Korunk legveszélyesebb „járványai” valójában az olyan népbetegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség, vagy az idült vesebetegség. Ezek a betegségek magyarok millióit érintik, lassan, „csendben”, de szisztematikusan teszik tönkre az emberek egészségét.

Hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15 százalékát, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik. A diabétesz becslések szerint éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot: a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékánál jelentkezik, ráadásul több mint 10 százalék a betegségben szenvedők egyéves halálozási aránya.

A magas vérnyomás és a diabétesz emellett az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy 40 százaléka szenved krónikus vesebetegségben, a rossz vesefunkció jelentős mértékben hajlamosít a korai kardiovaszkuláris halálozásra, a betegek egy része végül vesepótló kezelésre, vagy veseátültetésre szorul. A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca nemrég közzétett adatelemzésen alapuló kutatása bizonyította, hogy az idült vesebetegség egy aluldiagnosztizált népbetegség, amely akár 1,5 millió embert is érinthet itthon.

Népbetegségek kezelésében nyújt komplex terápiát az „Év Gyógyszere”

A szív, a vese működésében, illetve az olyan anyagcserebetegségek, mint a cukorbetegség hátterében tehát egyértelmű összefüggések mutatkoznak, a kapcsolódó elváltozások pedig mára civilizációs ártalmakból következő népbetegségekké nőtték ki magukat. Az „Év Gyógyszere” 2022 díjat elnyert készítmény hatásossága a kardiorenális megbetegedések megelőzésében és késleltetésében, illetve a gyógyszer szervvédő hatását tekintve is bizonyított.

„Az AstraZeneca készítménye komplex terápiás módszert jelent mindhárom népbetegségben szenvedő páciensek számára egyaránt, ezzel akár 2 millió honfitársunk túlélési esélyein és életminőségén javíthat. A nyertes gyógyszert számos szakmai szempont alapján – többek között a hatásmechanizmus újdonsága, az egyszerű felhasználhatóság, a kedvező mellékhatás és interakciós profilok, költséghatékonyság, hazai K+F hozzáadott érték – ítéljük oda, az elismerés célja pedig az, hogy támogassa modern készítmények ismertségét és bevezetését és népszerűsítse az gyógyszer innovációt” – mondja Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT Elnöke, a Semmelweis Egyetem Tudományos és Innovációs Rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója.

„Készítményünk jelenleg a világ több mint 100 országában rendelkezik jóváhagyott indikációval a 2-es típusú diabétesz (T2D), a tünetekkel járó szívelégtelenség (HF), valamint az idült vesebetegség (CKD) kezelésében. Mindez annak köszönhető, hogy folyamatos kutatási és innovációs tevékenységünkkel igyekszünk minél mélyebb bepillantást nyerni a szív-, a vese- és az anyagcserebetegségek összefüggéseibe, és olyan terápiás megoldásokat fejleszteni, melyekkel javítható a betegség-kimenetel és az életminőség, illetve csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata” – teszi hozzá Dr. Szabó Lilla, az AstraZeneca kardiovaszkuláris, renális és anyagcsere (CVRM) üzletágának orvosszakmai-vezetője.

Az 1996-ban alapított „Év Gyógyszere” szakmai elismeréssel évről-évre a korszerű, hatékony készítményeket tünteti ki a Magyar Kísérletes Klinikai és Farmakológiai Társaság. A pályázatok értékelését külső szakértők bevonásával külön Bíráló Bizottság végzi, az általuk elkészített szakvélemény ismeretében pedig az MFT Vezetőség javaslata alapján a közgyűlés dönt arról, hogy az adott évben mely készítmény kapja meg a díjat. Az elismerést május 10-én, a Semmelweis Egyetemen vehette át az AstraZeneca Kft. képviselője.

