Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapest Park a JusTeenTime nevű kamasznapot, ahol koncertek, kerekasztal-beszélgetés, interaktív játékok, smink- és bőrápolási workshop, hangszerekkel való ismerkedés, testi és lelki egészséggel kapcsolatos standok és Érzékenyítő Pontok is várták a szülőket és a tiniket. A nap egyik fő kérdése az volt, hogy a Z-generációsok hogyan egyeztetik össze online és offline identitásukat, és milyen kihívásokkal szembesülnek mindeközben. A témában saját kutatást is készített a Budapest Park^[1], amiből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok napjuk igen jelentős részét töltik online: többségük 2-6 órát fordít erre a szabadidejéből, de a válaszadók tizede saját bevallása szerint is több, mint 8 órát okostelefonozik, néz videókat, vagy játszik. A legnépszerűbb platform körükben az Instagram, amit a TikTok, majd fej-fej mellett a YouTube és a Facebook követ.

Egyszerre stresszel és inspirál

Ezeken a platformokon pedig számos problémával szembesülnek. A legtöbbek által észlelt problémák közé tartozik a közösségi médiában tapasztalható tökéletesség illúziója, a félrevezető információk, az online csalások és adathalászat, a zaklatás vagy bántás, a trágár vagy erőszakos tartalmak és a túlzott versengés, de a Z-generációsok közel fele látott már szexuális jellegű megkeresést vagy káros, veszélyes kihívásokat is online. Mindössze 1%-uk válaszolta, hogy semmilyen hasonló problémával nem találkozott még az online térben.

A közösségi médiát egyszerre tartják stresszforrásnak és inspirálónak. Saját magán a válaszadók háromnegyede tapasztalja, hogy nehezen hagyja abba a mobilgörgetést, több mint fele rendszeresen hasonlítja össze magát másokkal a közösségimédia-platformokon, 40%-uknak pedig szorongást, stresszt, vagy önbizalomcsökkenést okoz a közösségimédia-használat. Ugyanakkor a kitöltők közel egyharmadának kifejezetten segít kikapcsolódni, feltöltődni, sőt, egyenesen inspiráló hatással van rájuk.

Talán ezért is lehetséges, hogy bár a közösségi médiához számos negatív élmény társul, mégsem az online tér a legfőbb stresszforrás a Z-generációsok számára: az első helyen a jövővel kapcsolatos bizonytalanság áll, amit a személyes kapcsolatok menedzselése, illetve majdnem azonos mértékben az iskolai feladatok, az anyagi nehézségek és a családi problémák követnek. A fiatalok harmada minden nap stresszesnek érzi magát, és közel ekkora az aránya azoknak is, akik mindennapi szorongásról számoltak be.

Tanácsot ad a ChatGPT

A kutatás rámutatott, hogy a Z-generációsok nagyon tudatosak, ha szorongásról, illetve stresszről van szó, és nem félnek segítséget kérni, amikor szükségük van rá. A válaszadók közel kétharmada fordult nehéz helyzetben barátaihoz, felük a szüleihez, 30%-uk pedig még pszichológust is felkeresett. Mindössze 16%-uk az, aki hasonló nehéz helyzetben nem kért segítséget.

A nehéz helyzetek kezelésében is az egyik legfontosabb megküzdési stratégiaként a beszélgetést jelölték meg (63%), de hasonlóan gyakori az egyedüli megküzdés, az önálló munka (60%) is. Nehéz helyzetekben a válaszadók felénél előtérbe kerülnek a hobbik, mint a sport, a zene vagy a rajzolás. A válaszadók között volt olyan is, akinek a ChatGPT ad tanácsot, ha nehéz helyzetbe kerül. A rosszabb napokon pedig a beszélgetés mellett az alvás és pihenés segít a Z-generációsoknak a legtöbbet, amit a kulturális vagy közösségi programok, például koncertek, és a testmozgás követnek.

