A globális e-autó piac dinamikus második negyedéves bővülése a féléves növekedési adatokat is 27%-ra húzta fel

A növekedés nagy részét Kína hajtotta, amely a globális BEV-eladások közel kétharmadáért volt felelős. Ott az év első hat hónapjában majdnem a felével (47%) nőtt az eladott e-autók mennyisége 2024 azonos időszakához képest. Az öt legnagyobb európai piacon az első féléves eladások 25%-kal emelkedtek, piaci részesedésük pedig az eddigi legmagasabb, 15%-os szintet ért el.

Németország BEV-piaca, mely a támogatások megszűnése miatt tavaly átmenetileg visszaesett, különösen erőteljesen tért magához, több mint 35%-os növekedést mutatva 2025 első félévében, és a legmagasabb értékesítési darabszámot (közel negyedmillió autó) produkálva Európában. Ezzel a volumennel megelőzi a szintén 35%-os éves növekedést mutató Egyesült Királyság BEV-piacát. A franciaországi BEV-eladások viszont 6%-kal visszaestek, ami azonban még így is enyhébb az ország teljes autópiacának 8%-os csökkenésénél.

Egymillió darab alacsony kibocsátású jármű a top 5 európai piacon

Európában az év első hat hónapjában Spanyolország mutatta a legerősebb növekedést, 84%-os ugrást produkálva 2024 ugyanezen időszakához képest. Bár a növekedés viszonylag alacsony bázisról indult, az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése itt már elérte a 8%-ot. Ez a szint jelentősen meghaladja az Olaszországban mért 5%-ot, pedig a két ország elektromosautó-piaca sokáig hasonló trendek mentén, fej-fej mellett haladt, de mára az olaszok vesztettek a lendületükből. Az év első felében az Egyesült Királyság rendelkezett a legmagasabb BEV-piaci részesedéssel az eladásokban a top 5 között, 22%-kal, míg Németország és Franciaország egyaránt 18%-on állnak.

A plug-in hibrid járművek (PHEV) növekedése szintén erős volt az 5 vezető piacon, az értékesített autók száma 2025 első felében 30%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest. A hibridautó-eladások ennél kisebb mértékben, 18%-kal emelkedtek. Az elektromos járművek (BEV, PHEV és hibrid együttesen) teljes piaci részesedése az európai újautó-értékesítéseken belül 61%-ot tett ki az év első 6 hónapjában.

„2025 első felében először adtak el több mint egymillió akkumulátoros elektromos autót az elemzett európai piacokon. Előrejelzéseink alapján 2030-ra az új eladások felét már a BEV szegmens fedheti le, elérve az évi 6 millió feletti darabszámot” – emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási területének igazgatója.

Kínában az alacsony kibocsátású járművek eladásai elérték az 50%-os piaci részt, de az USA-ban továbbra is a belsőégésű motoros járművek dominálnak

Kínában az elektromos járművek piaci részesedése először érte el az 50%-ot egy naptári év első felében, a korábbi évhez képest 53%-kal emelkedve az új eladásokban. Ráadásul az akkumulátoros elektromos járművek iránti fogyasztói érdeklődés dominálta az eladásokat a PHEV és a hibrid autókkal szemben.

Japánban az elektromos járművek piacát – Európához hasonlóan – továbbra is a hibridek értékesítése uralja, 63%-os piaci részesedéssel 2025 első felében.

Az Egyesült Államok BEV-piaca ugyanakkor 3%-kal csökkent 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Jelentős fellendülés várható viszont a harmadik negyedévben, mivel a fogyasztók igyekeznek kihasználni a jelenlegi 7 500 dolláros adókedvezményt annak szeptember végi megszűnése előtt. Az akkumulátoros elektromos autók piaci részesedése relatíve alacsony az új eladásokban a fejlett régiókkal összevetve, 2025 H1-ben csak 7%-ot tett ki.

