A 2023-as Digital Decade 2030 riport alapján Európa számos olyan területen lemaradásban van, amely fontos lenne ahhoz, hogy a kontinens ki tudja használni a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját, és így egy versenyképesebb európai gazdaság alakulhasson ki. A társadalom digitális alapkészségeinek szintje, az új technológiák integráltsága és a vállalkozások digitális felkészültsége különösen távol van még a kitűzött céloktól. Míg az Európai Bizottság tervei szerint a felnőtt lakosság 80%-ának kellene digitális alapkészségekkel rendelkeznie 2030-ra, jelenleg még csak 68 százalék ez az arány, a vállalkozások tekintetében pedig 77 százalék az elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Az új technológiák használata esetében pedig – ahol jelenleg big data esetén 19 százalék, AI kapcsán 11 százalék, cloud tekintetében pedig 45 százalék az arány – szinte elérhetetlennek tűnik a célul tűzött 75 százalék.

A DIGITALEUROPE, Európa vezető szakmai érdekképviseleti szövetsége azért is állított össze egy 20 pontos javaslatcsomagot az Európai Bizottság és a tagállamok kormányzatai felé, hogy támogassa, sőt felgyorsítsa a digitális átállás folyamatát, olykor ambíciózusabb célokat is kitűzve az európai gazdaság elé.

Az öt témakör köré – versenyképesség; fenntarthatóság és egészség; reziliencia, biztonság és innováció; globális Európa; digitális európai társadalom – épített javaslatokat a DIGITALEUROPE az európai digitális gazdaság meghatározó vállalataival és szervezeteivel, köztük az IVSZ-szel együtt dolgozta ki.

“Egy olyan Európát szeretnénk építeni ezekkel a javaslatokkal, ami versenyképes, fenntartható, reziliens és biztonságos. Egy Európát, amelyben a polgárok egészségben élnek, rendelkeznek a munkájuk ellátásához szükséges digitális készségekkel, és amely a világgazdaság többi szereplőjével összeköttetésben működik, és teszi mindezt digitális megoldásokra alapozva. Ez a vízió azonban csak együttműködéssel érhető el, ezért is álltunk be a DIGITALEUROPE mellé, és támogatjuk őket a célok elérésében a magyar digitális átállás felgyorsításáért végzett munkánkkal. Itthon különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a digitális készségek, illetve a gazdaság gerincét adó kkv-k fejlesztésére, valamint az új technológiák gyors integrálására” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.

A kiadványban megfogalmazott javaslatok

A DIGITALEUROPE szerint a versenyképesség növeléséhez szükség van többek között az egységes piac előtt álló korlátok lebontására, amellyel akár 713 milliárd eurós növekedést is el lehetne érni 2029-re. Ehhez mindenképp szükség van a jelenlegi jelentési kötelezettségek terheinek 50%-kal való csökkentésére, illetve arra is, hogy a kkv-kat ösztönözzük az európai határokon kívüli kereskedelemre, amelynek érdekében egy új kkv-stratégia létrehozását is javasolják a kiadvány készítői.

A digitalizáció a fenntarthatósági törekvések és egy egészségesebb Európa elérésének motorja is lehet. Ehhez a DIGITALEUROPE javaslata alapján szükség van egy ún. “twin transition”, zöld és digitális átállást egyaránt támogató alapra, amelyből olyan projektek valósulhatnak meg, melyek a digitális és zöld megoldások közötti szinergiákat kihasználják. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az EU egészségügyi stratégiáját is újragondolják a digitalizáció fókuszba helyezésével, amely az Európai Egészségügyi Adattérre alapozva az egészségügyi adatok hatékonyabb felhasználását is lehetővé tenné.

A kiberbiztonság egyre jelentősebb tényező gazdasági és társadalmi szempontból is, épp ezért a korábbinál is kiemeltebb figyelmet kell fordítani erre a területre. A DIGITALEUROPE azt javasolja, hogy minden jogszabályt kiberbiztonsági szempontok alapján is vizsgáljanak meg illetve mindenképp csökkentse az EU a jelenlegi munkaerőhiányt a kiberbiztonsági szakmában olyan kezdeményezések elindításával, mint a Cyber Skills Academy vagy a Cyber Campus.

A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy Európa a jelenleginél jobban bekapcsolódjon a világkereskedelmbe is, melyet többek között a transzatlanti kapcsolatok erősítésével érhet el. A kontinensnek vezető szerepet kell betöltenie a globális standardok rendszerének kiépítésében, különös tekintettel az olyan új technológiákra, mint az AI, amelynek felelős használata mindenki érdeke. A beszállítói láncok diverzifikálása szintén fontos feladat, amely az eddiginél ellenállóbbá teheti az európai gazdaságot.

