Magyarország Kormánya a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége, és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felmérte a magyar települések szélessávú piaci helyzetét és azonosította azokat a térségeket, településeket, ahol akkor nem állt rendelkezésre a 30 Mbps sebesség biztosításához szükséges hálózati infrastruktúra. A KIFÜ járásonként írt ki pályázatot, ahol előre meghatározott paraméterekkel várta a telekommunikációs cégek pályázatait.

A UPC 2017 elején három – a Monori, Dabasi és Gyáli – Közép-magyarországi járásban, összesen 14 településen nyerte meg a teljes egészében hazai finanszírozású pályázatot, amelyet a UPC megvásárlását követően, jogutódként a Vodafone Magyarország fejezett be. A Vodafone a SZIP-ben vállalt 12 ezer végponttal együtt összesen, több mint 18 ezer végpontot épített ki, amely képes több mint 100 Mbps szélessávú internetelérésre.

„A digitális térben való jelenlétünk a mindennapjaink szerves része. Az elmúlt pár nehéz hónap is bizonyította, hogy mennyire fontosak a jó hálózatok, hogy mekkora szerepe van a digitális eszközöknek a mindennapi életünkben. Ez a tapasztalat csak megerősített minket abban, hogy gyorsítsuk aktív szerepvállalásunkat Magyarország digitális versenyképességének fejlesztésében. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy a SZIP keretében tett vállalásunk mellett további végpontokat is kiépítünk, hogy a térségben még többen részesülhessenek a digitalizáció nyújtotta előnyökből, például a digitális oktatás vagy távoli munkavégzés területén” – mondta Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának alelnöke.

„A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció, a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a SZIP megvalósítása is. A digitalizáció adta előnyök, a szélessávú hálózatok mindenki számára elérhetőek kellenek, hogy legyenek, hiszen a modern fejlődő gazdaság alapja az infokommunikációs technológiák legszélesebb körű használatának biztosítása. A digitalizációval kapcsolatos fejlesztések terén Magyarország jól halad, ezt mutatja részben a júniusban megjelent 2020. évi Digital Economy and Society Index (DESI) is, amelynek a hálózatok fejlettségét jelző mutatójában egy év alatt a 16-ról a 7. helyre ugrottunk. A Szupergyors Internet Program lehetőséget ad a vállalkozásoknak és a lakossági felhasználóknak egyaránt arra, hogy a világháló szolgáltatásait elérjék, azokat hasznosítsák – nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

„Számunkra, a térségben élőknek kiemelten fontos, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket ki tudjuk használni, ennek egyik módja a szélessávú infokommunikációs szolgáltatások elérése, amellyel a felhasználók lehetőségük van egy képzeletbeli ajtót kitárniuk a világ felé. A Monor, Dabas, Gyál járások lakói nevében szeretném megköszönni munkáját a hálózatot kiépítő Vodafone-nak és a fejlesztést lehetővé tevő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a projektet koordináló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek. Reményeim szerint a szélessávú internet szolgáltatásokkal a lakossági, az oktatási és az egyéb közigazgatási szolgáltatásokat hatékonyabban, gyorsabban tudjuk majd elérni” – mondta el Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Érintett települések:

• Monori járás: Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Vasad, Csévharaszt, Péteri
• Dabasi járás: Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy
• Gyáli járás: Ócsa

A Magyar Telekom tevőlegesen is hozzájárult ezekhez az eredményekhez. Ügyfelei igényeinek jobb kiszolgálása érdekében évek óta nagy figyelmet fordít a hálózatfejlesztésre, 2015 és 2019 között 246 milliárd forintot költött Magyarországon a mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére. Az önerős fejlesztései mellett további lendületet adott, hogy a vállalat pályázati úton európai uniós forrásokat is elnyert vezetékes hálózatfejlesztésre a Szupergyors Internet Program keretében. Ezeknek is köszönhetően mára átlépte a kétmilliót a gigabites elérések száma optikai- és kábelhálózatán. Ez azt jelenti, hogy a Telekom a hazai otthonok és vállalkozások 40%-ának már gigabites szolgáltatást tud kínálni. Emellett a szolgáltató idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását, amely 5G-képes készülékkel és arra alkalmas havidíjas díjcsomaggal használható Budapest és Zalaegerszeg bizonyos részein.  Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd az ipari és lakossági felhasználásban. A Telekom tervei szerint az év végére tovább növeli majd az 5G területi lefedettséget, hogy minél több ügyfele számára elérhetővé váljon a mobiltechnológia legújabb generációja.

A DESI jelentés adatai alapján a humán tőke tekintetében a 19. helyen áll Magyarország, a digitális készségek és a szakmai készségek messze elmaradnak az uniós átlagtól. Az uniós 33%-kal szemben csak a 16-74 év közöttiek 25%-a rendelkezik emelt szintű digitális készségekkel. Az IKT-szakemberek a munkaerő tekintetében az unió többi részéhez képest némileg alacsonyabb arányt képviselnek, Magyarországon ez az érték 3,7%, szemben az uniós 3,9%-kal.

Az internet-használat tekintetében Magyarország a 14. helyen áll. Viszonylag alacsony mértékű, de pozitív az elmozdulás az internetet soha nem használók körének csökkenésében, a korábbi 16%-ról 14%-ra esett vissza a mutató értéke. Kiemelkedően magas a közösségi média használata, míg Magyarországon 86%, a uniós átlag 65%. Valamint jelentősen nőtt a videóhívások igénybevétele, a korábbi 60%-ról 75%-ra emelkedett, jóval megelőzve az uniós átlagot.

Továbbra is jelentős a lemaradás a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén, Magyarország a 26. helyen áll. A vállalkozások mindössze 6%-a támaszkodik a nagy adathalmazokon alapuló megoldásokra, az uniós átlag ezzel szemben 12%, valamint az uniós átlagtól elmarad a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevők aránya is. Az e-kereskedelmet illetően, a magánszemélyek általi online vásárlás emelkedett, viszont a kkv-knak csupán 12%-a értékesített árukat online, szemben az 18%-os uniós átlaggal.

A digitális közszolgáltatások terén Magyarország két helyet lépett előre, a 24. helyen áll. Emelkedett, de az uniós átlagtól elmarad az e-kormányzati szolgáltatok használata és az űrlapok automatikus kitöltése is.

„A Szupergyors Internet Program 2.0 (SZIP 2.0) elindításáról a gigabites hálózatok kiépítésének érdekében” címmel 2018. december 12-én aláírt nyilatkozat a nagy sebességű hálózatok kiépítéséről szól, amely az Európai uniós digitális menetrendben megfogalmazott stratégiai céloknak teljes mértékben megfelel. Emellett a nemzetgazdaság további növekedése, ezáltal pedig Magyarország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú.

„A Vodafone-nál az egyik legfőbb célunk a digitális korlátok lebontása, vagyis az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a digitalizációt, az internetelérést, így az online világ nyújtotta előnyöket. Örömmel veszünk részt a Szupergyors Internet Program második szakaszának kialakításában, példaértékű, hogy a kormányzat, a szakmai érdekképviseletek és az iparági szereplők együtt dolgoznak annak érdekében, hogy az állampolgárok számára a lehető legszélesebb körben és legjobb minőségben elérhetők legyenek a digitális világ nyújtotta előnyök” – mondta dr. Budai J. Gergő, a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A SZIP 2.0 és a Digitális Jólét Program céljainak megvalósítása érdekében az állami és piaci szereplők kiemelt hangsúlyt fektetnek az összehangolt állami szerepvállalásra, a bürokratikus előírások további leépítésére, valamint az adópolitikai ösztönző intézkedésekre.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt. A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 44-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 18 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. szeptember 30-i állapot szerint a Vodafone Csoport 531,9 millió mobil-, illetve 20,4 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyesvállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is.

A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését. A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.