Kérhet-e a bérlő a bérleti díj csökkentését, ha korlátozzák a nyitvatartását? Teljesíthetünk-e késedelmesen, ha a beszállítói láncban komplikációk merültek fel? Március óta jogászok ezrei keresik a választ arra, hogy milyen jogi következményei vannak, ha valaki a járvánnyal összefüggő körülmény miatt nem képes a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni, vagy az számára aránytalan terhet jelent. A kérdések nagy részére sem a Ptk. szabályai, sem pedig az angolszász mintákon alapuló vis maior klauzulák nem adtak egyértelmű iránymutatást. Nem meglepő módon számos jogvita folyik a bíróságok előtt, ahol ezek a kérdések várnak megválaszolásra.

Most azonban, hogy jobban átlátjuk a koronavírus okozta helyzet várható következményeit, körültekintőbben tudunk a szerződésünkbe egy külön Covid klauzulát beépíteni. De mit is tartalmazzon egy ilyen rendelkezés?

A fehér lista

„A feleknek először is azt érdemes meghatározniuk, hogy mik azok a Covid okozta körülmények, amelyek nem befolyásolják a szerződésük teljesítését – mondja dr. Gyimesi Péter, a Jalsovszky senior ügyvéde. – Hogy a felek mit tesznek ebbe a körbe, az a saját üzleti döntésükön múlik. Ebben a listában érdemes kezelni azokat a hatásokat, amelyekkel a felek joggal számolhatnak.”

Ilyen lehet például egy általános gazdasági visszaesés, egy általános beutazási vagy kijárási korlátozás, vagy akár a kiskereskedelmi nyitvatartási korlátozások is. A fehér listában a felek vállalhatnak egyes kifejezett kockázatokat is. Így a szerződés kimondhatja például, hogy a felek bizonyos mértékig elfogadják a szerződés tárgyát képező szolgáltatás értékében bekövetkező árváltozást. Ezen körülmények bekövetkezte esetén a felek a továbbiakban is változatlanul követelhetik a szerződés teljesítését, továbbá a szerződés megszegése esetén a kártérítést.

…és a fekete

A fehér listával egyidejűleg célszerű a feleknek azokat a körülményeket is meghatározniuk, amelyek bekövetkezte esetén elfogadják, hogy a másik fél a kötelezettségeitől – akár időlegesen, akár véglegesen – mentesülhet. Legtöbb esetben ebbe a körbe tartoznak az egyik fél működését közvetlenül, személyesen befolyásoló tényezők. Ilyen körülmény lehet például, ha az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyekkel szemben karantént vagy egyéb hatósági intézkedést rendelnek el. De ilyen lehet például a szerződés tárgyát képező szolgáltatás tekintetében bevezetett hatósági korlátozás vagy a korlátozás feloldásának elmaradása is. Az olyan általános piaci változások, amelyek a gazdaság egészét jelentősen, előre nem látott mértéken befolyásolják – például ha az EUR árfolyama meghaladja a 400 forintos szintet – szintén ebbe a körbe kerülhetnek.

És mi van a szürke zónában?

Természetesen még egy gondosan megfogalmazott koronavírus klauzula esetén is felmerülhetnek a felek által előre nem látott és emiatt a szerződésben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott körülmények. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni. Az, hogy a felek a fenti két kategóriában mely körülményeket tüntették fel, már önmagában utal a kockázatvállalási hajlandóságukra. Ezek alapján, több-kevesebb biztonsággal, következtetni lehet arra, hogy a felek egy adott eseményt melyik listában tüntették volna fel, ha annak potenciális felmerülésével tisztában lettek volna. Emiatt a fehér és a fekete lista cizellált kidolgozása egy későbbi, előre nem látott esemény szempontjából is rendkívüli fontos lehet.

Május 20-án új kormányrendelet lépett hatályba a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibocsátásáról és felhasználásáról. A legfontosabb változás, hogy a SZÉP-kártya-kibocsátóknak közvetlenül a kártyabirtokosokkal kell szerződniük. Az OTP Pénztárszolgáltató november végéig éppen ezért minden kártyabirtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve akik korábban regisztrálták e-mail-címüket, elektronikus levélben érkezett a tájékoztatás. Ez csaknem 1,2 millió szerződést jelent.

Akik postán megkapták és átvették a szerződést, nincs egyéb teendőjük. Az e-mailben kapott linkre azonban rá kell kattintani, és csak az adóazonosító jel négy karakterének megadását követően válik elérhetővé az egyedi szerződés. A leveleket nem kell aláírva visszaküldeni, a szerződést ugyanis a Pénztárszolgáltató 15 napon belül automatikusan elfogadottnak tekinti.

Ha valaki még nem vette át a postán küldött szerződést, vagy nem nyitotta meg az elektronikus úton érkezett dokumentumot, annak 2019. január 5-e után a munkáltatója nem tudja a juttatásokat a kártyára tölteni.

„Az OTP SZÉP-kártya az elmúlt években több százezer család számára biztosította a kikapcsolódást, pihenést, és a hazai turizmus motorjává vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első SZÉP-kártya kibocsátásától eltelt hét évben csaknem 430 milliárd forintnyi juttatást használtak fel a kártyabirtokosok. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy az új jogszabálynak mindenben megfeleljünk. Ahhoz azonban, hogy január 5-e után is utalni tudják a munkáltatók a juttatások összegét a dolgozóik SZÉP-kártyáira, a kártyabirtokosok együttműködésére is szükség van. A célunk, hogy minél jobban megkönnyítsük az átszerződést” – nyilatkozta Vargáné Jandrasits Ildikó, az OTP Bank cafeteria üzletágának vezetője.

A határidőig még szűk egy hónap van, de az OTP Pénztárszolgáltató megkönnyíti azok dolgát, akik valamilyen okból eddig még nem tudták átvenni a szerződésüket. A kártyabirtokosoknak nem kell mást tenniük, mint ellátogatni az alábbi oldalra, majd a regisztrációt vagy a belépést követően az OTP-portálok SZÉP-kártya-felületén azonnal letölthető a szerződés. A szerződéskötés folyamatáról és fontosságáról itt nyújt tájékoztatást az OTP Pénztárszolgáltató www.otpmindennap.hu/szepkartya.

Az OTP Pénztárszolgáltató ebben az esetben is 15 napon belül elfogadja a szerződéskötést. Az a kártyabirtokos, aki nem szeretne online regisztrálni, az OTP Bank közel 400 fiókjában is átveheti a szerződését.

A változások nem érintik az elfogadóhelyeket, míg a kártyabirtokosok a meglévő kártyáikat és juttatásaikat a megszokott módon használhatják az OTP SZÉP-kártya több mint 32 ezer elfogadóhelyén.