A  Costa Art & Craft pályázatra bármilyen, a kávé vagy a kávézás által inspirált új, eddig máshol be nem mutatott alkotással lehetett pályázni műfaji megkötések nélkül, „A kávézás élménye – rutin helyett rituálé” tematika mentén. A Costa Coffee brand, mely idén frissíti arculatát azért célozta pályázatával az alkotni vágyókat, mert úgy látja, hogy a kávérajongók között egyre markánsabban körvonalazódik egy új fogyasztói bázis: ők a rituális művészek, akiknek mindennapjait áthatja az alkotás vágya.                                                                                                               

A pályázatra összesen 300 alkotás érkezett: többek között festmények, rajzok, szobrok, textil- és bőrdíszművek, versek, zenei kompozíciók és még színdarabot is inspirált a kiírás. A pályázaton a tradicionális módon készült alkotások mellett, külön kategóriában lehetett indulni részben, vagy egészben mesterséges intelligenciával alkotott művekkel. Utóbbiak közül hét alkotást lehet megtekinteni a kiállításon.

Az alkotói pályázatot lezáró eredményhirdetésen és kiállításmegnyitón Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, a zsűri tagja a kiírást értékelve elmondta, hogy „a zsűri számára örömteli volt a feladat. A nagyszámú, valóban különleges és egyéni felfogású kreatív-művészeti alkotások szemléjén tapasztalható volt, hogy a kávézás új dimenzióit felfedezni kívánó alkotók valós, élményszerű inspirációs forrásként használták a kávé fogyasztásának különböző szintjeit. A beérkezett művek alapján kitűnik, hogy a különböző művészeti ágakban mennyire fontos szerepe van egy kreatív kihívásnak, egy tematikus pályázatnak. Jó volt látni, hogy az alkotók a művészet nyelvén hogyan öntötték formába elképzeléseiket és hogyan gondolkodnak a mindennapjainkat kísérő, hűséges társunkról, a testünket, lelkünket átjáró, melengető és inspiráló italról. A kávé illata, íze és élénkítő hatása mellett a kávézás szokásához köthető kellemes érzések és gondolatok láthatóan valóban megihlették a pályázatra jelentkező alkotókat.”

A szakmai zsűri nem volt könnyű helyzetben, de végül döntés született: a 2.250.000 forint összdíjazású pályázat 800 ezer forintos Best of Costa Nagydíját Sarfenstein Ditta, a Sok tej, kis kávé, cukornélkül című alkotásával nyerte.

A fődíj mellett különdíjak is gazdára találtak ezen a napon: a Coca-Cola HBC Magyarország Díját és az ezzel járó 600 ezer forintot Juhász Dani kapta a Barista Fold című művéért.

Két díj odaítéléséről a közönség döntött: a Costa Coffee közösségi média oldalán leadott szavazatok alapján. A 600 ezer forintot jelentő Közönségdíjat Zöldi Márton, In café veritas c. zeneművével, a Mesterséges Intelligencia és Ügyesség Díját és ezzel 250 ezer forintot pedig Bakonyi-Tánczos Vera Elmélyülés és kapcsolódás c. novellája kapta.*

„Ez a pályázat  tökéletes eszköz volt arra, hogy minél többféle megközelítést ismerjünk meg a kávéval, kávézással kapcsolatban, ezáltal úgy gondolom, hogy sikerült jobban megértenünk a kávéfogyasztási szokásokat, preferenciákat és a kávézás pillanataihoz kapcsolódó élményeket  – mondta Partali Anita, a Coca-Cola HBC Magyarország Kávé üzletág marketingvezetője, aki maga is részt vett a Coca-Cola HBC Magyarország Díj odaítélésének folyamatában.

A pályázók átlagéletkora 38 év volt, azaz ezt a korosztályt inspirálta leginkább a kávé. A Costa Coffee korábbi felméréséből az derült ki, hogy a 30-39 év közöttieknél a kávé mint inspirációforrás a második helyen áll a zenehallgatás után. A kor előrehaladtával a kávé az első helyre kerül – az 50 éven felettiek közül legtöbben egy jó kávénak köszönhetik az új gondolatokat, a lendületet a feladatokhoz.

