„Az export érdeklődés folyamatosan töretlen és növekszik” – hangsúlyozza Bárány László. „Mi annak örülnénk, ha a megtermelt mennyiség minél nagyobb százaléka a hazai földek minőségét javítaná.”

A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfi-tenyésztéssel. A vállalkozás 2004-ig állattenyésztéssel, azon belül tyúktojatással, csirkekeltetéssel és -hizlalással foglalkozott. A kisvárdai baromfifeldolgozó megvásárlását követően vált a Master Good cégcsoport agrár-élelmiszeripari céggé. Első lépésben céljuk a termelés gyors ütemű felfuttatása volt, ezért további csirkeistállókat építettek, emellett több partnert integráltak a rendszerbe a csirkehizlalás területén.

A nevelés úgynevezett mélyalmos tartással történik: a tiszta, fertőtlenített istállópadozatot sterilizált alomanyaggal terítik be (ez Magyarországon jellemzően szalma). Majd a felnevelt csirke elszállítását követően a szerves csirketrágyával feldúsult almot növényi kultúrák (szántóföldek, gyümölcsösök) talajának javítására, gazdagítására használják. Míg azonban a trágya előállítása folyamatos az egész év során, a földekre való kijuttatására két időablak áll rendelkezésre: szeptembertől novemberig, mikor betakarítják a nyári, őszi növényeket, visszaszántás előtt és március végétől májusig, késő tavasszal vetés előtti időszakban.

„Minden előállított terméket három alapvető, értékmérő tulajdonság határoz meg” – meséli Bárány László tulajdonos. „Mindig azonos minőségű alapanyagból készüljön – ez náluk rendelkezésre áll. A termék egész évben elérhető legyen – ezért építettünk egy új, nagy teljesítményű üzemet, melyet raktárakkal is kiegészítettünk a szezonalitási problémák orvoslására. A harmadik pedig, hogy a termék felhasználóbarát legyen – azaz a mezőgazdasági termelő, aki megvásárolja, a saját eszközeivel ki tudja juttatni a földjére. A granulált kiszereléssel ezt is megoldottuk.”

Európában csak néhány országban készítenek szerves trágyából szárított trágya granulátumot: vannak belga, holland, francia és olasz cégek – jellemzően szarvasmarha és baromfitrágyát dolgoznak fel. A legnagyobb gyárak kapacitása sem haladja meg az évi 60-65 ezer tonnát. Ha a Master Good tervezett fejlesztései megvalósulnak, minden esélyük megvan arra, hogy átvegyék Európában a piacvezető szerepet.

„Mind a mennyiségi, mind a minőségbeli versenyben óriási előnnyel bírunk” – magyarázza Bárány László. „Saját, állandó összetételű alapanyaggal dolgozunk, míg a versenytársak nagy része különféle helyekről vásárolja össze a trágyát, nem ritkán keverve a több állatfajtól származót. Így az ő termékük minősége, ezáltal a beltartalmi értéke is változó. Másodsorban a versenytársak technológiájában nem előzi meg fermentáció a trágyafeldolgozást – pedig ez a legfontosabb része a folyamatnak, hiszen a fermentáció eredményeképp  humuszszerű anyag lesz a trágyából, amely tartalmazza a fermentálásban részt vevő hasznos baktériumokat és gombákat, melyek a talajba jutva segítik a növényt a maximális tápanyagfelvételben. A harmadik dolog, ami mellettük szól, a minimalizált logisztikai költség, hiszen a legközelebbi külföldi gyárak is 1200-1500 kilométerre vannak Magyarországtól. A fuvarköltség esetében ez tonnánként minimum 10 ezer forint megtakarítást jelent a magyar gazdáknak.”

A többi európai gyártónál általában három-öt késztermék van a palettán, melyek beltartalmi minősége a Nitrogén, Foszfor, vagy a Kálium tartalom alapján változik. A Bio-Fer termékskála lényegesen nagyobb, ráadásul forgalmaznak biominősítésű terméket is, mely kiemelt fontosságú, hiszen folyamatos és jól érzékelhető átállás tapasztalható az ökológiai termesztésre mind a szántóföldi, mind a zöldség- gyümölcstermelők és szőlészetek esetében is.

„Az európai versenytársaknál minőségi problémák merülhetnek fel, a logisztikai költségek drasztikusan növekedtek, emellett változó devizaárfolyam mellett nehezen tervezhető az import termékek beszerzési ára. Manapság hatalmas értékkel bír a hazai gazdák számára az a tény, hogy mi képesek vagyunk egy éves árat meghatározni forintban, amit komolyan veszünk és be is tartunk” – zárja gondolatmenetét idősebb Bárány László.