A márka új stratégiájának központi eleme a „The Future is FUN!” koncepció, amely egyszerre reflektál a mai kor kihívásaira – mint a klímaválság, a mesterséges intelligencia vagy a gyorsan változó technológiai környezet – és kínál iránytűt egy pozitívabb jövőképhez. A stratégia célja, hogy segítse a követőket eligazodni a digitális világban, tudatos döntéseket hozni, okosan választani, és közben játszani, felfedezni és örülni a jövőnek.

Az új megközelítés egyik kulcsfontosságú eleme egy saját fejlesztésű AI karakter, aki nemcsak a legújabb technológiák bemutatásában segít, hanem egy játékos, inspiráló univerzumot is teremt. Ez az AI-karakter a végtelen lehetőségek szimbóluma, ugyanakkor a MediaMarkt és a Deep Creative Collective számára is fontos volt, hogy ezt a világot ne mesterséges elemekkel, hanem valódi emberekkel és történetekkel töltsék meg. Éppen ezért az AI-karakter alapját egy valódi, élő személy adja, akinek személyiségjegyeit, stílusát és jelenlétét egy speciális technológiai eljárással alakítják át digitális formává. Az így létrejött karakter egyszerre őrzi meg az eredeti ember hitelességét, miközben új, digitális identitásként működik tovább, külön karakterként, saját vizuális jegyekkel és történeti háttérrel.

„A technológia a MediaMarkt hitvallása szerint óriási lehetőség arra, hogy jobban éljünk, többet tudjunk, és jobban kapcsolódjunk egymáshoz. Szeretnénk ezt a gondolkodást átadni és például a közösségi média segítségével minél több embert inspirálni. Örülök, hogy ebben új partnerünk lett a Deep Creative Collective csapata, akikkel közösen új szintre tudunk lépni ezen a területen” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

A közös munka célja, hogy a MediaMarkt social platformjai ne csupán informáljanak vagy szórakoztassanak, hanem valódi élményeket adjanak – olyan tartalmakat, amelyekre érdemes odafigyelni, amelyek segítenek eligazodni a technológia világában, és amelyekből követőként is lehet építkezni.

„A MediaMarkt szemlélete és víziója rendkívüli módon egyezik a miénkkel. Amikor a social stratégiát készítettük, úgy éreztük, az akár a saját víziónk is lehetne. Izgalmas jövőt látunk magunk előtt, amiben közösen tudjuk kimaxolni a lehetőségeket: mindig az élen járni a technológiai újdonságokban, ugyanakkor sosem felejteni el, hogy a valódi emberi kapcsolatokat semmi sem helyettesítheti” – mondta Szabó Milán, a Deep Creative Collective ügyvezetője.

A kutatás szerint az impulzusvásárlás egyértelműen generációs jelenség: míg a 30 év alattiak 16%-a hetente több alkalommal is „elcsábul” valamilyen előre nem tervezett termékre, addig az 50 év felettieknél ez az arány mindössze 6%. Összességében a magyar lakosság 15%-a havonta legalább egyszer vásárol impulzívan, míg 10% heti rendszerességgel teszi ezt.

Nem terveztem, de jött egy akció…

A vásárlási döntések mögött leggyakrabban a jó ár-érték arány (62%) és az akciók (52%) állnak. Minden harmadik impulzusvásárlás valamilyen kedvezményes ajánlat hatására történik. Ezt követik a pozitív érzelmek (17%) – boldogság, jutalmazás, izgatottság –, nem utolsósorban pedig a stressz (11%) befolyásolja az impulzusvásárlásokat. A nők nagyobb arányban hajlamosak „stresszvásárlásra”, míg a férfiaknál az unalom is jelentős tényező.

A digitális tér a kísértések melegágya?

Bár manapság azt gondolnánk, hogy az impulzusvásárlások döntő többsége online környezetben történik, a válaszadók jelentős többsége (28%) mégis a fizikai boltokat jelölte meg a leggyakoribb helyszínként. Ezt szorosan követik a webáruházak (24%), és a válaszadók mindössze pár százaléka vallotta, hogy a közösségi média platformokon hozná meg a gyors döntést. A 16–29 évesek több mint fele vallotta be, hogy gyakran rendel úgy online, hogy azt előzetesen nem tervezte be.

Mit veszünk meg hirtelen felindulásból?

A felmérés szerint az impulzusvásárlások terén a konyhai gépek a legnépszerűbbek: a válaszadók közel ötöde (19%) nyilatkozta, hogy egy jól kinéző air fryer vagy kávéfőző könnyen elcsábíthatja, még akkor is, ha nagyobb összegről van szó. Népszerűek a technológiai kiegészítők is, például az okosórák, vezeték nélküli fülhallgatók vagy powerbankek (17%), illetve a szórakoztatóelektronikai eszközök (13%), mint a Bluetooth hangszórók vagy tévék. A fiatalabb korosztály – különösen a 30 év alattiak – körében a gamer kiegészítők és okosotthon-eszközök is gyakori „gyenge pontnak” számítanak. Ugyanakkor minden harmadik ember (29%) azt vallja, hogy drágább műszaki cikkekre kizárólag tudatosan, nem impulzívan költ – vagyis az észérvek még mindig sokaknál felülírják a hirtelen vágyakat.

Vásárlás utáni megbánás – vagy mégsem?

Bár az impulzusvásárlás gyakran hirtelen döntés eredménye, a legtöbben mégsem bánják meg. A válaszadók 21%-a kifejezetten jó érzéssel gondol vissza ezekre a vásárlásokra, míg 25% ugyan érez némi bűntudatot, de összességében nem sajnálja a döntést. Mindössze 13% vallotta be, hogy többször előfordult már vele, hogy megbánta, amit impulzívan vett meg. Ugyanakkor sokan vannak, akiknél az élmény inkább semleges vagy épp változó – minden ötödik válaszadó (18%) szerint a hangulata és a konkrét termék is befolyásolja, hogyan éli meg utólag az impulzív döntést.

„A technológia felgyorsította és átalakította a vásárlási folyamatokat – sokszor már egyetlen kattintással döntünk. Éppen ezért fontos, hogy mi, kereskedők is felelősségteljesen alakítsuk ezt a folyamatot. Célunk, hogy a vásárlóink még impulzív döntések esetén is megalapozottan választhassanak: szakértői segítséggel, átlátható információkkal, széles kínálattal és pozitív vásárlási élménnyel támogatjuk őket” – tette hozzá Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

Photo by Artem Beliaikin on Unsplash

2016-ban indult a márka, amely az önreflexiós tartalmakkal felturbózott éves tervezőket honosította meg Magyarországon olyan nevekkel együttműködve, mint például Viszkok Fruzsi, Kende-Hofherr Krisztina, Balogh Petya és Ördög Nóra. A naptárak segítik a tudatos tervezést, a fókuszálást, az értékes gondolatok megtartását. Tavaly a naptárak mellett elindult a Remind bookazine, amely főszerkesztőjének sikerült megnyerni László Krisztinát, a Marie Claire korábbi főszerkesztőjét. A bookazine nemsokkal később online felülettel egészült ki, 2022 őszén pedig megrendezték az első PlanAll Day-t, azaz a Tudatosság napját.

Most pedig elindul a PlanAll Corporate üzletága együttműködésben az iPixel Nyomda és Grafikai Stúdióval. Az új üzletág az alapító szerint jelentős igényt elégít majd ki. „Sokan és sokszor temették már az írott sajtót és magát a kézzel írást is. A PlanAll tervezők és a Remind bookazine sikere azonban azt mutatja, az emberek egyrészt vevők az igényes tartalomra és időt szánnak akár egy többszáz oldalas kiadvány elolvasására is, másrészt egyre nő az igény az életünk tudatos tervezésére, az önreflexióra, amelynek egyik fontos szimbóluma a kézzel írt szöveg” – mondta el Szilágyi Gábor.

„A corporate üzletágat azért indítjuk el, mert egyre több vállalati marketingvezető jelezte, a márka kapcsolódna ehhez a trendhez, szeretnék elérni az egyre tudatosabb, önmagával többet foglalkozó, a világ dolgaira nyitott és sikerre vágyó fogyasztókat. Ezért mostantól egyedi, márkázott kiadványokat is készítünk sablon és márkára szabott tartalommal nyomtatott és pdf formában egyaránt” – mondta el az alapító.

„A másik potenciális ügyfélkörünk a saját márkájukat, self brandjüket fejlesztő emberek – coachok, jógaoktatók, motivációs trénerek, művészek, kisvállalkozók –, akik nem akarnak több ezer példányban saját kiadványt nyomtatni.  Megtervezzük, személyre szabjuk és akár már 100 darabos mennyiségtől le tudjuk gyártani az egyedi naptárakat” – tette hozzá Harci Tamás, a iPixel Nyomda és Grafikai Stúdió vezetője.

Fotó: Szilágyi Gábor és Harci Tamás

A Tvr-hét, valamint a hozzá kapcsolódó további hét kiadványból álló lapcsalád főszerkesztői feladatait az elmúlt 17 évben Szilágyi Gábor látta el, aki az alapító-főszerkesztő, Kaposi Kis István hívására külsős szerzőből 1995-ben lett a szerkesztőség tagja. Szilágyi Gábor idén ősztől nyugdíjas éveit kezdi.

„Megtisztelő, hogy felkértek a Ringier Hungary legrégebbi kiadványának vezetésére; a Tvr-hét és a műsorlapok-portfólió mindig is meghatározó szerepet töltött be a kiadó életében. Szerencsés helyzetben vagyok, mert egy kiváló elődtől vehetek át egy stabilan és sikeresen működő lapcsaládot, aki ráadásul egy elkötelezett, szakmailag kifogástalan csapatot hagy nekem örökül. Továbbra is azon dolgozunk, hogy a megszokott minőségben, változatos és szórakoztató tartalommal szolgáljuk ki az olvasóinkat, és megtartsuk, erősítsük a pozíciónkat a piacon. Kifejezett célom az is, hogy lapcsaládhoz tartozó vezető médiamárkák digitális jövőjéről gondoskodjunk. A bővülő streamingpiac, és a tévés tartalmak megváltozó fogyasztási szokásai mellett egyre fontosabbá válik, hogy a nézők használható segítséget kapjanak az online felületeken ahhoz, hogy ebben a bőségben megtalálják a számukra legmegfelelőbb, legszórakoztatóbb tartalmakat. Hiszünk abban, hogy ebben komoly szerepünk lehet az elkövetkező években” – mondja szakmai küldetéséről az új főszerkesztő, Horváth Gergő.

A Ringier Hungary vezetősége és teljes csapata ezúton is köszönetét fejezi ki Szilágyi Gábor elkötelezett munkájáért és újságírói szakértelméért, amellyel nagyban hozzájárult a lapcsalád sikereihez.

A német kiskereskedelmi lánc hamarosan Európa-szerte elindítja marketplace (piactér) szolgáltatását, melyen keresztül könnyen elérhető piacokat biztosít az EU-ban működő beszállítónak, kereskedőknek. A fejlesztéssel a vállalat célja a termékkínálatának bővítése, miközben a partnerek bevonásával többletbevételhez is jut az áruházlánc, ők pedig értékesítési lehetőséghez.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt magyarországi ügyvezetője beszámolt róla, hogy a platform béta fázisa már elindult Németországban, Ausztriában és Spanyolországban. Bár a terjeszkedés további lépéseit egyelőre bizalmasan kezeli a német anyavállalat, Szilágyi annyit elárult, hogy Magyarország csatlakozása is szerepel a tervek között.

A mediamarkt.de oldalon magyar vállalkozások is regisztrálhatnak és kínálhatják termékeiket, Szilágyi szerint egy ilyen erős vásárlói bizalommal rendelkező nemzetközi márka komoly értékesítési pluszlehetőségeket biztosít. A német vállalat azt ígéri, hogy nem lesznek rejtett költségek: nettó 39 eurós havi díjat kell fizetni, valamint értékesített termékekként valamennyi jutalékot, de már a tételek listázása is ingyenes a felületen.

A német oldalon található regisztrációs felület egyszerűen kitölthető, a vállalkozások csatlakozási feltételei a következők:

• A vállalkozás székhelye az EU területén legyen
• Az unióban rendelkezzen adószámmal és kereskedelmi engedélyekkel
• Legyen EU-n belüli bankszámlája
• Működése során gondoskodjon az áruszállításról, beleértve a vásárolt áruk kiszállítását
• Rendelkezzen az EU-n belül raktárbázissal, ahol a visszárut is fogadni tudja
• Biztosítson a végfelhasználóknak német nyelvű ügyfélszolgálatot
• EAN kóddal legyenek ellátva termékei
• Megfelelő termékleírásokat biztosítson.

Az üzembe helyezett beta verzión keresztül a rendelések kezelése, valamint a vásárlói kapcsolattartás is biztosított. Jelenleg a piactér integrációkat kínál a Plentymarkets, az Effectconnect és a Channelengine rendszerekkel, de a MediaMarkt hamarosan szeretné kiterjeszteni az integrációt különféle e-kereskedelmi szoftverplatformokra is.

A szórakoztatóelektronikai kiskereskedő MediaMarkt az elmúlt években megvalósított fejlesztéseinek köszönhetően mára omnichannel (sokcsatornás) kiskereskedővé vált. A vállalat közlése szerint a marketplace kialakítása e folyamat következő lépéseként értelmezhető.

A MediaMarkt vásárlói az év első hét hónapjában átlagosan 13%-kal magasabb összegű áruhitelt igényeltek, mint egy évvel korábban. A vásárlók legtöbb esetben akkor folyamodnak hitelért, ha drágább termékeket vásárolnak. Egyes szórakoztató elektronikai termék vagy TV esetében az 1 millió forintos hitelösszeg sem volt példátlan, de egy ekkora áruhitelnél legalább 20%-os önrészt kell vállalni.

Az egyik legnagyobb forgalmú műszaki áruházláncban leggyakrabban háztartási nagygépek (hűtőgépek, mosógépek, mosogatógépek), számítástechnika eszközök, TV-készülékek és mobil telefonok vásárlásánál vesznek igénybe a magyarok áruhitelt – átlagosan 170 000 forintot. Azonban a vásárlás helyszíneiként eltérő a „hitelfelvételi határ”: például aki online vásárol televíziót, átlagosan 236 000 forintos átlagár fölött igényel áruhitelt, a fizikai boltokban 180 000 forint ez az összeg.

A pandémiás időszak alatt különösen megnőtt az online vásárlás, ezzel együtt pedig az online hiteligénylés népszerűsége. A megvásárolt termékekben nincs nagy különbség online és offline indított ügyletek között, bár az igazán nagy értékű, több millió forintos berendezésekért a vevők jellemzően személyesen bemennek az áruházakba. „Adataink alapján a vidéki régióban magasabb a forgalmunkon belüli hitel arány, jóval 10% feletti, míg Budapesten ez lényegesen alacsonyabb. – összegezte Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezetője a számokat. A kérelmeket legalább 80%-ban pozitívan bírálja el pénzügyi partnerünk, a Budapest Bank. A ritka visszautasítás általában formai okokra, hiányosságokra vezethető vissza, nem a hitelképességre.”

Tapasztalatai szerint fogyasztóik körében továbbra is dinamikusan nő az online vásárlás népszerűsége, azonban az áruházi vásárlás élményéről sem mondanak le, e két lehetőség kiegészíti egymást. Szilágyi Gábor szerint az áruhitel igénylése is mindkét csatornán általánosan elterjedt, az egyszerűbb online eljárást szívesen vették a magyar vásárlók. „Ez abban tér el a hagyományos, áruházi ügyintézéstől – foglalja össze az ügyvezető -, hogy a jövedelemigazolásról elegendő telefonnal készített fotót beküldeni, nincs szükség az eredeti papírokra. Az azonosítás során partnerünk, a Budapest Bank videochaten fogadja az igénylőket, és minden dokumentumot elektronikusan alá lehet írni. Az áruhitel iránti igény nem csökkent, sőt, a gyorsan, a kiszámítható várakozási időnek köszönhetően kényelmes és minden szempontból biztonságosan elérhető online megoldást nagyra értékelik a vásárlóink.”

Egyre többen vásárolnak menetrögzítő kamerát a MediaMarktnál. 2020-ban több mint háromszorosára nőtt a menetrögzítő kamerák forgalma az előző évihez képest és 2021 első hónapjaiban szintén erős forgalomnövekedést regisztráltak. Mindennek hátterében az állhat, hogy a sofőrök önmaguk védelmében veszik ezeket az eszközöket, hiszen egy vitás közlekedési helyzetben a rögzített felvételek érdekeiket védhetik, de akár közérdeket is szolgálhatnak.

„A forgalmi növekedés mellett változás látható abban is, hogy milyen tudású eszközöket vesznek a vásárlók – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója. – A legnépszerűbb menetrögzítők a 15-35 ezer forint közötti árkategóriából kerülnek ki, nagyfelbontású rögzítéssel, automatikus bekapcsolással, éjszakai felvételkészítéssel, MicroSD kártyás memóriabővítési lehetőséggel rendelkeznek. Ezen funkciók segítségével ugyanis sokkal változatosabb körülmények között, például sötétben, vagy amikor épp nem tartózkodnak az autóban, több és jobb minőségű felvételeket tudnak készíteni – fejtette ki a műszaki áruházlánc vezetője.

Az így készült felvételeket ugyanakkor már nemcsak „maguknak” rögzítik a járművezetők, egyre többen küldik is el autós közösségeknek. A Budapesti Autósok Közössége is folyamatos növekedést lát a beküldött felvételek mennyiségében. Már az oldal 2017-es indulásakor küldtek nekik az olvasók olyan menetrögzítővel készített felvételeket, amelyeken sokakat érdeklő, vitatott események voltak láthatók. Mostanra naponta kb. 20-30 menetrögzítővel készített videót kapnak az autósoktól. Ezeket a felvételeket a Budapesti Autósok Közössége a megfelelő törvények szerint, nem megszemélyesíthető módon publikálja annak érdekében, hogy segítse a renitens, direkt szabályszegők kiszűrését.

„A fedélzeti kamerák felvételei kapcsán fontos látni, hogy nem önmagában a szabály megszegése a probléma, hanem azokkal, akik ezt tudatosan teszik és sportot űznek abból, hogy megszegik a közlekedési szabályokat a mentalitásukból fakadóan – mondta Csősz Krisztián, a Budapesti Autósok Közösségének alapítója. – Az ilyen közlekedők kiszűrése a forgalomból társadalmi felelősségvállalás, hiszen veszélyt jelenthetnek a közösségre. A rendőrséggel folytatott együttműködésünk keretében, mivel a cselekménytől eltelt idő nagyban hozzájárul az eredményes eljáráshoz, a kiemelt, társadalomra veszélyes esetekre soron kívül hívjuk fel a rendőrség figyelmét. Ők az eljárásokat hivatalból elindítják, mi pedig törvényi kötelezettségünknek eleget téve együttműködünk velük és átadjuk az eredeti felvételt, illetve a felvétel beküldőjének adatait – a vele történő egyeztetést követő hozzájárulása után – a kérdéses szituáció pontos tisztázásához” – tette hozzá az oldal alapítója.

