Sztaniszláv András az elmúlt években már számos projekten dolgozott együtt az Impact Hub Budapesttel, 2025 ősze óta pedig tanácsadóként segítette a szervezetfejlesztést. Több mint két évtizedes kommunikációs tapasztalata, hazai és nemzetközi szervezetekben szerzett tanácsadói múltja, valamint a pozitív társadalmi hatású programok iránti elkötelezettsége hozta közelebb az impact investment közösség egyik meghatározó hazai szereplőjéhez.

Az Impact Hub Global egy világszerte jelen lévő hálózat, amely olyan vállalkozásokat és közösségeket támogat, amelyek üzleti működésükön keresztül társadalmi és környezeti problémákra keresnek megoldást. A szervezet világszerte elsősorban olyan társadalmi célú vállalkozásokkal dolgozik, amelyek működésükön keresztül társadalmi vagy környezeti hatást érnek el – legyen szó az alapítók és munkatársak elköteleződéséről, a működési modellről vagy a tevékenység által kiváltott közösségi hatásról.

Az Impact Hub Budapest (IHB) önálló jogi szervezet – amely a network magyarországi licensz-tagja –  számos vállalkozásfejlesztési programot szervezett, vagy szervez, többek között a a VISA She’s Next programjai, Social Impact Award (SIA), az Academy for Women Entrepreneurs (AWE), de fogadószervezetként részt vesz a European Solidarity Corps önkéntes-fogadó rendszerében is.  A szervezetfejlesztés eredményeképpen a jövőben az IHB három fő területre koncentrál: a közösségi terek üzemeltetésére, az értékalapú vállalkozások fejlesztésére és inspiráló, innováló közösség menedzselésére.

Bedő Beatrix, az Impact Hub Budapest társalapítója elmondta: “A Covid jelentősen átalakította a közösségi terek és a közös munkák, együttműködések módját, így nekünk is alkalmazkodni kellett hozzá. Számos irányba elindultunk, rengeteg programot menedzselünk és sok tervünk van a jövőt illetően. András támogatása sokat segít abban, hogy a tevékenységünket rendszerezzük, láthatóbbá tegyük és ennek segítségével egy tisztább portfolióval és működéssel vágjunk neki a következő éveknek.”

Sztaniszláv András hozzátette, hogy “fontos szempont volt, hogy tovább erősítsük az Impact Hub Budapest amúgy is aktív nemzetközi kapcsolatait a hálózaton belül, valamint egy szervezetfejlesztést követően mindhárom szolgáltatási pilléren megerősödjünk és új terekkel, programokkal, aktivitásokkal jelenjünk meg. Tapasztalt, jó csapattal és vezetőtársakkal dolgozunk, és kifejezetten motiváló, hogy a kommunikációt a társadalmi vállalkozások javára tudjuk fordítani”.

2024-ben első alkalommal készített reprezentatív óradíjfelmérést a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), 2025-ben pedig még több, az ügynökségi szektor fenntarthatósága szempontjából különösen fontos adatra – gazdasági körülményekre, piaci várakozásokra – kérdezett rá a szervezet.

Az anonim kérdőívet kitöltő PR- illetve integrált ügynökségek a nettó listaóradíjaik, valamint az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó jellemző szakmai tapasztalat mellett megosztották a 2024. és 2025. év legfontosabb gazdálkodási paramétereit is. Ennek részeként beszámoltak arról, hogy tudtak-e inflációs és/vagy általános áremelést érvényesíteni, hogyan változtak a rezsiköltségeik, illetve miként érintette őket a bérinfláció. Az ügynökségi szektor hosszú távú fenntarthatóságát segítheti, ha a megbízók is tisztában vannak az ügynökségek gazdasági körülményeivel, a működésüket meghatározó pénzügyi trendekkel, illetve a jellemző (önbevallásos) piaci óradíjakkal. 

„A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a kommunikációs ökoszisztémában. Olyan széleskörű, speciális és komplex gyakorlati szaktudást, évtizedes iparági tapasztalatot kínálnak, amit akár a legnagyobb vállalatoknak sem feltétlenül racionális hosszú évek alatt házon belül felépíteni és folyamatosan rendelkezésre tartani” – mondta Gáspár Bence, az MPRSZ alelnöke, az OTP Bank kommunikációs vezetője. „A hatékony működéshez és az eredményes stratégiai kommunikációhoz létfontosságú, hogy egy-egy terület szakértői gyorsan, rugalmasan rendelkezésre álljanak, erre pedig a legjobb megoldás a sokszínű, hosszú távon fenntarthatóan működő ügynökségi szektor. Az óradíjfelméréssel célunk, hogy elősegítsük a megbízók és a tanácsadók közti megértést, segítséget nyújtsunk az ügynökségi munka kölcsönösen elfogadható, kifizetődő értékének meghatározását.”