Sajnos évről évre többen emlékeznek meg a novemberi 14-i Diabétesz Világnapról, hiszen a cukorbetegségben szenvedők száma rohamosan emelkedik, globálisan már a 450 millió főt is meghaladja[1]. Magyarországon nagyjából minden 10. embert érint ez az anyagcsere-betegség, becslések szerint azonban több százezer magyar diagnózis hiányában még nincs tisztában állapotával. A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége a tavalyi évhez hasonlóan idén ősszel is nagyszabású plakátkampány segítségével szeretné átadni az életmentő üzenetet: megfelelő kezelés, rendszeres önellenőrzés, illetve az életmódot érintő szabályok betartása nélkül a diabétesz akár végzetes következményekhez is vezethet. A CEOSZ által készített sokkoló kreatívok november 15-től lesznek láthatók az utcákon országszerte.

Súlyos szövődmények, megdöbbentő adatok

A szövetség tavalyi kampányának az általuk készített széleskörű kutatás adatai adtak szomorú apropót. „A válaszokból kiderült, hogy a betegek közel 10%-a semmit nem változtat életmódján a diagnózist követően, rendszeres testmozgást négyből egy diabéteszes végez és csupán alig több mint a megkérdezettek fele méri legalább napi rendszerességgel vércukorszintjét. Emellett a sokkoló eredmény mellett nem mehettünk el szó nélkül, hiszen világossá vált, hogy sok beteg nem veszi elég komolyan állapotát és nem ismeri a kontrollálatlan diabétesz következményeit. Sajnos a cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő” – hangsúlyozza Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke.

Még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a cukorbetegek közel 50%-ánál vissza nem fordítható vesekárosodás alakul ki, mely a tünetek változatossága miatt szintén gyakran rejtve marad a kezdeti stádiumokban. Az idült vesebetegség ma mintegy másfél millió embert érint hazánkban és akár 14-szeresére növelheti a szív-érrendszeri károsodás és a halálozás kockázatát, de a páciensek kétszer akkora eséllyel szorulnak kórházi kezelésre más betegségekkel összefüggésben is. A diabétesz emellett a szívelégtelenség előfordulását is a duplájára emeli (melynek túlélési aránya rosszabb, mint jó néhány daganatos megbetegedésé), a 2-es típusú cukorbetegek körében pedig a koszorúér-elváltozások és a stroke kialakulásának kockázata is 2-4-szeresére nő.

Világosan látható tehát, hogy korunk civilizációs népbetegségei nagyban összefüggenek: az egyik előfordulása jelentősen növeli a további rendellenességek megjelenésének veszélyét. Ezért is olyan fontos a megelőzés és a modern terápia, hogy egyáltalán ne adjunk esélyt az életminőségünket jelentősen megváltoztató, pusztító szövődményeknek.

A tudás hatalom – és életet is menthet

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mára a diabétesz népbetegséggé vált, melyben szinte mindannyian érintettek vagyunk szeretteink vagy saját diagnózisunk révén. Emiatt – és a számos esetben rejtve maradó és kontrollálatlan cukorbetegség miatt – is rendkívül fontos az ismeretterjesztés és az edukáció. Figyeljünk magunkra: a 6 mmol/l feletti (éhomi érték) vércukorértékek, az indokolatlan szomjúság- és fáradtságérzet, de akár a hirtelen súlyvesztés és a gyakori fertőzések is árulkodhatnak arról, hogy diabétesszel küzd szervezetünk” – teszi hozzá Füzesi Brigitta. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a rendszeres vércukor-önellenőrzéssel, egészségtudatos életmóddal – gyakori testmozgással és megfelelő diétával –, valamint következetes terápiával a cukorbetegek is teljes életet élhetnek.

Természetesen a diabétesz karbantartása és a menetrendszerű szakorvosi konzultációk is nehézségekbe ütközhetnek a COVID-időszakban, becslések szerint a cukorbetegek 41%-a hagyott ki akár több vizit alkalmat is a pandémia kezdete óta. A modern telemedicinás megoldások azonban megnyugtató választ adhatnak a biztonságos kezelés folytatására: ma már applikációk és online platformok segítségével is követhetjük állapotunkat, a vércukorértékeket és egyéb információkat pedig könnyedén megoszthatjuk diabetológusunkkal. Ne feledjük, egészségünk kulcsa az odafigyelés és a tájékozódás, ne fordítsuk el a fejünket az árulkodó tünetekről és a megfelelő terápiáról – még járványhelyzetben sem!

[1] Forrás: 2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 4 11.o.