A 2024. július 5-én a Városmajori Szabadtéri Színpaddal koprodukcióban bemutatott [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt októberben kerül a Madách téri színház repertoárjára. Ezt megelőzően az évad első bemutatója a Galilei élete lesz, Bertolt Brecht művét Polgár Csaba rendezésében láthatja a közönség. Decemberben zenés bemutató érkezik, Aesopus állatmeséiből Dargay Marcell, Fábián Péter és Parti Nagy Lajos készít „fabularevüt”, A nyúl füle címmel. 2025 tavaszán Michael Haneke Szerelem című filmjének színpadi adaptációját Ördög Tamás rendezi, Pogány Judit és Gálffi László főszereplésével. A nagyszínpadi évadot Bodó Viktor rendezése zárja, aki Füst Milán Boldogtalanok című drámáját állítja színpadra.

A Stúdióban Kiss-Végh Emőke rendezése, a Romantika az első, amely a rendező saját darabja. A következő stúdióelőadás Puskin Anyegin című klasszikusa, Dohy Balázs rendezésében. Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét Gáspár Ildikó viszi színre, a színpadi adaptációt is ő készíti.

Két önálló est is helyet kap az új évadban: Bíró Kriszta rendezőként debütál az Ostromdressz című darabbal, amit Kassai Margit 1944-45-ös naplóbejegyzései alapján alkalmazott színpadra Kókai Tünde számára, valamint Gálffi László önálló estje is bemutatásra kerül, amelyben kollégáját és barátját, a száz éve született Darvas Ivánt idézi meg.

Gálffi László tehát visszatér alkotói szabadságáról, visszaveszi szerepeit a Jelenetek a bábuk életéből és az Isten című előadásokban. A társulathoz szerződik Szaplonczay Mária, akit az Örkény közönsége már két produkcióban, a Solnessben és a Bűn és bűnhődésben is láthatott.

Az előadás szövegkönyvét Závada Péter, Varga Zsófia, valamint az előadás rendezője, Kovács D. Dániel jegyzi, aki az olvasópróbán elmondta: „Kiindulási pontként Cervantes Don Quijote-ját választottuk, és megvizsgáltuk, a kortárs popkultúrában hogyan jelenik meg az aktív, világot jobbítani akaró hős története. Főszereplőnk nem a lovagregények, hanem a számítógépes játékok világába menekül egy olyan generációsnak mondható pánik elől, amelynek gyökere a kortársaim körében – és magamon is – tapasztalt felnőni képtelenség”.

A virtuális valóságba menekülés jelenik meg az előadás látványvilágában is. A díszlet (tervező: Schnábel Zita) a városi dzsungel hatását kelti, amelyben az utcakép valósághű elemei mosódnak egybe a számítógépes játékok látványát idéző vetítéstechnikával. Újvári Bors és Fekete Máté médiadizájnerek kifejezetten az előadáshoz készítenek egy, a történetnek megágyazó virtuális világot. Szintén a gémerek által ismert karakterekből és helyzetekből inspirálódnak a jelmezek (jelmeztervező: Nagy Fruzsina), valamint az előadás zenei világa is (Sound design: Keresztes Gábor).

Az előadásban az Örkény társulatának kilenc színésze – Hajduk Károly, Tenki Réka, Borsi-Balogh Máté, Kókai Tünde, Nagy Zsolt, Zsigmond Emőke, Terhes Sándor, Vajda Milán és Jéger Zsombor – lesz látható.

Az Örkény és Városmajori Szabadtéri Színpad koprodukciójának bemutatóját július 5-én 19 órától tartják. A premierre, valamint a július 6-i és augusztus 13-i előadásokra jegyek a Városmajori Szabadtéri Színpad jegypénztárában, illetve online a kaphatók. Az előadás a 2024/2025-ös évadban az Örkény Színház repertoárján is látható lesz.