Az MPRSZ 2025. évi hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:

“Szakmai szervezetként egyszerre képviseljük a vállalati és az ügynökségi oldalt, így alapvető feladatunknak tekintjük a felek együttműködésének segítését. Ennek fontos eleme, hogy második éve összesítjük az ügynökségek önkéntesen megosztott adatait bevételi és fejlesztési forrásaikról. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a korrekt üzleti feltételek kialakításához a megbízók és a tanácsadók között,” – emelte ki Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A felmérés alapján szűkült a különbség a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között: a kisebb cégek medián óradíjai jól láthatóan növekedtek, több beosztásban felzárkóztak a nagyobb szereplőkéhez. Eközben a nagyobb ügynökségek rezsiköltségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) értelemszerűen továbbra is magasabb, ráadásul gyorsabban is emelkedett. Erre jó példa, hogy míg a kis ügynökségek felénél 2025-ben egyáltalán nem volt bérfejlesztés, a nagyoknál akár 10 százalékot is meghaladta az emelés mértéke. Az ügynökségek létszáma ugyanakkor stagnált, és csak a megkérdezettek kisebb része nyilatkozott 10 százalékot meghaladó csökkenésről, vagy épp ezt a mértéket el nem érő létszámnövekedésről.

„Az idei óradíjfelmérés új kérdéseire kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a PR-ügynökségek komolyan veszik a legjobb szakemberek megtartását, a tehetséggondozást, fejlesztést, és erre a nyereségük terhére is komolyan áldoznak” – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségi szektort képviselő elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „2024-ben a válaszadók közel fele kétszámjegyű költség- és bérinflációval szembesült, és tavaly is a hivatalos 2024. évi inflációt meghaladó mértékben fejlesztette a béreket. A díjakban ennél szerényebb, nagyjából az előző éves inflációnak megfelelő emelést tudtak érvényesíteni. Felmérésünkben gazdasági várakozásaikról is kérdeztük a PR-ügynökségek vezetőit: relatív többségük a teljes árbevétel stagnálására vagy szolid, 5-10 százalékos növekedésére, ezen belül pedig a PR-díjbevételek markánsabb, akár 10-20 százalékos bővülésére számított.”

Az MPRSZ óradíjfelméréséről

A 2025 harmadik negyedévében végzett kutatásban résztvevő ügynökségeket ezúttal is teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba. Ennek megfelelően
• a teljes nettó árbevétel alapján évi 200 millió forintig kis (33%), 200-500 millió forint között közepes (27%), 500 millió forint fölött pedig nagy (40%) méretűnek minősül egy ügynökség, míg
• a tisztán nettó PR-díjbevétel alapján évi 100 millió forintig kis (46%), 100-200 millió forint között közepes (20%), 200 millió forint felett nagy (34%) kategóriába tartozik.

Az eredményeket a PR-díjbevétel alapján szegmentálták. A Szövetség évente végzi el az óradíjfelmérést, amelynek 2024-es eredményei itt találhatók.

Novák Péter, az MRSZ elnöke a piaci számok kapcsán összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Összességében elmondható, hogy 2024-ben végre 2019-hez képest is reál növekedési pályára állt a kommunikációs szakma. Elsősorban a versenyszféra kommunikációs ráfordításai indukálták a piac bővülését. A 2020-ban kezdődő rendkívül volatilis időszak után az elmúlt évet már a stabil növekedés jellemezte. Bár 2024 is atipikus volt, – hiszen a stagnálás közeli gazdaság esetén kevéssé jellemző, hogy az iparágunk bővülni tud, – tavaly mégis ez történt (+7,6%).”

A médiapiaci folyamatok kapcsán kiemelte: „A médiaköltésben a 2021. évi felpattanás utáni két évben is reálcsökkenés volt tapasztalható, így fellélegezhetett a piac, hogy 2024-ben reálértéken is végre 4,5%-kal meghaladta a 2019. évit és a kommunikációs iparági szektorok összeteljesítménye is 3,9%-kal gyarapodott tavaly reálértéken. A piac bizakodását mutatja az is, hogy a közelmúltban lebonyolított 7. MRSZ Barométer felmérés válaszadóinak prognózisa szerint 2025-ben hasonló mértékű, 8% feletti növekedés várható a média reklámköltésekben és 4% feletti gyarapodás a további kommunikációs iparági szektorokban.”

Mindezekkel szemben a negyedszázados piaci számokra visszatekintve azt is hangsúlyozta: „25 év alatt drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47%-os adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99% volt és bár világszerte csökkent a médiaköltés/GDP mutató, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag.”

A 2024-es MRSZ Médiatorta mérete 384,4 milliárd forint

2023-hoz képest 27,3 milliárd forinttal több reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok, ami +7,6%-os változást jelent. A hazai média reklámbevétel bővülése (+5,4%) elmarad a teljes médiatorta növekményétől. A sajtó kivételével minden médiatípus – a rádió és a mozi kiemelkedő mértékben – növelni tudta reklámbevételeit.

Ötödik éve nincs változás a médiatípusok sorrendjében: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) sajtó, (5) közterület, (6) rádió, (7) mozi.

Bár a digitális reklámköltés növekedési üteme lassult, továbra is a digitális a domináns csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 54%-át a digitális (globális és lokális együttesen) foglalja el. 2024-ben a globális szereplők még mindig pontosan ugyanakkora %-os növekedést (+12,1%) tudtak felmutatni, mint az előző évben, addig a lokális digitális szereplők növekedési mértéke a 2023-as szárnyalás (+24,2%) után – mely részben a frissen bekerülő influencer marketing adatnak is köszönhető – 2024-ben kisebb arányú volt (+6,5%). A teljes médiatortában a hirdetők digitális reklámforint ráfordításainak 35,1%-a, míg a teljes digitális reklámköltés 65%-a globális digitális szereplőknél landol. A lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál realizálódott reklámköltés az egész médiatortában 18,9%-ot, a teljes digitális reklámköltésben 35%-ot képvisel.

