A Toyota mérnökeinek világos elképzelésük van a vállalat gyártóüzemeinek széndioxid-mentesítéséről. Miközben az energiafelhasználás és az energiapazarlás csökkentése logikus lépés, a Toyota a technológiai fejlesztés és innováció révén a karbonsemlegességre is összpontosít. A közelmúltban a vállalat gyártásmérnöki egységei a fényező részlegből és az üzem- és környezetmérnöki csoportból bemutatták a Toyota Global Paint Line (GPL) koncepcióját. Ez a zéró széndioxid-kibocsátású légutántöltő egység a Toyotánál mutatkozott be a világon először, és eredetileg a TMMF (Franciaország) műanyagüzemében állították munkába. A széndioxid-kibocsátás csökkentésében elért sikerét követően a világ többi Toyota gyártóüzeme is fontolóra veszi majd a használatát.

Hagyományos vs. innovatív fényezőkabin

A hagyományos fényezőkabin meglehetősen nagy, és a festék kézi felhordását igényli, alacsony átviteli hatékonysággal. A rendszer földgázt használ a levegő szűrésére és kondicionálására, hogy minimalizálja a hőmérséklet-ingadozásokat, és eltávolítsa a részecskéket, amelyek ronthatják a minőséget. Ezzel szemben a Toyota új innovatív fényezőkabinja évente ezer tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Az új, teljesen automatizált, nagy átviteli hatékonyságú kompakt fényezőkabinban a levegő szűrése és kondicionálása egy „Air Make Up Unit” egységen keresztül történik. Hővisszanyerő rendszert és hőszivattyúkat használ, ami nagymértékben csökkenti a megújuló energiaigényt, és lehetővé teszi számunkra, hogy kihagyjuk a földgáz felhasználását.

„Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink kihívás elé állítják a hagyományos gondolkodást. Kaizen gondolkodásmódjuknak és kreativitásuknak köszönhetően nemcsak jelentősen csökkenthetik a környezetterhelést, hanem hozzájárulhatnak a költségcsökkentéshez is, még akkor is, ha a javasolt megoldás némileg magasabb kezdeti befektetést igényel” – avat be Marvin Cooke, a Toyota európai gyártásért felelős ügyvezető alelnöke.

Úton a zéró széndioxid-kibocsátás felé

A zéró széndioxid-kibocsátású fényezőműhely felé vezető út még korántsem teljes, mivel számos folyamatnak magas hőmérsékleti követelményei vannak. Ide tartoznak a festékkeményítő kemencék vagy a mérgező VOC (illékony szerves vegyületek) hatásainak csökkentése, amelyek további technológiát és festékanyag-fejlesztést igényelnek. A Toyota elkötelezett amellett, hogy 2030-ra Európában elérje a karbonsemlegességet a gyártásban, öt évvel megelőzve a Toyota globális célkitűzését. Ezenkívül 2040-re az európai részleg kitűzött célja az abszolút zéró széndioxid-kibocsátás minden tevékenységre vonatkozóan (a logisztikát és a beszállítókat is beleértve), 10 évvel a Toyota globális célkitűzése előtt. Ennek érdekében a Toyota európai mérnökei folyamatosan vizsgálják a széndioxid-kibocsátás további csökkentését célzó új innovációkat és kezdeményezéseket – írják.

Tucatnyi módja van annak, hogy egy cégvezetés csökkentse környezeti lábnyomát. A K&H fenntarthatósági indexe egy átfogó felmérés keretében kérdezte a hazai közepes és nagyvállalatok vezetését arról, hogy hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője szerint a kedvezőtlen gazdasági környezetben érthető módon a vállalatok elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak – ez azonban közvetve csökkenti a környezetterhelésüket is.

