Miközben azonban az európaiak a legnagyobb sportesemények közvetítésére készülnek, milliók járhatnak el közülük illegális módon. Az EUIPO uniós polgárok általi tudatosságról és magatartásról készített tanulmánya szerint az uniós polgárok 12%-a jutott hozzá illegális forrásból származó tartalmakhoz, vagy streamelt ilyen tartalmakat sportközvetítések megtekintése céljából. Ami a 15 és 24 év közötti fiatalokat illeti, több mint ¼-ük (27%) ismerte el, hogy illegális online csatornákon néz sportközvetítéseket.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão így nyilatkozott: „A közelgő nyári versenyekre készülve beszélni kell arról, hogy miért elengedhetetlen a sportszerű játék, mind a játékosok, mind a közvetítéseket otthonról néző szurkolók részéről. Az ezen események mögött meghúzódó szellemitulajdon-jogok védik és elmélyítik szurkolói élményünket, támogatják sportolóinkat, és inspirálják a jövőbeli Európa- és világbajnokokat. A hivatalos közvetítések megtekintésével és az engedélyezett termékek vásárlásával biztosítjuk, hogy kedvelt sportjaink továbbra is örömet okozhassanak az eljövendő generációk számára.”

A nagy sporteseményekhez kapcsolódó közvetítési jogokon túl a szellemi tulajdon mindenütt jelen van

Az ikonikus olimpiai karikáktól, az élsportolók nevétől és képmásától kezdve a versenyzők sportfelszerelésén át a hivatalos kabalákig és az eseményekhez kapcsolódó ajándéktárgyakig. De ahol pénz és több millió néző/ fogyasztó van jelen, ott a csalóknak is lehetőségük nyílik a haszonszerzésre. Az illegális online közvetítések minden tartalomtípust érintenek – beleértve a sporteseményeket is –, és az EUIPO becslése szerint a kalózkodás minden médiumban évente 1 milliárd euró jogtalan bevételt generál.

Az élő események illegális közvetítésének problémája egzisztenciális jelentőségű a sport finanszírozása szempontjából. A szellemitulajdon-jogokból származó bevételeket a szolidaritás alapján újra elosztják a sportmozgalom és a sportolók között. Emma Terho, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a 2023 októberében megrendezett, a sport- és egyéb élő eseményeket érintő online kalózkodás elleni küzdelemről szóló EUIPO-konferencián a következőket mondta: „Ha a szurkolók illegális közvetítéseken keresztül néznék az élő sporteseményeket, az olimpiai mozgalom egész, szolidaritáson alapuló finanszírozási modellje veszélybe kerülne. A médiajogok elveszítenék értéküket, így a médiajogok birtokosai nem vásárolnának többé médiajogokat, ami messzemenő következményekkel járna az egész olimpiai mozgalom finanszírozására nézve.”

A sportközvetítések mellett az EU sportfelszerelési ágazata az EUIPO adatai szerint évi 850 millió euró forgalomkiesést szenved el. Ez a számadat nem tartalmazza az olyan sportruházatokat, mint például a hamisított futballmezeket vagy a hamisított sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét teszik ki Európában – becslések szerint évente összesen 12 milliárd euró értékben.

Egyes országokban a fiatalok közel fele illegálisan közvetített sporteseményeket néz

Az EUIPO szellemi tulajdon megítéléséről szóló tanulmánya jelentős tendenciákat tárt fel az EU-ban élő sporteseményeket érintő online kalózkodással kapcsolatban: a teljes lakosság 12%-a nézett vagy streamelt illegális online forrásokból származó tartalmakat sportesemények megtekintése céljából.

Az EU-n belül Bulgáriában a legelterjedtebb ez a gyakorlat, ahol a válaszadók 21%-a ismerte el, hogy illegális online forrásokat használt sportesemények megtekintésére; ezt követi Görögország (20%), Írország (19%), Spanyolország (19%) és Luxemburg (18%).

A tanulmány szerint a 15 és 24 év közötti fiatalabb polgárok kétszerese számolt be arról (a teljes népességhez viszonyítva), hogy jogellenesen férnek hozzá online sporteseményekkel kapcsolatos tartalmakhoz. A bolgár fiatalok körében a legvalószínűbb (47%) a sportesemények illegális streamelése, ami jóval meghaladja a 27%-os uniós átlagot; őket Spanyolország (42%), Görögország (42%), Szlovénia (39%) és Írország (34%) követi.

Az EUIPO szerzői jogi online jogsértésekről szóló tanulmánya szerint a streaming az illegális televíziós tartalmakhoz való hozzáférés legnépszerűbb módszere – az EU-ban a kalózkodás 58%-a streaming, 32%-a pedig letöltés formájában történik.

Hamisított sportcikkek

Az EUIPO által összeállított, az ifjúság szellemi tulajdonhoz fűződő viszonyával kapcsolatos eredménytábla szerint a 15–24 éves, unióban élő fiatalok átlagosan 10%-a ismeri el, hogy szándékosan vásárolt hamisított sportfelszerelést, és ez a görög fiatalok körében a leggyakoribb – 18%. Ezzel szemben a fiatal európai fogyasztók 7%-a véletlenül vásárolt hamisított termékeket.

A hamisított termékek értékesítésének jelentős hatása van az EU-n belül. Az EUIPO számításai szerint évente összesen 851 millió euró veszteséget okoz – ami az ágazaton belüli teljes értékesítési volumen 11%-ának felel meg. Franciaország, Ausztria és Hollandia szenvedi el a legnagyobb pénzügyi veszteségeket, amelyek mindegyik ország esetében több százmillió eurót tesznek ki. Arányaikban a legnagyobb veszteségek Romániában, Litvániában és Magyarországon keletkeznek, mivel a hamisított sportfelszerelések az összes elmaradt értékesítés akár 20%-át is kiteszik ezekben az országokban.

A hamisítás súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A bevételkiesés és a munkahelyek megszűnése mellett – amint azt az EUIPO egy másik, az EU ruházati, kozmetikai és játékipari ágazatában a hamisítás gazdasági hatásairól szóló, nemrégiben közzétett tanulmánya is bizonyítja – a vállalatok a gyengébb minőségű másolatok miatt a márka hírnevének romlását tapasztalják, az európai gazdaságok pedig egyre szkeptikusabbak az innovációba történő beruházások megalapozottságával kapcsolatban, ami komoly veszélyt jelent a gazdaságok további, egészséges fejlődésére nézve.

A hamisított áruk emellett súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára, és nem felelnek meg az európai egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi normáknak. Amint arra az EUIPO és az OECD veszélyes árukról szóló tanulmánya rámutat, a hamisított sportfelszerelések kritikus pillanatokban meghibásodhatnak, továbbá mérgező vagy veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak.

Az élő eseményekre specializálódott kalózoknak számos módszerük van arra, hogy engedély nélküli tartalmakat tegyenek elérhetővé az interneten, ideértve az illegális előfizetési szolgáltatásokat és a reklámbevételekből finanszírozott nyílt internetes közvetítéseket

Ezek a szereplők kifinomult technikákat alkalmaznak a felderítés megkerülésére, gyakran a legális tartalomszolgáltatókat kihasználva. Az online kalózkodás még a szabadon hozzáférhető csatornákon sugárzott olyan események esetében is fennáll, mint az olimpia vagy a labdarúgó bajnokságok.

Az egyes országok és az érintett felek Európa-szerte szabályozásokra, valamint az illegális online szolgáltatások blokkolására szolgáló technológiára támaszkodva küzdenek az élő eseményeket érintő kalózkodás ellen. Az Európai Bizottság két ajánlást is elfogadott: az egyik a sport- és más élő eseményeket érintő online kalózkodás elleni küzdelemről szól, és létrehozta az ezzel foglalkozó nemzeti közigazgatási hatóságokból álló hálózatot, a másik ajánlás célja pedig a hamisítás elleni küzdelem fokozott jogérvényesítés és tudatosítás révén, amihez az EUIPO terjesztési, végrehajtási és nyomonkövetési erőfeszítésekkel járul hozzá.

Emellett a kalóztevékenységek elleni küzdelemben a figyelemfelkeltés is szerepet játszik, hiszen a fogyasztók meg tudják találni a legális digitális tartalmakat. Az EUIPO Agorateka eszköze segítséget nyújt a nézőknek az online tartalmakkal, köztük a sporteseményekkel kapcsolatos legális kínálatok azonosításában.

Hamisított áruk felszámolása Európában

A „Fake Star” művelet keretében – amely a jól ismert márkák jogait sértő hamisított áruk ellen irányuló kezdeményezés – a rendőri hatóságok Európa-szerte 8 millió hamisított luxus- és sportcikket derítettek fel és foglaltak le, ami a 2023-ban lefoglalt 14 millió hamisított terméknek majdnem a fele. A hamisított sportcikkek között voltak hamisított textíliák, lábbelik, címkék, bőráruk és ruházati kiegészítők, köztük sportcipők és sportruházat, amelyek becsült kiskereskedelmi értéke 120 millió euró. A művelet során 264 embert tartóztattak le a hamisítványokkal összefüggésben.

Összesen 552 611 lábbelit, 1 140 343 sportruházati cikket, valamint 5 497 460 hamis logóval ellátott címkét derítettek fel. A lefoglalások megerősítik, hogy a hamisított termékek nagy része Európában nyerik el végleges formájukat, ahol a hamisított logókat címkézetlen termékekre helyezik fel. A hamisítási hálózatok feltárása során a művelet más súlyos bűncselekményeket is azonosított, például szervezett bűnözést, csempészetet, csalást és pénzmosást.

A „Fake Star” műveletet Spanyolország (Policía Nacional) és Görögország (görög rendőrség) vezeti, az Europol koordinálja, valamint 18 ország ügynökségei és hatóságai vesznek benne aktívan részt.

A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös jogkezelőként, a csatlakozó kiadók érdekeit egységesen és hatékonyan érvényesítve vesz részt a szükséges díjazási megállapodások megalkotásában, majd a jogdíjak beszedésében.

A sajtókiadók társadalmi és gazdasági szerepe Magyarországon is kiemelkedő

Az általuk előállított tartalmak létrehozása pedig jelentős anyagi befektetésekhez kötődik. Az egyre jelentősebb internetes hirdetési bevételek eközben nagyrészt az ezeket a tartalmakat sokféleképpen megjelenítő, de azok létrehozásában semmilyen szerepet nem játszó nagy internetes platformoknál jelennek meg. Ezen a helyzeten kíván változtatni az Európai Unió digitális szellemi jogokat védő irányelve (DSM irányelv) és a magyar szerzői jogi törvény ahhoz illeszkedő módosítása. A sajtókiadói szomszédos jog létrejöttének köszönhetően a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál, a platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.

„Megteremtődött a lehetőség, hogy a kiadók megfelelően védhessék és monetizálhassák tartalmaikat, így az innovatív, sokszínű és professzionális újságírásra fordított anyagi és szakmai erőfeszítéseik haszna ne csak külső szereplőknél jelenjen meg. A csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést. Piaci súlyát tekintve, a hazai kiadói társadalomnak már több mint 70%-a csatlakozott a rendszerhez” – jelentette be Hivatal Péter, a Repropress elnöke.

A Repropress partnere a közös jogkezelés előkészítésében, a sajtókiadók szakmai szervezete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). „A jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és immáron megteremheti a lehetőséget arra, hogy a kiadók több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. Európai szinten is komoly munka zajlik ezen a területen, és a hazai kiadóknak is eltökélt szándéka, hogy önkéntes közös jogkezelés formájában működjenek együtt, így juttatva érvényre a törvény által megalkotott keretrendszerben az érdekeiket. Az olvasók internetre vándorlásával párhuzamosan az online térben nem jön létre számottevő bevétel, miközben a tartalomelőállítás egyre drágul. Az online tartalmak olyan haszonélvezői, mint a Google kereső és a Facebook közösségi platform, eddig nem fizettek a kiadói tartalmak használatáért, miközben a kiadói tartalmakra és adatokra építették rá saját hirdetési üzletágukat. Az új sajtókiadói jog utat nyitott egy igazságosabb, versenyképesebb és innovatívabb online ökoszisztéma felé, ahol nem pár domináns szereplő diktál” – mondta Kovács Tibor, az MLE elnöke.

A kiadói szomszédos jog intézménye és annak közös jogkezelésben való hatékony érvényesítése lehetővé teszi, hogy a médiatartalmak előállítói és a globális technológiai platformok új, minden fél számára előnyös, partneri viszonyban működjenek együtt a médiafogyasztók, a felhasználók érdekében – írják.

Fotó: Scott Graham/unsplash.com

A © jel egy műnek a szerzői jogról szóló törvényben (vagy külföldi mű esetében az adott országban érvényes szerzői jogi szabályozásban) meghatározott védelmét mutatja. A bekarikázott C betű az angol „copyright”, azaz „szerzői jog” kifejezés rövidítése. Feltüntetése már nem kötelező, főleg könyvek, kiadványok elején találkozunk vele, és mellette általában a szerzői jog jogosultja nevét és a mű keletkezési évét adják meg. A szerzői jogi törvény rendelkezései nem függnek a © jelzés használatától, a törvény mindenkire vonatkozik. Ha valaki egy mű felhasználásához engedélyt akar szerezni, a © jel alapján azonnal tudja, hogy a kérésével kit keressen meg.

A márkák védelme

A jelen cikk elsődleges célja a két másik, a ^® és a jelzéssel kapcsolatos kérdések tisztázása. Mindkettő az előtte lévő megjelölés, logó, brand védjegyoltalomban részesültségét jelöli, és közöttük jelentésüket tekintve nincs különbség. Mindkettő egy-egy angol szó rövidítése. A ^® jelben a karikában lévő R betű „registered”, azaz „lajstromozott”, „nyilvántartásba vett” vagy „regisztrált” értelemmel bír. A jel a „trade mark”, azaz magyarul a „védjegy” rövidítése, és ugyancsak a jelzett áru védjegyoltalomban részesítettségét hivatott mutatni. Megjegyzendő, hogy mindkét jelet fél sorral feljebb, vagyis a felső index magasságában szokták feltüntetni.

Ezen jelzések használata Magyarországon és az EU tagországaiban nem kötelező, de komoly jelentéssel és jelentőséggel bírhat.

Hogyan lesz védett a védjegy?

Egy megjelölés Magyarországon háromféleképpen részesülhet védjegyoltalomban, ezek közül az első, ha a megjelölésre a védjegytörvény alapján engedélyeztek oltalmat, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett védjegylajstromba bevezettek.

A második lehetőség, amellyel elsősorban külföldi jogosultak élnek, az 1891-es madridi megállapodás keretében tett nemzetközi védjegybejelentés alapján szerezhető nemzeti védjegy, aminek az adminisztrációját a Szellemi Tulajdon Világszervezete Genfben székelő nemzetközi irodája végzi, és Magyarország megjelölésekor a szerzett jog a magyar nemzeti védjeggyel egyenértékű jogokat biztosít.

A harmadik lehetőség az európai uniós védjegy, aminek az eljárását, lajstromozást az alicantei székhelyű Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala intézi, és az EU-védjegyek az unió minden országában egyaránt hatályosak, és az általuk biztosított jogok az egyes országokban a nemzeti védjegyek hatályával azonosak.

Visszatérve a hivatkozott jelzésekhez, álláspontom szerint a ^® és jelek minden olyan megjelölés, márkanév, brandnév mögött feltüntethetők, amelyek ezen három lehetőség bármelyike szerint Magyarországra kiterjedő hatályú védjegyoltalommal rendelkeznek. Egyes források szerint a jelzés használható a még nem lajstromozott, de már bejelentési eljárás alatt álló megjelölések esetében is.

Mikor nem megengedett a ^® vagy jelzés használata?

Leszögezhetjük, hogy a terméken vagy a megjelölés bárhol történő megjelenítése után feltüntetett ^® vagy jelzés használata nem megengedett olyan esetekben, amikor az előtte álló megjelölés nem áll védjegyoltalom (vagy függő oltalmazási eljárás) alatt, mert ez félrevezető, megtéveszti a fogyasztókat, és ez reklám esetén a reklámtörvény, kereskedelmi használat esetén pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik.

Mikor kötelezhető valaki a ^® vagy jelzés használatára?

A kérdés megválaszolásához kis kitérőt kell tenni. Ha egy termék brandneve vagy a részére adott védjegyszó nagyon találó, kifejezi a termék lényegét, vagy a piac a terméket ezen a néven ismeri – lásd például a „Magnetofon”, „Nylon” szavakat –, akkor ezen elterjedt használat eredményeként a találó védjegy fajtanévvé alakul, a termék elterjedten használt nevévé válik, és ezért oltalomképességét elveszti.

Abból a célból, hogy a frappáns és jó védjegyek ne válhassanak fajtanévvé, és ne veszítsék el oltalomképességüket, megfelelő rendelkezés a védjegytörvény 13. paragrafusában született, ami a védjegyjogosultak számára lehetőséget ad arra, hogy azt, aki szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben nyomtatott vagy elektronikus formában valamely védjegyet megjelenít, kötelezni lehessen arra, hogy a védjegy neve után feltüntesse annak védett állapotát, például az itt hivatkozott jelek valamelyikének a használatával. Aki ezzel a lehetőséggel él, az mentesül az alól, hogy a védjegyoltalmat a megkülönböztető képesség hiánya miatt érvénytelenítsék. Ilyen esetekben a használat tehát kötelező lehet.

Milyen további jogi jelentősége van a ^® vagy jelzés használatának?

A védjegyoltalom olyan jog, amely az azt megsértő személy szándékától, vétkességétől vagy vétlenségétől függetlenül érvényesíthető, azaz a védjegybitorlás és következményei alkalmazása alól nem jelent mentesítést, ha a jogosulatlan használónak nem volt tudomása a védjegyoltalom létezéséről.

A védjegyoltalom megsértésének ugyanakkor büntetőjogi oldalai is vannak, ahol a jogsértő személy vétkességének komoly jelentősége van. Ha a védjegyet hordozó terméken, annak hirdetésén, csomagolásán vagy szolgáltatások esetén a szolgáltatással kapcsolatos dokumentumokon az említett ^® vagy jelzést feltüntették, akkor a megjelölést jogosulatlanul lemásoló vagy használó személyek vétlensége nem állapítható meg, mert ezek által a jelzések által tudniuk kellett, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll, és ha ezek után is jogtalanul hasznosítottak, akkor részükről jóhiszeműség vagy vétlenség már nem állítható.

Emellett védjegybitorlás után a védjegybitorlóval szemben a Ptk. szabályai szerint anyagi igény (például kártérítés és/vagy gazdagodáselvonás) támasztható. Ezeknek az elbírálásánál a vétlenség már mérlegelési szempont lehet. Ha a termékeken a hivatkozott jelzések szerepeltek, akkor itt is egyértelműen kijelenthető, hogy a védjegybitorló személy nem vétlen, hiszen tudnia kellett arról, hogy az adott megjelölés védjegyoltalom alatt áll.

A ^® és jelzések használatának problémái a nemzetközi kereskedelemben

A szóban forgó jelzések használatával óvatosan kell bánni a nemzetközi kereskedelemben, mert a védjegyoltalom nemzeti jog, esetenként ugyan adott országcsoportot ölel fel (például EU-védjegy, Benelux-védjegy), de a védjegyoltalom hatálya csak az engedélyező ország területére terjed ki.

Ha egy terméket egy adott ország piacán akarunk értékesíteni vagy használni, akkor az említett jelzések elhelyezése akkor szabályos, ha az adott országban rendelkezünk a megjelölésre védjegyoltalommal. Miután a tisztességtelen piaci magatartást és a fogyasztók megtévesztését szinte minden ország ismeri, és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza, egy Magyarországon jogosan feltüntetett és a védjegyoltalom fennállását igazoló jelzés egy másik ország piacán könnyen megtévesztő lehet, ha ott a termékre már nincs védjegyoltalom.

Ezért ügyelni kell arra, hogy ha a terméken lévő védjegy mellett a ^® vagy a jelzést használjuk, akkor a megjelölésre az adott országban legyen érvényes védjegyoltalom.

Emellett figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a termék kerülhet olyan ország piacaira, ahol a ^® vagy jel használata kötelező, ha a termék védjegyoltalom alatt áll.

A fentiekre tekintettel export esetében sok egyéb tényező mellett gondolni kell arra, hogy a ^® vagy jelzés használatának a feltételei az adott területeken fennállnak-e, illetve ha nem, akkor biztosíthatók-e.

A fenti rövid összefoglaló az említett jelzések használatára vonatkozóan csak nagy vonalakban adott eligazítást, figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a megjelölésekkel, márkanevekkel kapcsolatban külföldi piacokon egyéb problémák is felléphetnek, és a jelzések feltüntetésével vagy elhagyásával összehasonlítva sokkal nagyobb hátrányt okozhat, ha az adott névre másnak van védjegyjoga, vagy megjelölésünk valamely más jogosult védjegyével összetévesztésig hasonló. Az ilyen helyzetek kialakulását csak tudatos és áldozatos védjegypolitikával lehet elkerülni.

Szerző: Lantos Mihály | szabadalmi ügyvivő, partner | Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások, startupok működésük elején általában szembesülnek azzal a problémával, hogy az amúgy is szűkös induló tőkéből hogyan gazdálkodják ki a jogszabályok által megkövetelt jogi dokumentumok, mint például általános szerződési feltételek (ÁSZF) elkészítését.

Az egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy más hasonló termékkörű webshop vagy online szolgáltató honlapján mit találnak. Ezt követően megkezdődik a munka, a szükséges általános szerződési feltételek, adatvédelmi szabályzatok, impresszumok, cookie kezelési szabályzatok összeállítása, általában más weboldalakon talált források felhasználásával, összeollózásával vagy éppen a konkurencia szabályzatainak egy az egyben történő átvételével „a konkurencia biztosan jót írt, ha neki megfelel, akkor nekünk is jó lesz” elv alapján.

De biztosan rendben van a neten talált ÁSZF-ek, jogi szabályzatok átvétele, másolása? És biztosan ez a jó megoldás? Erről nyilatkozott dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje.

A szerződések, szabályzatok lehetnek-e szerzői jogilag védettek?

Egy webáruház, honlap általános szerződési feltételeinek, bankkártyás fizetési, vásárlási tájékoztatójának, adatkezelési szabályzatának, cookie kezelési szabályzatának elkészítése tekintélyes szellemi munkát igényel. Ezen jogi dokumentumok elkészítéséhez alapos és széles körű jogi ismeretek szükségesek, nem egyszerűen a jogszabályok, paragrafusok bemásolásáról van szó, hanem azok adaptálásáról a lehető legpontosabb jogi megfogalmazásban annak érdekben, hogy a legnagyobb fokú védelmet nyújtsák a webáruház üzemeltetőjének. Az ilyen szellemi tevékenység eredményeként létrejövő jogi dokumentumok, szabályzatok, szerződések vajon szerzői jogi védelem alá tartoznak-e? Követ-e el szerzői jogsértést az a webshop, aki a konkurenciától veszi át szó szerint ezeket a szabályzatokat?

A kérdést az dönti el, hogy ezek a szerződések, szabályzatok megfelelnek-e a szerzői jogi védelem alapvető kritériumának, vagyis egyéni, eredeti jelleggel bírnak-e. A szerzői jogi törvény alapján ugyanis a szerzői jogi védelem egyetlen feltétele, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. Rögzíti ugyanakkor a jogszabály, hogy a védelem nem függ esztétikai, minőségi, mennyiségi jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, vagyis az esztétikailag ronda, vagy szakmailag, tartalmilag hibás, helytelen alkotást is megilletheti a szerzői jogi védelem, ha egyéni, eredeti jellegű.

Szerződések, szabályzatok esetében az egyéni, eredeti jelleget elsősorban két irányban kereshetjük.

Az innovatív jogi megoldást nem védi a szerzői jog

Az első irány szerint a szerződés, szabályzat egy olyan új helyzetre, jogintézményre, ügylet típusra reagál vagy tartalmaz jogi megoldást, szabályozást, amely addig nem létezett, vagy létezett ugyan, de ilyen aspektusban, összefüggésben nem foglalkoztak vele – vagyis egy új megközelítést, új variációt tartalmaz. Ilyen például az innovatív új megoldások, vegyes, atipikus szerződéses viszonyok, külföldi jogból átvett új ügylettípusok szabályozása, de a nyolcvanas évek végén ilyen volt például a korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági társaságok alapítása, belső szabályzataik elkészítése is. Nem volt rá minta, a szerződések, szabályozó dokumentumok tartalmát innovációval, a nulláról kellett kialakítani. Az ilyen innovatív, újszerű jogi megoldások szabályzatokba, szerződésbe foglalása azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak, mivel ugyan jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, azonban nem rendelkeznek tartalmukban egyéni, eredeti jelleggel. A szerzői jog ugyanis nem a szabályzat tartalmát, az abban foglalt jogi megoldást védi, hanem annak kifejezését, ha az egyéni, eredeti jellegű. „Az ÁSZF-ekben kidolgozott, bonyolult jogi megoldások, vagyis a szabályzatok jogi tartalma tehát, hiába igényelnek nagy idő és szellemi ráfordítást, önmagukban ötletnek, elvnek, elgondolásnak, eljárásnak, módszernek minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól, a szerzői jogi törvény alapján nem részesülhetnek védelemben. Ugyanezt mondta ki a Szerzői Jogi Szakértő Testület is számos, szervezeti és működési szabályzatról, üzleti dokumentációról, szerződésről szóló szakvéleményében (7/91, 10/91, 15/93 és 38/95. számú szakvélemények)” mondta el dr. Horváth Katalin.

Mitől lenne egyedi egy ÁSZF?

A szerzői jogi védelem másik lehetséges iránya a szabályzatok, szerződések nyelvezetének finomsága, stílusa, a használt kifejezések, mondatszerkezetek, szóösszetételek, azaz a megfogalmazás tartalomtól független egyéni, eredeti jellege. A szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől. Az egyéni, elbeszélő, elmesélő, humoros stílusban íródott szabályzatok, ÁSZF-ek tartozhatnak esetleg ebbe a körbe, erre azonban példát Magyarországon valószínűleg nem találunk, a vállalkozások a jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi nyelvezethez és stílushoz. Kivételek azonban mindig vannak, mint például az USA-ban az AFLAC (American Family Life Assurance Company of Columbus) nevű életbiztosítási vállalkozás, amely elbeszélő, elmesélő stílusban készítette el a biztosítási szabályzatait annak érdekében, hogy azok az ügyfelek számára könnyen olvashatók és értelmezhetők legyenek. Egy másik vállalkozás, az Assurant Inc.átvette ezeket a szabályzatokat az egyedi stílusukkal együtt, az amerikai bíróság pedig az ügyben kimondta, hogy a szabályzatok szövegén, megfogalmazásán azok egyéni, eredeti elmesélő stílusa miatt fennáll a szerzői jogi védelem, amelyet a szabályzatok szövegét engedély nélkül átvevő vállalkozás megsértett. Ezen nagyon ritka eseteket leszámítva azonban egy átlagos, jogász vagy hozzáértő szakértő (vagy esetleg laikus) által írt szabályzat vagy ÁSZF nem rendelkezik olyan szófordulatokkal, mondatszerkezettel, kifejezésekkel, humorral, amelyek a megfogalmazás, kifejezésmód egyéni, eredeti jellegét biztosítanák, így azt mondhatjuk, hogy szinte biztosan nem minősülnek szerzői műnek. Ebből eredően pedig az ilyen nem védett szabályzatok, ÁSZF-ek lemásolása, átvétele sem tekinthető szerzői jogsértésnek.

