A Lyme-kór egy betegség, melyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, és fertőzött kullancsok csípésével terjed. A betegséget először 1975-ben, az amerikai Lyme városában azonosították. Világszerte számos esetet regisztrálnak, de Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb. A Lyme-kór tünetei változatosak, az első jelek közé tartozik a fejfájás, a láz és a fáradtság, illetve az esetek harmadánál pirosas, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans) is jelentkezik. Kezeletlenül a betegség hosszabb távon súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve az ízületi gyulladást, az idegrendszeri károsodást és, ami talán kevésbé ismert, a szívre gyakorolt hatásokat is.

A Lyme-karditisz

A Lyme-kór egyik veszélyes szövődménye a Lyme-karditisz, amikor a fertőzés a szív szöveteit támadja meg, különösen az ingerületvezető rendszert. A Lyme-kóros betegek körülbelül 1%-ánál fordul elő, és súlyos következményekkel járhat, különösen, ha nem diagnosztizálják időben. A tünetek közé tartozik a szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, sőt akár ájulás is. A Lyme-karditisz egyik leggyakoribb szövődménye az atrioventricularis blokk, amikor a szív felső és alsó kamrái közötti ingerületvezetés megszakad, ami szabálytalan szívverést és súlyosabb esetekben akár szívleállást is eredményezhet.

A felismerés elmulasztásának veszélyei

Ha a Lyme-karditiszt nem ismerik fel időben, a következmények súlyosak lehetnek, és sajnos több eset rávilágít arra, hogy a késlekedés akár halálos is lehet. Egy 25 éves férfi életét vesztette, miután a szerológiai tesztje negatív lett, így a Lyme-kórt nem diagnosztizálták nála időben, és a szívét érintő szövődmények végzetesek lettek. Más esetekben a betegek súlyos szívkárosodást szenvedtek, és szívátültetésre szorultak: egy fiatal anyának szívtranszplantációra volt szüksége, miután a Lyme-kór súlyos károkat okozott a szívében. Ezek az esetek is mutatják, hogy a Lyme-kór nemcsak egy egyszerű fertőzés, hanem életveszélyes is lehet, ha nem kezelik megfelelően.

A Lyme-karditisz gyógyítása összetett lehet, mivel a hagyományos Lyme-kór kezelések nem mindig elegendők. A betegség felismerése után antibiotikumos terápiára van szükség, de súlyosabb esetekben speciális szívgyógyászati beavatkozásokra is sor kerülhet. A szívritmuszavarok kezelésére átmeneti pacemaker behelyezése lehet szükséges, amíg az antibiotikumok hatására a gyulladás megszűnik. Egyes betegek teljesen felépülnek, míg mások hosszabb távon szívproblémákkal küzdhetnek.

A Lyme-karditisz és más szívbetegségek felismerése és időbeni kezelése létfontosságú az egészséges élethez. Fontos, hogy növeljük a tudatosságot ezekkel a betegségekkel kapcsolatban, hiszen a korai diagnózis életet menthet. A kezelőorvosok Lyme-kór gyanúja esetén tesztet kérhetnek, hogy kizárják vagy megerősítsék a diagnózist, és időben elindíthassák a megfelelő kezelést. A korai felismerés kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljük az akár a szívünket is érintő súlyos szövődményeket.

1. Ezekből fogyasszunk többet

Bakk Brigitta szerint a szívbetegségek megelőzésének kulcsa – a rendszeres testmozgás mellett – az egészséges étkezés. Érdemes például a mediterrán diétával megismerkedni, és ezen belül is ajánlott néhány élelmiszer, összetevő fogyasztására különösen odafigyelni. Napi 400-600 gramm (4-5 adag) zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott, nyers és főtt formában egyaránt. Ezek amellett, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, hozzájárulnak az napi rostbevitel biztosításához is. A bogyós gyümölcsöknek például kiemelendőek magas az antioxidáns-tartalmuk, így preventív hatásuk miatt is ajánlottak.