A hazai fiatal zenészek sem kivételek

A JusTeenTime-on Labancz Dániel pszichológus Lil Frakk-kal, Cserihannával, KKevinnel és Rausz Tíciával, a girlhood frontemberével beszélgetett az online tér és a mentális egészség összefüggéseiről. „Bár az ember tudja, hogy az Instagram profilja nem egyenlő a személyiségével, mégis a saját maga által létrehozott tartalommal identifikálódik” – mondta el Cserihanna. KKevin szerint, ha a közösségimédia-szorongás elfogna minket, érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy amit ott látunk, az nem a valóság. A közösségimédia-függés pedig mindannyiukat érinti: „ha egyszer jól teljesít egy tartalom, onnantól az lesz az elvárásod. Ha a következő nem úgy teljesít, akkor akarva akaratlanul azt fogjuk érezni, hogy nem szeretnek. Ezt nagyon nehéz reálisan kezelni, amikor sokkal több időt töltünk az online, mint az offline térben” – mondta el Lil Frakk.

Zsebünkben a világ

A beszélgetés során elhangzott ugyanakkor az is, hogyha nem lenne közösségi média, az előadók nem tudtak volna láthatóvá válni: az online tér hatalmas alkotói szabadságot és számos lehetőséget ad mindenki számára, de érdemes tudatosan, szabályzók beépítésével használni azt, hogy a folyamatosan beáramló információmennyiség ne váljon stresszforrássá. A beszélgetésben résztvevők különféle módszerekhez nyúlnak a szorongás és a nehézségek feloldására, például mindannyiuk járt, vagy jár jelenleg is például terápiára, azaz a Z-generáció többi tagjához hasonlóan ők sem félnek segítséget kérni másoktól.

[1] A kérdőívet 2025.08.28. és 2025.09.02. között 513 fő töltötte ki, amelyből 304 fő a Z-generáció (1995-2009 között születettek) tagja. Az elemzett bázis kizárólag a Z-generációs kitöltők válaszaiból áll. Egyes kérdések esetében több válasz volt megadható, ami miatt a felsorolt eredmények meghaladhatják a 100%-ot.

Fotó: Rosta Márk, Budapest Park, Justeentime

A világ számos pontján forgalomban lévő CBD olaj használatát egyre több kutatás és felhasználói tapasztalat támasztja alá, ugyanakkor a hatásmechanizmusát illetően még sok a kérdőjel.

Egyre többen keresik a választ arra is, pontosan mire jó a CBD olaj, és mi az, amit jelenleg tudományos szinten állíthatunk róla.

A jelenlegi kutatások főként azt vizsgálják, hogy a CBD olaj hatása milyen kapcsolatban állhat az emberi test természetes szabályozó hálózatával, az endokannabinoid rendszerrel.

Egyensúlyban a testtel: az endokannabinoid rendszer szerepe

A CBD működésének egyik központi eleme az endokannabinoid rendszer lehet. Ez a rendszer részt vesz az olyan alapvető élettani folyamatok szabályozásában, mint a fájdalomérzékelés, az immunreakciók, az alvásciklus vagy éppen a hangulati egyensúly.

A kutatások azt veszik górcső alá, hogy a CBD milyen módon befolyásolhatja a receptorok működését – ezáltal hozzájárulhat-e a test saját egyensúlyi állapotának, az úgynevezett homeosztázisnak a fenntartásához?

Bár a tudomány még nem ért el végleges konszenzust, a CBD olaj hatása kapcsán, így ezen a téren egyre több vizsgálat tárgyát képezi.

Mire jó a CBD olaj? Feltételezett összefüggések

Amikor azt kérdezzük, mire jó a CBD olaj, fontos megjegyezni, hogy jelenleg kizárólag tudományos feltételezésekről, kutatási eredményekről beszélhetünk – konkrét gyógyhatást kijelenteni lehetetlen. Az alábbi területeken azonban számos vizsgálat folyik:

• Mentális feszültség: vizsgálatok elemzik, hogy a CBD hogyan befolyásolhatja a szerotoninreceptorok működését – ezek kulcsszerepet játszanak a stressz és szorongás szabályozásában.
• Gyulladásos folyamatok: az immunválaszhoz kapcsolódó gyulladásos mechanizmusokra gyakorolt esetleges hatás is kutatási fókuszba került.
• Neuroprotekció: egyes tanulmányok szerint a CBD-nek lehet szerepe az idegsejtek regenerációjában, de ez még megerősítésre vár.