A pozitív irányban változó szegmensek növekedési üteme lelassult és a különbségek is csökkentek: 2024-ben a növekedésben lévő médiatípusok kisebb amplitúdójú bevételnövekedést mutatnak (+6,2-15%), mint 2023-ban (+0,6-23,6%). A legnagyobb irányú gyarapodást 2024-ben is a kisebb méretű szereplők realizálták: 2024-ben a mozi még mindig 15%-os növekménnyel tört előre és a rádió (+14,1%), is kiemelkedően teljesített. A sajtópiac 2024-ben -8,3%-os csökkenést mutatott a 2023-as alacsony növekedése (+0,6%) után.

Reálértéken a teljes médiatorta először haladja meg a 2019-es szintet: +4,5%. Egyes médiatípusok azonban még mindig nem érik el a 2019-es reálértéket. A sajtó 60%-os csökkenésben van, de a mozi is 20,9%-kal apadt. A TV-nél már javulás látható, „csak” 11,8%-os a reálértéken számolt deficit. A digitális– mind a globális, mind a lokális szegmense – számottevő (globálisan szereplők esetében pedig látványos) reálérték növekedést produkált 2019-hez képest.

Néhány médiatípus stabilitását támogatja, hogy a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, mint például TV terjesztési, sajtó olvasói vagy mozi jegybevételek. Ezek nagysága megközelíti, vagy meghaladja a reklámbevételeket is: például a mozi 2024-es jegybevétele (21,9 Mrd Ft) több mint ötszöröse a reklámbevételnek (3,9 Mrd Ft).

A globális- és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2024. évi számai kapcsán kiemelte: “Az IAB Hungary adatai alapján – amely elkészítésében már 15 éve partnerünk a Pwc – digitális reklámozásra 207,6 milliárd forintot fordítottak a hirdetők, ami 10%-os nominális bővülést és 6% feletti reálnövekedést jelent a 2023. évi 188,7 millárd forinthoz képest. A bűvülést elsősorban a videós hirdetések iránti növekvő kereslet és a programmatic hirdetések fejlődése hajtotta, emellett pedig szerepet játszottak az olyan feltörekvő területekre irányuló növekvő költések is, mint az influencer marketing vagy a digitális audió hirdetések.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2024-ben kimagasló eredményeket ért el, hiszen a szektor árbevétele meghaladta a 88,2 milliárd forintot, amely jelentős növekedést mutat a 2023-as 81,1 milliárd forinthoz képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős alapokon nyugszik, amelyet a kereskedelmi reklámbevételek dominanciája is bizonyít.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ,kereskedelmi spot’ reklámkategória 2024-ben kiemelkedően jó évet zárt, és több mint 10%-kal erősödött az előző évhez képest. A kategória teljes árbevétele meghaladta a 74 milliárd forintot, amely megbízhatóságát és stabilitását is alátámasztja. Ez a szegmens továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai hirdetők stratégiájában, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’kereskedelmi non-spot’ kategória 2024-ben is folytatta a 2023-as trendet, és tovább növekedett. A szegmens teljes árbevétele elérte az 5 milliárd forintot, amely 2%-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. Ez a szegmens egyre nagyobb teret nyer a televíziós reklámpiacon, hiszen a hirdetők egyre inkább keresik az alternatív és kreatív megoldásokat.
A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó megrendelések értéke 2024-ben 2,7%-kal csökkent, de továbbra is meghaladta a 7,3 milliárd forintot. Az árubarter ügyletekbõl származó bevételek is csökkenést mutattak, míg 2019-ben ezek az ügyletek a piac 2,79%-át tették ki, addig 2024-ben arányuk már kevesebb mint 0,5% volt.

A televíziós terjesztési bevételek terén a MEME megbízásából a PwC Magyarország ismét felmérte a szektor teljesítését. A becslések szerint 2023-ban a terjesztési bevétel 72,1 milliárd forint volt, amely 2024-re 77 milliárd forintra nőtt, ami 6,7%-os emelkedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a terjesztési bevételek piacának aránya a teljes televíziós piac (reklám és terjesztés) 46,6%-át teszi ki.