Emellett fontos a jó minőségű (telítetlen) zsírsavak bevitele is, mert ezzel is csökkenthetjük a sztrók kockázatát. A jó minőségű növényi olajok, például repceolaj, olívaolaj, margarinok fogyasztása is eredményesen javítja a jó és a rossz zsírsavak bevitelének arányát. Például a margarinokban található, magokból nyert magas minőségű olajok értékes Omega 3&6 zsírsavakat tartalmaznak, a változatos, kiegyensúlyozott étrendbe illesztve hozzájárulhat a vér normál koleszterin értékének fenntartásához.

2. Inkább kerüljük el

A fent ajánlott élelmiszerek bevitele mellett fontos bizonyos összetevőket elkerülni, vagy a bevitt mennyiséget csökkenteni. A mérsékelt napi sófogyasztás például bizonyítottan jótékony hatással van a vérnyomás szabályozására. Az ajánlott mennyiség maximum napi 5 gramm (kb. 1 teáskanál) mennyiséget jelent. A különböző késztermékek (sajtok, felvágottak, kenyerek, konzervek) kerülése nagyban hozzájárul a sócsökkentéshez, mivel a sóbevitelünk 80%-a ezekből a gyakran igen magas sótartalmú termékekből származik. A cukorbevitel csökkentése szintén jótékony hatású lehet, hiszen a normál testtömeg megtartásában is segít, ami elengedhetetlen egészségünk megőrzése szempontjából.

3. Egy kis plusz odafigyelés

Az étkezési szokások mellett életmódbeli változásokkal is sokat tehetünk a szív egészségéért. Ilyen például a rendszeres testmozgás, a mentális egyensúly megőrzése, a stresszkezelés, a mérsékelt alkoholfogyasztás, a dohányzás mellőzése, és a normál testtömeg megőrzése. Ezen kívül megelőzési célzattal fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése. Már 45 éves kor felett érdemes szűrővizsgálatokra járni, főleg ha nagyon stresszes munkát végzünk, illetve rizikót jelentő társbetegségek esetében, mint a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség.

4. A jó példa is sokat segíthet

Mivel az étkezési, életmódbeli szokások gyermekkorban alakulnak ki, érdemes minél korábban elkezdeni foglalkozni a helyes táplálkozással. Ha ekkor egészségtelen szokások alakulnak ki, később ezeket jóval nehezebb lesz majd megváltoztatni. Jó megoldás lehet, ha játékos formában tanítjuk meg a gyerekeknek az egészséges étkezés szabályait, így könnyebben elsajátítják őket – például készíthetünk vidám formákra vágott gyümölcsökből saslikot, vagy színes zöldségekből mártogatóst.  Ilyenkor nagy szerepe van a szülők, rokonok által mutatott példának is, hiszen hiába magyarázzuk a gyereknek, hogy egyen gyümölcsöt, ha mi magunk nem így táplálkozunk.

+1 Mi a helyzet a koleszterinnel?

A szívegészség témájában gyakran merül fel a koleszterin kérdése, azonban a legújabb kutatások szerint az ételekkel bevitt koleszterin mennyisége nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. Az elfogyasztott ételek zsírsavtartalmának összetétele azonban hatással van a koleszterinre, így bizonyos élelmiszereket növényi változatra cserélni is jó megoldás lehet. Az állati eredetű élelmiszerek esetében a telített, vagyis „rossz zsírsavak” nagyobb mennyiségben fordulnak elő, így érdemes ezekből a termékekből a sovány, zsírszegényebb változatokat keresni, vagy növényi alternatívára váltani. Jó példa erre a csökkentett zsírtartalmú szívbarát margarin, növényi rizs főzőkrém tejszín helyett, vagy a hozzáadott cukrot nem tartalmazó növényi tejek, joghurtok.