Fontos hangsúlyozni, hogy a CBD olaj hatása ezekben az esetekben csupán lehetőségként szerepel, nem pedig megerősített orvosi tényként.

Alkalmazás és adagolás – nincs két egyforma szervezet

A CBD olaj legtöbbször cseppentős üvegben kapható. A nyelv alá cseppentve alkalmazzák. Ezzel a módszerrel a hatóanyag a szájnyálkahártyán keresztül szívódhat fel. A megfelelő adagolás egyéni – testsúly, életkor, anyagcsere és a korábbi tapasztalatok is befolyásolják, hogyan reagál rá a szervezet.

A legtöbb gyártó alacsony kezdőadaggal javasolja az indulást, amit később fokozatosan lehet növelni, figyelve a szervezet válaszaira.

Minőség, tisztaság, megbízhatóság

Mielőtt bármilyen készítményt választunk, érdemes utánajárni annak eredetének és gyártási körülményeinek. A legbiztonságosabb, ha olyan terméket választunk, amely laboratóriumi teszttel igazoltan THC-mentes, tiszta, és a pontos hatóanyagtartalma mg-ban van feltüntetve.

Emellett a csomagolás információtartalma, a fogyasztói visszajelzések és a gyártó transzparenciája mind segíthetnek a megalapozott döntésben.

A kutatás pedig nem áll meg!

A kannabidiol kutatása folytatódik, és a jövőben várhatóan egyre árnyaltabb képet kapunk arról, pontosan mire jó a CBD olaj, és milyen hatással lehet a szervezetre. Egy azonban már most is biztos: a tudatos választás és a megfelelő tájékozódás alapvető, különösen akkor, ha valaki valamilyen krónikus állapottal vagy gyógyszeres kezeléssel él együtt.

Érdemes mindig hiteles forrásokra, szakmai véleményekre és a saját testünk jelzéseire támaszkodni – hiszen a felelősség a gyártóké mellett a fogyasztóké is.

Az ember és kutyája közötti kötelék mentális jólétre való hatását vizsgálták[1] az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Lendület Társállatok Kutatócsoport szakemberei: egyedülálló, fiatal felnőttek körében keresték a választ arra, vajon befolyásolja-e mentális és szociális jóllétüket a társállattartás.

Érzelmi stabilitást adnak

Az eredmények alapján igencsak előnyös helyzetben vannak az otthonukat kutyával megosztó szinglik azokhoz képest, akiknek nincs társállatuk. A Cofidis Kutyaszemmel program által is támogatott felmérés szerint ezek a gazdik pozitívabban állnak az élethez: kevésbé érzik magukat magányosnak, elégedettebbek a helyzetükkel, és jobbnak értékelik a mentális állapotukat, mint kutyát nem tartó társaik.

A kutya és az ember közötti szoros kapcsolat előnyei egyértelműen megjelennek a válaszadók érzelmi kiegyensúlyozottságában is. A négylábúak társaságát élvező szinglik úgy vélik: érdemes élni és értékesnek is tartják az életüket, valamint ritkábban tapasztalnak magukon olyan negatív érzéseket, mint például a rosszkedv, az elkeseredés, a szorongás vagy a depresszió.

Egyre többet költenek rájuk

Ezeket az eredményeket megerősíti a Cofidis Kutyaszemmel program saját reprezentatív kutatása[2] is. A magyarok fele úgy gondolja, hogy kutyával könnyebben megy a kapcsolatteremtés másokkal, 55 százalékuk szerint egy négylábúval egyszerűen jobb az élet, 67 százalék pedig azt vallja, egy kutyával kevésbé érzi magát magányosnak az ember. A felmérés szerint jelenleg tízből négy magyar tart kutyát otthon, a legtöbben közülük pedig egy kutyáról gondoskodnak. A gazdik szerint egy kutya etetése havonta átlagosan mintegy 12 ezer forintba kerül. A felszerelés, higiéniai ellátás, általános állatorvosi költségek pedig összesen kb. 47 ezer forintot emésztenek fel éves szinten. A hitelintézet ugyanezen kérdéseket vizsgáló 2018-as kutatásával összevetve jól látszik: a gondoskodással kapcsolatos költségek terén közel 33 százalékos emelkedés volt tapasztalható 5 év alatt.