Nem is csoda, hogy ilyen széles körben az életünk része a kávé: a hazai kiskereskedelmi kávépiac értéke (nem számolva az instant kávékkal) 2023. szeptember eleje és 2024. augusztus vége között 77 milliárd forint volt, ami 0,9% növekedést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Ugyanakkor átrendeződés tapasztalható az egyes kategóriák között is: az őrölt kávé mennyisége volumenben 3,7%-kal csökkent, míg a szemes kávé 1,9%-kal, a kapszulás kávé kategóriája pedig 5,1%-kal nőtt. Az idén augusztusban zárult 12 hónap alatt a gyártók, forgalmazók összesen 14,3 ezer tonna szemes, őrölt és kapszulás kávét értékesítettek a hazai piacon.

A kávé által inspirált és most díjazott pályamunkákat a nagyközönség október 6-án estig a Godot Galériában (1036 Budapest, Fényes Adolf u. 21.) tekintheti meg egy ingyenes kiállítás keretében.

A pályázat központi eleme az inspiráció: így annak kiírója, a Coca-Cola HBC Magyarország, a Costa Coffee kizárólagos hazai forgalmazója igyekezett megtudni, hogy mit is ad az inspiráció: az Opinio kutatócéggel közösen végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók 50-50 százalékának  lendületet vagy új ötleteket, 43 százalékuk számára pedig pozitív hozzáállást. Bár sokak életében fontos az inspirálódás, mégis a válaszadók 39 százaléka ritkán, 16 százaléka nagyon ritkán vagy soha nem éli át ezt az érzést. Érdekes, hogy a felmérésben résztvevők eltérően vélekednek arról, hogy miért van szükségük inspirációra:  minden harmadik válaszadó  az alkotáshoz tartja fontosnak, míg minden második úgy gondolja, hogy ösztönzésre a mindennapok taposómalmához, illetve a munkához van szüksége. A válaszadók negyedének a sütés-főzéshez, ötödének a sportoláshoz kell ihlet és motiváció.

A kávé mint az inspiráció forrása?

A Costa Coffee felismerte, hogy a kávérajongók között egyre markánsabban körvonalazódik egy új fogyasztói bázis: ők a rituális művészek, akiknek mindennapjait áthatja az alkotás vágya. Zene, főzés, sport, fotózás, DIY-tevékenység – ezeken a területeken kiemelten fontos számukra az inspiráció, a két kézzel alkotás. Őket célozva a Costa Coffee “A kávézás élménye – rutin helyett rituálé” tematikájú új alkotásokat vár a Costa Art & Craft pályázatára.

 A Costa Coffee kutatásából az is kiderült, hogy bár a kávézók, a kávéházak évtizedek, vagy inkább századok óta a szellemi munka műhelyei, sokan még nem kapcsolják össze a kávét az alkotással: a kávéhoz tartozó legerősebb asszociációk a kávé ízéhez és élettani hatásaihoz kapcsolódnak, a válaszadók közel 40 százaléka ezekre asszociál. Az olyan, elsősorban érzelmi jellegű összekapcsolás, mint az „énidő”, az „inspirációforrás” vagy a „kikapcsolódás”, ritkábban kötődnek a kávéhoz – de a nők körében gyakoribbak az ilyen asszociációk.

A kávé és az alkotás közötti kapcsolatot erősíti most a Costa Art & Craft pályázata, melyre bármilyen, a kávé vagy a kávézás által inspirált alkotással lehet pályázni műfaji megkötés nélkül: legyen bármi, ami szebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá teszi a világunkat, szerethetőbbé a mindennapjainkat.

„Hogy mit várunk ettől a pályázattól? Azt, hogy a 21. század első negyedében hogyan képes egy profi vagy műkedvelő műtárggyá formálni a kávézás élményét és örömét, méghozzá úgy, hogy egy vadonatúj alkotást hoz létre. Legyen ez dizájnelem, legyen ez egy iparművészeti munka, egy vers, egy zene, egy haiku, egy színdarab, egy festmény, egy szobor vagy grafika, teljesen mindegy. A lényeg az, hogy sikerüljön a pályázónak önmagából egy olyan szeletet megmutatni, ami ebben a témában, ebben a szellemiségben számára fontos. Egy ilyen pályázat arra is kíváncsi, hogy mennyire vagyunk különbözőek az egyformaságunkban. Úgyhogy tessék pályázni, nagyon kíváncsiak vagyunk, és nagyon nagy szeretettel és örömmel várjuk a pályázatokat” – mondta Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, képzőművész, grafikus és festőművész, a zsűri tagja.

A zsűri további tagjai:

• Cserhalmi Luca esztéta, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora
• Czikkely Panni formatervező művész, illusztrátor és grafikus
• Gávris Iván, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértője
• Mitter Anna Róza bőrdíszműves designer, a Mittersisters alapítója

A zsűri tiszteletbeli tagja Kocsis Paulina Fonogram-díjas dalszerző, énekes.

A pályázatokat augusztus 31-ig, a mesterséges intelligencia segítségével készült pályaművek esetében pedig augusztus 24-ig várja a Costa Coffee, részletek itt.

A kutatás a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából 1010 fő részvételével 2024 áprilisában készült.

Szurcsik József művészcsaládból származik, édesapja Szurcsik János festőművész, édesanyja Sárkány Anna gobelinművész. Ő maga számtalan festmény, grafika, pasztellkép, akril, kisplasztika, díszlet, könyvborító alkotójaként ismert, de az Artreaktor zenekarban is játszott. Dr. Kriza Zsigmond jogász, nem művészként, hanem műpártolóként jön hozzánk.

Két vendégünkkel először a magyar kortárs művészetről beszélgetünk: milyen a magyar képzőművészek ismertsége, értékesítési, piacra jutási helyzete. Arról is szó lesz, hányan dolgoznak alkotóként a piacon, és miből élnek, ha nem kizárólag az alkotásból.

Áttekintjük a Fine Art Hungary program létrejöttének okait, céljait, megbeszéljük, hogyan jött létre a Fine Art Hungary Top 100 művészkör. Beszélünk a Fine Art Hungary Az év műtárgya 2022. online aukciójáról, ami egészen április végéig folytatódik. Sok praktikus kérdés merül fel ennek kapcsán: hogyan kerül ki a résztvevő alkotások közül az Év műtárgya, milyenek az ár-érték arányok az aukciós tételeknél, ki vásárolhat és hogyan. Szimbolikus jelentőségű, hogy az idei év két vendégművésze Olga Kondratska ukrán és Irina Drozd orosz festőművész.

Bár az aukció online történik, az alkotások élőben is megtekinthetőek a Max City Bevásárlóközpont, Törökbálinton.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A ház lakói szerettek volna valami különlegeset, valami extravagánsat, így talált egymásra a lakóközösség és Verebélyi Diána festőművész, és ekkor készült el az első alkotás. Miután a belső udvar lopakodó fényeiben üresen tátongó, tizenkilenc hatalmas képkeret egyikébe életet lehelt a művész festménye, az eseményeket már nem lehetett megállítani. Újabb és újabb alkotások készültek el az átrium falain. Így született meg a város új és egyik legkülönlegesebb galériája.

A galéria legújabb festményét, Kuzma Eszter Júlia és Friedrich Barnabás: Nyírfaerdő című művét október közepén Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense avatta fel. De már a következőt is tervezik: napokon belül kezdi a munkát egy másik feltörekvő festőművész, Kovács Anita.