Összességében a televíziós reklámpiac 2024-ben stabilan fejlődött, mind a ’Spot’-típusú, mind a ’Non-spot’ reklámkategóriák növekedést mutattak. Az ipar továbbra is stabil és ellenálló a gazdasági változásokkal szemben, miközben folyamatosan alkalmazkodik a hirdetői és fogyasztói igényekhez. A következő évek várhatóan további dinamikus fejlődést hoznak majd a szektor számára.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában, az MLE összesítése alapján 2024-ben a „net-net” nyomtatott reklámpiac bevétele 34,706 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 56,713 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2024-ben 113,312 milliárd forint. A lapértékesítésből származó bevétel mintegy 50 %-ot tesz, ki míg a hirdetési árbevétel 31 %-ot. A nyomtatott kiadványokkal kapcsolatos bevétel számos kiadó számára maradt szignifikáns bevételi forrás, bár a szórás az idei év számaiban jelentős volt, a cégek egy része a print hirdetési piacon is növekedést könyvelt el. A print láb továbbra is rendkívül erős, a teljes bevétel 81 %-áért felel.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 21,893 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 4,6%-kal nőttek. Ez jelenleg a teljes bevétel 19%-át teszi ki. A 2024-es kutatási adatok alapján az írott sajtó továbbra is sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme. A fogyasztói igényeket jelzi, hogy a NOK 2024-es extra kutatása alapján 800 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a tegnapi napon olvasott valamilyen napilapot vagy magazint. Figyelembe véve a média széttöredezettségét, a fogyasztók rendelkezésére álló választékot, ez egyáltalán nem elhanyagolható volumen. Fentiek miatt is indokolt, hogy a napilapok áfa csökkentését a magazin piacra is kiterjessze a kormányzat, amely egy gazdaságilag hatékony hozzájárulás lenne a gazdasági nehézségek enyhítésére, hozzájárulna a digitalizáció elősegítéséhez és elősegítené az üzleti modellek továbbfejlesztését is. A NOK extra kutatása rámutatott, hogy a nyomtatott sajtóban elhelyezett hirdetések egyáltalán nem irritálóak a fogyasztók számára. Zavaró hatásuk csekély (25%), ennél alacsonyabb érték csak néhány közterülti hirdetési forma (járműreklám, megállókban levő hirdetések) esetében figyelhető meg. Az MI-alkalmazások megjelenésévél a globális médiapiac tovább növekszik, a nemzeti médiapiacok mérete azonban csökken. A platformok részéről továbbra sem alakult ki transzparens gyakorlat, hogy a felhasznált tartalmakért jogdíjat fizessenek a kiadóknak. Emiatt fontos még erőteljesebben küzdeni a kiadókat illető szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében, hiszen az MI vállalatok is a kiadók tartalmainak és tudásának felhasználásával teremtenek értékeket a maguk számára.”

Tóth Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2024. évre erős stabilizálódást mutat, előző évhez képest mintegy 6,2%-os bevétel növekménnyel. A közterület média továbbra is őrzi meghatározó helyét a tömegmédiumok körében, amelyhez jelentősen hozzájárul a piaci eszközállomány folyamatos minőségi, elsősorban digitális fejlesztése és cseréje. A teljes médiapiaci részesedés hamarosan eléri a 10%-ot. Ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány eléri a 13.4%-ot. 2024. évben elkészült az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében már közel 36.000 db reklámeszköz került hivatalos nyilvántartásba. 2024 nyarától már csak az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket szabályosan értékesíteni. A 2025. évben további érdemi lépések történnek annak érdekében, hogy a hirdetők által elvárt szolgáltatások az országban minden egyes településen magas színvonalúak legyenek, különös tekintettel a településkép rendezésére.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „Magyarországon a rádiós kínálatot a közszolgálati rádiók mellett 80 kereskedelmi és 74 közösségi jellegű rádiós médiaszolgáltatás alkotja. Az összesen 159 médiaszolgáltatásból álló földfelszíni rádiós kínálatból 154 szolgáltatás a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződés alapján működik. Az egyetlen országos kereskedelmi csatorna a Retro Rádió mellett további 153 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádiós médiaszolgáltatás üzemelt összesen 225 frekvencia igénybevételével. A 2024/IV. negyedéves NMHH-Kantar-Hoffmann-M-Meter által készített hallgatottságmérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,5, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót. A rádióhallgatással töltött idő átlagosan majdnem 4 óra, ami igen magasnak mondható. A rádió továbbra is széles körben elérhető, akár mobil eszközökön keresztül is könnyen hozzáférhető, így a hirdetők számára vonzó lehetőséget kínál. Ráadásul a hagyományos rádiók is egyre inkább integrálják a digitális platformokat, például a közösségi médiát és a podcasteket, ami új lehetőségeket teremt a hirdetők számára. 2024-ben az előző évhez képest a rádiós piac hirdetési bevétele 14 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági környezetnek és a hirdetési költségvetések növekedésének egyaránt köszönhető volt. A rádiók összefogása révén sok hirdetőhöz eljutott az az információ is, hogy hetente, több mint 7 millió embert érnek a rádiók az országban, amivel a rádió továbbra is tömegmédium.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising médiaértékesítési igazgatója kiemelte: „A mozis szektor 2024-ben újabb rekordot ért el, 15%-os növekedéssel, így a mozis reklámpiac immár egy 3,9 milliárd forintos szeletet tesz ki a médiatortából. Ezt az eredményt nagymértékben segítette a blockbuster filmek erős jelenléte, például az Agymanók 2., a Gru 4., a Dűne: Második rész, valamint a magyar produkciók, mint a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled, amelyek egyre nagyobb közönséget vonzanak a mozikba.
A mozis hirdetési kedv is élénkül, hiszen egyre több márka ismeri fel a mozi reklámok páratlan elérését és a nézők magas fokú elköteleződését. A mozi mint reklámfelület egyedülálló hatékonyságot biztosít: itt a nézők végig nézik a reklámszpotokat, elkapcsolási lehetőség nélkül, teljes figyelemmel, ráadásul mindezt hatalmas, akár 400 négyzetméteres vásznon.

Ezek a tényezők együttesen tovább erősítik a mozit, mint prémium hirdetési platformot. 2025-ben tovább fokozódhat a mozik lendülete, hiszen ismét számos kiemelt film érkezik a vásznakra. A várva várt folytatások között szerepel az Avatar, a Mission: Impossible, a Superman és a Jurassic Park következő része, valamint olyan új nagyszabású produkciók, mint az F1, a Minecraft és a Michael Jackson életéről szóló film. Ezek a filmek várhatóan tovább növelik a nézőszámokat és erősítik a mozis reklámpiacot.”