A digitális társadalom továbbépítése, és így a digitális gazdaság növelése elképzelhetetlen az európai polgárok és a kkv-k digitális készségeinek fejlesztése, vagy éppen a szélessávú internetelérés biztosítása nélkül. Ezekhez a célokhoz tudna hozzájárulni többek között a DIGITALEUROPE szerint egy európai szintű, egységes oklevél, amely a munkavállalók által megszerzett készségeket, kompetenciákat tartalmazza (European Skills Passport). Emellett arra is szükség van, hogy a számítógéptudományok a 27 tagország közül ne csupán 14-ben legyenek a tanterv részei, hanem EU-szerte mindenhol, illetve, hogy ne csak az iskolában, hanem Európa összes háztartása számára biztosított legyen a szélessávú internetlefedettség.

Magyarországról az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez, amelynek keretében jövő tavasszal a Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok, fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni. A 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai.

A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják majd a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

A projekt Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásával valósul meg, Stratégiai Támogatás révén a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az Alap küldetése, hogy fenntartható regionális együttműködések kialakítását célzó kezdeményezéseket támogasson Közép-Európában.

Gyakorlati készségeket tesztelnek

Mivel az IT Fitneszteszt elsősorban a gyakorlati ismeretekre fókuszál, ennek megfelelően összetett, gondolkodást igénylő kérdéseket tartalmaz az általános, a kitöltőre vonatkozó demográfiai kérdéseken felül.  Külön 20 kérdéses online feladatsor készült az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, míg a középiskolásoknak és egyetemistáknak egy fokkal összetettebb, 25-ös kérdéssort kell majd megoldaniuk. A kérdőívet nem csak diákok, hanem bárki kitöltheti, aki kedvet érez ahhoz, hogy 25 összetettebb feladatot digitális készségei segítségével megoldjon.

A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, a csoportmunka-szoftverek és közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik. A kitöltők a válaszok beküldését követően a rendszertől egy elektronikus tanúsítványt kapnak arról, hogy elért eredményeik alapján milyen szintűek ezeken a területeken az ismereteik, illetve esetleg milyen témákban lenne szükségük fejlesztésre, gyakorlásra. A kitöltők között értékes díjakat is kisorsolnak a szervezők.

Bár az IT Fitneszteszt kapcsán az IVSZ elsősorban a hazai diákok, tanáraik, valamint az iskolák igazgatóinak közreműködésére számít, a kérdőívet rajtuk kívül olyan érdeklődők is kitölthetik majd, akik csupán fel szeretnék mérni aktuális készségszintjüket. Az online teszt várhatóan 2022 áprilisától lesz elérhető, a pontos indulás dátumát az IVSZ később jelenti be.

Ezért kell megismeri országos szinten a digitális készségeket

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2020-as adatai szerint Magyarország a 21. helyen áll a 28 uniós tagállam közül. Bár Magyarország a szélessávú infrastruktúra terén az európai élvonalba tartozik, a humán tőke tekintetében már csak a 19. helyen áll a 28 uniós ország között, és az uniós átlag alatt teljesít.

A legalább alapvető digitális készségek itthon jóval az uniós átlag alatt maradtak (49%, szemben az uniós 58%-kal), és a legalább alapvető szoftverkészségek is szerénynek mondhatók. A 16-74 év közötti lakosságnak csupán egynegyede rendelkezik alapszintűnél magasabb digitális készségekkel, ami elmarad az uniós átlagtól (33%).

“A mindennapi munkavégzéshez szükséges infokommunikációs készségek ma már a nem informatikai munkakörökben is elengedhetetlenek, hiszen a digitális transzformáció nyomán minden létező iparág átalakul. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években Magyarországon nem történt előrelépés a lakosság digitális készségeinek javítása terén, pedig az ilyen jellegű fejlesztéseknek a modern oktatás szerves részévé kell válnia. Az IT Fitneszteszt lefolytatása egy olyan fontos mérföldkő, amelynek eredményei elősegíthetik azokat a szak- és fejlesztéspolitikai javaslatok kialakítását, amelyek révén Magyarország, illetve a V4-országok a digitális fordulat nyerteseivé válhatnak” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Szeptemberben MENTA konferenciáján az IVSZ egy olyan kiáltványt adott ki, amelyben a gazdasági szektor és a hazai digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – saját tagvállalatai mellett a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja. Ennek gyakorlati megvalósításához a szervezet önkéntes koalíciót, az Összefogás a digitális Magyarország kezdeményezést hívja életre. Ennek keretében az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek a résztvevők, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Az IT Fitneszteszt honlapja ezen a linken érhető el.

Az IT Fitneszteszt története

A 2022-es IT Fitneszteszt a Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően az összes V4-országban megvalósul a helyi digitális iparági szervezetek – Magyarországon az IVSZ – közreműködésével. A megvalósításban az Európai Bizottság által kezdeményezett „Digitális készségek és munkahelyek koalíciójának” nemzeti tagjai vállalnak vezető szerepet. 

