A BME MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett.

Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban.

A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor.

A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket.

Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték.
Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében.

Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a „Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com

A közlemény szerint a beiktatási ceremóniát, melyen a biokémikus mellett még tizenöt kutató vált a tudományos testület tagjává, kedden rendezték Párizsban. Az ünnepségen az új akadémikusok székfoglaló előadást tartottak.

Az akadémia tavaly ősszel az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalinnak ítélte oda legrangosabb kitüntetését, a Grande Médaille-t.

A közlemény kitér arra is, keddtől Párizs adott otthont az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) öt egyetemet egyesítő szövetség éves csúcstalálkozójának. Az SZTE, továbbá a Paris-Saclay Egyetem, a Lundi Egyetem, a Portói Egyetem, a Ludwig Maximilan Egyetem vezetői és munkatársaik, az oktatók és hallgatók képviselői megvitatták, hogy az EUGLOH milyen szerepet játszott a globális egészségügyi kihívásokra adott válaszadásban. A 2019-ben létrejött EUGLOH mérleget készített arról, hogy a szövetség mit jelentett eddig az érintett egyetemek polgárai számára; mit adott hozzá az oktatási, tudományos és innovációs célok megvalósításához. A párizsi találkozón vázolták továbbá az új tagokkal bővülő EUGLOH jövőképét.

Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE NKI

Az innovációs ökoszisztéma tekintetében ideálisnak nevezte a Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szent István egyetemmel aláírt megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. „Ha Magyarország a nemzetközi oktatási és kulturális térben hosszú távon is szeretné megállni a helyét, akkor olyan felsőoktatásra van szükség, amelyből a kutatás-fejlesztés és a gazdasági igények nem hiányozhatnak. Innovatív felsőoktatás csak a vállalatokkal és az egyetemeken meglévő tudással kölcsönhatásban valósítható meg” – fogalmazott a megállapodások ünnepélyes aláírását megelőző beszédében.

A Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szent István Egyetem (SZIE) összefogásának célja a hatékony együttműködés a kutatás-fejlesztésben, az innovációs és kutatási eredmények hasznosításában, a technológiatranszferben, az intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztésében. A kooperáció szerves részeként a leendő mérnökök és iparági szakemberek képzésében évről évre növekvő hangsúlyt kaphatnak a digitális készségek: a SZIE Élelmiszer-tudományi Karának esetében például a felek együttesen tervezik elindítani az agrár- és élelmiszer-informatikai szakot.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója az eseményen elmondta: „A Telekom Csoportnál mi úgy tartjuk, a digitális lehetőségeket megragadva bárki előrébb juthat a maga területén – legyen szó egyéni, családi, üzleti vagy akár társadalmi célokról. Ebből is kitűnik, mi a tettek emberében hiszünk. Ugyanakkor azt is valljuk, bárkiből lehet ilyen ember, ha a környezete megfelelően támogató, ha a családja, az egyeteme, a munkahelye biztosítja az előrelépéshez szükséges hátteret. Mi is ilyen támogatást nyújtunk az ügyfeleinknek, partnercégeinknek, és mostantól a Szegedi Tudományegyetemnek és a Szent István Egyetemnek is. A ma megkötött együttműködések közvetlen átjárást teremtenek a tudomány, az oktatás és a munka világa között, segítve ezzel azokat a hallgatókat, akik fontosnak tartják, hogy korszerű, versenyképes tudással felvértezve lépjenek majd ki a munkaerőpiacra.”

„A digitalizáció átalakítja a hagyományos működési kereteket: egyedülálló és vissza nem térő lehetőség ez arra, hogy a versenyszféra és az oktatás és a tudomány is összehangoltan készüljön fel a változásra és álljon élére a technológiai fejlődésnek. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a jövő szakemberei már most a legújabb technológiát alkalmazó, valós üzleti projekteken szerezzenek gyakorlatot, a robotika, az automatizáció és az informatika világában is otthonosan mozogjanak, ezáltal még értékesebb, még inkább versenyképes munkavállalók lesznek, hiszen a MOST gazdaságára jellemző sebesség ezt kívánja mindenkitől” – vélekedett Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Szegedi Tudományegyetem

„Szeged regionálisan és európai szinten is komoly tudásközponttá vált az elmúlt években, mely élen jár a hazai digitalizációt tekintve. Az ELI-ALPS Lézerkutató Központ mellett európai tudásváros épül: az ELI Science Parkba kifejezetten tudás- és innovációorientált, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégeket, laboratóriumokat várnak” – mondta az eseményen prof. dr. Rovó László, a SZTE rektora. „Az együttműködés egyik kiemelt célja a tudományos-innovációs központ támogatása, az innovációs tevékenységek összehangolása” – tette hozzá. Szerinte az együttműködés révén a tudáspark ökoszisztémája nem csupán a kutatás-fejlesztésben és innovációban élen járó vállalkozásoknak lesz vonzó, hanem európai mércével mérve is meghatározóvá válik.

A szegedi egyetemmel kötött stratégiai szövetség kiterjed a képzésekre is. A tervek között szerepel közös, integrált oktatási, gyakornoki és ösztöndíjprogramok elindítása, illetve már meglévők célszerű átalakítása. „Az informatika és ezen belül az egészségügyi informatika robbanásszerű fejlődése mellett nem elégedhetünk meg azzal, hogy közelről figyeljük az eseményeket: a világ legjobb 500 egyetemének egyikeként a történések alakítói között kell lennünk, amihez ideális partner a Magyar Telekom Csoport” – mondta Rovó László. A felek utaltak az SZTE informatikai intézetének szoftverfejlesztés tanszékén évek óta sikeresen működő projektalapú oktatási modellre, amely tökéletes kiindulási pont lehet az oktatást és a szakember-utánpótlást biztosító, közös megoldások kifejlesztéséhez.

A Szent István Egyetem

A digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. A hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság informatikai fejlesztése, a technológiai fejlődés integrációja és a megfelelő szakemberek képzése az ágazat, az informatikai piac és a kormányzat közös célja, amely a Digitális Agrárstratégia fő irányvonala is. Ehhez illeszkedve fűzi szorosabbra kapcsolatát az agráriumban központi szerepet betöltő Szent István Egyetemmel a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország.

Prof. dr. Palkovics László, a SZIE rektora leszögezte: „a duális képzéssel kombinált közös szakok egyszerre teremtenének ideális körülményeket a tehetséggondozására, és az így végzett szakemberek folyamatos utánpótlására”. Szerinte egyre inkább elvárássá válik, hogy a munkavállalók erős informatikai kompetenciákkal rendelkezzenek. Az együttműködés egyben azt is jelenti, hogy a hallgatók innovatív és inspiratív környezetben szerezzék meg a legpiacképesebb tudást, amelynek egyik kiváló színtere az élelmiszer-tudományi kar. Oktatási és kutatási tevékenységük, valamint a duális képzési tapasztalataik garanciát adnak az együttműködési megállapodásban foglaltak gyakorlati és sikeres megvalósítására. Aktív szerepet vállalnak az élelmiszeripari innovációk indukálásában az élelmiszer-gazdaság eredményességének érdekében.