A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több, mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. „Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan, mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen. Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”

A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen

Büszkeség és balítélet

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter

ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea

MR. DARCY: Wunderlich József

JANE BENNET: Varga-Járó Sára

MR. BINGLEY: Medveczky Balázs

MR. BENNET: Lukács Sándor

MRS. BENNET: Hegyi Barbara

LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.

WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor

MARY BENNET: László Rebeka e.h.

KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.

LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit

CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.

WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán

CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge

MRS. GARDINER: Balázsovits Edit

MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán

FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs

Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta

Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS
Zongora: MESTER DÁVID

Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER

Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER

Koreográfus: BODOR JOHANNA

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA

Zene: MESTER DÁVID

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS

Súgó: GÁL TÜNDE

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: VALLÓ PÉTER

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Ötvös András a Liliomfi és Az ember, aki elvesztette az időt című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Liliomfi című előadás után.

Ötvös András Székesfehérváron született. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amit a Katona József Színházban mutattak be.

Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör– és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban. 2011-2017 között a Katona József Színház tagja, 2017-2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt, vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban. 2022-től a Vígszínház társulatának tagja. Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony –, és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár. Munkáját több díjjal is elismerték, többek között elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a Junior Prima díjat és Máthé Erzsi-díjat is. 2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán, Márkus Luca és Waskovics Andrea.

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Vígszínház 128. születésnapján tartott ünnepi rendezvényen Rudolf Péter bejelentette az új évad bérletes bemutatóit. Szigligeti Ede Liliomfija a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiája. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája. A nagy Gatsby sikerét is magáénak tudható fiatal alkotóhármas – Kovács Adrián, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila – által jegyzett új vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Az előadást szeptember 21-én mutatják be, a főbb szerepekben Keresztes Tamás mv., Ötvös András, Szilágyi Csenge, Gál Réka Ágota e.h., Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter és Varga-Járó Sára lép színpadra.

Zenés tragikomédia pokoli fordulatokkal és irdatlan csattanóval, ezt ígéri Bodó Viktor rendezésében Az ember, aki elvette az időt. Az előadás alkotói ismert irodalmi művekre és hősök történetére építve, a társulat improvizációit is felhasználva hoznak létre egy új történetet, mely egy mindannyiunk számára ismerős város, ismerős terén játszódik. Sok zenével, mozgással és humorral persze, ahogy azt Bodó Viktor rendezéseiben már megszokhattuk. A decemberi bemutatóban Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, Méhes László, Zoltán Áron és ifj. Vidnyánszky Attila lesznek láthatók.

2025 februárjában Valló Péter rendezésében mutatják be a Vígszínházban Jane Austen kultikus regényének új színpadi változatát, a Büszkeség és balítéletet. A mű sikerének titka szerethetően esendő karaktereiben, ironikus hangvételében, szellemes és váratlan fordulataiban rejlik – és ezekhez igyekszik hű maradni a vígszínházi változat is. Elizabeth Bennet és Mr. Darcy a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerelmespár, akit valaha megalkottak – a Vígben Waskovics Andrea és Wunderlich József alakítják a két hőst, mellettük pedig Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Gál Réka Ágota e.h, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit lesz látható az előadásban.

A Pesti Színház első bemutatója október 5-én Alföldi Róbert rendezésében, Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Waskovics Andrea, Márkus Luca, Radnay Csilla és Kövesi Zsombor szereplésével az Egy nő anatómiája lesz. A „Pieces of a Woman” Mundruczó Kornél nagysikerű filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet most először mutat be magyar színház. A felkavaró történet főszereplőjének, Majának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.

A Pesti Színház második bemutatója szintén egy magyar dráma lesz: Spiró György Az imposztor című darabja. Wojciech Bogusławskit, a varsói színészfejedelmet meghívja a cári Oroszország által megszállt Vilna városába egy megmaradásért küzdő kis lengyel színház, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, és a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát, mely remélhetőleg némi dotációban is megnyilvánul majd. Az előadás napján a legendás színészóriás végre megérkezik, és valóban mindenki számára felejthetetlenné teszi az estét… Az imposztort Rudolf Péter rendezésében december 7-én mutatják be, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs láthatók.

A Rémségek kicsiny boltja című népszerű musical már bejárta az egész világot, és 2025 februárjában Novák Eszter rendezésében, Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán és Brasch Bence szereplésével visszatér magyarországi bemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel: Los Angeles Skid Row negyedének egyik kis, félreeső virágüzletében. Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története az 1960-ban forgatott filmváltozat óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget.

A 2024/25-ös évadban is elérhetőek leszenek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint a Pinokkió, a Lóvátett lovagok, a Barátom, Harvey, A Pál utcai fiúk, az Ármány és szerelem, valamint A kastély. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is. Az idei Vígmajálison a bérletes nézők előbemutatón tekinthették meg a VÍG125 – dokumentum(játék)filmet, ami várhatóan 2024. szeptember 8-tól vasárnapoként az M5 kulturális csatornán lesz látható. Az alkotás bemutatja a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét, felvillantja a fontosabb fordulópontokat, az örömteli és fájdalmas pillanatokat. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya

A hagyományokhoz hűen az évadzáró társulati ülésen több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Szilágyi Csengének és ifj. Vidnyánszky Attilának ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Csapó Attila nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a művészt jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén Igó Éva kapta. Először adták át a Venczel Vera Emlékdíjat, amelyet a Vígszínház tavaly elhunyt kiváló színésznőjének emlékére férje, Czapp György alapított. A díjjal minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák. A díjat elsőként Pater Sparrow (Verebes Zoltán) díszlettervező vehette át. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 32 év alatti színésznek járó Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt Szántó Balázs nyerte el. A Harsányi Zsolt Emlékdíjat Kútvölgyi Erzsébetnek ítélte oda a díj alapítványának kuratóriuma. A társulatért végzett odaadó munkájáért és kimagasló művészi teljesítményéért Héjj János ügyelő, Fesztbaum Béla és Lukács Sándor színművészek Vígszínház-díjat vehettek át. A Művészeti Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, elsőként Rácz Krisztina öltöztető és Tóth Lajosné anyagkönyvelő vehette át.

A 2021/22-es évadban a művészek közel 80 beugrással mentettek meg előadásokat. Egészen extrém esetek is történtek: Szántó Balázs épp próbára jött, amikor megtudta, hogy egy óra múlva a Szerelmek városában a Vak koldus szerepében kell színpadra állnia, így fordulhatott elő, hogy aznap a Vak koldus szövegkönyvet tartotta a kezében. Horváth Szabolcs szintén csak néhány órával az előadás előtt tudta meg, hogy A diktátorban Schultz hadnagy szerepébe kell ugrania, így ez lett az az előadás, ahol még a szövegkönyvet is megreptették. A beugrásokkal tarkított évadban a Vígszínház először osztotta ki a legtöbb beugrásért járó Haraszthy Hermin-díjat, amelyet Horváth Szabolcs vehetett át.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. Lukács Sándor színművész 50 éve, Igó Éva színművész, Szabella Mercédesz öltöztető és Majzik Mária főpénztáros 35 éve, Hullan Zsuzsa színművész, Kuji Zoltán kellékes, Pásztor Géza hangtárvezető és Rehó Zsolt díszítő-bútoros 30 éve, Majsai-Nyilas Tünde és Fesztbaum Béla színművészek, Ónodi Zoltán díszletkészítő-lakatos és Spreiczer Zsolt díszítő-bútoros 25 éve, Kocsisné Szelényi Katalin kelléktárvezető-helyettes pedig 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

A 2022/23-as évadban Kövesi Zsombor, Medveczky Balázs, Ötvös András és Radnay Csilla szerződik a Vígszínházhoz. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül Varga-Járó Sára, míg a Kaposvári Egyetemről Virágh Panna a Vígben tölti gyakorlatát. Dobó Enikő és Józan László vendégművészként dolgoznak tovább a színházban.

A Vígszínház 2022/23-as évadának első bemutatója október 8-án A kastély lesz, amit a Pesti Színházban október 22-én az Inkognitó premierje követ. Az évad során a Szeget szeggel, az Egy szerelem három éjszakája, a Macska a forró bádogtetőn és a Pinokkió bemutatója is várja a nézőket.  Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június közepén kezdődik a jegyértékesítés.

Vígszínház highlights – 2021/22-es évad:

A Kabarét 55 éve mutatták be a Broadwayn, alapjául John Van Druten I am a camera című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak. A nyolc Oscar-díjat nyert filmváltozat 1972-ben készült el Bob Fosse rendezésében, Liza Minnellivel a főszerepben, melynek népszerű betétdalai, a Money-Money, a Mein Herr és a Kabaré legendássá váltak.

A történet Berlinben játszódik az 1930-as évek elején, a weimari köztársaság végnapjaiban. A német főváros igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál, a Kék Angyal mulató falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze a fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshawval, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van, azonban a történelmi események fordulatot vesznek.

A vígszínházi változatot Vörös Róbert dramaturggal a rendező, Béres Attila készítette, a monumentális díszlet Cziegler Balázs, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi munkája. „Úgy gondolom, a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly énkereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy itt is lehet maradni… Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.

Egy örökérvényű történet, melynek középpontjában Sally Bowles, a Kék Angyal énekesnője áll, aki kint és bent is az útját keresi: nemcsak színésznő, hanem szerelmes, boldog ember is akar lenni mindenáron, és még akkor sem mond le az álmairól, amikor már katonák járnak Berlin utcáin. Személyes útkeresések, melyeket eltipornak a történelmi események – Kabaré a Vígszínházban október 9-én, 10-én, 21-én és 22-én.

Novemberi előadások:
2021. november 3., 11., 27., 28.

Kabaré

Vígszínház

KONFERANSZIÉ, a Kék Angyal mulató művésze Seress Zoltán

SALLY BOWLES, a Kék Angyal első számú vendégénekesnője Szilágyi Csenge / Dobó Enikő

FRAULEIN SCHNIEDER, panziótulajdonos Igó Éva

HERR SCHULTZ, zöldség-gyümölcs kereskedő Kern András

CLIFFORD BRADSHAW, ír születésű amerikai író Brasch Bence

ERNST LUDWIG, berlini őslakos Horváth Szabolcs

FRAULEIN KOST, konzumnő Bach Kata / Rudolf Szonja

BOBBY, a mulató pincére Csapó Attila

MADAME MIRELLE, regényíró Gilicze Márta

HELGA, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban Rimár Izabella / Rudolf Szonja

GAZDAG, ELEGÁNS ÚR, az UFA producere Dengyel Iván

FIATAL POLITIKUS Kovács Olivér

KISFIÚ Chater Áron

Berlini lakosok, a bár vendégei Rátonyi Gábor, Szelényi Katalin, Viszt Attila

Valamint: Adamovich Ferenc, Bálint Barna, Bársony Szandra, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Eöry Mónika, Fehér Laura, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Harmat Noémi, Kelemen Krisztián, Kiss Eszter, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Kondorosi Nikolett, Kuczora Ákos, Magyar Lili, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Ónodi Tibor, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Szabó Renáta, Szakács Richárd, Tóth Arnold, Tóth Brigitta, Viola Péter

Kórus: Czigány Judit, Karányi Péter, Mráz Nikolett, Zajkás Boldizsár

Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Bartek Zsolt, Betterman Jákob, Betterman Rebeka, Bodon Bence, Dörnyei Szabolcs, Gombár Anikó, Gyányi Tamás, Hlasznyi Ádám, Hosszú Kristóf, Hotzi Mátyás, Kéringer Dávid, Kiss-Varga Roberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kolozsvári Erik, Kovács Tamás, Kurucz Levente, Kutyifa Gergő, Losonci Luca, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Sándor Mátyás, Simonics Viktória, Standovár Mátyás, Szép András, Tóth Ágnes, Tiborcz Balázs László, Tubuly Roland, Zsótér Zita

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelők: WIESMEYER ERIK, RÖTHLER BALÁZS

A rendező munkatársa: PATKÓS GERGŐ

Koreográfus-asszisztens: KISS ESZTER

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: TIHANYI ILDI

Koreográfus: BARTA DÓRA

Világítás: CSONTOS BALÁZS

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Zenei vezető, karmester: MESTER DÁVID

Rendező: BÉRES ATTILA

Bár a szakmai munka szinte folyamatos volt a Vígszínházban, szeptember 4-én – közel tíz hónapos szünet után – a közönség előtt is újra megnyitja kapuit a teátrum.

„Békeidőben még nem vezettem a színházat, de talán többet tanultam ebben a kiszámíthatatlan helyzetben. Ez az egy év természetesen kevés volt ahhoz, hogy hosszútávú művészi terveinket megvalósítsuk. Célom továbbra is egy jó értelemben vett népszínházi hagyomány folytatása, vagyis a magaskultúra, a klasszikus és kortárs dráma értékeinek közvetítése széles tömegek számára, miközben vissza kell menteni azt a polgári ízlést és gondolkodásmódot is, ami fénykorában jellemző volt a Vígre. Továbbra is azt képviselem, amit eddig is: békét és rendet szeretnék a színházban. Azt szeretném, hogy az életünk legyen kiszámíthatóbb. Család- és életbarát munkahelyet szeretnék teremteni” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház további öt évre kinevezett igazgatója.

Az évad azokkal a premierekkel indul, amelyeket a pandémia miatt el kellett halasztani, vagy csak online lehetett megtartani, így már 2021 december végéig megvalósul a Vígszínházban és a Pesti Színházban a szokásos 3-3 bemutató. A Vígszínház mindig is élen járt az új, saját fejlesztésű zenés színpadi művek létrehozásában. Ennek jegyében készítette el A nagy Gatsby alkotócsapata a Szerelmek városa szövegkönyvét és zenei anyagát Marcel Carné és Jacques Prévert kultikus filmjét feldolgozva. A különleges, érzékeny és érzéki történet ősbemutatóját szeptember 4-én Vecsei H. Miklós átiratában, Kovács Adrián zenéjével, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében láthatják a nézők. A főbb szerepekben Gyöngyösi Zoltán, Radnay Csilla, Wunderlich József, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Csapó Attila, Ertl Zsombor, Kőszegi Ákos és Hirtling István látható, ebben az előadásban debütál a Vígszínházban a társulat egyik új tagja, Bölkény Balázs is.

A Pesti Színházban szeptember 18-án közönség előtt is bemutatják Michal Dočekal rendezésében A kő című előadást Antóci Dorottya, Hegyi Barbara, Majsai-Nyilas Tünde, Szilágyi Csenge, Telekes Péter és a társulat új tagja, Nagy-Kálózy Eszter szereplésével. A színdarab gyönyörű vallomás családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.

A Kabaré Béres Attila rendezésében nyáron a Margitszigeten debütált, a Vígszínházban október 9-én láthatják a legendás történet bemutatóját. A helyszín Berlin az 1930-as évek elején. Egy igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Sally Bowles-t kettős szereposztásban Szilágyi Csenge és Dobó Enikő alakítja, a főbb szerepekben Brasch Bence, Igó Éva, Kern András és Seress Zoltán látható.

Október 22-én a Pesti Színházban Török Ferenc rendezésében lesz a premierje Yasmina Reza magyar származású világhírű francia írónő darabjának, a Bella Figurának. Ezen a furcsa születésnapon, egy romantikusnak ígérkező, gyönyörű nyári estén semmi nem úgy történik, ahogy azt a résztvevők megálmodták, az este szürreális fordulatot vesz. Az előadásban a társulat két új tagja, Stohl András és Kovács Patrícia mellett Halász Judit, Wunderlich József és Radnay Csilla lép színpadra.

Követve az évad koncepcióját, hogy minél több mai történet és ősbemutató kerüljön színpadra, december 4-én a Pesti Színházban egy kortárs darabot, a Party című vígjátékot mutatják be Paczolay Béla rendezésében. Néhány éve A vendégek címmel nagy sikerrel vetítették a mozik Sally Potter filmjét, amelyből az angol forgatókönyvíró és rendező saját maga készített színpadi változatot. A darab az értelmiség kiégettségéről, meghasonlásról, magánéleti csapdáiról beszél roppant szórakoztatóan. A magyarországi ősbemutatóban Brasch Bence, Hegyi Barbara, Igó Éva, Kovács Patrícia, Lukács Sándor, Szilágyi Csenge és Telekes Péter látható.

Az év utolsó premierje december 11-én a Vígszínházban lesz. Csehov Sirályát David Doiasvili, a grúz Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgatója rendezi. Az ő személye, rendezői látásmódja a garancia arra, hogy ez a sokat játszott klasszikus új megközelítésben, új tartalmakkal gazdagodva kerüljön a nézők elé. A főbb szerepekben Waskovics Andrea, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila és Stohl András lép színpadra.

Rudolf Péter igazgatói pályázatának kivonata ezen a linken érhető el.

Fotók: Vígszínház – Juhász Éva