A cégek közel 60 százaléka már meg is oldotta a szelektív hulladékgyűjtést, és további 32 százalék tervezi ezt. A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése ettől némileg elmarad. A papírfelhasználás csökkentését 40-40 százalékban már végrehajtották vagy a közeljövőben tervezik. Hasonló megoszlást mutat az energiaköltségek elszállása miatt az energiafelhasználás csökkentése, illetve hatékonyságának növelése. Igaz ez – bár csökkenő arányokban – az épületek hőszigetelésére, a hibrid- vagy elektromos autók forgalomba állítására, vagy akár a vízfelhasználására is. Azt azonban csak a cégek 3 százaléka engedi meg magának, hogy úgynevezett „zöld” – azaz igazoltan megújuló forrásból származó, egyben drágább – energiát vásároljon, és csak további 4 százalék fontolgatja ezt. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások jelentőségével a cégvezetők 89 százaléka egyetért, csak döntő többségük szerint ezek alkalmazását a kedvezőtlen gazdasági helyzet most gátolja.

A cégeket a költségtakarékosságon kívül elsősorban a szabályok fogják rászorítani arra, hogy kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett végezzék tevékenységüket. Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegességet tűzte ki céljául, ennek érdekében szigorú szabályokat is alkotott. A klímasemlegességhez vezető utat a hazai cégek ma még sokkal inkább nehézségként, mint lehetőségként fogják fel.

Mindenki magán kezdje a szigort

A bankoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlati vészhelyzet kezelésében. A cégeket finanszírozó pénzintézeti szektorra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, illetve magukra nézve is kemény korlátokat állítanak fel. Ennek terén a K&H anyabankja, a belga KBC élen jár. A KBC például átfogó elemzést készített 8 iparág szennyezőanyag-kibocsátásáról és környezeti lábnyomáról. Ez alapján megvizsgálta saját közvetett kitettségét, és kizárta azokat a tevékenységek finanszírozását, amelyek a legnagyobb szennyezők. De nem csak a belga anyabank, hanem a K&H is olyan felelős befektetési alapokat hozott létre, amelyekben szereplő cégek gondot fordítanak környezetterhelésük csökkentésére.

Suba Levente szerint mindenki: a bankok, a cégek és a magánszemélyek is sokat tehetnek azért, hogy a természeti környezet állapota ne romoljon tovább. Ezt így gondolja a K&H fenntarthatósági index felmérésében résztvevő cégek 88 százaléka is.

Magánemberként is sokat tehetünk

A világ elvárja a vállalatoktól, sőt igyekszik rászorítani őket, hogy dolgozzanak ki stratégiát a saját környezeti lábnyomuk csökkentésére; mérjék a szennyezőanyag-kibocsátásukat, erről jelentés formájában számoljanak be a társadalomnak és tartsák magukat a stratégiában meghatározott fenntarthatósági pályához. Ugyanakkor mindenki egyszemélyben, családjával és közösségével is tud valamit tenni a fenntarthatóságért.

„Ha megnézzük egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását, érdekes következtetésekre juthatunk” – mondja Suba Levente, aki kiszámolta, hogy minek mekkora karbonlábnyoma van.  Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO₂ kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kilogrammnyi éves húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO₂-kibocsátás jön ki.  Ezzel szemben a lakóház fűtése ‒ és esetleges hűtése ‒ a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a lakóházunk korszerűsítésével nagyságrenddel többet tudunk megtakarítani, mint bármi mással.

„A legokosabb döntés tehát, amit egy család hozhat, az az, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát” – vallja Suba Levente, aki szerint a leginkább ésszerű és célszerű egyéni cselekvés a lakás- és ház szigetelés, az energia rendszerek korszerűsítése. Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába is.

2030-ra a Vodafone megszünteti a saját tevékenységeiből, valamint az általa vásárolt és felhasznált energiából származó összes széndioxid-kibocsátást (1. és 2. szint).  A vállalat elkötelezett továbbá amellett, hogy 2030-ra felére csökkenti a 3. szinthez tartozó forrásokból származó széndioxid-kibocsátást, beleértve a közös vállalkozásokat, az ellátási láncokból származó összes vásárlást, az általa értékesített termékek felhasználását és az üzleti utazásokat.

2040-re a Vodafone teljes mértékben megszünteti a 3. szinthez kapcsolódó széndioxid-kibocsátását, tíz évvel előre hozva az eredeti, 2050-re vonatkozó azon célkitűzését, hogy teljes karbonlábnyoma tekintetében elérje a „nettó nulla” értéket.