Az első IT Fitnesztesztet Szlovákiában rendezték meg 12 évvel ezelőtt az Európai Bizottság “eSkills Week” kampányának keretében. Az elmúlt 10 évben több mint 300 ezer ember vett részt a felmérésben, 2014-ben pedig a bizottság díjazta is a projektet az európai fiatalok digitális írástudásának növelését célzó, átfogó és innovatív megközelítéséért.

Az IVSZ június 15-én megtartott éves közgyűlése több alapszabály-módosítást is megszavazott, amelyek szervezeti és személyi változásokat egyaránt hoznak a szövetség életében. A szervezeti újdonságok közé tartozik a Startup és Scale-up szakmai tagozat megalakulása, amely a startup ökoszisztéma szereplőinek (startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, tanácsadók stb.) nyújt lehetőséget közös munkára és az IVSZ tagságának szakmai segítségére, képviseletére.

A közgyűlés vendégelőadója ebben az évben Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára volt, aki azt foglalta össze, hogy milyen alap- és rendezőelvek mentén áll össze az állam innovációs ökoszisztémát fejlesztő és támogató rendszere. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy egy folyamatos építkezési folyamat zajlik, amit változatos és több szinten működő felsőoktatási, ipari, illetve kompetencia központok fognak és hangolnak össze. Az előadás érintette az ágazati digitalizációs források kérdését, amivel kapcsolatban Gulyás Tibor utalt rá, hogy a DIMOP jelenti majd a megoldást az IKT-sszektor számára. Az államtitkár több ponton együttműködést vetített elő szövetségünkkel: “Az IVSZ-szel jelenleg is zajlik egy beszélgetés a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésével kapcsolatban, de a piacra vitel módjával összefüggésben is várom a szervezet szakértőinek javaslatait és segítségét” – zárta előadását Gulyás Tibor.

Az IVSZ 2020-as eredményei kapcsán Vinnai Balázs elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak végre kézzelfoghatóvá tette a digitalizáció erejét és lehetőségeit “és az is kiderült, hogy a digitalizáció messze nem csak valós tartalom nélküli buzzword, vagy az IT varázskonyhája”. Globális gondolkodás, regionális tevékenység: az IVSZ elnöke szerint az ehhez, valamint a versenyképesség megteremtéséhez szükséges források közös stratégia melletti régiós összefogással teremthetők elő. Mindennek feltétele a megfelelő szürkeállomány, így “a teljes társadalom digitalizálására van szükség, amiben a STEM tudásnak legalább olyan fontosságúnak kell lennie, mint az írás és az olvasás.”

Az IVSZ idei terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ új főtitkára foglalta össze, aki hivatalosan a közgyűlés napján vette át a stafétát elődjétől, Molnár Attilától. A főtitkár elmondta, hogy “lehetőség és egyben nagy felelősség női főtitkárként megérkezni ebbe a szövetségbe”, ezért arra kérte a tagságot, hogy osszák meg vele elképzeléseiket, legyen aktív kapcsolat a tagság, a főtitkár és az IVSZ között. Kiemelte, hogy az IVSZ általános céljai mellett kiemelt figyelmet kap a közeljövőben a “startupok helyzetbe hozása, az ökoszisztéma fejlesztése”, és legalább ennyire fontos lesz a digitális régiós együttműködések, az ezt vezérlő stratégia, illetve a régiós partneri hálózat kialakítása.

A közgyűlés egy sor személyi ügyben döntött, amelyek közül elsőként a Startup és Scale-up tagozatért felelős alelnök megválasztása került sor. A tagság Békéssy Lászlót, a CodeBerry programozóiskola ügyvezetőjét és egyik alapítóját választották meg, aki bemutatkozó beszédében elmondta, hogy az új pozíciójában “a nagyok és kicsik összekötését” szeretné szorgalmazni, aminek rengeteg buktatója van, de érdemes érte dolgozni. Emellett kiemelte a kezdő fázisú startupokat célzó oktatás jelentőségét, valamint a remote, azaz otthonról történő munkavégzés népszerűsítésének szükségességét.

A digitális transzformációért felelős alelnöki poszt kapcsán is szavazott a közgyűlés, amely során az szavazásra jogosultak két szakember, Gulbert Ármin, valamint Jakab Roland közül választottak alelnököt a következő 3 évre; a közgyűlés végül Jakab Rolandnak (Ericsson Magyarország) szavazott bizalmat.

Mindezt négy további tagozatvezető elnökségi taggá választása követte: Zerényi Zoltán (IBM) multinacionális tagozatvezető, Dr. Vicze Gábor (Innomine Group) KKV tagozatvezető, Wolf András (BlackBelt), nagyvállalati tagozatvezető, valamint Molnár Attila (FTL Development) mikro tagozatvezető 3 éven keresztül elnökségi tagként is részt vesz az IVSZ munkájában.

Az elmúlt év megváltozott körülményeire reagálva a tagok azzal kapcsolatban is szavaztak, hogy a jövőben lehetővé váljon a személyes jelenlét nélküli közgyűlés megtartása. A döntésnek megfelelően a közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok azon nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt.