségének védelmére, emiatt a termelés zavartalanul zajlott. Az őszi koronavírus helyzetet folyamatosan figyeljük és értékeljük, hogy a lehető leggyorsabban jelezni tudjuk azokat a problémákat, amelyek az ágazat akadálytalan működését esetlegesen befolyásolni tudják”.

A szakember leszögezte: a járványhelyzet sem akadályozza azt, hogy a termelők mind minőségben, mind mennyiségben hozzájuthassanak a legkiválóbb vetőmagokhoz.

„Nagy figyelmet fordítunk az exporthoz kapcsolódó logisztikára is, mert a vetőmagnak el kell jutni a külföldi vásárlókhoz is. Magyarország a világ élvonalához tartozik a vetőmagexportban, az ágazatban tevékenykedő vállalatok évente mintegy 170-190 milliárd forint értékű árut szállítanak szerte a világba. Az exportot befolyásoló jelenlegi tényezők, valamint a jövő feltérképezése érdekében átfogó felmérést indítottunk a tagságunk körében. Az itt kiértékelt tapasztalatokat értékelve széleskörű együttműködéssel el szeretnénk érni, hogy az ágazati exportunk ne csak stabil maradjon, hanem növelje is volumenét.”

Az elmúlt évi eredményekről szólva Takács Géza kifejtette: sok új, a szektor működését érintő jogszabály lépett életbe 2019-ben. Az egyik legfontosabb az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítés lehetősége, amelyben a hatósági feladatok egy részét a tagok is elvégezhetik. Ez nagy előrelépés, a hatósági munkát is nagyban segítené és könnyíthetné, de még sok egyeztetésre van szükség, tette hozzá Takács Géza.

A szövetség elnöke a küldöttgyűlésen ismertette: az elmúlt évben háromoldalú megállapodást írtak alá a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a posztregisztrációs fajtakísérletek folytatásáról. Az együttműködés keretében a korábbi őszi búza és kukorica kísérletek mellett ettől az évtől az őszi káposztarepcét is tesztelik. A kísérletek eredménye fontos a gazdálkodók számára, akik így objektív információkat tudnak szerezni az egyes fajtákról.

A hagyományoknak megfelelően a küldöttgyűlésen dr. Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója és Takács Géza elnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását ebben az évben Ertseyné dr. Peregi Katalin, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, kertészmérnök kapta a magyar vetőmag ágazat fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért, a magyar vetőmag jó hírnevének megőrzéséért és nemzetközi szinten történő képviseletéért.

A rendezvényen Vetőmagszaporítói Termékpálya Bizottság javaslatára a küldöttek egyhangú szavazással Mátrai Tibort választottak a Vetőmag Szövetség alelnökévé. A szakember évek óta képviseli a hazai szervezetet az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) olaj- és rostnövény bizottságában. Az elnökségbe új tagok kerültek Fecsó Zoltán és Szabó Csaba személyében.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a törvény adta lehetőségeinek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően idén is közzétette az őszi kalászosok vetőmagjaira vonatkozó, a piaci körülmények alapján prognosztizált tájékoztató árat, amelyet tonnánként nettó 107.000 forintban határozott meg a testület szakbizottsága. Ez az ár a zsákba csomagolt, gombaölő szerrel csávázott, fémzárolt, az eladó telephelyén gépkocsira rakott vetőmagra értendő, ugyanakkor nem fix és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

A tájékoztató ár meghatározása előtt a szövetség a piaci viszonyok feltárása érdekében széleskörű ágazati felmérést végzett. A tájékoztató ár évről-évre mértékadó jelzés a vetőmag nemesítésével, előállításával és forgalmazásával kapcsolatos termékpályák szereplőinek, mivel a vetőmaggal való foglalatosság olyan szükséges tevékenység, mely a biológiai alapok folyamatos biztosításával nélkülözhetetlen eszköze a mezőgazdasági termelésnek, s ezen keresztül a végfelhasználók érdekeit szolgálja.

„A NÉBIH adatait is figyelembe véve felmérésünk alapján az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé vetőmagokból a várható készletek a szakmailag elfogadható, 40% feletti felújítási lehetőséget biztosítanak” – ismertette Takács Géza. A Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: a tagoktól kapott információk alapján az ókészlet mennyisége érdemi hatást nem gyakorol az új termésű készletekre. A várható átlagtermés a vetőmag célú őszi búza és őszi árpa tekintetében az 5,5-7,5 tonna/hektár között alakulhat, míg a tritikálé esetében 4-6,4 tonna/hektárra számíthatunk.

A minőség tekintetében fontos tény, hogy nem volt komolyabb fuzárium-fertőzés, illetve a tavaszi csapadéknak köszönhetően az áthullási problémák mértéke sem lesz akkora, mint az a téli/tavaszi aszályt követően várható volt. A piaci szereplők mind a kalászos terményárak, mind a termelési költségek emelkedésével számolnak. Az inflációs hatás, a termelési-feldolgozási költségen belüli munkaerő költség-hányad növekedés ugyanakkor érezteti hatását a vetőmag végfelhasználói árának növekedésében, tette hozzá Takács Géza. Mindezen tényezők ellenére az idei értékesítési szezonra vonatkozó tájékoztató ár még így is az elmúlt évi tényleges piaci átlagár alatt marad.

