Az első adócsomag legjelentősebb változásai közvetlenül érintik a családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Egyszerűsödik az anyák adókedvezményének érvényesítéshez szükséges nyilatkozat, az folytatólagossá válik, és a 30. életévüket év közben betöltő anyáknak sem kell arányosítaniuk a kedvezményt, ami jelentős adminisztrációs könnyítést jelent. Emellett az elektronikus fizetéssel kapcsolatos visszaélések miatt a bankok által önkéntesen adott kártérítések adómentessé válnak, ami a digitális pénzügyi tranzakciók biztonságát növeli.

„Az első adócsomagban számos technikai és adminisztratív módosítás is megjelenik, amelyek a mindennapi működést és az adózási folyamatokat is érintik. Ezek pontos hatásai sokszor csak alapos szakértői értelmezéssel válnak egyértelművé, ezért a vállalatoknak mindenképp érdemes külső tanácsadóval konzultálniuk, hogy elkerüljék a hibákat és kihasználják az adódó lehetőségeket” – hangsúlyozza Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.

A vállalkozásokat érintő változások között érdemes kiemelni a tartós megbízási jogviszony bevezetését, amely a munkaviszonyhoz hasonló biztosítotti jogállást eredményez, és új járulékfizetési szabályokat hoz. Az áfa-bevallásban pontosabb adatszolgáltatási kötelezettség jelenik meg a levont adóval kapcsolatosan, a csoportos áfa alanyok felelőssége bővül, és szigorodnak a kutatóintézetekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési adókedvezmény feltételei is.

A második csomag várható intézkedései

„Míg az első csomag költségvetésre gyakorolt hatása igen mérsékelt, várhatóan sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd ebből a szempontból a második. Különösen, ha annak része lesz a szociális hozzájárulási adó tervezett 1 százalékpontos csökkentése is, amely önmagában 200-220 milliárd forint adóbevétel-kieséssel járhat” – emelte ki Módos András.

További tehercsökkentési elemként értelmezhető, hogy a tervek szerint a kiskereskedelmi adó általános sávjainak értékhatárait megemelnék, a legfelső, 100 Mrd Ft-ot meghaladó adóalapra vonatkozó sáv 120 Mrd Ft-ra, a középső pedig 30 Mrd Ft-ról 50 Mrd Ft-ra nő majd az előzetes kommunikáció alapján.

Az év végi második adócsomag további várható intézkedései:

1. Új környezetvédelmi fejlesztési adókedvezmény lenne elérhető.
2. Bevezetnék a CISAF (Clean Industrial State Aid Framework) keretszabályait, amelynek célja a tiszta technológiák fejlesztésének és az ipari zöld átállás támogatása 2030-ig. Ezzel összefüggésben a kormány környezetvédelmi célú beruházások célzott támogatását tervezi.
3. Hálózatfejlesztési támogatás kerülne bevezetésre az energiaszektorban az elosztóhálózat-üzemeltetők (DSO-k) számára.
4. A jövedéki adó infláció szerinti emelését elhalasztanák.
5. A KIVA értékhatárait várhatóan megduplázzák, ezzel is segítve a kisvállalkozásokat.

A két csomag elfogadása várhatóan november végén ér össze, de addig még be kell nyújtani a törvényjavaslatokat, megtörténik a két körös vita és a módosító javaslatokat is megtárgyalják, melyek közül elsősorban az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának javaslatait érdemes szemmel tartani. A teljes folyamatot az EY szakértői is követik és elemzésekkel, tájékoztatásokkal fogják elősegíteni az ügyfelek és szélesebb nyilvánosság jogkövetését.

Photo by Scott Graham on Unsplash

A veszélyhelyzet megszüntetése azzal is jár, hogy a bevezetett különleges szabályok ezt követően nem, vagy csak korlátozott ideig lesznek alkalmazhatóak. Ilyenek például a munkaidőbeosztás közlésére vonatkozó előírások: a veszélyhelyzet megszűnésével ezektől a szabályoktól 2020. július 1-ig térhet el a munkáltató. Ez után vissza kell térni a veszélyhelyzetet megelőző szabályok alkalmazásához. Így a módosított munkaidőbeosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban közölni kell, hogy ne minősüljön rendkívüli munkavégzésnek. Az átmeneti szabályok nem érintették azt a rendelkezést, hogy ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, úgy indokolt esetben 96 órán belüli módosításra is lehetőség van.

A munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan szintén 2020. július 1-ig rendelheti el. Ezt követően kizárólag a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazandó szabályok szerint járhat el, azaz a felek megállapodására van szükség az ilyen munkavégzéshez, ha az meghaladja a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát. Tehát azok a cégek, akik továbbra is otthoni munkavégzéssel vagy távmunkavégzéssel kívánják foglalkoztatni a munkavállalóikat, erről meg kell állapodniuk a munkavállalóikkal. Emellett szükséges lehet felülvizsgálni a hosszú távú, tartós és rendszeres otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályzatokat, és elvégezni ezek kockázatértékelését.

A munkavállaló egészségi állapotának megőrzése érdekében szükséges és indokolt intézkedéseket is 2020. július 1-ig teheti meg a munkáltató. A veszélyhelyzet alatt sem fogalmazták meg pontosan, hogy mi minősül szükséges és indokolt intézkedésnek, de sok intézmény, vállalkozás kockázatértékelés és érdekmérlegelési teszt elvégzését követően ilyennek minősítette például beléptetésnél a lázmérést vagy a belépő személyek aktuális egészségi állapotára vonatkozó kérdőív kitöltetését.

Szintén 2020. július 1-ig térhet el a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseitől – ilyenek lehetnek például a szabadság kiadására vonatkozó szabályok.

A veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltatóknak lehetősége volt egyoldalúan a Munka Törvénykönyve szerinti legfeljebb 6 hónap helyett 24 hónapra kiterjedő munkaidőkeretet elrendelni. A veszélyhelyzet ideje alatt így elrendelt munkaidőkereteket a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti, de a törvény hatálybalépését, azaz június 18-át követően nincs lehetőség 6 hónapot meghaladó munkaidőkeret elrendelésére. Ettől egy esetben el lehet térni: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter új munkahelyteremtő beruházás esetén – ha annak megvalósítása nemzetgazdasági érdek – engedélyezheti a legfeljebb 24 hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot. A törvény azt nem határozza meg, hogy mekkora beruházás, illetve hány munkahely teremtése esetén minősül az adott beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdeknek.

Bizonyos munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok – például a veszélyes munkaeszközök vizsgálata – a veszélyhelyzet megszűntét követő 60 napig, tehát augusztus 17-ig elhalaszthatók. Ez értelemszerűen nem érinti a munkáltató kötelezettségét, hogy a munkavédelmi törvény előírásai szerint végezze el a szükséges kockázatértékeléseket, a meglévőket pedig a járványra és a munkába való visszatérésre tekintettel vizsgálja felül. A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés elvégzése korábban is jogszabályi kötelezettsége volt a munkáltatóknak, most azonban különösen fontos szerepet kap, hiszen a járvány miatt rendszeresebbé, tartósabbá vált az otthoni munkavégzés, a munkahelyeket így fel kell készíteni a munkavállalók visszatérésére. Ezek a folyamatok, változások a kockázatértékelések elkészítését, felülvizsgálatát frissítését igénylik, hiszen a járványfenyegetettség nem múlt el, a munkahelyek működését pedig az új helyzethez, a megváltozott igényekhez kell igazítani.

A törvény szerint a szociális hozzájárulási adóval és járulékfizetéssel kapcsolatos könnyítések átmeneti szabályai is júniussal bezárólag állnak fenn.

A veszélyhelyzet alatt bevezetett munkahelymegőrzési támogatásokat – így a csökkentett munkaidős, illetve a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatását – 2020. augusztus 31-ig lehet igényelni. Ez alól kivétel a 2020. május 18-ától igényelhető munkahelyteremtési támogatás, amely végső határidejét a törvény nem határozza meg, így az továbbra is a támogatás részletszabályairól szóló hirdetmény visszavonásáig vehető igénybe.