A menetrögzítő kamerákkal készült felvételek beküldése és nyilvános megosztása ugyanakkor jogi kérdéseket is felvet. Mivel az így készült felvételek személyes adatnak számítanak, jogsértésnek minősül, ha ezeket úgy teszik közzé nyilvánosan, hogy a rajtuk szereplő személyek, rendszámok, és egyéb, harmadik személyek azonosítására alkalmas adatok jól láthatók. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint ugyanakkor személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése nem lehetséges, és a személyes adat kezelése az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a menetrögzítő által készített felvétel birtokosa a szabálysértést ilyen felvétellel igazolja. A menetrögzítővel készült felvételeket elfogadja a rendőrség, bíróság, valamint a biztosítótársaságok bizonyítékként, de csak akkor, ha a felvételek jogszerű forrásból származnak (például nem jogsértő módon publikált videók). Ilyen lehet, amikor az autós közösség a nem megszemélyesíthető felvételekre hívja fel a figyelmet, majd az eljárás keretében a hatóság elkéri az eredeti felvételt a laptól vagy a felvétel tulajdonosától. Ilyenkor, akárcsak azokban az esetekben, amikor személyesen küldik el a felvételeket a hatóságoknak, a felvétel készítőinek érdemes egyéb, jogszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot (pl. tanú, okirat) is bemutatniuk, illetve maguk tanúskodniuk az eset kapcsán.

Összesen 1648 tonna elektromos, vagy elektronikus hulladék került tavaly a feldolgozóhoz, csak a MediaMarkt vásárlóitól. Ez a mennyiség 36%-kal több, mint a 2019-ben leadott 1216 tonna. A készülékek közel 80%-a háztartási nagygép és hűtőgép, de háztartási kisgépek és képmegjelenítő berendezések (monitorok, televíziók) is szép számmal kerültek a feldolgozó telepre.

A leadott e-hulladék látványos mennyisége a járványidőszaknak is betudható, hiszen a huzamosabb otthonlét a háztartások életét nagyban átszervezte: a rendkívüli korlátozások idején például sokan betáraztak fagyasztott élelmiszerből és sok esetben le is cserélték a régi hűtőkészüléket egy újabbra. A műszaki áruházlánc beszámolója szerint a fagyasztószekrények és fagyasztóládák többszörösét adták el előző év azonos időszakához képest, és hasonlóan teljesítettek a nagyobb fagyasztókapacitással bíró kombinált hűtőszekrények is. A műszaki cikkek iránti érdeklődést továbbá az otthoni munkára és a digitális oktatásra való átállás is fokozta, mely sok esetben a régi készülékek leadását is magával vonta.

A leadott elektronikai hulladék jelentős része újrafeldolgozásra kerül. Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling elektronikai hulladék üzletágának vezetője elmondta, hogy a MediaMarkt által hozzájuk eljuttatott berendezésekből 61%-ban sikerült olyan anyagokat kinyerni (vas, réz és alumínium hulladékot), melyek kohászati feldolgozás után nyersanyagként hasznosulnak a termelésben.

A feldolgozók emellett a veszélyes összetevőket is eltávolítják ezekből a berendezésekből, így a vásárlók a környezet védelmének szempontjából a legjobb helyre juttatták el megunt vagy elhasznált műszaki eszközeiket.

„Jó látni, hogy a vásárlóink nagy része, amikor műszaki berendezésekbe ruház be, arról is gondoskodik, hogy a régi készülékek is a megfelelő helyre kerüljenek és a megfelelő módon hasznosuljanak – ezzel csökkentve a környezetterhelést” – osztotta meg gondolatait Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója. „A felelős vásárlói szemléletre szeretnénk felelős kereskedői szemlélettel válaszolni, így idéntől tovább fejlesztjük hulladékgazdálkodási folyamatainkat, melyek a beszerzés, vásárlás, vagy szállítás során keletkező valamennyi hulladéktípusra is kiterjednek.” – tette hozzá Szilágyi.

Az említett fejlesztés legelső lépéseként, a műszaki áruházlánc országosan központosítja a hulladékgazdálkodási folyamatát, mely kiterjed mind a csomagolási, elektronikai, illetve veszélyes hulladékok kezelésére. Az áruházak egységesen meghatározott munkamódszerekkel fogják szelektíven gyűjteni és kezelni a hulladékot, tőlük pedig központilag tervezett logisztikával gyűjtik ezeket össze. Ez által a hulladék sokkal gyorsabban jut el azokhoz a feldolgozó partnerekhez, akiknél környezetbarát módszerrel zajlik majd a végfelhasználásuk. Mindez által a logisztikával járó környezet-terhelés is csökken, így nem csak a visszagyűjtés, hanem a szállítás folyamata is hatékonyabb lesz.

Az első hónapok tapasztalatai alapján a legtöbben (a hiteligénylők több mint harmada) háztartási nagygép (hűtőgépek, mosógépek, mosogatógépek) beszerzésére használta fel ezt a pénzügyi lehetőséget. Számítástechnika eszközöket, kellékeket minden ötödik, TV-készüléket minden 11. vásárló vett hitelből. A kölcsön minimális összege 50 ezer, a maximuma 1 millió forint, de az adatok azt mutatják, hogy a vevők többsége a drágább termékeknél él a hitelfelvétel lehetőségével. A virtuális vásárlói kosarakba kerülő árucikkek átlagos értéke 200 ezer forint, ami megegyezik az áruházi hitelfelvevőkre jellemző összeggel. Különbség abban van, hogy az utóbbi csoport tagjai nem háztartási gépeknél, hanem főleg számítástechnikai eszközöknél (laptopok, PC-k, monitorok, tabletek) vesznek igénybe banki finanszírozást.

„Az offline áruházi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruhitelek igénylések alakulása szorosan összefügg a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslettel, valamint a járványhelyzetben megváltozott vásárlási szokásokkal. A boltbezárás elrendelése előtt a vevők igyekeztek a vásárlási időt a szükséges minimumra korlátozni, ezért kevesebben vettek igénybe áruhitelt, viszont akik éltek a lehetőséggel, a korábbinál átlagosan 10 százalékkal nagyobb összegű termékre vettek fel hitelt. A legfrissebb online tapasztalataink azt jelzik, hogy az áruhitel iránti igény nem csökkent, sőt ebben a formában ez továbbra is kényelmesen, gyorsan és minden szempontból biztonságosan elérhető, amit vásárlóink is értékelnek” – mondja Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.

Online vagy offline?

Az online hiteligénylés abban tér el a hagyományos, áruházi ügyintézéstől, hogy elegendő másolattal vagy akár telefonnal készített fotóval igazolni a jövedelmet, nem kell bemutatni, postázni az eredeti hivatalos papírokat. A folyamat rugalmasan alkalmazkodik a járványügyi helyzet változásaihoz, a vásárlók egészségének megóvását szolgáló biztonsági elvárásokhoz: az azonosítás videochaten zajlik, minden dokumentumot elegendő elektronikusan aláírni, az ügyfél a netbankjában véglegesíti az ügyletet. A kiszemelt termék kiválasztásával induló és a házhoz szállításával végződő, teljesen érintésmentes folyamatban mindenki nyer, ráadásul az online áruhitel szolgáltatás akkor is működik, ha a járványügyi korlátozások miatt hosszabb ideig lesznek zárva az áruházak.

Az MediaMarkt már a védekezés első szakaszában kötelező karanténba küldte azokat a dolgozókat, akik külföldről, a járvány által fertőzött területekről tértek vissza. Havi több száz liter fertőtlenítőszer felhasználásával, szükség esetén fokozott fertőtlenítéssel, a védőtávolság betartásának elrendelésével, a személyes kapcsolattartások korlátozásával óvta a vásárlók és a munkavállalók egészségét.  „A járvány miatt szükségessé vált átállás megszervezésében, majd a levezénylésében alkalmazkodtunk az egészségügyi szabályokhoz, a megváltozott vásárlási szokásokhoz és alapcélként határoztuk meg, hogy lehetőség szerint valamennyi kollégánk megtarthassa állását – mondta el Szilágyi Gábor, a MediaMarkt cégvezetője. Utóbbi eléréséhez elengedhetetlen volt, hogy az áruházakban dolgozók továbbra is hasznos, értékteremtő munkát végezhessenek, a rövidített áruházi nyitvatartás mellett.”