Fotók: Horváth Judit

A Biztonságos tér csak kétszer lesz látható. Január 27-én, a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon, valamint január 28-án este hét órakor. Az előadás helyspecifikus szemléletű, helyszíne az egykori cipész szakszervezet Wesselényi utcai székháza, ahol egy századfordulós bérház tereiben elevenednek meg a jelenetek és ezek között színházi séta keretében kalauzolják a nézőket.

Az öt éve indult Személyes Történelem Produkció a középiskolásoknak szóló, közösségi alkotásra ösztönző program, ami ahhoz nyújt segítséget, hogy a fiatalok a holokauszt tragédiáját első kézből, a túlélőkkel, az akkor élt emberekkel találkozva, történeteiket hallva ismerjék meg. Az idei előadás Erzsébetváros Önkormányzata, az Itt és Most Társulat, a JCC Budapest – Bálint Ház, a Dutch Jewish Humanitarian Fund, a Theater na de Dam és a Milestone Institute támogatásával, a SVUNG kutatócsoporttal partnerségben valósult meg.

A Kallós Viola rendező, illetve Borbás Gergő produkciós vezető irányításával létrejött alkotás Antal Andrea, Balogh Julianna Sára, Beke Márton, Csernyiczki Luca, Dorsonczky Levente, Ekiudoko Imara, Falus Emma, Földi Rebeka, Gergely Zazi Sára, Hárshegyi Flóra, Kékesi Benjámin, Luczó Dzsenifer, Nagy Réka Dóra, Rákóczi Emma, Szabó Nikoletta Zsófia, Szmolka Levente és Vitai Anna játékának köszönhetően elevenedik meg a színpadon.

A január 27-i Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából másik négy európai nagyvárosban valósul meg hasonló ifjúsági program a budapestivel egyidőben. A megemlékezéséhez kapcsolódik egy-egy csoport fiatal Prágában, Amszterdamban, Koppenhágában és Berlinben.

A 2012-ben magánszínházként megnyitott teátrum első évadbeli bemutatóján Nagy Sándor mutatkozik be a Teltház című egyszemélyes produkcióban. Bereczki Zoltán rendezőként debütál a 10. évfordulón, a Menopauza című amerikai musical új változatát állította színpadra – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Teréz körúti színházépület megnyitásának 110. évfordulója ugyancsak október 30-án van. A kezdetektől kabarék váltották az épületben egymást, majd itt működött a legendás Kamara Varieté. Játékszínként 1978-tól ismerhette a közönség a teátrumot, amely 2012-es bezárása után magánszínházként nyitott újra.

A Bank Tamás vezette színház 10 év alatt 18 rendezővel 41 bemutatót tartott, és  csaknem 860 ezer látogatót fogadott. Magyarországon elsőként a Játékszín mutatott be színházi előadást a Fővárosi Törvényszéken (A vád tanúja, 2021), vidéki vendégjátékaikon mintegy 200 ezer nézőhöz, 65 városba vitték el produkcióikat – emelik ki a közleményben.

A Játékszín a 2022/2023-as évadban nyolcvan színészt foglalkoztat, sokak mellett Bánsági Ildikó, Dobó Kata, Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Kern András, Kovács Patrícia, Lévay Viktória, Pásztor Erzsi és Szerednyey Béla is színpadra lép. Jelenleg 14 produkciót tartanak repertoáron.

Az évad első bemutatójában, Becky Mode Teltház című vígjátékában Nagy Sándor  csaknem negyven karaktert kelt életre, köztük Sam Peliczowski munkanélküli színészt, aki Manhattan legfelkapottabb éttermében intéz telefonos foglalásokat. A produkciót Horgas Ádám rendezi, a Játékszín szilveszterkor is ezt a darabot tűzi műsorra.