A Vodafone Csoport vezérigazgatója, Nick Read így fogalmazott: „A Vodafone hisz a példamutatás erejében, ezért ma ígéretet tettünk arra, hogy 2040-re teljes mértékben „nettó nullára” csökkentjük széndioxid-kibocsátásunkat, a „Tudományosan megalapozott célok” kezdeményezés pedig megerősítette, hogy a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó, 2030-ig terjedő célkitűzéseink összhangban vannak a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljaival. Elkötelezettek vagyunk szénlábnyomunk visszaszorítása mellett, melyet a jobb energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, a hálózati hulladék csökkentése, valamint a szállítók kiválasztása során alkalmazott új környezetvédelmi kritériumok révén kívánunk elérni.  Emellett azt is lehetővé tesszük ügyfeleink számára, hogy szolgáltatásainak – köztük a dolgok internetének (IoT) – igénybevételével ők is csökkentsék környezeti lábnyomukat.”

Tom Delay, a Carbon Trust vállalat vezérigazgatója, amely ICT útvonalkijelölési szolgáltatást és technikai támogatást biztosít a Vodafone célkitűzéseihez, hozzátette: „A Carbon Trust büszke rá, hogy a globális felmelegedés 1,5°C-on belül tartásához szükséges tudományos és globális célokkal összhangban támogathatta a Vodafone-t ezen ambiciózus célok megvalósításában. Ez a stratégia egyértelműen segíti a Vodafone-t az 1,5°C-os célkitűzés eléréshez vezető úton, és egy olyan ágazat élére helyezi, amely láthatóan vezető szerepet vállal saját kibocsátásainak csökkentésében.”

A Vodafone már korábban is több vállalást tett bolygónk védelme érdekében

A mai bejelentés tovább támogatja a Vodafone azon célját, hogy olyan digitális társadalmat építsen, amely magasabb szintre emeli a társadalmi-gazdasági fejlődést, senkit nem hagy hátra, és nem a bolygó kárára történik.

2019-ben a Vodafone kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes energiafelhasználását megújuló forrásokból vásárolja meg, és ezzel 2025-re felére csökkenti környezeti lábnyomát, valamint hálózati hulladékának 100%-át újrafelhasználja, újraértékesíti vagy újrahasznosítja, így támogatva a körforgásos gazdaság létrejöttét.

Legkésőbb 2021 júliusáig a Vodafone teljes európai hálózatát 100%-ban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni, ezzel 11 piacon egy olyan zöld gigabites hálózatot létrehozva az ügyfelek számára, amely fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- vagy vízforrásokból származó energia felhasználásával. Ezt a célkitűzést a Vodafone Magyarország idén november elején a Vodafone Csoportban elsőként teljesítette.

2020 júliusában a Vodafone egy újabb ambiciózus célkitűzést jelentett be, amellyel a szolgáltatásait igénybe vevő üzleti ügyfeleket kívánja segíteni abban, hogy a 2020 és 2030 közötti 10 évben összesen 350 millió tonnával csökkentsék saját szén-dioxid-kibocsátásukat.

2020 szeptemberében a Vodafone volt az egyik első globális vállalat, amely bejelentette, hogy új beszállítói esetében értékelni fogja azok környezetvédelmi, sokszínűségi és befogadási kötelezettségvállalásait, az új beszállító ilyen jellegű céljai pedig az ajánlatkérés (RFQ) értékelési kritériumainak 20%-át teszi majd ki.  A Vodafone frissített ajánlatkérési folyamata azt is vizsgálja, hogy a beszállítók rendelkeznek-e megfelelő környezetvédelmi szakpolitikákkal a széndioxid-kibocsátás csökkentése, a megújuló energia, a műanyagok alkalmazásának visszaszorítása, a körforgásos gazdaság, illetve a termékek életciklusának kezelése terén.

2019 májusában a Vodafone kibocsátotta első, 750 millió euró értékű zöld kötvényét a vállalat környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését elősegítő projektek finanszírozásához vagy refinanszírozásához, később pedig beszámolt arról, hogy mely projektek voltak jogosultak a bevétel felhasználására, és azok kiválasztása mily módon történt.

