Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.

Szíjjártó Péter nem szavazta meg az oroszország elleni újabb szankciós csomagot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.

„Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába” – fogalmazott.

Az Ukrajnát immár észak-koreai segítéggel támadó oroszok közben szövetségeük súlyos veszteségeivel szembesülnek. Feltöltik az észak-koreai hadsereg Oroszország oldalán harcoló alakulatait a Kurszk térségében végrehajtott támadásokban elszenvedett veszteségek pótlására – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége. Legalább harminc észak-koreai katona meghalt, illetve megsebesült az oroszországi Kurszk térségében az ukrán csapatok ellen december 14-én és 15-én végrehajtott rohamok során – tájékoztatott az Ukrainszka Pravda hírportál az ukrán katonai hírszerző szolgálat közleményére hivatkozva. A veszteségek miatt a rohamcsapatok állományát az észak-koreai hadsereg 94. önálló dandárjának katonáival pótolják, hogy folytassák az aktív harci cselekményeket a kurszki régióban – jelentette az ukrán katonai hírszerzés.

Nyitó képünk illusztráció. 

Forrás: Portfolio.hu, MTI

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Forrás: MTI

A Lidl Magyarország 2020 nyarán jelentette be a nagy volumenű beruházás megkezdését, mely  mára befejeződött és a mai nappal sor került az első árukiszállításra is. A vállalat eddig három, a székesfehérvári, a szigetszentmiklósi és a hejőkürti logisztikai központjaiból látja el az ország 190 Lidl áruházát és ezzel a hazai háztartásokat Magyarország egész területén. Mostantól az új, ecseri raktár több mint 60 Budapesti és környéki áruház kiszolgálásáért felel majd.

Az épület alapterülete 62 ezer négyzetméter, ami 9 futballpálya méretének felel meg – és amelyből több, mint 21 ezer négyzetméter, vagyis 3 focipálya méretű hűtött teret alakítottak ki. Legmagasabb pontja pedig 21 méter magas, ami 7 emelet magasságnak felel meg. Az új raktár forgalmát jelzi, hogy egy hónap alatt több mint 200 ezer raklap fordul majd meg és akár 5000 kamion fogadására is alkalmas.

„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország erős legyen. Magyarország akkor lehet erős, hogyha erős a gazdaság, a gazdaság meg akkor lehet erős, ha vannak erős vállalatok, ezért a kormány mindent megtett a világjárvány alatt is, hogy támogatást biztosítson azoknak a  vállalatoknak, akik a nehéz időszakban sem a leépítést, munkavállalóik elbocsátását választották, hanem újabb és újabb fejlesztésekkel, beruházásokkal, gyakorlatilag megteremtették maguknak azt a lehetőséget, hogy az új világgazdasági korszakban magára találó keresletet ők szolgálhassák ki.” –  mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter az átadó rendezvényen, majd kiemelte: „Örülünk annak, hogy ez a 36 milliárd forintos beruházás 413 új munkahelyet hoz létre, erre alapozva a kormány 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosított ehhez a beruházáshoz.”

Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke beszédében kiemelte: „A hazai gazdaságpolitikához hasonlóan a fejlődés mellett tettük le a voksunkat, és a Kormány támogatásával 2020-ban belekezdtünk ebbe a 36 milliárd forintos, nagy volumenű beruházásba.  Ez az új logisztikai telephelyünk azért is nagy jelentőségű, mert nem csak a Lidl, de Magyarország sikerességéhez is hozzájárul. Itt, Ecseren több mint 400 új munkahelyet teremtettünk, és ezzel együtt országos szinten, az elmúlt egy év során több mint 1200 munkahelyet hoztunk létre.” Majd hozzátette: „A 2020-as gazdasági évben elért árbevételünk alapján a hazai kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőjévé váltunk. Immár piacvezetőként továbbra is az a célunk, hogy a Lidl a magyar gazdaság meghatározó motorja legyen.”

A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a diszkontlánc a 11. legtöbb magyar munkavállalót foglalkoztató cég Magyarországon. Több mint 8500 munkavállaló  számára biztosít versenyképes béreket és az elmúlt 4 év során több mint 27 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre.

Emellett különös figyelmet fordít a magyar beszállítókra, a magyar gazdaság támogatásának és versenyképességének növelése jegyében. Az áruházlánc „Lidl a magyar beszállítókért” programjának köszönhetően már közel 450 hazai beszállítóval dolgozik együtt, a vásárlók pedig mintegy 3800 hazai termék közül válogathatnak.

A hazai értékesítés mellett jelentős a magyar termékek exportja is. Sikereit jól jelzi, hogy a palackos borokat tekintve a Lidl Magyarország tudhatja magáénak a legnagyobb hazai borexportőr címet.

A Pick Szeged Zrt. – mely a Bonafarm Csoport tagja és egyben Magyarország meghatározó húskészítmény-gyártója – jelenleg évi 10.000 tonna téliszalámi előállítására képes. Ezzel a mennyiséggel maximálisan kihasználja szalámigyártó-kapacitását, amit a most bejelentett beruházással 25%-kal bővít. A Pick Szeged Zrt. a közel 40 milliárd forint összértékű beruházásához 10,6 milliárd forint, egyedi kormánydöntés alapján megítélt vissza nem térítendő támogatást kap.

„A Pick Szeged Zrt. másfél évszázados hagyományának köszönhetően a szalámik szakértője. A PICK penészes szalámik – elsősorban a PICK Téliszalámi – iránt folyamatosan nő a kereslet, ugyanis termékeink nem csak a hazai fogyasztók kedvencei, hanem külföldön is nagy népszerűségnek örvendenek” – mondta a sajtótájékoztatón Takács István, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. A cég nettó árbevétele 2020-ban meghaladta a 72 milliárd forintot, melynek közel 30%-át az export adta. Jelenleg is több mint 30 országba jutnak el a vállalat húskészítményei, de a külföldi piacokon még további lehetőségeket látnak, ami indokolja a gyártókapacitás bővítését.

Az új üzem Szegeden, a már meglévő, Szabadkai úti érlelőtorony mellett épül fel. A cég szakemberei közel 3 év alatt fejlesztették ki azt az egyedi technológiát, mellyel modern körülmények között valósítható meg a hagyományos, bükkfán történő füstölés úgy, hogy utána a nélkülözhetetlen természetes penészesedési folyamat is be tud indulni a szalámirudak felületén. A beruházás keretében megújuló energiaforrásokat, napelemeket is telepítenek, ami a teljes körű korszerűsítés mellett lehetővé teszi azt, hogy a jövőben kisebb ökológiai lábnyommal állítsanak elő egy kilogramm szalámit.

A fejlesztés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a hungarikum PICK Téliszalámi a következő évtizedekben is ott legyen sok millió hazai és külföldi fogyasztó asztalán.

„Az EQB gyártásának kecskeméti elindításával folytatódik a Mercedes-Benz elektromos offenzívája a globális gyártási hálózaton belül. Az EQS után az EQB a második új elektromos jármű, amelynek sorozatgyártása ebben az évben indult. 2022-ben három kontinens hét gyártási helyszínén, összesen nyolc Mercedes-EQ elektromos modell gyártása kezdődik meg. Digitális, rugalmas, hatékony és fenntartható gyártás: a Mercedes-Benz aktívan alakítja és előre mozdítja a jövő autógyártását” – hangsúlyozta Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG igazgatósági tagja, termelési és ellátási láncért felelős vezető Kecskeméten.

„Az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül. Az elektromobilitásra való átállás meghatározza az járműgyártás jövőjét, és az autóipart a jövő iparágává teszi – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. – A EQB is bizonyítja Magyarország eredményeit, és ezúton szeretném megköszönni a Mercedes-Benz gyár csapatának, hogy a kecskeméti gyár működését sikertörténetté tették. Ami ezeken a gyártósorokon történik, az Kecskemét és Magyarország közös sikere.”

„A német autóipar számára fontos helyszín Magyarország, ahol munkahelyeket hoz létre, serkenti a gazdasági növekedést és ezáltal gondoskodik a jólét megteremtéséről. Az új gyártósorral, amelyen a tisztán elektromos SUV-k készülnek, a Mercedes-Benz hozzájárul az autózás fenntartható és környezettudatos jövőjéhez.  Sőt: A töltési infrastruktúra energiahálózatokkal való összekapcsolása révén az elektromobilitás fontos alkotóelemévé válik az energiarendszer átalakításának, nemcsak Magyarországon és Németországban, hanem egész Európában és világszerte egyaránt” – tette hozzá Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete.

Sikeres tesztgyártás, hatékony csapat

A Mercedes-Benz irányt mutat a tisztán elektromos jövő felé: az évtized végére a márka minden szegmensben készen áll az elektromos átállásra, ahol ezt a piaci körülmények lehetővé teszik. Ennek megfelelően a vállalat globális termelési hálózatát az elektromos offenzívához igazítja, és folyamatosan integrálja a Mercedes-EQ modelleket az üzemeinek termelésébe. A Mercedes-Benz termelési hálózatában az elektromos autók gyártását és a digitalizációt célzó átalakulás keretében a kecskeméti gyárban összesen több mint 100 millió euró értékű beruházás valósult meg.

A kecskeméti csapatnak rendkívül gyorsan sikerült az új autók gyártását integrálni a napi folyamatokba. Mindemellett, minden a sorozatgyártás előtt szükséges tesztfázist rekordidő alatt, kevesebb mint egy év alatt sikerült befejezni. Az első elektromos modell gyártása a már meglévő gyártósorokon zajlik. A tisztán elektromos modell gyártása kapcsán a gyár dolgozói különböző továbbképzéseken vettek részt.

Ezenkívül egy mindössze 17 ezer négyzetméteres csarnokrészen megépült a legújabb generációs, nagy hatékonyságú karosszéria gyártósor. A termelésirányítási rendszer kibővítésének köszönhetően már az első gyártási állomástól kezdődően előre meghatározott sorrendben készülnek a karosszériák.

A tisztán elektromos Mercedes-EQ modellek gyártásánál a Mercedes-Benz az egyes gyártóhelyszínek már meglévő infrastruktúrájára és a korábbi, a hatékonyságot és a jövőbe mutató megoldásokat célzó befektetéseire támaszkodik – így van ez Kecskeméten is. Az új MO360 digitális ökoszisztéma is részét képezi a kecskeméti gyár termelési folyamatainak. Ez egy olyan folyamatirányítási rendszer, amely magában foglal egy alkalmazáscsaládot, melyben az egyes alkalmazások közös interfésszel és egységes felhasználói felülettel vannak összekötve.  A rendszer a termelést valós idejű adatokkal, a dolgozók tevékenységét pedig a digitalizáció által támogatja.

Jövőbemutató befektetések Kecskeméten

A Mercedes-Benz gyár kecskeméti gyártósorain immár valamennyi meghajtás szerepel a klasszikus belső égésű motoroktól a plug-in hibrideken át a tisztán elektromos meghajtásig. A vállalat azon döntése, hogy a tisztán elektromos kompakt SUV gyártását Kecskemétre hozta, fontos mérföldkő a magyarországi gyár számára, egyben garancia arra is, hogy a magyarországi helyszín a Mercedes-Benz Cars rugalmas, globális gyártási hálózatának fontos pillére marad hosszú távon is.

A SUV-ok a Mercedes-Benz portfóliójának legnépszerűbb típusai közé tartoznak, az EQB kialakítása pedig követi az aktuális trendeket, ráadásul hosszú távon hozzájárul a tisztább, lokálisan károsanyag-kibocsátás mentes városi közlekedéshez.

„A magyarországi járműgyártás során most először készülnek sorozatgyártásban tisztán elektromos autók, ami történelmi pillanat számunkra. Büszke vagyok, hogy most már ez mérföldkő is örökre a Mercedes-Benz és a mi kecskeméti gyárunk nevével fonódik össze. A sikert az teszi számomra különlegessé, hogy a világjárvány idején jelentkező kihívások ellenére is az eredeti terveknek megfelelően el tudtuk kezdeni a sorozatgyártást. Mindezt a gyár nagyszerű csapatának köszönhetjük, akik ezt a feladatot is a híres kecskeméti szellemiségben vitték véghez, mi ezt ’Spirit of Kecskemétnek’ nevezzük” – mondta Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára elkötelezett a környezet- és klímavédelem mellett. A különböző intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években az egyes legyártott járművekre jutó energiafogyasztás jelentősen csökkent. 2022-re minden Mercedes-Benz – köztük a kecskeméti – gyár termelése is teljesen karbonsemlegessé válik. Ennek kulcsfontosságú eleme, hogy a felhasznált villamosenergia 100 százalékban zöld energiaforrásból származik.

„A természetes ásványvíz az utolsó olyan csomagolt élelmiszeripari termék, amely eredeti formájában kerül a fogyasztó asztalára” – hangsúlyozza nyilatkozataiban Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és társtulajdonosa. Az adatok azt mutatják, hogy mindezt a fogyasztók is értékelik, ugyanis az elmúlt két évtizedben több mint duplájára nőtt az egy főre jutó természetes ásványvízfogyasztás hazánkban[1].  A folyamatosan növekvő vásárlói igények kiszolgálása érdekében a Szentkirályi Magyarország évek óta kapacitásbővítő beruházásokat hajt végre. Három évvel a legutóbbi üzemcsarnok és palackozó gépsor átadását követően, október 13-án, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország tulajdonosa és Balogh Levente, a vállalat elnöke és társtulajdonosa ünnepélyes keretek között letették az újonnan épülő raktárcsarnok alapkövét. A több mint 1500 négyzetméteres épület és a beruházás második ütemében megépülő üzemcsarnok új, modern gépsorok telepítését, valamint a gyártási és raktározási kapacitás bővítését teszik lehetővé.

A 956 millió forint összértékű beruházás jelentős részben önerőből, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2020-ban meghirdetett versenyképesség-növelő támogatási programban elnyert támogatásból valósul meg. A program célja a Covid-19 következtében a gazdaság számára szükséges beruházások ösztönzése, vissza nem térítendő támogatások formájában. A két ütemben megvalósuló beruházás a jelenlegi munkaerő megtartása mellett új munkahelyeket is teremt elsősorban az anyagmozgatás, az üzemeltetés és a karbantartás területén. A raktárcsarnok 2022 februárjára készül el, míg az üzemcsarnok a tervek szerint 2022 júniusára épül fel.

„A magyar kormány egyértelmű stratégiát választott a világjárvány okozta válság kezelésére: azt mondtuk, hogy segély helyett a munkahelyek védelmére és a beruházások dinamikájának fenntartására építjük a magyar gazdaság újraindítását. Ennek a sikeres stratégiának része ez a mai, közel 1 milliárd forint értékű beruházás is, amelyhez a kormány 335 millió forint támogatást nyújt, biztosítva ezzel a munkahelyek megőrzését és a munkahelyteremtést Szentkirályon” – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.

„Bács-Kiskun megye gazdasága több lábon áll, az autóipar mellett számos élelmiszeripari beruházás is indul. Ezek közül kiemelkedik a Szentkirályi gyárbővítése, amely a befektetők bizalmának újabb jele a megye és az ország iránt. Ez a beruházás egyben a Szentkirályi, a kormányzat és az önkormányzat példamutató partnerségének is bizonyítéka” – tette hozzá dr. Szeberényi Gyula Tamás, Bács-Kiskun megye 2-es számú választókerületének elnöke és Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere.

Az ünnepélyes alapkőletételen Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország tulajdonosa és a Mattoni 1873 Csoport vezérigazgatója elmondta: „Mindig is a tradicionális, helyi márkák erősítése vezérelt, ezért is különösen nagy öröm számomra, hogy a mai ünnepélyes alapkőletétellel egy új fejezetet nyitunk a Szentkirályi ásványvíz életében, amellyel tovább erősítjük pozícióját és biztosítjuk hosszú távú jövőjét a magyar piacon.”

„Néhány évvel ezelőtt arról beszéltem a gyáravatónkon, hogy Magyarország Európa ásványvíz-nagyhatalma lehet. Az elmúlt években tapasztalt fejlődés azt bizonyítja, hogy ez a cél elérhető, és ebben a Szentkirályinak meghatározó szerepe lesz. Most induló beruházásunk is egy újabb mérföldkő ezen az úton” – tette hozzá Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és társtulajdonosa.

[1] https://asvanyvizek.hu/mit-kell-tudni-az-asvanyvizrol/asvanyviz-fogyasztasi-adatok/

A brit-holland anyavállalat egyik legkorszerűbb, stratégiai fontosságú európai gyártóközpontjában – ahol olyan, itthon és világszerte is jól ismert termékeket gyártanak, mint a Domestos, a Cif, a Coccolino, a Flóraszept, a Surf vagy az Omo – a munkahelyek száma mintegy 100-zal fog bővülni a beruházás zárásáig. A kapacitásbővítő befektetésnek köszönhetően a gyáregységben a korábbi 300 millió helyett évente 370 millió – 70%-ban újrahasznosított műanyagból készülő – flakont tölthetnek meg. Az üzem legnagyobb felvevőpiacának Lengyelország, Magyarország és Németország számít, a jelenlegi beruházás után az Unilever kelet-európai térségben értékesített háztartás-vegyipari termékeinek 90 százalékát gyártják majd itt.

„Nagy büszkeséggel tölt el a nyírbátori gyár fejlődése, ez a beruházás egyben dolgozóink munkájának elismerése is. Az elmúlt évtizedben az üzem stratégiai jelentőségű gyárrá nőtte ki magát a költséghatékony, legkorszerűbb technológiát alkalmazó termelésnek, valamint a kelet-európai piacok ellátásához ideális elhelyezkedésnek köszönhetően” – mondta Buss Viktor, az Unilever nyírbátori gyárigazgatója.

„A jelenleg futó nyírbátori beruházás kapcsán minden építkezés teljes egészében a körforgásos gazdaság megközelítésével történik, így például a beton- és vashulladékok 100%-át újra felhasználtuk azokból a régi, lebontott épületekből, amelyek az új raktár jelenlegi helyén álltak. A megújuló energiaforrások arányát is fokozatosan növeljük telephelyeinken, de magyarországi gyáraink már az idei évtől 100%-ban megújuló hálózati villamos energiát használnak” – mondta Alberto Di Leo, az Unilever Magyarország Kft ügyvezetője.

A környezet mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra is: az Unilever Mérnökök Ligája elnevezésű mérnökversenyhez az év során különböző kurzusok, gyárlátogatások is kapcsolódnak, amivel a vállalat élő kapcsolatokat működtet a régió két, mérnöki képzést is nyújtó felsőoktatási intézménye, a Nyíregyházi Egyetem és a Debreceni Egyetem között. Az üzemben jelenleg 30 mérnök dolgozik, de az állományt folyamatosan bővíteni szeretnék magasan képzett – akár pályakezdő – szakemberekkel.

Szijjártó Péter a megállapodás aláírása után elmondta, hogy 2020-ban a magyar munkahelyek megvédéséhez jelentős mértékben járultak hozzá azok a vállalatok, amelyekkel a magyar kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.  Mint mondta 2010 óta a magyar gazdaságstratégia alapját a nagyvállalatokkal kialakított stratégiai partnerség, a szövetségi viszony jelentette. Ezek a vállalatok teremtenek új munkahelyeket, ők hoznak Magyarországra új beruházásokat, mint most a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., amely a beszállítóin keresztül közvetve 13 ezer magyar embernek biztosítja a megélhetését. Mint a miniszter elmondta, ezek a nagyvállalatok a beszállítói programok révén segítenek a hazai kkv-kat bekapcsolni a világgazdasági körforgásba, együttesen járulnak hozzá a magyar export növekedéséhez, ezen belül ahhoz, hogy 2020-ban a válság ellenére 22%-kal bővülhetett magyar italgyártás export teljesítménye.

„A kormánnyal 2012-ben elsőként indítottuk el a stratégiai együttműködés rendszerét, a mai napon pedig szintén elsőként újítjuk meg partnerségi megállapodásunkat. Vállalatunk eddig 125 milliárd forintot fektetett be hazánkban. Az új megállapodással szeretnénk szintet lépni annak érdekében, hogy Magyarországon jöhessen létre a Coca-Cola rendszer legnagyobb közép-európai gyártóbázisa. Cégünk elképzelései szerint elsősorban új gyártósorokat és logisztikai fejlesztéseket tervezünk megvalósítani” – hangsúlyozta Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezetője.

A most aláírt megállapodás új területeken is megteremti az együttműködés hosszú távú kereteit: a többi közt kormányzati munkacsoport jön létre a jövő élelmiszeriparának megteremtése, illetve a közös népegészségügyi kihívások vizsgálatára. Közös szándék ezen felül az újrahasznosított anyagokból készülő csomagolások használatának előmozdítása, annak érdekében, hogy hulladékmentesen működő iparággá lehessen átalakítani a hazai ásványvíz és üdítőitalgyártást.

A Coca-Cola HBC Magyarország az elkövetkező években az Ipar4.0 korszaknak megfelelő fejlesztésekkel is hozzájárul a hazai élelmiszeripar digitalizációjához. 2021-ben így a Coca-Cola HBC csoporton belül elsőként Magyarországon vezetik be a robottechnológia alkalmazását. Az ipari robotok a kiszállításra kerülő termékek összeválogatásában nyújtanak segítséget a raktározási folyamatok részeként. A különleges technológiát egy munkavállalóktól elzárt ezer négyzetméteres területen vezetik be, ahol az áruk mozgatása is automatizált járművekkel történik majd. A cég a robottechnológia meghonosítására és vállalatirányítási rendszerének megújítására 1 milliárd forintot költ 2021-ben.

Magyarország legnagyobb üdítőital-gyártója az FMCG (napi fogyasztási cikkeket előállító) vállalatok közül a világon az elsők között, már 2018-ban bevezette az okosszemüvegekre épülő, a gyártás és raktározás hatékonyságát növelő technológiát is.

Az első stratégiai megállapodástól a robottechnológia bevezetéséig

A Coca-Cola HBC Magyarország a 2012-ben elsőként aláírt stratégiai megállapodás óta közel 30 milliárd forintot fordított hazai beruházásokra: a vállalat a többi közt átadta az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, elindította ásványvizei exportját, GLACEAU smartwater néven egy új, innovatív terméket vezetett be, illetve megépítette Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárát.

A cég a hazai beszállítókra támaszkodva ma már 26 országba exportálja termékeit, így mára Magyarország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatává vált.

A cég a közös népegészségügyi kihívások megoldásában is partner, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagjaival ugyanis önkéntesen vállalta, hogy 2010-2020 között 50 százalékkal csökkenti a Magyarországon forgalmazott üdítőitalok cukor és kalóriatartalmát.

A Coca-Cola HBC Magyarország számos eszközzel támogatja a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú újrahasznosítását is. Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a vállalat valamennyi italcsomagolása 100 százalékban újrahasznosítható és 20 százalékkal csökkent a PET palackok előállításához szükséges műanyag mennyisége is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közreműködésével a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási keretösszeggel hirdette meg a Nemzeti exportvédelmi programot. Szerdán 30 cég kapott okiratot a külpiaci terjeszkedést segítő állami támogatásról, köztük az Everguest turisztikai szolgáltató és tanácsadó ügynökséget működtető MGMT Group Kft is.

Szijjártó Péter az esemény sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a világgazdaság új korszaka éles versennyel kezdődik, de ezzel együtt új lehetőségek nyílnak a magyar cégek előtt külföldön. Mint mondta, nemzetközi sikerre elsősorban azok az ágazatok számíthatnak, amelyekben a magyarok egyedülálló teljesítményre képesek, így többek között az informatikában.

Az Everguest ügyvezetője, Belán Miklós megítélése szerint az európai lehetőségek mellett a hosszútávon tervező vállalatoknak már kelet felé kell fordítaniuk a figyelmüket. Ezért is döntöttek úgy, hogy Szingapúrban tervezik lefektetni egy új ázsiai központ kialakításának alapjait.

„Szingapúr a keleti világ egyik üzleti és pénzügyi központja, földrajzi és kapcsolati szempontból is tökéletes helyszín a szolgáltatásaink és termékeink keleten történő bevezetéséhez”. A vállalat a szingapúri terjeszkedéssel egy hosszútávú stratégia részeként kívánják az első lépéseket megtenni.

„A vendégvélemények, az ár és az online megjelenés a három legfontosabb szempont a vendégek szállás- és étteremválasztási folyamatánál. Ezen területek fontossága ma már ismert, ugyanakkor a legtöbb szálloda és étterem nem rendelkezik megfelelő kapacitással vagy szakemberrel, hogy ezeket a területeket a legújabb trendeket követve, egybehangoltan fejlessze. Az üzleti koncepciónk ezeknek a területeknek a magas színvonalú és egymás szinergiáira építő fejlesztésére és menedzselésére alapul” – mondta Belán Miklós, az Everguest alapítója.

Első hallásra talán sokan furcsának találják, hogy pont a koronavírus által leginkább sújtott iparágban, a turizmusban erősíti jelenlétét az Everguest. Belán Miklós, az Everguest alapítója azonban úgy gondolja, hogy kanyarban kell előzni, ezért még inkább felgyorsították a fejlesztéseiket.

„A szolgáltatásaink ki vannak fejlesztve mind a három üzletághoz és számos partnerünk élvezi már ezek előnyeit. Ugyanakkor hosszú távú terveink vannak olyan termékek létrehozásával, amikre az egész világon szüksége van a szállodáknak és éttermeknek egyaránt. Ehhez keresünk további olyan tőkeerős befektetőt, aki látja, hogy az ilyen időszakban kitartó, fejlesztő és lehetőséget meglátó vállalkozások óriási előnyre tehetnek szert a jellemzően ilyenkor költségcsökkentő vagy menekülő vállalatokkal szemben” – tette hozzá Belán Miklós.

