„Félig mese, félig musical, 9-99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege. Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (…) újabb biztos kasszasikert produkált, és megnyugtató, hogy a színvonal itt is, most is magas. Ami ismét igazolja: minőség és közönségsiker nem egymást kizáró fogalmak” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban. Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: „miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”.

Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania. A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel 100 színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra. A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint 1 millió 100 ezer néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte 50 országból tízezrek nézték élőben. A padlás felett reméljük még sokáig ragyognak a csillagok, és sok-sok generáció fogja átérezni annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter

A padlás

félig mese – félig musical

ősbemutató

szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus         Kaszás Attila

Oberfrank Pál

Szőcs Artur

Wunderlich József

Ember Márk

Medveczky Balázs

Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul         Igó Éva

Saárossy Kinga

Hullan Zsuzsa

Jónás Rita

Kéri Kitty

Pápai Erika

Tornyi Ildikó

Péter Kata

Györfi Anna

Márkus Luca

Antóci Dorottya

Varga-Járó Sára

Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről         Tábori Nóra

Tanai Bella

Igó Éva

Hegyi Barbara

Barrabás, B. Barrabás, a gengszter /

Révész, aki csak külsőre azonos Barrabással         Hegedűs D. Géza

Kálid Artúr

Szemenyei János

Mészáros Máté

Csapó Attila

Ertl Zsombor

Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves         Méhes László

Lux Ádám

Tunyogi Péter

Cserna Antal

Telekes Péter

Szántó Balázs

Zoltán Áron

Kölyök, naiv szellem, 530 éves         Pápai Erika

Fekete Györgyi

Szinetár Dóra

Széles Flóra

Mentes Júlia Virginia

Dobó Enikő

Radnay Csilla

Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves         Rudolf Péter

Vizy György

Király Attila

Csőre Gábor

Tóth András

Dino Benjamin

Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma         Rácz Géza

Cserna Antal

Gesztesi Károly

Méhes László

Hujber Ferenc

Kolovratnik Krisztián

Lajos András

Juhász István

Horváth Szabolcs

Bölkény Balázs

Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes         Balázs Péter

Sipos András

Fesztbaum Béla

Lipics Zsolt

Hegedűs D. Géza

Hevér Gábor

Orosz Ákos

Detektív, aki még önmagát is kinyomozza         Vallai Péter

Selmeczi Roland

Fesztbaum Béla

Kálid Artúr

Lajos András

Gyuriska János

Hajduk Károly

Znamenák István

Kőszegi Ákos

Méhes László

Üteg, a detektív másik balkeze         Seress Zoltán

Sipos András

Széles Tamás

Kálloy Molnár Péter

Fesztbaum Béla

Gyuriska János

Lajos András

Molnár Áron

Király Dániel

Darvasi Áron

Gyöngyösi Zoltán

ifj. Vidnyánszky Attila

Krasznai Vilmos

Robinson, a gép         Sipos András

Znamenák István

Kálloy Molnár Péter

Pataki Ferenc

Kálid Artúr

Gál Kristóf

Kolovratnik Krisztián

Lázár Balázs

Németh Kristóf

Dolmány Attila

Takács Zalán

zeneszerző: Presser Gábor

dalszöveg: Sztevanovity Dusán

díszlettervező: Fehér Miklós

jelmeztervező: Jánoskúti Márta

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

koreográfus: Devecseri Veronika, Gesler György

Robinson tervezője: Budavári István

zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa / Bíró Rudolf / Gebora György / Mester Dávid / Gellért-Robinik Péter / Kovács Adrián

ügyelő: Héjj János / Kuti László / Wiesmeyer Erik / D. Mucsi Zoltán / Balázs László / Görög Zoltán / Varga Miklós / Röthler Balázs / Terjék Attila

súgó: Ba Éva / Kertes Zsuzsa / Gál Tünde / Szarvas Éva

rendezőasszisztens: Kertes Zsuzsa / Putnoki Ilona / Molár Kata / D. Mucsi Zoltán / Várnai Ildikó / Fenyvesi Lili / Szilágyi Brigitta / Patkós Gergő / Efstratiadu Zoé

rendező: Marton László

olvasópróba: 1987.11.30. 12:00

ősbemutató: 1988.01.29. 19:00, Vígszínház

A darabban szereplő Varázskönyv a RUBIK STÚDIÓBAN készült.

Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és olykor kicsit ijesztő is. A Vígszínház új zenés változata arra vállalkozott, hogy minél többet megmutasson az eredeti történet csapongó fantáziájából, játékosságából és humorából. Az előadás szövegkönyvét Collodi-regénye alapján Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina írták, míg a dalokat Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jegyzi.

„Pinokkió mindenhol ott van. A könyvespolcon, az altató mesét ismételgető anyukában, a filmekben és a színpadokon, és ott van minden fatörzsben, várva, hogy egy magányos öregember megtalálja, és életre keltse. Hogy legyen kivel veszekedni, legyen kit tanítani, legyen kiért aggódni. Hogy legyen kit szeretni” – emeli ki Sztevanovity Dusán, aki A padlás óta először dolgozott újra együtt zenés darabon Presser Gáborral. „Bár a Pinokkiót már rengetegen feldolgozták, nincs közöttük egy olyan zenés színházi mű sem, amit világszerte játszanának. Pedig ez a történet nem dobja le magáról a zenét. A karakterek és helyszínek sokféleségéből adódóan a dalok is sokfélék lehetnek, s ha jól csináljuk, a mi kis előadásunk érdekes lehet” – teszi hozzá Presser Gábor.

Az emberek többségének Pinokkió-képe a Disney-feldolgozásokra épül. Collodi Pinokkiója azonban jóval szertelenebb, izgalmas kalandok sorozata. Olyan, mintha az író az álmaiból fogalmazta volna, a figurái pedig sokkal mélyebbek, gazdagabbak és igazabbak. „Sajátos hangulatú világot szeretnénk teremteni. Vetítéssel, pimaszul egyszerű és könnyen mozgatható díszletekkel különös univerzumba repítjük a nézőket. Sokszor gyermekrajz-szerűen teremtődik meg egy-egy kép, és közben nem leplezzük azt sem, hogy az egész színházban zajlik. Megmutatjuk, mennyi ember munkájára van szükség, hogy egy ilyen gépezet működjön” – meséli a rendező, Keresztes Tamás.

Pinokkió meséje igazi hazatalálás történet: a kíváncsi és a világra folyamatosan rácsodálkozó naiv fabábu hihetetlen és nehéz kalandok után hazatalál, pontosabban visszatalál az apukájához, Dzsepettóhoz. Az előadás címszerepét Dino Benjamin játssza. „Pinokkió miután életre kel, szinte azonnal találkozik mindennel, gyorsan nagyon sok tapasztalatot szerez, és közben a legapróbb dolgokra is rácsodálkozik. Az a szépsége ennek a szerepnek, hogy újra gyerek lehetek, és felfedezhetek mindent. A próbák során elkezdtem azokat a dolgokat figyelni, amiket talán soha nem vennék észre: milyen egy ember szemébe nézni, milyen fantasztikus a lélegzet, vagy az éhség, ami egyébként benne is van az előadásban. Sokkal élesebbek lettek az érzékeim. A szövegben lévő csodálatos mondatok pedig segítenek abban, hogy ne csak mi, hanem a néző is rácsodálkozzon a hétköznapi dolgok nagyszerűségére… A mi Pinokkiónk nagyon más, mint a többi ember, de őt így kell elfogadni. A különbözőségei miatt lesz igazán nagy lélek, ezek által képes nagy erőket megmozgatni.”

A Pinokkió családi roadmovie december 9-től látható a Vígszínházban. Az előadás koreográfusa, Vati Tamás, videótervezője Sánta Balázs, jelmeztervezője Giliga Ilka, díszlettervezője Keresztes Tamás és Auer Alexandra.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.