A 10. évfordulót december 17-én a színház legnépszerűbb előadása, a Menopauza új változatának díszelőadásával ünneplik. Bereczki Zoltán alkotótársai között van Tallós Andrea, Gulyás Levente, Lombos Márton, Bach Szilvia és Náray Erika, a dramaturg Lőkös Ildikó, a videógrafikát Pál Dénes és Madarász Gergő készítette. Az első verzióban is játszó előadók – Falusi Mariann, Hernádi Judit, Náray Erika, Szőlőskei Timea és Tóth Enikő – mellett új szereplőként Janza Kata is színre lép a musicalben.

A Játékszín kisszínpadán, amely az idei évadtól a Julius Meinl Színpad nevet viseli, a Libertine Kiadóval együttműködésben az Irodalmi reggeli című sorozattal és könyvbemutatókkal várják a közönséget. Első alkalommal, november 12-én délelőtt Szabados Ági beszélget Bauer Barbarával Bíborbetűk című új regényéről. A színházteremben is várja egy-egy extra program a közönséget: december 3-án Kormos Anett humorista – három év csönd után – Top lesz című új önállóestjével jelentkezik.

Mint a közleményben kiemelik, a Játékszín a most induló szezonban újabb közönségrétegnek nyújt színházi élményt: a Vodafone-nal együttműködésben kiépítették azt a feliratózórendszert, amely egy zárt wifi-hálózaton keresztül hallássérült nézők számára is élvezhetővé teszi az élő előadást – írja az MTI.

Fotó: Játékszín/Facebook

A nyáron néhány előadás erejéig felolvasószínházként debütált művet ezúttal is Alföldi Róbert rendezi, aki így gondolkodik a darabról: „Akármilyen nehéz idők is vannak a család az család. És a Balaton az Balaton. És potyoghatnak a csontvázak kifelé a szekrényekből, lehetnek mindenféle kimondott vagy elhallgatott bajok, bánatok… a Balaton az mégiscsak a Balaton. És a család az mégis csak a család. Ezért aztán nehezen, de a szeretet az mégiscsak szeretet. Közben meg egymáson is, meg magunkon is nagyon jókat lehet nevetni. Sőt… röhögni. Az élet szép…”

„Dramaturgként sok bemutatóm volt már, regényeket is többször írtam már színpadra, más alkotókkal közösen készítettünk szerzői előadásokat is. De hogy az én önálló kitalációmat lássam viszont a színpadon, hát, ilyen még nem volt. Ha a színészek és a nézők is örömüket lelik majd benne, akkor én sem fogok szomorkodni” – nyilatkozta a szerző, Bíró Bence.

Balsai Móni elmondta: „Ez egy humorral teli, erős darab, mely éles tükröt tart világunknak. Alföldi Robi nagyon tudja, hogy mit akar és nagyon pontosak az instrukciói. Ez egy kifejezetten jó próbafolyamat. Mi remekül szórakozunk és remélem, a nézők is ugyanúgy fogják élvezni ezt a darabot, mint mi.”

„Bencével korábban dolgoztam már együtt, ő akkor az egyik darab dramaturgja volt. Nagyon jóban lettünk, emberileg és szakmailag is kifejezetten közel áll hozzám. Alföldi Robival ez az első közös munkánk. Nagyon élvezem, hogy ő szenvedélyesen hisz abban, amit csinál és ebben a darabban is! Az ő szenvedélye rám is átragad. Így az egész csapattal együtt tudunk hinni, ami fantasztikus érzés. Robi erősen gondol valamit a világról a darabról és azt nagyon jól át tudja adni a színészeinek. Ezért szeretek vele próbálni” – mondta Schmied Zoltán.

A fő szerepekben olyan színészek lépnek színpadra, mint Balsai Móni, Fehér Tibor és Schmied Zoltán, de a darabban Földes Esztert, Szabó Évát, Pálfy Katát, Ódor Kristófot, Papp Jánost és Rada Bálintot is láthatja a közönség. A díszletet Alföldi Róbert tervezte, a jelmeztervező Kálmán Eszter.

Robert Schumann Dichterliebe dalciklusából Balogh Máté Erkel-díjas, Junior Prima Díjas zeneszerző készített feldolgozását a Danubia Zenekar számára. Az ez alapján készült előadásban a ciklus tizenhat dalát kísérve felváltva, ám egymásra felelve látható egy-egy filmjelenet, majd színpadi történés, amelyek együtt formálódnak egésszé a nézők előtt.

Az előadás egy elképzelt szerelem története: egy olyan szerelemé, amelyhez egy ember is elég. A túlfűtött, hol visszaemlékező, hol dühös, hol lemondó dalok belső történésekről szólnak, nem egy valódi, megélt kapcsolat kínjairól és boldogságáról. A külső és a belső világ konfrontációját emeli ki a különböző műfajok ütköztetése.

„Régóta szerettem volna a kedvenc műfajaimat egy estén összehozni, így született a Dichterliebe ötlete is. A zene a lelke, a színház a teste, a film pedig az arca az előadásnak, ahol az egyes tagok képesek tökéletes összhangban, egymást erősítve működni. Szemenyei János egyedi jelenség, operaénekesi adottságokkal kevés kiváló színész van megáldva. Hab a tortán, hogy a Dichterliebe a legfontosabb témáról, a szerelemről tud úgy mesélni, hogy egyszerre romantikus és nagyon mai, ahol a 21. és a 19. század művészi nyelve teljes harmóniában olvad össze” – nyilatkozta Hámori Máté karmester, az előadás zenei vezetője.

„A színpadon megjelenő filmjelenetek nem háttérvetítésként működnek: egyenrangú részei a koncert-előadásnak. Sokan kérdezik, hogy meg lehet-e nézni külön a filmet. De nem: ez a film kifejezetten az előadáshoz készült, csak annak részeként érvényes. Kedvemre való a gondolat, hogy forgattunk egy körülbelül negyven perces anyagot, amely akár egy nagyjátékfilm részeként is megállná a helyét, de csak azok láthatják, akik eljönnek a Danubia Zenekar előadására” – nyilatkozta a rendező.

„Technológiai vállalatként a Vodafone-nál hiszünk abban, hogy a társadalom különböző csoportjainak összekapcsolásával egy befogadóbb környezet megteremtéséhez járulhatunk hozzá. Éppen ezért igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy olyan ügyek mellett állhassunk ki, amelyek hozzájárulnak a társadalom építéséhez, megoldást kínálnak a ma és a jövő kihívásaira. Külön öröm számomra, hogy ezúttal egy olyan együttműködés részesei lehetünk, amely lehetőséget biztosít a hallássérült emberek számára, hogy akadálymentesen vehessenek részt a színházi eseményeken és ezáltal egy teljesebb életet éljenek” – mondta el Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A megoldás gyakorlati használata egyszerű: a nézők a színházba érkezve okostelefonjuk segítségével a Vodafone által biztosított zárt wifi hálózatra csatlakoznak, amelyhez kizárólag azok a személyek férnek hozzá, akik jegyet váltottak az adott előadásra, ezáltal maximalizálva a hálózat zavartalan működését. A wifire való csatlakozás után fér hozzá a látogató ahhoz a weboldalhoz, amelyen keresztül az adott színházi előadás feliratozásra kerül. A rövid üdvözlő szövegek elolvasását követően már csupán annyi a dolgunk, hogy rányomjunk az előadás kezdetekor megjelenő „Kezdés” gombra, amely egyben egy parancsgomb is, ami biztosítja, hogy a telefon képernyője ne sötétedjen el az előadás időtartama alatt. A nézők a színházi szék háttámlájára húzott tartóba helyezik a mobiltelefonjukat. A szöveg a telefon kijelzőjén jelenik meg – sötét háttéren, hogy a többit nézőt se zavarja –, így kényelmesen olvasható a hallássérült színházba látogató közönség számára, miközben a színpadon zajló események is követhetők maradnak.

„A Játékszín konzekvensen vesz műsorra olyan előadásokat, amelyek az elfogadással, az integrációval és az emberi együttélést érintő morális kérdésekkel foglalkoznak – az Életrevalók mellett ide sorolható a Virágot Algernonnak és a Teljesen idegenek is. Eddig is komolyan vettük, hogy a művészet szintjén foglalkozzunk bármilyen tekintetben hátrányos helyzetben élőkkel. A gyakorlatban tenni egy csoportért új dimenziót nyit a felelősségvállalásban, ez következett most el a Vodafone-nal kötött együttműködéssel. Érdekesség, hogy már létezik egy produkciónk, amely ugyancsak élvezhető előadásélményt nyújt a hallássérült közönség számára is, lévén néma előadás: ez a Nagyvárosi fények. A Vodafone új fejlesztésével azonban a legmagasabb minőségű színházi lehetőséget teremtjük meg ennek a közönségrétegnek” – fogalmaz Bank Tamás, a Játékszín igazgatója.

„Az alapításának 115. évfordulóját idén ünneplő Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 70 éve – a korábban különálló két egyesület összeolvadása óta – már nemcsak a siket, hanem a nagyothalló személyek érdekeit is képviseli hazánkban. A SINOSZ elkötelezett a magyar hallássérült emberek egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése mellett az élet minden területén, így a kultúra, a művelődés és a szórakozás terén egyaránt. Számunkra a színház, a színházba járás élménye csak az elmúlt két évtizedben kezdett hozzáférhetővé válni egyes előadások jelnyelvi tolmácsolása és más akadálymentesítési módszerek révén. Örömmel üdvözöljük a Vodafone új, 21. századi, „okos” technológiai megoldását, amellyel szélesebb körűen hozzáférhetővé válhat a színház élménye a hallássérült, főként a nagyothalló nézők körében is” – árulta el Sáfrány Margit, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének igazgatója.

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál valljuk, hogy a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdításához kiváló lehetőségeket biztosít az okoseszközök használata mind a társadalmi életben, mind a digitális világban. A Hatóság feladat- és hatáskörének keretei között elkötelezetten törekszik előre mozdítani mind a média, mind a hírközlés területén a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű hozzáférését. Mint a digitalizáció által szervesen átszőtt iparágak felügyeletét ellátó hatóság, külön üdvözöljük, hogy a siketek és nagyothallók színdarabokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése egy infokommunikációs megoldás által válik megoldhatóvá” – mondta el Dr. Karl Károly a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlés-felügyeleti Főosztályának vezetője.

A partnerek tervei között szerepel további színházi darabok akadálymentesítése mellett, valamint nyitottak további partnerek bevonására, annak érdekében, hogy a nagyothalló közönség minél szélesebb köre számára tegyék elérhetővé a kultúra ezen szeletét – írják.

Puskás Tamás, az előadás rendezője elmondta: „2020. március 8-án Nőnapon volt a Centrál Színházban a Mary Page Marlowe ősbemutatója, de a következő előadást már ellopta a COVID. Azóta megérett bennem az elhatározás, hogy az író eredeti szándéka szerint öt szinésznő megformálásában adjuk elő a darabot. Így lesz Mary Page Marlowe története a női sors példázata. A szerző egy krimi dramaturgiáját használva azt kutatja, miért csúszott félre ennek a tehetséges lánynak az élete. Bármily sajnálatos, csak egyetlen választ adhatunk: a férfi szerep túlsúlya, ha úgy tetszik az ebből adódó önzésük miatt…”

„Mary Page Marlowe élete izgalmas esszenciája a női sors determináltságának. Élete nem átlagos, de választásai jellemzőek. Ahogy ő mondja: Csak egyféleképpen lehetünk kislány, feleség, meg anya. Meg szerető” – emeli ki Földes Eszter.