Az MRSZ Kommunikációs torta (2024) mérete 7,6%-kal gyarapodott: 715 milliárd forint

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A Non-Médiatorta (2024) mérete 331,2 milliárd forintot tett ki. 2024-ben a kommunikációs iparági szektorok összességében már reálértéken számolva is enyhe, 3,9%-os össznövekedést mutattak. 2024-ben szinte minden kommunikációs szektor növekedni tudott: Az adatvezérelt szelet (5,5%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások (5,3%) és a PR (3,9%) reálérték volumennövekedéssel állnak a dobogós helyeken. Az ambient terület nominálisan bár stagnált, de reálértéken mínuszba futott, ezzel az egyedüli kommunikációs tortaszelet, amely reálértéken csökkent. A rendezvény szektor növekedése a 2023-as szárnyalás után kisebb mértékben növekedett tavaly.”

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ újraválasztott elnöke kiemelte: „Az ügynökségi bevételek dinamikusan nőttek a piaci hirdetőknek dolgozó médiaügynökségeknél, elsősorban a média árak növekedésének betudhatóan. Ennél visszafogottabban nőttek a jelentős mértékben állami megbízásokon dolgozó ügynökségek bevételei, mind a kreatív, mind a média oldalon. A piaci ügyfeleknek dolgozó kreatív ügynökségek is az infláció felett tudták növelni bevételeiket, így összességében az előzetes szakértői becslésünk egy 9,1%os növekedést mutat 2024-re ezen a területen.

Fontos megjegyezni, hogy bár ez reálértéken is növekedő bevételt jelent a szektorban, a bér-, működési és alvállalkozói költségek ennél jelentősen nagyobb arányú átlagos növekedése miatt, a profitabilitás inkább csökkenhetett az előző évhez képest.”

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2024-es költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A rendezvényszektor vállalati eseménymarketing piacának árbevétele 2024-ben 78,4 milliárd forint volt és 4,3%-os növekedést mutatott éves szinten, ami azt jelenti, hogy a rendezvényszektor visszaállt a normál növekedési pályára a 2023-as, közel 23%-os – a Covidot követő extrém keresletet mutató – kiugró növekedés után. A legfrissebb nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy a személyes találkozások iránti igény tovább erősödik az AI-vezérelt világban. Az európai rendezvényszervezők 82%-a jelezte, hogy 2025-ben olyan eseményeket fog szervezni, amelyek személyes jelenlétet is igényelnek.”

Hivatal Péter, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség alelnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „Az adatvezérelt piac stabil, a pontosabb mérést lehetővé tevő módszertani váltás után is, inflációt meghaladó növekedést mutatott 2024-ben. A turbulens jövőkép előtérbe hozza a hatékonyságot, ilyenkor az adatvezérelt eszközök és csatornák is egyre inkább kulcselemmé válnak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos meglévő tudás és integrációs tapasztalat is a terület további erősödését vetíti előre.”

„A marketingkutatás piaca 2024-ben is növekedni tudott, ami mindenképpen sikernek tekinthető, figyelembe véve, hogy a legnagyobb megrendelők nehéz évet tudhatnak maguk mögött, ami főleg a fogyasztás alacsony dinamikájának köszönhető. Ugyanakkor ez a növekedés reálértéken csak minimális bővülést jelent, összességében tehát inkább egy stabilizációról beszélhetünk a 2023-as jelentősebb (bár reálértéken ott is szűkebb) növekedés után.” – elemezte az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője, Bacher János kiemelte: „2023-ban a kommunikációs torta szereplői közül a marketingkutatás érte el az egyik legmagasabb növekedési ütemet. Számítottunk rá, hogy 2024-ben a növekedés ezt a szintet már nem fogja elérni. Örülünk ugyanakkor, hogy az adatbőség időszakában az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra és üzleti döntéshozatalukban jelentős szerepet szánnak a kutatási szakma által értékes tudásnak.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „A PR-szakterület láthatóan tovább erősödött 2024-ben, amit a turbulens geopolitikai helyzet és a gyorsuló technológiai változások is elősegítenek. A PR-ügynökségek egyre inkább stratégiai tanácsadók is, nélkülözhetetlenek a reputáció védelmében, a sokféle érdekgazda közti eligazodásban. A mesterségesintelligencia-megoldásokkal pontosabbá válhat az adatfeldolgozás és -elemzés, automatizálhatóak az időigényes, de önmagukban viszonylag alacsony értékű folyamatok. Az így felszabaduló szakértői idő és tudás jóval magasabb hozzáadott értéket kínál a megbízók számára. Ez már látszik a számokban is, a tavalyi év kétszámjegyű bővülést hozott a klasszikus PR-szolgáltatások terén. Valamelyes csökkenést látunk a reklámügynökségi és médiatervezői-vásárlói szolgáltatásoknál, viszont markáns növekedést az influencer marketing területén. Ellentétes a mozgás az ügynökségi M&A tevékenységben nemzetközi és hazai szinten: míg a globális trendek egyértelműen a konszolidáció irányába mutatnak (ld. Omnicom–IPG egyesülés), addig a magyar PR-ügynökségek továbbra is rendkívül fragmentált piacot alkotnak. A 2025. évi várakozásaink vegyesek: miközben a világgazdasági helyzet rendkívül bizonytalan, ez egyben hatalmas lehetőségeket is tartogathat a PR-ügynökségek hagyományosan erős szakterületein, a reputáció- és változásmenedzsmentben vagy a kríziskommunikációban.”