A szerzői jogi védelem megbénítaná az üzletet

Ha végiggondoljuk, hogy mit okozna egy esetleges szerzői jogi védelem, akkor belátható, hogy sem a jogalkotónak, sem a joggyakorlatnak nem lehet a célja a nyilvánosan elérhető és kötelezően a honlapon megjelenítendő ÁSZF-ek, szabályzatok szerzői jogi védelme. Szerzői jogi oltalom esetén ugyanis első kérdésként rögtön felmerülne, hogy ki a szerző? Az ügyvédi iroda, aki a szabályzatot elkészítette? Vagy az ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd, ügyvédjelölt, jogász maga? Vagy talán a jogi munkát megrendelő vállalkozás, aki azt kiteszi a honlapjára? A szerzői jogi törvény alapján, ha szerzői mű egy ilyen ÁSZF vagy szabályzat, akkor annak elsősorban az a szerzője, aki azt megalkotta. Tehát az ügyvédi irodában dolgozó jogász, vagy a vállalkozás valamelyik alkalmazottja, akitől, ha munkaviszonyban áll, az ügyvédi iroda, illetve vállalkozás a törvény alapján megszerezte az összes szerzői jogot, ha pedig külső tanácsadó, alvállalkozó vagy munkaviszonyban nem álló partner ügyvéd készítette azokat, akkor ők minősülnek szerzőnek, akitől pedig az ügyvédi iroda vagy megszerezte írásbeli szerződéssel a szerzői jogokat, vagy ezt elmulasztotta. Az ügyfél a szerzői jogokat legfeljebb az ügyvédi irodával, a vállalkozás partnere, tagja készített szabályzat esetén a taggal kötött írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhetné meg. Ilyen írott szerződés nélkül még arra sem lenne feljogosítva az ügyfél, hogy a megkapott és kifizetett szabályzatokat közzétegye a honlapján – annak ellenére, hogy ezt más jogszabály neki előírja -, vagy hogy azt kinyomtassa, lemásolja, számítógépen, szerveren tárolja. A szerzői jogi védelem ilyen szerződés nélkül továbbá azzal a következménnyel járna, hogy az ÁSZF, szabályzat bármilyen módosítására maga az ügyfél nem lenne jogosult, és azzal más ügyvédet sem bízhatna meg, mert ahhoz is az eredetileg a szabályzatot, ÁSZF-et elkészítő jogász, ügyvédi iroda vagy esetleg a vállalkozótól azóta már kilépett tag, partner kifejezett írásbeli engedélye kellene. Mindez pedig jelentősen megnehezítené, adott esetben ellehetetlenítené az ÁSZF-ek, szabályzatok folyamatosan jogszabályoknak megfelelően történő módosítását, és végső soron a jogszerű működést.

Visszaüthet-e később mások szabályzatainak a használata?

Természetesen azért, mert nem szerzői jogsértés mások szerzői jogilag nem védett szabályzatainak, ÁSZF-jének átvétele, lemásolása, nem jelenti azt, hogy ez a jogilag biztonságos és követendő megoldás. Mások szabályzatainak átvétele jelentős jogi és üzleti kockázatokkal jár:

• egyáltalán nem biztos, hogy amit a konkurencia vagy más vállalkozás használ, az megfelel a jogszabályoknak;
• hiába végez két vállalkozás hasonló tevékenységet, nincs két egyformán működő vállalkozás, webáruház, a vásárlási, fizetési folyamatok, a működés, a termékkör, a szállítási, elállási feltételek jelentősen eltérhetnek, amelyet a szabályzatoknak, szerződéseknek is pontosan követniük kell;
• ami kívánatos szabály egy másik webshopban, nem biztos, hogy előnyös a miénkben is, lehet, hogy kifejezetten hátrányos rendelkezéseket húzunk magunkra, ha a konkurencia dokumentumait használjuk,
• az sem zárható ki, hogy a versenytárs szabályzatai felületesek, hiányosak voltak, jogi csapdák, hézagok vannak benne,
• benne maradhatnak az előző vállalkozásról adatok, információk, amelyek kínosak ránk nézve és rontják az üzleti reputációt (például a konkurencia térkép adatai, címe, elérhetősége, cégneve, stb.).

A fenti jogi kockázatok részben igazak azokra a szabályzatokra, ÁSZF-ekre is, amelyeket sablonként, mintaként vásárolnak meg a webáruház tulajdonosok erre szakosodott szolgáltatóktól, maguk töltögetnek ki, és nem egyedileg az adott webshopra készültek. „Ezek a kockázatok, hibák, hiányosságok végül nagyobb kárt, veszteséget, bírságokat, jogi eljárásokat és jogi költségeket okozhatnak, mint amennyibe az egyedi, az adott webáruházra szabott szabályzat megfelelő szakemberrel való elkészíttetése került volna eredetileg. Mindezek elkerülése érdekében mindenképpen javasolt a webshopra testreszabott, egyedi szabályzatokat készíttetni szakemberrel, hiszen nincs két egyforma webáruház, ezért azok szabályzatai sem lehetnek tökéletesen egyformák” – zárta dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje.