Lassan teljessé válik a több mint egy évtizede elindított nagyszabású városrész-megújítási program központi eleme, a Corvin Sétány, hiszen átadták a Sétány mentén épült utolsó lakóépület, a Grand Corvin második ütemét is. Ezzel az összesen 558 lakásból álló épületegyüttessel elnyerte végső arculatát Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során.

„A Corvin Sétány kialakításának kezdetekor még kevesen hittek abban, hogy a főváros egyik leghátrányosabb helyzetű környékéből egyszer olyan hely válhat, ahol jó élni, dolgozni, vásárolni, sportolni, sétálni, szórakozni. A korábbi, lepusztult házakból álló, sűrűn beépített városrész helyén olyan területet sikerült megalkotnunk, ahol korszerű, igényes, napfényes lakások százait lehetett felépíteni. Büszkék vagyunk rá, hogy nem csak az épületek és terek megformálásával, hanem művészeti alkotásokkal is gazdagítjuk a környéket” – összegzi az elkészült Sétány jelentőségét Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.

A több mint egy évtizedet felölelő projekt méltó lezárásaként a Cordia a Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalára egy olyan alkotás felfestését tűzte ki célul, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A főváros VIII. kerületének történetéhez számos nagy magyar neve fűződik, így nem volt egyszerű a döntés.  A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére, és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre. Ennek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert, és ennek történetét őrzi a Grand Corvin 2 épületétől nem messze a Práter utcában egy szoborcsoport is.

 „A Grand Corvin mindkét üteme úgy alkalmazkodik az eredeti városszövethez, hogy az épületek karaktere a környéken található bérházakat idézik: a téglaburkolatos homlokzatok a téglából épült házakra utalnak, a mészkő a Sétányon található korábbi épületekre rímel, a speciális fémborítás pedig a Sétány korábbi épületeinek árnyékoló spalettáinak árnyalataira emlékeztetnek. A projektet lezáró falfestmény témájának kiválasztásánál fontos volt számunkra, hogy az alkotás igazodjon ehhez a gondolatisághoz. Bár a belső tűzfalra kerülő festmény egy közismert irodalmi művet elevenít meg, témaválasztásával szintén a környék velünk élő történelmi múltját idézi fel.” – fejti a téma kiválasztásának mozgatórugóit Korsós Ágnes, a Grand Corvin projektigazgatója.

A megvalósítás és a megfelelő pályamunka kiválasztása Magyarország elsőszámú tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport közreműködésével valósult meg.

„Molnár Ferenc az egyik kedvenc íróm volt mindig is, ahogy az a korszak szintén, amelyről írt, viszont a Pál utcai fiúk és a Liliom mellett sok jó, és talán kevésbé ismert elbeszélését szeretem, ilyen az Andor, az Egy pesti leány története, vagy éppen Az éhes város. Ezért is volt igazán szerethető ez a projekt számunkra, mert az ismeretterjesztés is a része.” – avat be a projekthez fűződő személyes motivációjába Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.

A pályázat zártkörű volt, amelyre a Csoport által javasolt művészeket kértek fel. A felhívásra az alkotók friss és kreatív pályázatokat adtak be, melyek közül szinte bármelyik remek választás lett volna, mégis Buzás Aliz illusztrációja nyerte el leginkább a megrendelő Cordia tetszését.

„Minden kulturális produktum, legyen az egy üdítőital vagy az úgynevezett magaskultúra terméke, egy műtárgy, vagy éppen egy kiállítás, igyekszik meghatározni, hogy kihez beszél, kit szólít meg és mi az üzenete. Már a hatvanas évek óta fantasztikus gondolkodók igyekeznek szűkíteni, lehetőleg betömni azt az árkot, amit korábban az úgynevezett alacsony (vagy pop) és az úgynevezett magaskultúra között vontak. Az izgalmasan gondolkodó alkotók és elméleti emberek, legyenek azok művészettörténészek vagy kreatív ügynökségek szakemberei, együtt igyekeznek mozgatni a két tengelyt, vagyis fúzionálni a kettőt” – mesélt a FUZEUM-hoz vezető útról művészeti, történeti megközelítéssel Oltai Kata, a FUZEUM kurátora a kiállítás megnyitóján.

Ahogy a FUZETEA a legfinomabb ízek összehozásáról, úgy a FUZEUM is az élmények vegyítéséről szól.  „A fúzió azt jelenti, hogy két vagy több jelenség, attitűd, szempont összefonódik, és nem csorbítva egymást, egy olyan új minőséget, alkotást, bármit hoz létre, mely együtt beszél ezekről. Ezzel a szemlélettel hívták életre a FUZEUM kampányt is: a hagyományos reklám üzenetét, a teakultúrát, a tea élvezetét  kapcsolták össze a hazai festészettörténetből játékra hívott három alkotással.” – tette hozzá Oltai Kata.

Az ismert jegestea-márka együttműködő partnere a FUZEUM ötletének megvalósításában a Színes Város volt. A tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó csapattal közösen választották ki a szervezők az adott festményeket és a tűzfalakat is, és közösen Aba-Novák Vilmos Laura és Piros kalapos nő, valamint Ferenczy Károly Október című képeit alkották újra, többemeletes nagyságú tűzfalakon. A festményeket a FUZETEA új ízkombinációi mozgatják meg újragondolt részletekkel: néhány, a teára utaló elem kifinomult beillesztésével, az eredeti művek stílusához tökéletesen illeszkedő módon.

„A város bármelyik negyedében, ahol van jó vagy rossz állapotú falfelület, érdemes lehet egy oda illő és minőségi tűzfalfestményben gondolkodni. Ha megvan az ötlet, önkormányzatokkal, háztulajdonosokkal, festőkkel, művészekkel, támogatókkal összefogva hozzuk létre az alkotást, amely mindaddig meg is maradhat a környezet örömére, míg át nem festik, vagy be nem épül az előtte lévő terület. A lényeg, hogy – ahogy Vasarely is kitűzte célul Színes Város című könyvében – a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre. A FUZEUM esetében ezt valósítottuk meg” – avatott be a projekt megvalósítása hátterébe az idén 10 éves Színes Város Csoport alapítója, Megyeri András.

Az újragondolt, monumetálissá alakított festmények a legnagyobb nyüzsgés és belvárosi forgatag közepette is egy kis saját magára fordítható időt és underground-klasszikus fúziós művészeti élményt kínálnak mindenkinek: a három FUZEUM műalkotás április 25-e estétől három hónapon át éjjel-nappal megtekinthető ingyenesen, regisztráció nélkül a Kazinczy utca 47. alatt és az Akácfa utca 27. szám két oldalánál.