Az Open Communications ügyvezetője szerint rengeteg mindent szeretnénk másképp csinálni. Ki az, aki ne szeretne valamin változtatni?! Sokszor pszichológushoz fordulunk, szeretnénk, ha segítene abban, hogy változzunk vagy épp változtassunk. Kérdésekkel megyünk, válaszokat, megoldást várunk. Ő azonban választ nem, inkább gondolkodtató kérdéseket ad, amikre aztán nekünk kell megtalálnunk a feleletet. Nincs mese: mi dolgozunk, és ezt nem úszhatjuk meg. A változás mindig belőlünk, bennünk indul el. Legtipikusabban pedig ott van szükségünk a változtatásra, ahol kihívásokkal találkozunk. Ennek egyik legintenzívebb terepe a munka, amivel a napunk aktív részének minimum a felét töltjük. A munkáltatók állandó problémája, hogy ezt a változásra való igényünket kielégítsék, a mi problémánk pedig, hogy megőrizzük kíváncsiságunkat a mindennapok monoton munkavégzése mellett is, és amikor szükség van rá, akkor viszont nagyot tudjunk alkotni. De hogyan lehet mindezt elérni? Hogyan lehet ma másképpen motiválni?

A motivációra éppúgy másképp kell tekinteni, mint bármilyen problémára, amiben elakadtunk: új szemszögből kell megvizsgálnunk. Százezreket ejtett rabul a Holt Költők Társasága című film azon jelenete, amelyben Robin Williams feláll az asztalra, és arra biztatja a diákjait, hogy ők is tegyék ugyanezt: „…ha már úgy érzed, tudsz valamit, akkor nézd meg egy másik szemszögből” – mondja. Ez a másik szemszög, megvilágítás az, amit az itthon még alig ismert speakers bureau-k műfaja képvisel az angolszász országokban. Ott a cégek meghívnak a megbeszéléseikre – akár csak egy hétköznapi értekezletre is – egy külső szakértőt, nevezzük speakernek, aki érdekes számukra. Ennek a szakértőnek nem kell abból az iparágból érkeznie, amiben ők dolgoznak. Sőt! Annál inspirálóbb, minél izgalmasabb és egyedibb ez a kapcsolódás. A dolgozók közti versengés egészséges csapatmunkába fordításáról igen jól tud beszélni egy színház- vagy operaigazgató, aki pontosan tisztában van azzal, hogy a sikeres premierhez igazi csapatmunka kell, de azt is pontosan tudja, hogy mindeközben a művészek közt ádáz verseny folyik egy-egy szerepért. Ki más lenne képes felállítani a vállalati HR-eseket az asztalra, hogy új nézőpontból láttassa velük az előttük álló problémát? Ki más tudna jobb ötletekkel szolgálni arra, hogyan nyerjünk követőket a neten, vagy hogyan befolyásoljuk a véleményét sok ezer fiatal felnőttnek, mint az a 20 éves egyetemista, aki két nap alatt mozgósított kétezer diákot?

A Smartfluencerrel létrejött az első magyar speakers bureau, és ezáltal itthon is elérhetővé váltak egy platformon a legjobb előadók a legkülönbözőbb témákban, kereshető módon. A smartfluencerek köre, a „versenyistálló” folyamatosan bővül, a speakers bureau pedig segít eligazodni az előadók és az előadási témák között, segít megtalálni a rendezvény céljait legjobban szolgáló előadást. A történetmesélés képessége, a TEDx-ről már ismert hangulatú előadások magukkal ragadják a közönséget, élményt jelentenek, ami által egy smartfluencerrel „feldobott” megbeszélés, rendezvény emlékezetessé és eredményessé válik.

Az ügyvezetők, HR-vezetők, kommunikációs vagy salesigazgatók, ügyesen élve az előadók beemelésével rendezvényeikbe, megtarthatják munkavállalóik figyelmét, kíváncsiságát, és növelhetik a munkaadói reputációt, sőt, javíthatják munkaerő-megtartási mutatóikat is. Egy smartfluencer élményelőadása, egy vele folytatott szűk körű beszélgetés az ügyfelek, partnerek számára is alkalmas eszköz arra, hogy élményt ajándékozzanak, vagy emlékezetessé tegyék magukat, ezáltal a vállalat reputációját építsék.

A Covid utáni „never normal” állapotban a kihívások az állandók. Ahogy Sir Winston Churchill mondta: „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.” Használjuk hát a „never normal” nehézségeit arra, hogy változtatunk, élünk az újjal, és másképp tanulunk, másképp motiválunk! Ha másért nem, azért, mert alapvető küldetésünk kell legyen az értelmes befolyásolás, a smart fluencing.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

A Magyar PR Szövetség jellegénél és tevékenységénél fogva a teljes kommunikációs szféra átfogására törekszik. A tagozat célja, hogy a tagjai között megfelelő létszámban legyenek kormányzati szervek, minisztériumok, egyéb állami és önkormányzati szervek, hatóságok, valamint ezek háttér- és más intézményei alkalmazásában dolgozó kommunikációs szakemberek. A tagozat további célja, hogy e terület speciális kérdéseivel foglalkozva egyfajta szakmai fórumot biztosítson az érintett szakembereknek és erősítse a szövetség kormányzati kapcsolatrendszerét. A tagozat célcsoportját képzik még a bíróságok, állami tulajdonú vállalatok, valamint állami költségvetésből működő/állami feladatokat (is) ellátó szervek kommunikációs vezetői.

Az alakuló ülésen az alapító tagok megválasztották a tagozat elnökét, Szányi Gabriellát, aki jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökségnél tölt be vezető szakértői pozíciót. Ezt megelőzően a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR marketing igazgatója volt, korábban pedig 6 éven keresztül a Penny Market Kft.-nél töltött be stratégiai PR manager pozíciót. Szakmai karrierjét a TV2 kereskedelmi televíziónál kezdte meg, ahol a csatorna Hírnév programjáért és annak megvalósításáért volt felelős. „A munkaprogramunkban meghatározott feladatoknak megfelelően célunk, hogy a PR szakma általános elismertségét, kormányzati kapcsolatrendszerét és országos elfogadottságát erősítsük. Számítunk a hatóságoknál, kormányzatoknál, minisztériumokban, önkormányzatoknál és hivataloknál dolgozó kommunikációs szakemberek aktív részvételére is, segítjük a szövetség szakmai munkáját, célkitűzéseinek megvalósítását és lehetőséget biztosítunk minden érintett számára a csatlakozásra és a munkában való részvételre” – mondta.

A tagozat tervezett tevékenységei közé tartozik a célcsoportokban dolgozó kommunikációs munkatársak megszólítása, a szakmai fórum elindítása és a tagozatot érintő rendezvények, workshopok előkészítése. A közeljövőben tervezik a kormányzati együttműködés kínálta lehetőségek kiszélesítését, többek között a diplomamunkák kiírását és álláslehetőségek elérhetővé tételét.

A tagozat alapítói:

Lakatos Zsófia, az MPRSZ elnöke,

Dr. Rácz Gábor, az MPRSZ elnökségének tagja,

Lepp Klára, a CRH Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok specialistája,

Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője,

Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője,

Szányi Gabriella, az MPRSZ elnökségének tagja,

Szőke Ágnes, az Open Communications Kft. stratégiai igazgatója,

Teremi J. Balázs, a Lounge Communication account igazgatója.