A vezetésben a folytonosság adott, a közgyűlés döntése szerint az előző ciklusban is tisztséget vállaló szakemberek – Sztaniszláv András elnök, Gáspár Bence alelnök, valamint Panulin Ildikó és Szántó Balázs – mellé Németh Flóra csatlakozott új elnökségi tagként.

A Felügyelő Bizottság elnöke Liptay Gabriella lett, az ő munkáját segíti FEB-tagként Bujáki Zsolt és Soós Eszter.

Az Etikai Bizottság elnöke ismét Vas Dóra, tagjai pedig Lennert Dániel, Ludvig Orsolya, R. Nagy András és Szinai Ádám.

Az elnökség deklarált célja, hogy hangsúlyosabban körvonalazza a szervezet szolgáltatásait a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek, miközben igazodási pontot kínál a szakmának olyan etikai kérdésekben is, mint a mesterséges intelligencia használata vagy a fake news, a deepfake-ek és a tényellenőrzés. A magas szakmai minőség biztosítása érdekében az MPRSZ megerősíti a nemzetközi normák alapján működő ügynökségi (Consultancy Management Standard, CMS) és egyéni (Continuing Professional Development, CPD) szakmai minősítési programokat, emellett továbbra is részt vesz olyan PR-listák összeállításában, mint a TOP50 vagy a Signature40.

A public relations terület – a többi kommunikációs szakmához hasonlóan – nagy figyelmet szentel az utánpótlás-képzésnek, hiszen mind a megbízói, mind az ügynökségi oldal várja a lelkes, elkötelezett és szakmailag kiváló fiatalokat, akik a garancia arra, hogy a pr-hivatás évtizedek múlva is megtartsa jelentőségét és vonzását. Két éve az MPRSZ ingyenessé tette a tagságot a diákok számára, évente megrendezi a Next Generation PR World Cup-ot a 35 év alatti szakembereknek, idén pedig egy hackathon rendezvényt is terveznek. A Szövetség 2025-ben elindítja a Next Gen Meet programot, amely során a szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók betekintést kapnak ügynökségek és nagyvállalatok kommunikációs csapatainak munkájába.

Folytatódik a szövetség havi szakmai és networking rendezvénysorozata, a Drinks&Links – ennek idei első eseménye január 30-án lesz –, illetve az MPRSZ számos konferencián képviseli a szakma érdekeit.

Új program lesz a „Közelebb a médiához” sorozat, idén 4 szerkesztőségbe látogathatnak el az érdeklődő kommunikációs szakemberek, így hozza az MPRSZ egymáshoz közelebb az újságírókat és a kommunikációs szakembereket.

A tagozatok nagyon jól működtek a korábbi években, mert terepet biztosítanak az azonos érdeklődésű szakemberek együttműködése számára. A jelenleg aktív három tagozat (employer branding, kríziskommunikációs, kulturális) mellett elindul a belső kommunikációs tagozat is.

„Az elmúlt években sikerült megszilárdítani az MPRSZ-t, letenni több program alapját, és sikerrel növeltük a taglétszámot.” – mondta el Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke. – „Úgy érzem, támogató szakmai közegben kezdheti meg munkáját az elnökség. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy ismét erős, kiváló szakembereket összefogó Felügyelő Bizottsággal és Etikai Bizottsággal kezdjük meg a következő 2 éves ciklust. Számítok mindenki aktív részvételére.”

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András elnök
• Gáspár Bence alelnök
• Németh Flóra elnökségi tag
• Panulin Ildikó elnökségi tag
• Szántó Balázs elnökségi tag

Felügyelő Bizottság:
• Liptay Gabriella FEB elnök
• Bujáki Zsolt FEB tag
• Soós Eszter FEB tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra elnök
• Lennert Dániel EB tag
• Ludvig Orsolya EB tag
• R. Nagy András EB tag
• Szinai Ádám EB tag

Az ünnepi díjátadó kedden zajlott. Többek között egészségügyi-, energiaipari, FMCG- és építőipari szereplőket is díjazott a főzsűri.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Örömmel indítottuk újra az Employer Branding Awardot, a pályázatok számából ítélve pedig a szakma is pozitívan fogadta a versenyt, hiszen remek pályamunkák érkeztek be hozzánk. Nemcsak a kreativitást, hanem a hatást is értékeltük, hiszen ma már a munkaadói márkaépítés kulcsfontosságú a vállalatok versenyképessége szempontjából. A tehetséges munkaerő megszerzése és megtartása a piaci előny megőrzésének egyik legfontosabb eleme lett. Ebben a gazdasági környezetben az employer branding nem csupán egy HR-feladat, hanem a vállalati stratégia szerves része, amely hosszú távon hozzájárul a cégek stabilitásához és a növekedéséhez is.”

Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, az EBA-zsűri elnöke is értékelte a versenyt: „Rengeteget fejlődött a munkaadói márkakommunikáció az országban az elmúlt években, s erről a pályázati anyagok is tanúbizonyságot tettek. Egyre több komplex és fenntartható programot látunk, teret nyer a taktikai helyett a stratégiai gondolkodás. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben tovább fejlődik ez a kommunikációs terület is, s egyre több, a fogyasztói márka értékeivel összhangban lévő, valóban megkülönböztető márkapozícionáláson alapuló programmal fogunk találkozni” .

Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának elnöke, a főzsűri tagja szerint a szakma szépen fejlődik, egyre több employer branding-pozíció nyílik a cégeknél és mind vállalati, mind ügynökségi oldalon vannak már nemzetközi szinten is díjazott, elismert esettanulmányok. Hozzátette: „Az EBA mezőnye is kifejezetten erős volt, az innovatív megoldások között már megjelentek az első AI-integrációs pályázatok, amit a szakmai úttörők már nem csak szöveg- vagy képgenerálásra használnak.”

A nyertesek listája elérhető ezen a linken.

Beszámolója során Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi elnökségi ciklus fókuszában az utánpótlás képzése, illetve a pr stratégiai szerepe van.

Az utánpótlás területén a szövetség fontos lépéseket tett a fejlődés érdekében: „Az MPRSZ 2023-ban is részt vett az ICCO Next Generation globális PR-verseny szervezésében, amelyet itthon a HOLD Alapkezelő csapata nyert. Bevezettük a díjmentes diák-tagságot is, amelyre több mint 20 tag jelentkezett – ők aktívan részt vesznek a havi Drinks&Links eseményeinken is. Emellett igyekszünk minél többször platformot biztosítani a PR-képzésekkel kapcsolatos kihívások és lehetőségek megvitatására. Kulcsfontosságú, hogy a pályakezdők piacképes gyakorlati tudással kerüljenek be a szakmába, ebben pedig mi is szerepet tudunk vállalni” – mondta el a szakember.

A pr-szakma stratégiai fontosságát is több alkalommal emelte ki a szövetség: „Havi rendszerességgel szervezzük meg Drinks&Links szakmai rendezvénysorozatunk eseményeit elismert kommunikációs szakértőkkel, ahol a nagyvállalati és az ügynökségi szféra is képviselteti magát. A Marketing&Média szaklappal együttműködve létrehoztuk a TOP50 PR-szakember listáját, de a SignaturePR lista szakmai támogatói is mi voltunk. A Global Alliance-szel és az ICCO-val való együttműködéseken keresztül nemzetközi szinten is erősítjük a magyar PR-szakma elismertségét, emellett hazai szinten folyamatosan jelen vagyunk a legfontosabb eseményeken” – tette hozzá az MPRSZ elnöke.

Az MPRSZ szakmai munkájának eredményeit jól mutatja, hogy folyamatosan növekszik a tagok létszáma: a vállalati tagok száma a 2021-es 15-ről a tavalyi évben 23-ra bővült, az ügynökségi tagoké 23-ról 30-ra, az egyéni tagoké 59-ről 90-re, a diák tagoké pedig 0-ról 23-ra – írják.

Újabb örökös és tiszteletbeli tagokkal bővült az MPRSZ

Az örökös tagok közé választották Balaton Anitát, a FleishmanHillard Café (régebben Café PR) alapítóját és vezetőjét, aki 33 éve dolgozik a szakmában. Az MPRSZ elnöksége a szövetség tiszteletbeli tagjává pedig Sipos József kommunikációs szakembert választotta.

A CMS az ISO és az “Investors in People” rendszer elemeit egyesíti egyéb releváns kritériumok figyelembevételével együtt. A CMS a PR– és kommunikációs ügynökségek egyetlen olyan tanúsítványa, amelyet világszerte elismernek, és amely biztosítékot nyújt arra, hogy az ügynökség szakszerűen és megfelelő irányelvek mentén működik. A folyamat során többek között olyan meghatározó elemeket vizsgálnak a szakértők, mint a szolgáltatásfejlesztés és a humánmenedzsment funkciók, pénzügyi tervezés és kontrolling. A mostani auditot a nemrég életbe lépett CMS IV kritériumrendszer alapján végezte, amely kitér az etikai és fenntarthatósági szempontokra is.

A 2003-ban alapított Próbakő Kommunikáció munkatársai a sajtókapcsolatok, a content marketing, a közösségi média és a digitális kommunikáció szakértői.  A vállalat erős külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkezik: a Próbakő ügyvezető partnere, R. Nagy András a Worldcom PR Group globális ügynökséghálózat európai igazgatótanácsának tagja. Az ügynökség szervezi Budapesten a Worldcom Youth Meeting rendezvényeket, amelyeken az évek során már több száz fiatal európai PR-szakember vett részt. A Próbakő az évek során számos hazai és nemzetközi szakmai díjat nyert, R Nagy András pedig 2023-ban Inspiring Leader elismerést kapott az angol Inspiring Workplaces szervezettől.

“Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy megfeleltünk az ICCO CMS audit igen magas elvárásainak. Amikor több mint 20 évvel ezelőtt apró garázscégként megalakult a Próbakő Kommunikáció, álmunkban sem gondoltuk, hogy egyszer nemzetközi mércével mérve is elismert PR-ügynökséggé válunk. Nagyon örülünk az eredménynek, de a sikeres auditot nem végállomásnak tarjuk, hanem egy hosszú út kezdetének. Biztosak vagyunk abban, hogy a folyamatnak köszönhetően az ügyfeleinket még magasabb színvonalon tudjuk segíteni kommunikációs és marketingcéljaik céljaik elérésében, és a nálunk dolgozó kollégáknak még inspirálóbb munkakörnyezetet tudunk teremteni” – mondta R. Nagy András a Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa.