„Nagyon örülök, hogy társulati tagként a Mary Page Marlowe lesz az első bemutatóm a Centrál Színházban. Csodaszépen és izgalmasan megírt darab, ami végre tényleg rólunk, nőkről szól!” –  mondja Martinovics Dorina.

„Mary Page Marlow történetét meséljük el, a darab mégis minden nőről, a nőkről szól. Korom szerint az idősebb Mary jeleneteit játszom, amikor küzdelmes élete vége felé eléri a legtöbbet, amit ember elérhet az életben, az önazonosságot, a megnyugvást!” – teszi hozzá Básti Juli.

A darabot Puskás Samu fordította, a jelmeztervező Kárpáti Enikő, a díszlettervező Bagossy Levente, az előadást Puskás Tamás rendezte.

Sajtómunkások a színpadon

Az évadnyitó sajtótájékoztató szellemes bevezetővel indult. A regisztrált újságírókat, fotósokat arra kérték, hogy a kezdés előtt még ne menjenek be a nézőtérre. Fél háromkor aztán az összegyűlt sajtómunkásokat egy oldalajtón a kulisszák mögé vezették, ahol a társulat fiatal színészei mindenkinek belépésre jogosító pecsétet nyomtak a csuklójára, majd egy díszleten keresztül az egész sajtós csapatot felsorakoztatták a színpadon. Az egyik újságírót megkérték, mondja hangosan: most! – és a vezényszóra mindenki meghajolt, mint a színészek egy sikeres darab végén. Újabb meghajlás a színpad előterében, és az meghívott újságírók csak akkor, a nézőtéren ülő színészek felcsattanó tapsa közepette foglalhatták el helyüket immár a szokásos helyükön, a kényelmes nézőtéri fotelekben.

Alkalmazkodnak a nehéz időkhöz

Innen már a megszokott koreográfia szerint ment tovább a program.  Rudolf Péter igazgató jelezte, hogy nagyon nehéz évnek néz elébe a színház. Mint mondta, a legnagyobb nehézség az, hogy még csak nem is tudható pontosan, mekkora a baj. Hozzátette: az új kihívásokra reagálva számos intézkedést hoztak, és munkatársait arra kérte, hogy mindenki a saját területén takarékoskodjon. Az új évadtól több népszerű előadást – köztük A padlás, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című produkciót – is kettőzött szereposztásban láthat majd a közönség. A járványidőszakban látszott, hogy csak a folyamatos beugrásokkal működhet a színház, a kettőzés elengedhetetlen, így az ikonikus előadásoknak nem egyszerűen felújító, hanem szerepátvételi próbái voltak – tette hozzá.

A Vígszínházban már elkezdődtek az első idei bemutató, A kastély próbái, amelynek bemutatója október 8-án lesz. Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra, aki elmondta, hogy az előadás korábbi sikeres hamburgi rendezésének majdnem hűséges másolata. Mint megjegyezte, először rendez meg újra ugyanúgy egy előadást, ráadásul ezt a darabot még játsszák is Hamburgban. Kiemelte, hogy Kafka humorát igyekszik minél erőteljesebben kibontani, de a szorongás is jelen lesz a darabban, többféle aspektusból megközelítve, mindenféle torz figurán, a világ sajátságos ábrázolásán keresztül. Attraktív és dinamikus, nem szomorú, inkább riasztó és humoros előadást terveznek – fűzte hozzá.

A Pesti Színházban október 22-én mutatják be Nick Payne Inkognitó című darabját, amelyet Szőcs Artur állít színpadra. A kortárs angol színmű története három szálon fut, kettő valós esemény, a harmadik fikció, a végén ezek a szálak összeérnek – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a mű középpontjában Albert Einstein agyának elrablása áll. Mint mondta, a történet 1955-ben kezdődik és napjainkban ér véget, az időben állandóan ugrálva. A darab csaknem 20 karakterét négy színész játssza.