[1] Dr. Kubinyi Enikő és Dr. Ujfalussy Dorottya, ELTE Etológia tanszék, MTA-ELTE Lendület Társállatok Kutatócsoport. Mintanagyság: 361 fő.

[2] Cofidis kutatás, mintanagyság: 500 fő. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.

„A pszichoszociális kockázati tényezők alatt értünk minden olyan környezeti hatást, mely kedvezőtlen hatást gyakorol a fizikai és mentális egészségre. A felmérés során pedig a munkahelyi faktorokra koncentrálunk. A vállalati irányelvek, kultúra és kommunikáció, a személyek közötti dinamika mind problémaforrás lehet. Fontos tényező a munkakörben az időkényszer, a balesetveszély, a műszakok száma és azok ideje. Nincs munkahely stressz nélkül, de amíg kismértékben inspiráló hatású és segíti a mentális összeszedettséget, addig a túlzott stressz és terhelés kimerüléshez vezet. Ez több betegségre hajlamosíthat, de csökken a munkavállaló elkötelezettsége és produktivitása is, ami akár felmondásához is vezethet. Ezekből a problémákból olyan extraköltségek származhatnak, ami akár az adott kolléga éves fizetésének 75 százalékát is kiteheti. Betegségek közül konkrét példaként említeném a derékfájást, aminek a hosszútávú fennmaradásában a legfőbb kóroki tényező a munkahelyi stressz. Tehát nem lesz könnyű a felépülés azok számára, akik elégedetlenek és túlhajszoltak a munkájuk során” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakembere.

A pszichoszociális kockázatfelmérés jogszabályi háttere

A munkaadóknak három évente kötelező pszichoszociális kockázatfelmérést végezni, azonban a törvényi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy ezt a nehezen megfogható elemzést milyen módszertan segítségével kell elvégezni és milyen lépéseket kell tenni az eredmények ismeretében. Bár ez egy jogszabályi kötelezettség, a munkaadóknak is érdeke, hogy felismerjék az ebben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A munkaadónak is előnyére válhat a pszichoszociális kockázatfelmérés

„Elsősorban a felmérés anonimitása miatt kaphat őszinte visszajelzést a vállalat. A munkavállalók a felmérés során nem beazonosíthatóak, így bátran elmondhatják a véleményüket. Ha a kockázatértékelés alapos előkészületek után, megfelelő módszerrel készül, akkor valódi problémákra hívhatja fel a figyelmet. Pszichológusaink a megrendelővel együttműködve segítenek a háttérben rejlő okok felismerésében és azok megértésében. Így a jogszabályi megfelelésen túl valódi következtetéseket is le lehet vonni, melyekre alapozva csökkenthetőek a kockázatok, valamint akciótervet lehet készíteni. Ezért érdemes komolyan venni ezt a feladatot, ha már úgyis kötelező elvégezni” – mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont szakembere.

Ha egy cég tudatában van annak, hogy a túlzott stressz csökkenti a termelékenységet és lépéseket tesz azért, hogy ezt elkerülje válságállóbbá teheti saját működését. Stoll Dániel példaként említette az egyik megrendelőt, aki figyelmes lett arra, hogy valamiért jelentősen nőtt a betegszabadságok és táppénzes időszakok száma. A felmérésben egyes stresszorokat csoportosan jeleztek a munkavállalók. Ebből kiindulva megállapítható volt, hogy a cégben zajló változásokról nem történt meg a megfelelő kommunikáció, ami bizonytalanságot és feszültséget eredményezett.

Milyen stresszforrások és egyéb tényezők játszhatnak még fontos szerepet?

Fontos, hogy a vállalati hierarchián belül mennyire lehet felfelé is kommunikálni, így például tisztázottak-e az egyes szerepek a munkacsoportok és munkavállalók között, milyen mértékű a munkaterhelés, mennyire tud kontrollt tartani a munkafolyamatok fölött a munkavállaló. A munkakörülmények is stresszforrást jelenthetnek, például, ha vegyszerekkel, zajban vagy nem megfelelő hőmérsékletben kell dolgozni. Maga a munkavállaló is fontos tényező, hiszen az ő személyisége, motivációi, képességei is befolyásolják azt, hogy mi az, ami számára kellemetlenséget jelent.

A munkavállalók pszichoszociális állapotának hosszú távú jelentősége

„Demográfiai adatok alapján elmondható, hogy a munkavállalók átlagéletkora nő, ezért fontos, hogy a jó munkaerőt ne csak megtartsák a munkaadók, hanem egészségük megtartásában is segítsék őket. Ahogy azt korábban említettük, a stressz nagyon sok betegségre hajlamosíthat, a főbb kóroki tényezők egyike. A hosszabb távú egészségmegőrzésben van tehát rendkívül fontos szerepe annak, hogy az alkalmassági vizsgálaton túl a munkavállalók mentális egészségére is figyelmet fordít munkaadójuk” – tette hozzá Dr. Nagy-László Nóra.

Az év során felhasznált energiánk visszatöltése, az ünnepek alatti valódi kikapcsolódás elengedhetetlen a következő felvonás optimális elindításához. Eltérő módokon regenerálódhatunk, a hatékonyság eléréséhez Magyarország piacvezető állásportálja, a Profession.hu szakemberei legcélravezetőbbnek a következő három különböző típus ötvözését javasolják: iktassunk be napjainkba elegendő passzív pihenést is, azaz, biztosítsunk olyan időt magunknak, amikor semmit nem csinálunk vagy legalábbis minimális aktivitást végzünk. Szánjunk időt emellett aktív kikapcsolódásra is kedvenc szórakoztató és motiváló hobbijanikkal. Végezetül pedig: ne hanyagoljuk el kapcsolatainkat, társasági életünket sem, töltsünk minőségi időt szeretteinkkel, a körülöttünk élőkkel, barátainkkal, távoli rokonainkkal. E három tevékenységfajta együttesen segít a feltöltődésben.

A minőségre koncentráljunk a mennyiség helyett

Hajlamosak lehetünk rengeteg teendőt bezsúfolni a szabadság idejére, amelyekre év közben nem jutott időnk a kötelező feladataink teljesítése mellett, de ne veszítsük szem elől, hogy az ünnepek alatti időt érdemesebb a jóllétünkre, nyugalomra, lelassulásra fókuszálva megélni. Ha az elmaradt teendőket mind erre az egy-másfél hétre ütemezzük, a pihenést, feltöltődést is terhes feladatként fogjuk megélni, és így a januári évkezdés is kimerültséggel indulhat. Ennek elkerülése érdekében érdemes csupán nagy vonalakban megterveznünk a szabadságot, különösebb szigorú feladatlista készítése és a teljesített teendők kipipálgatása nélkül.

Részesítsük előnyben az aktív időtöltést a passzív helyett

Szervezetünk működéséhez és mentális egészségünk megőrzéséhez is szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, passzív pihenés. A túlzásba vitt semmittevés azonban már ellenkező hatást válthat ki, így egy idő után fáradtabbnak, enerváltabbnak érezhetjük magunkat. A finom ünnepi ételek, nagy vacsorák, karácsonyi sütemények mellett kifejezetten fontos, hogy több időt töltsünk mozgással is. Legyünk eleget a szabad levegőn, akár intenzívebb sport – futás, biciklizés vagy túrázás – akár egy könnyed séta mellett döntünk. A testmozgás beindítja az endorfin termelődését a szervezetben, ami nem csak boldogságot okoz számunkra, de csökkenti a stresszt és a szorongást, valamint erősíti az immunrendszert is.