Az 1880-ban épített Gizella Malom szerencsésen átvészelte mindkét világháborút és a malomipar hanyatlása ellenére egészen a hatvanas évekig működött. Az épületbe vezető sínek később akadályozták a környék fejlesztését, ezért először raktárrá alakították, később bezárták az épületet. Néhány évvel ezelőtt azonban teljesen felújították, loft lakásokat és irodákat alakítottak ki benne. Belső udvara pedig mára 5 modern, falakat betöltő, a graffitikre emlékeztető alkotást is rejt, sőt Péter Ágnes szobrászművész Kapu című szobra is helyet kapott az udvarban.

Az árverés az Autistic Art Közhasznú Alapítvány támogatására szervezett jótékonysági licittel indult. A résztvevők a galéria tulajdonosainak saját gyűjteményéből felajánlott két műre – Szurcsik József Haltruizmus és Radák Eszter Retro II című képére –, valamint az autista művész, Réti Kristóf Figurák című alkotására és egy limitált kiadású Frey Wille ékszerre licitálhattak. A négy tétel 1,83 millió forintért kelt el, az összeget autista lakóotthonoknak juttatják el.

Már hetek óta lázban tartotta az aukciók iránt érdeklődőket a várható Rippl-Rónai- és Vaszary-életműrekord, így a Virág Judit Galéria téli aukcióját kiemelt érdeklődés övezte, a látogatók zsúfolásig megtöltötték a Budapest Kongresszusi Központot. Hazai aukción eddig még soha nem szerepelt Rippl-Rónai-alkotás 100 millió feletti leütéssel. Ezen az estén a festő életének egyik főműve, a kukoricás stílusban készült, Cyniák fehér vázában 90 millió forintos kikiáltási árról indulva életműrekordnak számító, 170 millió forintos áron kelt el.

140 millió forintért vásárolták meg Vaszary János egyik legismertebb nagyvárosi veduta-képét, A pesti Duna-korzót. Az itáliai corsók és piazzák inspirálta festmény így szintén életműrekordot ért el, gazdagítva a legértékesebb magyar remekművek listáját. Vaszary egy másik festménye, az Akt strandsátorral pedig 34 millió forintért cserélt gazdát az aukción. Komoly érdeklődés övezte Batthyány Gyula bordélyházak és örömlányok világát idéző piktúráját is. A Kupleráj egy ironikus hangvételű, meseszerű szereplőket felvonultató alkotás, ami 20 millió forintos kikiáltási árról indulva, hosszas licitharc után végül 46 millió forintért kelt el.

Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye 32 millió, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastély című alkotása 28 millió, Paál László Faluvége című műve 24 millió, Egry József Balatoni táj fákkal című alkotása 22 millió, Mednyánszky László Tóparti táj napnyugtakor című festménye 17 millió, Kádár Béla Falusi jelenete pedig 9,5 millió forintért cserélt gazdát. A felsőbányai ciklus egyik legszebb, legtöbbet reprodukált és kiállított, emblematikus festményét, Patkó Károly Felsőbányai táj című művét a nagyközönség utoljára 2001-ben, az Árkádia kiállításon láthatta. Az alkotásért 26 millió forintnál koppant a kalapács.

Több mű is – hosszú licitharcok után – a kikiáltási ár sokszorosáért kelt el az este folyamán: a nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Iványi Grünwald Béla Papagáj című alkotása 1,6 millió forintról indulva 7 millió forintért, Kisfaludi Strobl Zsigmond Merengő nő című szobra 2 millió forintos kikiáltási árról 8,5 millióért, Ilosvai Varga István Asztali csendélete 360 ezer forintról indulva 2,4 millióért, Jaschik Álmos Búcsúzás című illusztrációja 240 ezer forintról indulva 1,2 millió forintért.

A Virág Judit Galéria aukciójáról ezúttal sem maradhattak el az értékes Zsolnay kerámiák, melyek közül egy erdős táj látképével díszített tál és egy repülő lóhalas tál is 4 millió forintért kelt el.

A 216 tételt felvonultató, megközelítőleg 652 milliós összkikiáltási árról induló aukción a terembeli és telefonos licitharcok közepette az est végén csaknem 990 millió forintos összleütési értéket ért el a galéria.