A Vígszínház nagyszínpadán december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Szeget szeggelt, Shakespeare utolsó vígjátékát. A rendező elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Hozzátette: a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást olyan játékosság, olyan közösségi munka jellemzi majd, ahol mindenki a másik jelenetéhez hozzáadhat, zenében, táncban, szövegben is – mondta.

Minden tervezett bemutatót megtartanak

Hubay Miklós, Ránki György és Vas István Egy szerelem három éjszakája című műve a Pesti Színházban decemberben 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. A rendező elmondta: olyan darabot keresett, ahol fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, hogy milyen az, amikor a világ szétesőben van.

A Pinokkió Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével februártól látható a Vígszínházban. Az új zenés változat alkotói Carlo Collodi eredeti meséjéből készítenek színpadi művet. Keresztes Tamás szerint ez egy sötét történet, amelynek enyhe lidércességét szeretnék megtartani, de úgy, hogy családbarát legyen.

A Pesti Színházban Valló Péter rendezésében Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját mutatják be. Mint a rendező kiemelte, a darab megírása óta sok idő telt el, és az emberi kapcsolatok lélektana terén, a nemek viszonylatában rengeteg új dolog történt, ezért ma ezeket a darabokat máshogy olvassuk, mint megírásuk idején, vagy azokban az években, amikor Magyarországon elkezdték játszani őket.

A Házi Színpadon november 5-én Komán Attila K utazásai című drámai költeményének ősbemutatója látható Gardenö Klaudia rendezésében. A történet főszereplője K, vagyis egy 1211 kilogrammos kokainszállítmány, amelynek útját Dél-Amerikától az Azori-szigeteken keresztül, Budapesten át Erdélyig követheti a közönség. A MU Színházzal koprodukcióban készülő előadásban Dzsúdló új dala is hallható lesz.

November 26-án Czukor Balázs rendezésében mutatják be a Béranyák című művet, amelyet a rendező Kovács Krisztina dramaturggal közösen jegyez. A szövegkönyvet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írják, amelyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

Fotó: Vígszínház

„Az esemény szervezése Botos Éva kezdeményezésére indult. Tavasszal azonnal igent mondtam Éva ötletére, hisz tudom jól, milyen nagy szüksége van az idős színházi dolgozókat gondozó intézménynek plusz forrásokra. Szerencsére így gondolják ezt színész kollégáim is, hiszen sokan mondtak igent a felkérésre Budapest számos színházából” – mondta el Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója.

Botos Éva úgy fogalmazott: „Annyi a feszültség és a bizonytalanság körülöttünk, hogy az ember hajlamos magába fordulni, bezárkózni. Én mégis hiszek abban, ha észrevesszük mások nehézségeit, törődünk mások bajával, az segít rendet tenni ebben a káoszban. Különösen fontos ez a figyelem, ha idős emberekről van szó, olyanokról, akik a mi szakmánk múltját képviselik.”

A színház a gála bevételét az Ódry Árpád Művészotthonnak juttatja el, ahol a működési költségekre fordítják majd a támogatást.

A gála előadói:

Ágoston Katalin, Andrádi Zsanett, Borbás Gabi, Cserna Lulu, Fehér Dániel, Földes Eszter, Für Anikó, Gryllus Dorka, Györgyi Anna, Hernádi Judit, Kakasy Dóra, Károlyi Krisztián, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás és családja, Lengyel Tamás, Mácsai Pál, Magyar Olívia, Menczel Andrea, Nagy Sándor, Ódor Kristóf, Papp János, Pokorny Lia, Polyák Lilla, Sarkadi Kiss János, Schmied Zoltán, Szabó Éva, Szalai Kriszta, Szemenyei János, a szegedi Teát Rummal színész zenekar – Krausz Gergő , Bánvölgyi Tamás, Vígh István és Szinetár Dóra.