Digitális világról való lekapcsolódás

Az év végi ünnepi időszak tökéletes a digitális világtól való elszakadásra is. „A megfelelő lazításhoz engedjük el munkahelyi ügyeinket is, mert a céges levelezés követése – akármennyire nem tűnik megerőltető feladatnak – rendszeresen kizökkent privát életünk megéléséből, beindítják a munkával kapcsolatos gondolatokat, a felmerülő problémákon és azok lehetséges megoldásain kezdünk el akaratlanul is gondolkodni, ami stresszel járhat – javasolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. – A kikapcsolódásra kapott szabadidőt érdemes inkább digitális eszközeinktől elszakadva akár valamilyen alkotótevékenységgel, pl. festéssel, írással, zenéléssel tölteni a pihenés és a mozgás mellett. E kreatív folyamatok végzése során egy-egy adott érzékszervünk élesedik, míg a többi háttérbe vonul, erősen fókuszálunk a tevékenységre és annak részleteire, amit mindennapjaink során ignorálunk. Az ünnepek idejére tegyük félre a folyamatos multitaskingot és összpontosítsunk mindig arra az élményre, pillanatra, amiben éppen vagyunk” – teszi hozzá a szakember.

Nagyon különböző érzelmi állapotú gyerekek térnek vissza a megszokott környezetükbe – ha visszatérnek egyáltalán. Családonként eltérő ugyanis, milyen élményeket hordoznak a karantén időszakáról – például hogyan tudták kezelni a vírustól való félelmet és a munkahelyi bizonytalanság okozta stresszhelyzetet. Ráadásul ez a nyár nem olyan lesz, mint az eddigiek, a szigorítások enyhítése ellenére sokféle szórakozási lehetőség zárva marad a gyerekek előtt – nem lesz egyszerű táborozni, nyaralni vagy épp a nagyszülőkhöz menni. A BLUM személyiségfejlesztő óvodapedagógiai program szakemberei szerint mindenekelőtt egy hosszabb ideig tartó ún. visszaszoktatási folyamatra lesz szükség, mellyel elsődleges, hogy újra megteremtsük az óvodákban, iskolákban is az érzelmi biztonságot.

“Az új helyzet nem a már megszokott ritmust követi, pedig a gyerekeknek fontos a kiszámíthatóság. A munkám során az elmúlt időszakban tapasztaltam szorongásos tüneteket, viselkedési problémákat is, melyek nem mindenkinél oldódnak majd fel egyik pillanatról a másikra. Néhány egyszerű módszerrel hatékonyan tudjuk segíteni az átállást, de amennyiben a tünetek idővel nem csillapodnak, fontosnak tartom szakember bevonását is – az iskola vagy óvoda pszichológusát, de felkereshető a területi Pedagógiai Szakszolgálat is” – mondta el Kovácsné Kelemen Anikó pszichológus.

Javasolja, hogy a visszaszoktatás részeként elevenítsük fel a gyerek közösségi élethez fűződő kellemes élményeit. Fényképeket, számára kedves tárgyakat is elővehetünk, melyek az óvodához, iskolához fűzik. Minél előbb érdemes felvenni a kapcsolatot továbbá a barátokkal, könnyebb ugyanis a visszazökkenés a nagy közösségbe, ha előtte találkozhat a számára igazán fontos társakkal. A szorongásoldás legfontosabb eszköze maga a kapcsolat legyen, annak érzése, hogy “szeretnek és nem vagyok egyedül”. A BLUM program szakértői szerint kiemelkedő szerepe lehet ebben a mesének, hiszen a szülőktől, nagyszülőktől, sőt az óvodapedagógusoktól hallgatott történetek hallgatásával a gyerek a meghitt együttlétben meg tudja élni a közvetlen kapcsolódást, mely automatikusan oldja a belső szorongást.

A már végéhez közeledő 40 nap alatt a BLUM körül projekt ennek előmozdítására járult hozzá online közösségi mesélés keretében. A Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával hétről hétre zajló mesélés és a hozzá kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozások a szülők visszajelzése szerint nemcsak ritmust, kiszámíthatóságot vittek a gyerekek hétköznapjaiba, de segített ebben a példa nélküli helyzetben új szempontokat találni, melyekkel könnyebben megérthető a gyerekek gondolkodás- és érzelemvilága. Az elmúlt hetek alatt feldolgozott témák az óvodapedagógusok körében akár továbbvihetők a nevelési év tematikus értekezleteire is. A közösen szőtt 12 részes mese, amely épp a karanténhelyzetre rímelő történetet és annak megoldását dolgozza fel, továbbra is elérhető a BLUM oldalán.