A magyarországi gyártóüzem elindítása a Lenovo nemzetközi gyártási és ellátási lánc stratégiájának újabb állomása, amely jelenleg is már 180 piacon szolgálja ki az ügyfeleket a világ több mint 30 gyártóhelyéről – köztük Argentínából, Brazíliából, Kínából, Németországból, Magyarországról, Indiából, Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból.

 „Ez egy fontos mérföldkő a globális gyártási kapacitásunk optimalizálásában és fejlődésében. Nagy öröm számunkra, hogy a már meglévő magyarországi jelenlétünkre alapozva, most egy új saját magyarországi gyártóüzemmel közelebb kerülhetünk az európai fogyasztókhoz. A Lenovo nemzetközi sikere a globális gyártási jelenléten és a működési kiválóságon alapszik, ezért izgatottan várjuk, hogy a magyarországi létesítménnyel hozzájáruljunk a további növekedéshez” – mondta el Guan Wei, a Lenovo Nemzetközi Ellátási Lánc alelnöke.

“Magyarország az Európában elfoglalt központi elhelyezkedésével és ezáltal számos kereskedelmi csomóponthoz való közelségével biztosítja, hogy még gyorsabban teljesítsük ügyfeleink megrendeléseit és még hatékonyabbak legyünk a szállítási módok és szállítási idők tekintetében. Ahogy vállalatunk világszerte folyamatosan növekszik, az új létesítmény kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy miként teljesítjük és szolgáljuk ki európai ügyfeleink igényeit és hogyan mutatjuk be számukra világszínvonalú gyártási képességeinket” – mondta el Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Ma azt jelenthetjük be, hogy a világ egyik vezető számítógépgyártó vállalata, a Lenovo az első európai közvetlen gyárát, közvetlen termelőegységét egy kiélezett nemzetközi verseny után, Magyarországon hozza létre. Ez a beruházás 8,2 milliárd forintnyi értéket képvisel, ezzel a beruházással több szakaszban összesen ezer munkahely jön létre, és ezért a beruházásért a kormány két milliárd forintnyi vissza nem téritendő támogatást biztosít. A mintegy 30 000 négyzetméteres gyártócsarnokban 2021 elejétől fog megindulni a számítógépek gyártása. Az által, hogy az első európai közvetlen gyártóüzemük itt lesz Magyarországon, informatikusok, elektronikai mérnökök kapnak majd lehetőséget arra, hogy világszínvonalú gyárban dolgozhassanak és a nemzetközi informatikai iparág élvonalában fejthessék ki a tevékenységüket. Az elmúlt hét esztendőben a Lenovo piacvezető volt a személyi számítógépek és két éve a tabletek tekintetében Magyarországon, egy hazai beruházással ezt a piaci pozíciót még tovább tudják erősíteni. A Lenovo az elmúlt időszakban kiemelkedő hazai piaci sikereket ért el: ma már körülbelül minden harmadik számítógép, amit Magyarországon megvásárolnak, Lenovo termék. A gyár Magyarországra hozatala a magyar export teljesítményét is javítani fogja, a Lenovo magyarországi tevékenysége 90% fölötti exporthányaddal fog működni, tehát minél sikeresebb lesz a Lenovo Magyarországon, annál jobban fogja növelni Magyarország exportját” – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Lenovo széles körben elismert globális hibrid gyártási modelljéről, amely a saját és kiszervezett gyártási folyamatok keveréke. Ez nem csak a versenyképességet illetően jelent kulcsfontosságú előnyt a vállalat számára, de egyben nagyobb hatékonyságot és kontrollt tesz lehetővé a termékfejlesztés, valamint az ellátási lánc működtetése során, miközben még eredményesebben reagálhatnak az ügyfelek igényeire. Nem meglepő tehát, hogy az informatikai piac legnagyobb nemzetközi kutató és elemző cégeként ismert Gartner a világ ellátási láncait rangsoroló TOP25-ös listáján a Lenovo 15. helyen végzett 2020 májusában, mint célorientált, a hagyományos üzleti modellt átalakító és digitális úttörő szervezet.

Az új gyártóüzem a hosszú évek óta meglévő szerződéses gyártó Flex által üzemeltetett gyárat fogja kiváltani.