Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott, és egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, valamint az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra és komoly összefogásra van szükség.

Szigeteléssel egy zöldebb jövőért

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki és a CO₂-kibocsátás 30 százalékáért felelősek. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy energiaveszteségük minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát pedig utólagos energetikai korszerűsítéssel, szigeteléssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni.

Itthon is túl nagy lábon élünk

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint a magyarok, akkor kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már május 30-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. A magyarok a globális átlagnál ugyan gyorsabban élik fel az évi erőforrásaikat, de messze nem a legrosszabbul teljesítő nemzetek közé tartoznak. Katarban már február 10-én átlépik az éves kvótát, Luxemburgban február 14-én. A harmadik helyen március 13-ával holtversenyben Kanada, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok áll. A legjobban december 20-ával Jamaica teljesít, de Ecuadorban és Indonéziában is csak december elején merülnek ki a bolygó éves erőforrásai.

A szigetelés lehet a titkos fegyver

A Knauf Insulation adatai szerint Magyarországon a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. A klímaválság miatt minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség, azonban az eredeti tervekkel ellentétben többszöri haladékot követően is a jogszabály 2024 júniusáig lehetővé teszi hazánkban az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg, ugyanis egyre fontosabb a tartós hőség elleni védekezés is. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, CO₂-kibocsátásunkat közel 1 millió tonnával, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a családok költségeinek, valamint a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez” – tette hozzá a szakember.

Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást^*. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább, Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.

Sokan megteszik, még többen tervezik

Már eddig is több mint százezer család igényelt összesen csaknem 190 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, ami átlagosan fejenként 1,9 millió forintot jelent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből kiderült, idén a lakásépítés mellett a felújítás lesz az építőipar egyik húzóágazata. Várakozásaik alapján idén körülbelül 25 ezer családi házat újíthatnak fel.

Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat.

Ami a legjobban megéri

Tavaly a magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt az építőanyagok és az alapanyagok ára, és a szakemberek az első negyedév végére újabb 10-15 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. Ezért is nagyon fontos, hogy a felújítási kiadás minél jobban hasznosuljon.

„Az egyik leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése lehet, ráadásul egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható üveggyapot technológia megoldást kínál az ilyen esetekre is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Számításaik alapján a befektetés ára 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető. Ráadásul a szigetelés jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is.

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Szakemberhiány és anyaghiány jellemzi az építőipart

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a tavaly – éppen az otthonfelújítási támogatás miatt – megugró kereslet pedig tovább rontott a helyzeten. Ezt tetőzte a koronavírus-járvány miatt kialakult építőanyag-hiány is. Idén hasonló nehézségekre kell felkészülni. A fújható szigetelés ugyanakkor megoldás lehet a szakember- és anyaghiányra. Ez a technológia alkalmas magas héjú üreges tetőszerkezetek, padlás- és födém szigetelésre. Bontás nélkül, akár egy nap alatt elvégezhető és a fajlagos bekerülési költsége sem magasabb a hagyományos szigetelésnél.

^* A gyermeket nevelők legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vehetnek igénybe otthonfelújításra. Összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka lehet, vagyis legalább 6 millió forintos felújításhoz tudja valaki maximálisan kihasználni.

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75%-át, családi ház esetén akár havi 40-50 ezer forintot fűtésre költenek. Az épületek 60-70%-ában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még most a tél beállta előtt a tetőt, födémet szigetelni, hogy ne az utcát fűtsük.

Mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25%-a távozik. Hiába a jól záródó, modern nyílászáró, ha a födémen át elszökik a meleg. A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – korábban több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy új technológiának, a fújható szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és tető szigetelésével.

A fújható üveggyapot egy kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak kötik egymáshoz magukat, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, nem terheli a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők.

A fújható szigeteléstechnológiát, egyre többen választják az épületek utólagos hőszigeteléséhez. Ez az eljárás a hagyományos ásványgyapot szigeteléshez képest ugyan drágább, viszont nincsenek bontási-helyreállítási költségek, illetve időjárástól függetlenül is kivitelezhető a munka, akár télen is.” – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

„A fújható szigetelési eljárással gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában. A befújó gép segítségével bontás nélkül és gyorsan tiszta munka végezhető, nincs felesleges hulladék és felfordulás. A megrendelő pontosan annyit fizet, amennyi szigetelőanyagot a kivitelezés során felhasználunk. Egy munkanap alatt kb. 160 m2 felületet lehet szigetelni.”– mondta el Blaskovics Balázs, a Knauf Insulation fújható szigetelések szakértője.

Bár évről évre nő az épületek energiahatékonysága – köszönhetően a célzott támogatásoknak – még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 80%-át.

A falak, az elrendezés, a berendezés, a helységek kialakítása – számos dologra kell figyelnünk, ha álmaink otthonát tervezzük épp. De mi a helyzet az ablakokkal? Talán nem is gondolnánk, de a nyílászárók témaköre legalább olyan fontos kérdés, mint a fent említettek. Milyen anyagból készüljön az ablak? Mit várunk el a nyílászáróktól – passzívházhoz vagy energiahatékony épülethez keresünk megoldást? Milyen tájolású épületről van szó? Mennyire zajos és mennyire biztonságos a környék? Az Inoutic/Deceuninck szakértői több sarkalatos pontra is felhívják a figyelmünket az ablakokkal és ajtókkal kapcsolatban, amelyek megfogadásával nemcsak szebbé tehetjük az otthonunkat, tartós és jól szigetelő nyílászárókkal az energiával is spórolhatunk, emellett nyugodtabb, komfortosabb életet biztosíthatunk magunknak és a családunknak.

Anyagi kérdés

Nem, nem a pénzre gondoltunk, hanem az ablakprofilok (keret) anyagára. A hagyományos faablakok mintázatának szépsége tagadhatatlan, és persze futurisztikus megjelenése miatt kedvelt az alumínium is, mégis a modern építészetben méltán lett népszerű választás a műanyag. Hiszen a PVC profilok akár 40-60 évig tartják magukat minimális karbantartással is, szemben a fával. A műanyag nyílászárók szigetelőképessége is jobb egy átlag fához vagy alumíniumhoz viszonyítva, ráadásul gazdaságosabban kivitelezhetők mint ezek az alternatívák. De szerencsére ma már nem kell lemondanunk a fa vagy az alumínium szépségéről sem, hiszen például az Inoutic/Deceuninck kínálatában választhatunk különböző fák erezete, fémhatás (valódi fémszemcsékkel) de akár különleges színek közül is mint vörös vagy zöld.

Tisztázzuk az elvárásokat

Az ablakok terén ma már nagyon sok lehetőségünk van, és ha már tudjuk, milyen anyagból szeretnénk a profilokat, érdemes azt is átgondolni, hogy mit várunk el pontosan a nyílászáróinktól. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már egészen minimális energiafelhasználással működő passzívházak is kivitelezhetők, vagy ezeknél kevésbé hatékony, de még mindig rendkívül alacsony energiaigényű megoldásokban is gondolkodhatunk. Ez esetben fontos, hogy a nyílászáróknak is szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Az Inoutic/Deceuninck Eforte (hőátbocsátási tényező U_f = 0,95 W/m²K), vagy a dizájn Oscar-díjas Elegante (hőátbocsátási tényező U_f = 0,93 W/m²K) profiljai gond nélkül ugorják meg ezeket a követelményeket, és spórolnak nekünk rengeteg energiát. Ha azonban szűkösebb a büdzsénk, egy olyan profilrendszer, mint az Arcade (hőátbocsátási tényező U_f = 1,2 W/m²K) is jelentős hatékonysággal bír az elöregedett műanyag, a fa vagy a régi alumínium és vas ablakokkal szemben.

Számít a szomszédság

Nem biztos, hogy eszünkbe jutna első körben, de bizony nem csak a saját otthonunk, hanem a környezete is fontos szempont, ha ablakot választunk. Különösen akkor, ha forgalmas utak esetleg vasutak veszik körül a házat, de a hangos szomszédok is zavarhatják a család nyugalmát. Ilyen esetekben nemcsak a hőszigetelés, hanem a zajszigetelés is kiemelt kérdés az ablakok megválasztásakor. „Fontos tájékoztatni a kivitelezőt, építészt, ablakgyártót arról, hogy milyen zajszennyezéssel állunk szemben. A vasúti és közúti frekvenciák különbözőek, ennek tekintetében kell kiválasztani az üvegezést, az üveg vastagságát és az esetleges zajszigetelő fóliát” – mondta Búcsi János, az Inoutic/Deceuninck értékesítési vezetője. A sztenderd zajszigetelés kb. 35 dB-ig szűri a hangokat, de vastagabb üvegezéssel elérhetjük akár a 46 dB-es zajvédelmet is. Így nem kell amiatt aggódnunk, hogy a forgalmas út vagy a hangoskodó szomszédok megzavarják a család nyugalmát.

Biztonsági kérdés

Ahhoz azonban, hogy teljes legyen a nyugalmunk elengedhetetlen az is, hogy biztonságban tudhassuk szeretteinket. Talán elsőre nem gondolnánk, de a nyílászárók kiválasztásakor bizony a biztonsági szempontokat is fontos figyelembe venni. A betörők ugyanis az ajtókon és ablakokon keresztül hatolnak be az otthonokba, és a tévhitekkel ellentétben mindezt legtöbbször a tok (keret) megrongálásával teszik, mivel az üveg betörése nagyobb zajjal jár és körülményesebb is. Szakértők tapasztalatai alapján a villanegyedekben és a lakótelepeken is előszeretettel portyáznak a bűnözők, és az emeleti lakásoktól sem riadnak vissza, így célszerű betörésbiztos nyílászáróprofilokat választanunk.

Az épület fekvése

Kulcskérdés kell, hogy legyen az ablakok megválasztásakor az épület tájolása is. Ha már kész ingatlanról beszélünk, alkalmazkodnunk kell annak adottságaihoz, és úgy kell a nyílászárókat beépíteni, hogy a Nap hőenergiájával is számolunk. Eldönthetjük például, hogy szeretnénk-e egy kis segítséget kapni a Naptól a téli fűtésszezonban. A déli és nyugati fekvésű helységekben használt nagy ablakok, melyek több hőt engednek át, télen jól jönnek, ám számolnunk kell a nyári időszakkal is. A szobák hűvösen tartása érdekében fontos a megfelelő árnyékolás és/vagy légkondicionálás. Ha viszont nem szeretnénk redőnyözéssel és hűtéstechnikával vesződni, ajánlott inkább alacsony hőátbocsátású ablakokban gondolkozni. Ezzel szemben, az északi oldalon erősebb hőszigetelésre van szükség, így az oda kerülő nyílászárók hőátbocsátási tényezője minél alacsonyabb kell, hogy legyen.

A jövő ablakai

Az ablakokhoz használt üvegek is fejlődnek, és nemcsak a biztonsági üvegezésről van szó. Létezik például olyan ablaküveg is, amely óvja a privát szféránkat. Mindezt úgy, hogy hogy a napfény erősségének függvényében sötétül vagy világosodik, sőt már olyan megoldás is létezik, amellyel az ablakot egy kapcsolással elektronikus úton mattá varázsolhatjuk, ha épp nem szeretnénk, hogy belássanak a helységbe.

Ezen kívül olyan „okos ablakok” is fejlesztés alatt állnak, amelyek reagálnak a hőmérsékletre. Amikor a kinti hőmérséklet 25 °C alá csökken, az üveg több hőt enged be, ha pedig kint melegszik az idő, visszaveri a napfényt. A klímaváltozás korában, amely régiónk hőmérsékletére is hatással van a hasonló technológiák valószínűleg nélkülözhetetlenek lesznek.

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbonsemlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel” – tette hozzá.

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

A Knauf Insulation adatai szerint a hőszigetelő rendszerek kivitelezésének átlagos munkadíja az idén tovább nőtt és már eléri a négyzetméterenkénti 5-6 ezer forintot. A folyamatosan emelkedő munkadíjak ellenére a jó szakemberekből és kivitelezőkből hiány van. Kapacitásaik akár 10-12 hónappal előre le vannak kötve, miközben már olyan vállalkozók is végeznek ilyen munkát, akiknek nincs kellő tapasztalata szigetelési rendszerek professzionális kivitelezésében.

„Az építőipari munkaerőhiány egyes országrészekben és időszakokban akár egy évvel is késleltetheti a családi házak energiahatékonysági felújítását, miközben a nem megfelelően képzett szakmunkások által kivitelezett szigetelések kevésbé energiahatékonyak” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ha a kevés elérhető, jó szakember és kivitelező közül kiválasztottuk a legalkalmasabbat, érdemes várni rá a felújítással, mert a hőszigetelési rendszerek valós teljesítménye a kivitelezés minőségén is múlik” – tette hozzá.

A jól megtervezett, egymással kompatibilis elemekből álló hőszigetelési rendszer – jó nyílászárók és korszerű épületgépészet mellett, falvastagságtól függően – akár 40-50 százalékos fűtésienergia- és költségmegtakarítást is eredményezhet, ezért a professzionális kivitelezés az ingatlan tulajdonosának alapvető érdeke.

Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői nyilvántartásban összesen, a vállalkozók által megadott adatok alapján 1398 vállalkozás végez hang- és hőszigetelő tevékenységet.

Az iparági munkaerőhiány közepette a felújítást tervező családiház-tulajdonosok számára azonban nem könnyű feladat közülük megtalálni azt, amelyik a család otthonának szigetelését megfelelő minőségben, jó áron és gyorsan megvalósítja.

Íme, a Knauf Insulation szakembereinek tanácsai arra, hogyan válasszuk ki az elérhető szigetelési szakemberből a legjobbat.

1. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról!

2010. január 31. óta minden építőipari kivitelezőnek regisztrálnia kell vállalkozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ha a kiválasztott szakember szerepel a kamarai névjegyzékben, az már azt jelzi, hogy nem egy „alkalmi vállalkozóval” van dolgunk. Informálódjunk a cégbírósági nyilvántartásból, amelyből megtudhatjuk, mióta létezik a cég és hány embert foglalkoztat. A hivatalos források mellett tájékozódhatunk a közösségi médiából is, hiszen a jó szakember örömmel oszt meg fotókat és referenciákat jól sikerült munkáiról.

2. Figyeljünk az árajánlatra!

Minden esetben kérjünk olyan tételes ajánlatot, amely anyagköltségek és munkadíj szerint bontva mutatja a tervezett szigetelés teljes költségét, hogy ezek reális mértékét az interneten vagy építőanyag kereskedésekben ellenőrizni tudjuk. Egyösszegű, nem részletes árajánlatot soha ne fogadjunk el, mert az a későbbiekben vitára adhat okot, hiszen nem látható, hogy az összeg mit, illetve mit nem foglalt magában.

3. Kérjünk referenciát!

Az ajánlattal együtt kérjünk két-három referenciát is a vállalkozótól kifejezetten olyan hőszigetelési rendszerre, amilyet a saját családi házunkra is tervezünk. Ebből megtudhatjuk, hogy vannak-e elégedett ügyfelei, illetve hogy a vállalkozó inkább a polisztirollal vagy az úgynevezett szálas szigetelőanyagokkal – kőzetgyapot, üveggyapot – készülő rendszerek kivitelezésében jártas. A kőzetgyapot alapú szigetelési rendszermegoldás némileg összetettebb, de ha erre is ad referenciát a kivitelező, érdemes ilyen szigetelésben gondolkodnunk, mert a polisztirollal szemben ez nem éghető és jobb páraáteresztő képességgel is rendelkezik.

4. Figyeljünk a „háromszög” elvre: szerződés–számlaképesség–garancia!

Fontos, hogy szigetelés kivitelezéséről ne csak szóbeli megállapodást, de szerződést is kössünk! A szerződésnek tartalmaznia kell a munkakezdés dátumát és befejezési határidejét, a munkadíjat, a fizetési ütemezést, a feladatok pontos leírását és az esetleges hibák garanciális javításának feltételeit, módját és érvényességi idejét is. Számlát minden esetben kérjünk az alapanyagok megvásárlásáról és az elvégzett munkáról, így a teljes rendszerre rendelkezünk majd garanciával, vagyis érvényesíteni tudjuk esetleges minőségi kifogásainkat mind a beépített anyagokkal, mind pedig az elvégzett munka hibáira vonatkozóan.

5. Vásároljunk a vállalkozóval, és fizessünk ütemezve!

A szigetelőanyagokat és hőszigetelő rendszer kellékeit vegyük meg a kivitelezővel közösen. A munkadíj kifizetését érdemes a rendszer elkészültének lépéseihez kötni, például úgy, hogy a díj első részletét a hőszigetelő táblák felrakása után, a másodikat pedig a vakolást és a teljes munka befejezését követően rendezzük, így mi és a vállalkozó is a munka sikerében lesz érdekelt.

A Knauf Insulation szekértői szerint érdemes a szakember kiválasztásába időt és energiát fektetni, hiszen a megfelelő szigetelés egy hosszú távú befektetés. A jól kivitelezett szigetelés ára, a szigetelőanyag 30 éves életciklusa során akár hatszor, hétszer is megtérülhet.