Az akkreditált ügynökségek olyan hivatalos elismeréssel rendelkeznek, amely szerint a vállalat nemzetközileg meghatározott kritériumrendszer szerint működik. A magyarországi PR szakma számára minden újabb magyar ügynökség akkreditációja pozitív fejlemény, ami követendő mércét állít a piac többi szereplője elé. A tanúsítvány megszerzése továbbá pluszpontokat jelent a PREXA pályázatok elbírálásakor.

„Az ICCO CMS minősítési rendszerét azért vezettük be Magyarországon, hogy a hazai ügynökségek is olyan bizonyítványt kapjanak, amelyet a világ minden pontján elfogadnak. Ez a tanúsítás (mivel az auditorok is általában ügynökségvezetők) növelheti a cégértéket és támogatja az üzletszerzést. Azt tapasztaltuk nemzetközi szinten, hogy egyre több ügyfél vár el valamilyen minőségbiztosítási tanúsítványt az ügynökségüktől – mivel a CMS kifejezetten PR cégekre lett szabva, ezért ez biztosítékot ad a megbízók felé és támogatást ad az ügynökség vezetése számára is. Gratulálok a Próbakőnek, hogy ők is megszerezték ezt a minősítést!” mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Az akkreditációs igény benyújtásáról és a folyamatról további információ itt érhető el: https://www.mprsz.hu/akkreditacio/

Sztaniszláv András nem először jár nálunk a stúdióban. Az MPRSZ elnökeként rengeteg újítás, remek kezdeményes fűződik a nevéhez, így először a hazai feladatairól beszélünk.

Utána áttekintjük a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, amelyekkel az MPRSZ együttműködik. Legtöbbet az ICCO-val foglalkozunk, amelynek András most a vezérigazgatója lett.

Visszatérünk egy régebbi interjúra, amelyben ezt mondta: „Válságok idején felértékelődik a PR”, és ennek kapcsán megbezséljük, profitál-e a PR szakma az elmúlt évek sűrűn érkező válságaiból. Végül, de nem utolsó sorban áttekintjük az idei év legfontosabb terveit, várható eseményeit is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Sztaniszláv András több mint másfél évtizedes szakmai karrierjét szabadúszó újságíróként, szerkesztőként kezdte. 2005 óta foglalkozik stratégiai kommunikációs tanácsadással, eleinte főleg nagyvállalati ügyfelekkel dolgozott, mára széles portfolióval rendelkezik, dolgozik non-profit, startup, kisvállalati és kormányzati ügyfelekkel. Évekig élt az Egyesült Királyságban, 2015 óta az angol Chartered Institute of Public Relations (CIPR) tagja. Az első magyar, aki megszerezte a Chartered PR professional képesítést, több évig volt a nemzetközi tagozat elnöke, évekig a szakmafejlesztési bizottságban és a tanácsban segítette a szervezet munkáját.  Akkreditált CMS auditor és PRO.PR díjjal elismert szakember. 2016 óta képviseli Magyarországot az ICCO-ban, 2022 októbere óta a szervezet pénztárnoka. 2019 óta a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.

Francis Ingham 2023 márciusában bekövetkezett halála óta nem töltötték be az ICCO vezérigazgatói pozícióját, Andrást az ICCO igazgatótanácsa tavaly kérte fel a posztra. Új megbízatása elfogadásával egyidőben Sztaniszláv András lemondott az ICCO pénztárnoki pozíciójáról, amelyet Alison Clarke, a szervezet korábbi pénztárnokat vett át.

Sztaniszláv András elmondta:

„Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy egészen más feladat az ICCO-ban. Az MPRSZ évek óta a szervezet tagja és számos programot átvettünk tőlük: az ügynökségi minősítést, a NextGen és az egyetemi versenyeket, white-papereket, emellett kedvezményesen elérhető tagjainknak a Global Awards.

Elég közelről láttam a működést és nagy megtiszteltetés volt, hogy operatív vezetőnek kértek fel. A változást itt is három területen javasoltam: szakmafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés és szervezetfejlesztés. Több projektünk is van, amelyikbe a világ számos pontjáról csatlakoznak szakemberek, nagy eseményünk lesz az októberi Global PR Summit Isztambulban, egy tavaszi közös kampány a UNDP-vel.

Az én munkám a szervezet operatív vezetése lesz, néhány fős csapattal segítjük a tagsági szolgáltatások és a nagyobb projektek sikeres megvalósítását. Bízom benne, hogy az ICCO még láthatóbb, befolyásosabb nemzetközi szervezetté válik.

Örülök, hogy a Magyar Public Relations Szövetséggel elkezdett munka immár két ciklus óta sikeres. Megerősítettük az irodát, amely önállóan is képes dolgozni és a jelenlegi elnökség is rengeteggel ötlettel, komoly ambíciókkal folytatja munkát. Az MPRSZ-ért végzett önkéntes munkám nem változik a mostani kinevezéssel.”

Az ICCO elnöke, Grzegorz Szczepanski elmondta: „András nagy érték a szervezet számára. Eddig is kiváló eredményeket mutatott fel, ezért tudom, hogy vezetése, jövőképe és energiája szavatolja majd az ICCO tagjai által elvárt projektek, szolgáltatások szakmai minőségét és eredményeit. A Magyar Public Relations Szövetséggel nagy átalakulást és növekedést ért el, és alig várom, hogy ezt globális szinten is megismételje.”