A tényleges piaci árakról a vetési szezon végén kaphatunk pontos adatokat. Az elmúlt években hullámzott az őszi vetésű kalászos növények tényleges értékesítési ára. 2012-ben 115 ezer, 2016-ban 93 ezer, 2018-ban 99 ezer, 2019-ben pedig 109 ezer forintért kelt el a vetőmagpiacon egy tonna őszi búza vetőmag. Az őszi árpa és a tritikálé ára is hasonlóan hullámzó tendenciát mutatott.

„A hazai vetőmagszektor Magyarország egyik legprofesszionálisabb mezőgazdasági ágazata. Szakmai színvonalát és eredményeit nemzetközileg is számon tartják, kimagasló exportteljesítménye, a magyar vetőmag iránti töretlen kereslet pedig ennek gazdasági alátámasztását jelenti. Szakemberek generációinak tudása, szorgalma és odafigyelése építette fel ezt az elismertséget” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Feldman Zsolt. Az agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elmúlt 25 éves munkájának kulcsszerepe volt a magyar vetőmagok elfogadottságának növelésében itthon és külföldön egyaránt, hiszen sikerrel fogta össze ezt a szakmai közösséget, szervezte az ágazat munkájának mindennapjait, és képviselte azt mindenfelé a nagyvilágban. A Vetőmag Szövetség fontos partnere az agrárkormányzatnak.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke előadásában kifejtette: „A mai Vetőmag Szövetség erős alapokon áll, ebben nagy szerepet játszott az alapító szakemberek elszánt, következetes munkája. A szektor magas szinten, nagy hatásfokkal dolgozik, meg kell őriznünk az ebből fakadó előnyöket, és figyelmet kell fordítani az új generáció kinevelésére, akik továbbviszik a magyar vetőmag jó hírét.”

Takács Géza az elmúlt időszak eredményeiről elmondta: a hatóságokkal közösen eredményesen léptek fel a hamisított vetőmagok ellen, amelynek eredményeként szinte teljesen visszaszorultak az illegális tételek a magyar piacról. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével a gazdálkodók objektív tájékoztatásáért 12 éve sikeresen bonyolítják le az őszi búza és kukorica posztregisztrációs kísérleteket. Ezenkívül kampányt folytattak a fémzárolt vetőmaghasználat erősítése érdekében, és jelentős eredményeket értek el a vetőgépekre szerelhető deflektorok területén. A szervezet elnöke ismertette: az évente 1500 fajta vetőmag előállító magyar ágazat egészére jellemző a magas szintű kutatás-fejlesztés, az innovatív gondolkodásmód. Az ágazat főszereplői nemcsak a több mint 4 millió hektáros hazai gazdálkodás igényeit szolgálják ki, és jelentős mértékű – több mint több mint 100 milliárd forintos – exporttevékenységet folytatnak. Ezzel Magyarország a világ élvonalában van. Takács Géza szerint a következő 25 évben egy rendkívül gyorsan változó környezetben, a klímaváltozás hatásaival számolva kell tovább dolgoznia a szakembereknek.

Michael Keller, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség főtitkára köszöntőjében méltatta a magyar szövetség nemzetközi színtéren végzett munkáját, amelynek köszönhetően 2017-ben Budapest rendezte a világszövetség történek legsikeresebb – 68 ország csaknem 1700 szakemberét vonzó – kongresszusát. A Vetőmag Szövetség 2018-tól évente egy szakember munkássága előtt kitüntető díjjal tiszteleg. A Vetőmag Szövetség-díjat – Varga Dóra üvegművész alkotását – a jubileumi rendezvényen dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapta.

Dr. Balikó Sándor Iregszemcsén kezdte pályáját 1974-ben, majd egy évvel később Bólyra került, ahol több évtizeden keresztül dolgozott a vetőmag-nemesítés és -előállítás területén. Kivételesen gazdag szakmai pályát tudhat magáénak a szántóföldi növények vetőmagtermesztése, kutatása és termeltetése területén. Kutatásfejlesztési munkája eredményeként nemesítője öt szójafajtának, egy étkezési borsófajtának, valamint két babfajtának. Ezen túl 20 fajta honosításában működött közre. A jeles szakember alapító elnökségi tagja a Vetőmag Szövetségnek. Nevéhez számos fontos szakmai publikáció fűződik.

A rendezvényen dr. Feldman Zsolt az agrártárca nevében elismerő oklevelet adott át Michael Kellernek, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség főtitkárának a 2017-es budapesti Vetőmag Világkongresszus sikeres rendezéséért. Rajta kívül oklevelet kapott Ivan Ivanovics Kuzmin, a Független Államok Közössége Vetőmag Szövetségének elnöke a szektor területén kifejtett több évtizedes munkája elismeréseként.