Hajdú B. Istvánt megműtötték, nem közvetít az EB-ről

Tokaji Tamás — Fri, 05 Apr 2024 10:36:23 +0000

Az utóbbi hetekben sem a nemzeti csapat mérkőzésein, sem a Fradi kupameccsein, sem pedig fontos bajnoki találkozókon nem ő közvetített Hajdú B. István – írja a Sportal.

A népszerű kommentátor ugyanis évekkel ezelőtt átesett egy infarktuson. Azóta ez már talán csak egy rossz emlék, hiszen folyamatosan dolgozik. Hihetetlen munkabírással megáldva közvetít a világ minden tájáról. Generációk nőttek fel az ő hangján. A fiatalabbaknak ugyanazt jelenti Hajdú. B. István, mint az idősebbeknek Vitray Tamás és Knézy Jenő. Szeretik, tisztelik.

„Tudom, hogy sokáig nem lehet titokban tartani, ha egy közszereplővel történik valami. S azt sem szeretném, ha mindenféle találgatások látnának napvilágot velem kapcsolatban. Ugyanakkor nem esne jól és nem tenne jót, ha most bármiféle felhajtás lenne körülöttem. Annyit elmondhatok, hogy két és fél hétig voltam kórházban. Megműtöttek, és immár otthon lábadozom. A betegségem, amelyről nem szeretnék többet mondani, számomra is váratlanul jött. Egy vizsgálat után közölték velem az orvosok, hogy elkerülhetetlen az operáció. Hosszú folyamat ez, amelyet végig kell csinálnom. Annyit elárulhatok, hogy az orvosi beavatkozásnak, a betegségemnek nincs köze a korábbi infarktusomhoz. Nem a szívemmel van a baj. Ha azt kérdezné tőlem valaki, hogy vagyok, akkor azt válaszolnám: a körülményekhez képest jól, de a jelek szerint az ember maga sem tudja, hogy igazán hogy van. Március 9-én még közvetítettem, s a tervek szerint legközelebb talán nyáron, a párizsi olimpiára lehetek újra olyan állapotban, hogy mikrofon mögé ülhetek. Jelenleg az a legfontosabb, hogy pihenjek és erősödjek. Itthonról természetesen nézem a közvetítéseket, hallgatom a kollégákat, és szurkolok a válogatottnak. Ígérhetem, hogy igyekszem minél gyorsabban meggyógyulni…” – momndta el a Sportalnak a népszerű riporter.

Forrás: Sportal.hu

Fotó: MTI/Cseke Csilla

Elhunyt Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos

Tokaji Tamás — Thu, 02 Jun 2022 08:06:34 +0000

Hetvenegy éves korában meghalt Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos – tájékoztatta a Telexet fia, Falus Dániel. Falus Ferencet csütörtökre virradóra, álmában érte a halál. A volt tisztifőorvos múlt pénteken kapott szívinfarktust, a budapesti Szent János Kórházban kezelték.

Falus Ferenc mentősként kezdte pályafutását, amire nagyon büszke volt. Később tüdőgyógyászként dolgozott az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pulmonológiai Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa lett. Ő volt az 1995-ben alakult Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület első elnöke, majd 2001 decemberétől 2007-ig a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójaként dolgozott, ahol létrehozta az ország első játékszenvedély-betegeket gyógyító osztályát.

A hírt és a fotót a Telex cikke alapján közöltük.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Miért káros a horkolás?

Doktor5ker — Tue, 19 Mar 2019 06:37:35 +0000

Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a 60 százalékot is meghaladhatja. A horkolás nemcsak a horkoló számára lehet egészségtelen, hanem azokra nézve is, akik éjjelente közelről hallgatják, hiszen ők sem tudják kipihenni magukat. A jelenség mögött állhat orrsövényferdülés, orrpolip, egyéb orrmelléküreg-gyulladások, allergia, elhízás, reflux vagy akár más, neurológiai betegség is. Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze elmondja, mit tehetünk a pihentetőbb, horkolásmentes alvásért.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog. Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.