Itthon állami támogatás és töltőinfrastruktúra-fejlesztés lendítheti a keresletet

Magyarországon januárban az elektromos autók eladásainak száma kiugró, 51%-os emelkedést jelzett a 2024-es év első hónapjához képest. Ez elsősorban az állami támogatások miatt előrehozott vásárlásoknak volt köszönhető, de a kereslet ilyen magas szintje tartósan nem tudott fennmaradni: a negyedéves alapon 30%-os növekedés félév alatt még alacsonyabbra süllyedt. Az iparági előrejelzések ugyanakkor az elektromosautó-piac (BEV, PHEV) gyarapodását valószínűsítik 2025 egészére. Az elektromos személygépkocsi-eladások aránya a teljes személygépkocsi-eladásokon belül idén várhatóan 13,7%-ra fog nőni, szemben a 2024-es 10,4%-kal, és ez a szám jelentősen emelkedhet a következő években. Bár a PHEV-ek eladási számai még megközelítik a tisztán elektromos modellekét, a jövőben további átstrukturálódásra, a BEV-piac markáns fellendülésére lehet számítani. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszhat a kormányzati támogatások esetleges kiterjesztése a családokra, és a hazai töltőinfrastruktúra fejlődése.

Globális verseny a ritkaföldfémekért

A gyártóknak és a kormányoknak világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hogy miként biztosítsák a ritkaföldfémek (rare earth elements, REE-k) fenntartható ellátását, amelyek szükségesek az elektromos járművek gyártásához, de ezeket használják az okostelefonokban és különféle hadipari technológiákban is.

A 17 REE közül a neodímium és a szamárium különösen fontos az elektromos járműgyártók számára, mivel lehetővé teszik lényegesen erősebb állandó mágnesek előállítását, melyek a nagy teljesítményű és hatékony elektromos motorokhoz szükségesek. Bár a REE-ket ritkának nevezik, valójában viszonylag gyakoriak – háromszor gyakoribbak a földkéregben, mint a réz, és 200-szor gyakoribbak, mint a platina vagy az arany. Ugyanakkor a ritkaföldfémek más fémekhez képest viszonylag alacsony koncentrációban találhatók meg, ami sokkal nehezebbé teszi a kitermelésüket és feldolgozásukat. Ezen tevékenységek során gyakran erős és többnyire jogos aggodalmak merülnek fel a környezeti károkkal és a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Geopolitikai alkuk

Szintén nehézséget jelent, hogy a ritkaföldfémek gazdaságosan kitermelhető készletei néhány országra korlátozódnak, míg a termelés még inkább lokalizált. A világ ismert ritkaföldfém készleteinek majdnem fele (48%) Kínában található, jelen ismeretek szerint több mint kétszer annyi becsült mennyiséggel, mint a rangsorban második Brazíliában, ahol a készletek 23%-a van. Ráadásul Kína a globális REE-bányászat több mint kétharmadát (69%) adja. Az ennyire erőteljes dominancia befolyásgyakorlási eszközként szolgál a ritkaföldfémekben gazdag országok számára a kereskedelmi tárgyalások során. „A kereslet fellendülése egyértelműen rávilágít Európa importált nyersanyagoktól való függőségére, mivel az ide érkező ritkaföldfémek 98%-a jelenleg Kínából származik” – mutatott rá Szoboszlai Beáta.

„Számos további, a kitermelés lokációjával kapcsolatos kockázat is árnyalja a képet: természeti katasztrófák, háborúk, társadalmi feszültségek, zavargások, politikai vagy szabályozási változások, valamint a fejletlen infrastruktúra mind az ellátási lánc megszakadásához vezethetnek. Mivel a globális kereskedelmi feszültségek ismét fokozódnak, a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok hatékony eszközt jelentenek egyes államok érdekeinek érvényesítésében” – tette hozzá a szakember.

Szoboszlai Beáta karrierjét a Budapesti Értéktőzsdén kezdte, ahol piacfejlesztés – többek között derivatív termékek kialakítása – volt a feladata, majd egy nemzetközi stratégiai tanácsadó cégnél fordult figyelme az energiaszektor felé. A MOL-nál előbb kockázatkezeléssel (ERM), majd csoportszintű stratégiával foglalkozott és ez idő alatt szerzett gazdasági elemzői (CFA) végzettséget. Az MVM Csoportnál a stratégiai tervezési terület vezetőjeként az energetikai értéklánc valamennyi területét megismerte, és a vezető közgazdász funkció betöltésének köszönhetően még szélesebb rálátást nyert az energiaszektorra, illetve a makrogazdasági folyamatokra. A számos stratégiai projekt mellett egy nagyívű, a megújulók integrációját célzó innovációs projektet is vezetett.

A szakember 2023 tavaszán kezdett el újra tanácsadással foglalkozni, majd november elején csatlakozott a PwC Magyarország üzleti tanácsadói üzletágához. Igazgatóként a dinamikusan transzformálódó hazai energiaszektor, valamint az üzleti szereplők energiafelhasználásának tudatos és fenntartható fejlesztése a fókuszterülete.