Czóbel fiatalkori remekműve (a nyitóképen) nem csupán saját oeuvrején belül számít abszolút főműnek, de az egész 20. századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotását is ünnepeljük benne. Az iránta megmutatkozó nemzetközi érdeklődés arra is rávilágít, hogy ez a magyar festészet történetét feldolgozó munkákban megkerülhetetlen és kihagyhatatlan alkotás európai mércével is a legjobbakhoz mérhető. Éppúgy megállja helyét a leghíresebb francia poszt-impresszionisták környezetében, mint ahogy kvalitásában, a mű erejében az egyik legközelebbi analógiáival, Edvard Munch munkáival is felveszi a versenyt. A festmény szinte elkészülte óta, egészen napjainkig rangos gyűjtemények legféltettebb kincse volt. Műkereskedők és műgyűjtők generációi sóvárogtak utána, de eddig soha nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben. A művet tizenkét évvel ezelőtt a párizsi Musée d’Orsay akkori igazgatója is meg kívánta vásárolni a múzeum állandó kiállításának gyarapítására, de neki sem sikerült. Nemzetközi rangú, muzeális értékű fő mű több mint 110 év óta első alkalommal szerepelt a nyílt műtárgypiacon, várható módon kimagasló rekordot érve el.

További életmű-rekordok dőltek meg december 10-én a galéria árverésén. Egry József múzeumi kvalitású remekműve, az 1930-as Taorminai naplemente 55 milliós kikiáltási árról 80 millióig kúszott fel. Faragó Endre geometrikus kompozíciója, az 1929-es Art deco varieté a 8 milliós indulási ár után 14 millió forintért talált új gazdára. A felfokozott hangulatot jelzi, hogy a felvidéki Jakoby Gyula Építkezők című életképe 7 milliós kikiáltási árról érte el a 20 milliós kalapácsárat, a tatai születésű Juszkó Béla poszt-impresszionista fődarabja, az 1910-es Verőfényes nyári nap pedig – heves licitharcot követően – 2,6 milliós kikiáltási ár után 11 millió forintért talált új gazdára.

Szőnyi István számos műve szerepelt sikeresen az árverésen, korai Kettős portréja esetében az állam élt elővásárlási jogával, így az 1927-es kulcsmű múzeumi tulajdonba került 24 milliós áron – írják.

Klasszikus és kortárs alkotásokat állít ki új kamaratárlatán a Virág Judit Galéria, ahol a stílusok változatosak, egy azonban közös: a vízpart és a napsütötte táj szeretete. A magyar festők alkotásai kivétel nélkül a nyár legszebb pillanatait és többek között a balatoni, vagy épp Duna-parti hangulatot idézik meg.

A 19. század realizmusát Bruck Lajos és Deák Ébner Lajos finom naturalista művei képviselik. A magyar modernizmus és a Párizsi iskola művészeitől – Kádár Béla, Kmetty János, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Csók István, Vaszary János (alkotása a nyitóképen) és Derkovits Gyula – nyarat idéző alkotások kaptak helyet. A látogatók megtekinthetik Patkó Károly, valamint a Gresham-körhöz tartozó Szőnyi István és Egry József festményeit is, akiket szinte egy életen át megihletett a Dunakanyar, Zebegény és a Balaton-felvidék. A kiállításon kortárs alkotók, például Fehér László, Radák Eszter és Bodolóczki Linda legújabb művei is láthatóak.

A nyári kamaratárlatot augusztus 12-ig bárki, ingyenesen megtekintheti hétköznapokon 10 és 18 óra között a Falk Miksa utca 30. alatt.

Fiedler Ferenc Kassán látta meg a napvilágot, majd később Nyíregyházán nevelkedett. Ötévesen már Leonardo da Vinci és Caravaggio festményeit kezdte másolni, tízévesen pedig felnőtt művészekkel együtt állított ki. A negyvenes években aktívan dolgozott, több alkotását is megvásárolta a magyar állam, ezek a figuratív művek ma is a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria gyűjteményét gyarapítják.

A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szakán Szőnyi István volt a mestere, ahol olyan művészekkel kötött életre szóló barátságot, mint Reigl Judit, Hantai Simon és Paul Hargittai. Művésztársaihoz hasonlóan a negyvenes évek végén az elszigetelődő Magyarországot elhagyva Franciaországot választotta új otthonának.

Párizsban szinte azonnal felhagyott a figurális festészettel és teljes mértékben az absztrakció felé fordult. A tasizmus és a gesztusfestészet kezdte inspirálni. A gesztusfestészet eszköztárát sajátos ötvözetben jeleníti meg alkotásain, melyeken jól érzékelhetőek Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle, Jackson Pollock, Mark Rothko hatásai.

1950-ben ismerkedett meg a szürrealizmus katalán nagymesterével, Joan Miróval. Miró egy képkeretező kirakatában pillantotta meg egyik munkáját, amely nagy hatással volt rá, ezért pártfogásába vette a „fények festőjét”, ahogy elnevezte Fiedlert. Olyan művészekkel ismertette össze, mint Alexander Calder és Marc Chagall, és ő volt az, aki bemutatta a neves galériatulajdonosnak, Aimé Maeghtnak. Fiedler ettől kezdve a Galerie Maeght exkluzív művésze lett és a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állított ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder, Giacometti, Kandinszkij, Miró, Matisse, Picasso, Riopelle, Tápies.

A centenáriumi kiállítás főleg az 50-es és 60-as évekbeli alkotói periódusára fókuszál és több olyan alkotást is bemutat, amelyek Magyarországon még soha nem voltak kiállítva.

François Fiedler nyolcvanéves korában hunyt el 2001-ben, gazdag, befejezett életművet hagyva maga után. 2012-ben Jackson Pollock születésének centenáriuma alkalmából New Yorkban, az amerikai festőművész egykori műterem-házában tizenhárom nagynevű művész alkotásaiból megrendezték a „The Persistence of Pollock” – Pollock továbbélése – című tárlatot, közöttük az egyedüli európai festő François Fiedler volt.

A kiállítás 2021.02.01.- 03.12. között látogatható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában. A tárlat hétköznapokon 10:00-16:00 óra között tekinthető meg.

A galéria kér minden kedves érdeklődőt, hogy a kmfagallery@gmail.com e-mail címre regisztráljon a tárlat megtekintéséhez egy konkrét időpont megadásával. A galériában a maszk használata kötelező, a kiállítótérben egyszerre max. 6 fő tartózkodhat.