Az átalakítási terv átültetése a gyakorlatba

A MediaMarkt az első körben azt mérte fel, hogy milyen területeken lehet távmunkában foglalkoztatni a dolgozókat, ehhez milyen technológiai, informatikai feltételeket kell megteremteni, milyen eszközöket kell biztosítani. A munkafolyamatok, a személyes érintkezések korlátozását szolgáló, egymástól elkülönülő műszakok megtervezésében az áruházvezetők fokozottan figyeltek a koruknál vagy egészségüknél fogva veszélyeztetett kollégákra, valamint a szüleikről, gyermekeikről, beteg családtagjaikról gondoskodó munkavállalók különleges helyzetére.

Szilágyi elárulta, a munkahelyek megtartása érdekében több újítást is bevezettek, amiket a vásárlók is nagyon pozitívan fogadtak. „A megnövekedett online forgalom miatt kétszeresére nőtt az igény a házhozszállításra. A zökkenőmentes kiszolgálás érdekében az áruházakból csoportosítottunk át kollégákat, akik az áruházi járműveket használva a kisebb méretű termékeket juttatták el a megrendelőkhöz.” Ezen kívül a MediaMarkt az Okospult szolgáltatásának mintájára, az online vásárlásra optimalizálva indította el az Okosvonal szolgáltatását, amelyben egy kisebb csapat telefonos tanácsadást biztosított az érdeklődőknek műszaki kérdésekben.

Extra szabadság a kisgyermekeseknek

Az illetékes területi vezetők a korlátozások idején rugalmas és arányos szabadságolási rendszert vezettek be, egyszerre odafigyelve az áruházlánc zavartalan működésének biztosítására és a különböző munkatársi csoportok speciális helyzetére. „Bevezettünk több könnyítést, például a szabadságigényeket nem kellett már két héttel korábban előre bejelenteni. A 14 éven aluli gyermeket nevelő szülőknek, akik a gyermekfelügyelet miatt nem tudtak munkába állni, plusz öt nap – a járványügyi helyzet első szakaszában összesen több száz – extra fizetett szabadnapot biztosítottunk, hogy támogassuk őket a bölcsődék, óvodák, iskolák bezárása miatt kialakult helyzetben.” – ezt már Mangult Mónika, az áruházlánc HR vezetője árulta el. Mangult munkaszervezési szempontból nagyon nagy eredménynek tartja, hogy az időarányos szabadság kiadásán túl senkit sem köteleztek további napok kivételére azzal az indokkal, hogy nincs szükség a munkájára, mint ahogy azt is, hogy az 1500 dolgozóból a fejlesztések leállása miatt csak néhány próbaidejüket töltő kollégát nem tartottak meg.

Visszatérés a normál kerékvágásba

A korlátozások idején szerzett tapasztalatokat (távmunka, rugalmas munkaerő-átcsoportosítás) a folytatásban is fel lehet használni. Az MediaMarktnál jelenleg azt vizsgálják, milyen könnyítéseket tarthatnak fenn a gyermekes munkavállalóknak, hiszen az iskolák/óvodák nyitásával kapcsolatban változások várhatók, illetve továbbra is fokozottan figyelnek a járványügyi szempontból veszélyeztetett csoportba tartozó dolgozókra. Mangult szerint a munkatársakra és a teljes közösségre is jó hatással voltak a korlátozások idején hozott intézkedések, érezték, hogy valóban fontosak a vállalatnak. A gyors reagálás, egymás támogatása, segítése, az egymásra figyelés megerősítette a csapatot, Szilágyi szerint ennek is köszönhető, hogy a korlátozások feloldását követően zökkenőmentesen vissza tudtak állni a teljes műszakos működésre.