Tudományosan Megalapozott Célok

A ’Tudományosan Megalapozott Célok’ kezdeményezés a (SBTi) a CDP, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Globális Megállapodása, a World Resources Institute (WRI) és a World Wide Fund for Nature (WWF) együttműködését jelenti. Az SBTi kezdeményezés meghatározza és előmozdítja a Tudományosan Megalapozott Célok kitűzésének legjobb gyakorlatait, és függetlenül értékeli a vállalatok céljait a legújabb éghajlattudományi eredmények tükrében.

A Vodafone egyike annak a több mint 500 vállalatnak, amelyeknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében vállalt céljait az SBTi validálta.  A Vodafone több vezető vállalathoz csatlakozott ezen a területen olyan ambiciózus csökkentési célok meghatározásával, amelyek a globális felmelegedés növekedését 1,5 °C-ra korlátozzák, összhangban a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljával, amely azt tűzte zászlajára, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozza az emelkedéseket.

A Vodafone az egyik első jelentős távközlési szolgáltató, amely az ITU, a GeSI, a GSMA és a ’Tudományosan megalapozott célok’ kezdeményezés együttműködésére támaszkodva olyan tudományosan megalapozott célokat dolgoz ki, amelyek követik az ICT ágazat számára a közelmúltban kijelölt utat.  Az útvonal a mobilhálózatokat, rögzített vonalas hálózatokat, illetve adatközpontokat üzemeltető vállalatokra vonatkozó éghajlattudománnyal összhangban, konkrét kibocsátáscsökkentési pályákat határoz meg. A Vodafone a ’Tudományosan megalapozott célok’ kezdeményezés által kitűzött abszolút csökkentési megközelítés feltételeiként szabott célkitűzéseket is elérte.

A jelenlegi uniós szabályokkal nem lehet elérni azt a kitűzött célt, hogy a 2030-as évek első felében megszűnjön a benzines és dízeles autók értékesítése az Európai Unióban. Erre a következtetésre jutott az a tanulmány, amelyet most hozott nyilvánosságra az az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E).

Évente közel 16 millió új személygépkocsit vettek az uniós polgárok az utóbbi években. Idén ez kevesebb lesz a járvány miatt, és változik az egyes hajtások aránya is az eladott autók között. A T&E új tanulmánya szerint várható, hogy a szigorodó uniós előírásoknak köszönhetően idén és jövőre megugrik a tölthető villanyhajtású gépkocsik piaci részesedése. 2022-től azonban már leállhat ez a növekedés, ha nem hoznak még szigorúbb előírásokat.

A vonatkozó uniós szabályozás célja, hogy az EU-ban eladott új gépkocsik átlagfogyasztása minél kisebb legyen. Ezért azt írja elő a rendelet, hogy ha egy autógyár által eladott autók átlagos széndioxid-kibocsátása nagyobb 95 gramm/kilométernél (ami mintegy 4 liter benzinnek vagy gázolajnak felel meg 100 kilométeren), akkor büntetést kell fizetnie. A típusengedélyt kapott, forgalomba hozható robbanómotoros gyártmányok átlagos széndioxid-kibocsátása ennél nagyobb, ezért az autógyárak rá vannak szorítva villanyhajtású modellek beillesztésére a kínálatba. Nemcsak akkumulátorosok (BEV) jöhetnek szóba, hanem tölthető hibridek (PHEV) is, melyek túlnyomó részének a kibocsátása 50 gramm körül van.

2020 első félévében már érezhető volt a piacon az eltolódás. Az BEV és a PHEV modellek piaci részesedése a Volvónál elérte a 23, a BMW-nél a 13, a Hyundai-Kiánál a 11, összességében pedig a nyolc százalékot. A nyáron bejelentett állami támogatások csak megerősítették a villanyhajtás részesedését. (Magyarországon is rövid idő alatt kimerült az a keret, amit a villanyautók támogatására szánt a kormány.)

A T&E kutatói szerint a szabályozásba beépített rugalmasság eredményeképpen éves szinten ledolgozhatónak látják a kibocsátás jó részét és csak a többi eltérést kell a BEV-k és PHEV-ek eladásának növelésével ellensúlyozni. De ehhez is el kell érni a tölthető villanyhajtású modellek 9 százalékos részesedését a 27 tagállamban. A tendencia a kutatók szerint 2021-ben is folytatódik, az éves piaci részesedés elérheti a 15 százalékot. Az EV és a PHEV modellek piaci részesedése azonban a 2021 utáni években már nem kell, hogy tovább növekedjen a kibocsátási korlát teljesítéséhez. Árnyalja a képet – növeli a valós kibocsátást –, hogy a mindennapos használatban a PHEV modellek közül sokat alig töltenek, inkább csak benzinnel vagy gázolajjal hajtják őket.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse megállapította: „Mindebből az következik, hogy a 95 grammos határt fölül kell vizsgálni, és minél előbb tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy a gyártási kapacitás a harmincas évek első felében lehetővé tegye a robbanómotoros gépkocsik forgalomba hozásának betiltását az Unióban. A tiltás nélkül ugyanis nem lehet nettó nulla kibocsátásúvá tenni az Európai Unióban a közlekedést 2050-re, anélkül pedig az átlaghőmérséklet emelkedését se lehet másfél fok Celsius alatt tartani.”

A brüsszeli székhelyű T&E egy független civil szövetség, amelynek célja egy környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása. Hatvannégy tagszervezete van Európa 24 országából, összesen 3,5 millió taggal. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.

Az éghajlatváltozás korunk egyik legsúlyosabb problémája, amelyet jelentős részben az emberiség által kibocsátott szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok okoznak. A Budapest Bank önkéntes vállalása keretében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenti székházainak és bankfiókjainak ökológiai lábnyomát. A pénzintézet környezetvédelmi szerepvállalását a WWF Magyarország partnerként támogatja: a természetvédelmi civil szervezet további szakértők bevonásával idén tavasszal felmérte a bank ökológiai lábnyomát működése valamennyi területének átvizsgálásával a villamosenergia-fogyasztástól a flottaüzemeltetésen keresztül a céges étkezésig, valamint a hulladékkezelésig. Az alapítvány emellett a vállalás részleteinek kidolgozásában, illetve az eredmények felülvizsgálatában is segít.

A karboncsökkentés eléréshez a bank 2020-tól többek között megújuló villamos energiából fedezi központi épületének fogyasztását, korszerűsíti fűtő- és hűtőrendszereit, napelemeket telepít a saját tulajdonában lévő ingatlanjaira, elektromos és plug-in hibrid gépjárművekkel bővíti flottáját, valamint működése során még tovább csökkenti papírfelhasználását.

A Budapest Bank a saját klímavédelmi intézkedésein túl ügyfelei érzékenyítését is célul tűzte ki. Ennek keretében idén tavasszal a Jövőért Álmodók című pályázatával olyan példaértékű kezdeményezéseket támogatott, amelyek valós környezeti problémákra nyújtanak érdemi megoldásokat. Mindezeken túl a bank „ökotermékekkel” is bővítette kínálatát, amelyekkel a lakossági környezetvédelmi beruházásokat támogatja, „zöld” autófinanszírozási megoldása pedig az alacsonyabb környezetterhelésű gépjárművek vásárlásához nyújt kedvezményes finanszírozást magánszemélyeknek és vállalkozásoknak. Az autóhitel-igénylés is papírmentes, környezetbarát, online alapú. A bank környezetvédelmi törekvéseiről a jovoertalmodok.hu oldalon olvashatnak bővebben.

„A Budapest Bank több évtizedes hagyományra épülő, példamutató vállalati felelősségvállalásával évről évre számos elismerést, díjat érdemelt ki. Ugyanakkor a környezetvédelmi kezdeményezések eddig nem kaptak a CSR stratégiánkban hangsúlyos szerepet. Napjainkban azonban ez olyan súlyos problémává és társadalmi üggyé vált, amelynek kezeléséből felelős vállalatként nekünk is ki kell vennünk a részünket. Éppen ezért határoztuk el, hogy a környezeti fenntarthatóság ezentúl központi szerepet kap stratégiánkban, és szolgáltatásainkkal, termékeinkkel, illetve saját ökológiai lábnyomunk csökkentésével egyaránt aktív szerepet vállalunk Földünk és környezetünk megóvásában” – mondta Puskás András, a Budapest Bank kockázatért és működésért felelős vezérigazgató-helyettese.