A LanzaTech, a Total és a L’Oréal innovatív partnersége egy olyan eljárást hozott létre, amely képes az ipar által kibocsátott szén-dioxidot megkötni, átalakítani és ebből a kozmetikai termékek számára új, fenntartható csomagolást gyártani.

A sikeres átalakítási folyamat három lépésben zajlik:

• A LanzaTech egyedi biológiai eljárással megköti az ipari szén-dioxidot és átalakítja etanollá.
• A Total az IFP Axens-szel közösen kifejlesztett dehidratációs eljárás segítségével az etanolt etilénné alakítja, majd polietilénné polimerizálja, amelynek műszaki jellemzői megegyeznek a fosszilis társaiéval.
• A L’Oréal ezt a polietilént – amely a hagyományos polietilénhez hasonló minőségű és tulajdonságú – használja fel a csomagolások előállításához.

 Az eljárás technológiai és ipari siker is egyben, amely bizonyítja, hogy a kibocsátott ipari szén-dioxid felhasználható műanyag csomagolások előállítására. A módszer kidolgozása tükrözi a három partner elkötelezettségét a műanyagok fenntartható körforgásos gazdaságának fejlesztése iránt, és megalapozza a lehetőséget bármely vállalat számára az ipari szén-dioxid-kibocsátás megkötéséhez, újrafelhasználásához.

A LanzaTech, a Total és a L’Oréal hosszú távon szeretne együttműködni a fenntartható műanyagok gyártásán és örömmel fogadják azon további cégek csatlakozását kezdeményezésükhöz, akik vállalnák az új fenntartható műanyagok használatát.

 A LanzaTech vezérigazgatója, Jennifer Holmgren elmondta: „Ez a partnerség azon a közös célon alapul, hogy együtt egy mindenki számára tisztább bolygót hozzunk létre. Hálásak vagyunk mind a L’Oréalnak, mind a Totalnak, hogy elkötelezettek a tevékenységük szén-dioxid-intenzitásának csökkentése mellett. Együtt képesek vagyunk csökkenteni a csomagolások karbonlábnyomát úgy, hogy hasznos termékekké alakítjuk a szén-dioxid- kibocsátást, ezáltal pedig az egyszer használt szén-dioxid a múlté lesz.”

 Valérie Goff, a Polymers Total vezető alelnöke a következőket fűzte a bejelentéshez: „Ez a partnerség kiváló példa az ipari vállalatok közötti együttműködésre, amelynek célja, hogy az újrahasznosított szén-dioxidból előállítsuk a jövő műanyagát, ez pedig egyben ügyfeleink fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit is tökéletesen lefedi. Az ipari szén-dioxid-kibocsátás ilyen típusú fejlesztése hozzájárul a Csoport azon elkötelezettségéhez, hogy 2050-re Európában elérje a nettó nulla kibocsátást.”

 Jacques Playe a L’Oréal csomagolási és fejlesztési igazgatója az együttműködés kapcsán így nyilatkozott: „A L’Oréal folyamatosan javítja csomagolásainak környezeti lábnyomát. Ezzel az innovációval pedig, amely a szén-dioxid-kibocsátást polietilénné alakítja, új fenntartható csomagolási megoldás kifejlesztését tűztük ki célul. Törekvésünk, hogy ezt a fenntartható anyagot 2024-re samponjaink és balzsamjaink csomagolásához is felhasználjuk, és reméljük, hogy más cégek is csatlakoznak hozzánk ennek a forradalmi technológiának a használatában.”

Fenntartható üzleti stratégiája részeként az LG arra törekszik, hogy különféle szén-dioxid-kibocsátáscsökkentő intézkedésekkel, valamint megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezései révén 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a globális tevékenységéből fakadó kibocsátást. A vállalat hosszú távú célja a teljes karbonsemlegesség, melyet a kibocsátással egyenértékű ellentételezési kvótákkal kíván elérni.

A vállalat számos stratégiai kezdeményezés révén a 2017-es közel 2 millió tonnáról 2030 végére globálisan 960 ezer tonnára csökkenti a gyártás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében az LG nagy hatékonyságú gyártóegységeit és technológiáit is fejleszti, hogy a termelőfolyamat minél kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon.

Az LG napenergiát hasznosító termékeivel a megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítményeit is bővíti, valamint kiterjeszti az olyan energiatakarékos B2B technológiai megoldásainak használatát, mint a nagy hatékonyságú hűtőberendezések vagy az energiagazdálkodási (EMS) rendszerek.

A gyártó továbbá úgynevezett tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projektjeinek kiterjesztésével kíván hitelesített kibocsátáscsökkentési (Certified Emission Reduction, CER) krediteket szerezni. A CDM projektek révén a karbonlábnyom csökkentése érdekében kötelezettséget vállaló cégek saját tőkéjük és technológiájuk felhasználásával, tiszta beruházások támogatásával járulnak hozzá a fejlődő országok kibocsátáscsökkentéséhez. Az ilyen projektek rendkívül fontosak a CER kvóták megszerzéséhez, melyeket az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye alapján, alapos értékelési folyamatot követően kaphatnak meg a vállalatok.

Az LG 2015-ben a háztartási készülékek gyártói közül elsőként szerzett CER kvótákat, rendkívül energiahatékony háztartási gépei pedig úttörő szerephez juttatták a vállalatot a környezettudatosságban: 2018 végéig az LG összesen 340 000 tonna CER kvótát szerzett a CDM kezdeményezéseken keresztül.

„Az LG elszántan küzd a klímaváltozás ellen. Fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket a minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásért tett előremutató lépéseink és számos ENSZ CDM projektünk bizonyítja” – mondta Lee Young-jae, az LG Electronics környezetvédelemért felelős alelnöke.

A japán féllel kötött szerződés szerint az ABB a piacvezető, e-járművekhez kifejlesztett töltési infrastruktúráját szállítja a Porsche Japan elektromos hajtású járműveihez, köztük a Taycanhoz, az autógyártó cég első teljes mértékben elektromos hajtású autójához is, amely a tervek szerinti 2020-ban kerül piacra.

A szerződés feltételei alapján a Porsche Japan az ABB nagy teljesítményű töltőit telepíti a Porsche Centerekben és a nyilvános töltőállomásokon Japán-szerte, ezzel egy villámtöltő-hálózatot hoz létre az e-járművei számára. Az első töltőállomást 2020 közepén helyezik üzembe. A két fél szövetsége jelentős lökést adhat az e-mobilitás széles körű elterjedésének Japánban. Az együttműködésre lépő ABB és Porsche célja a 150 kW feletti teljesítményű, CHAdeMO villámtöltési szabvánnyal kompatibilis töltők következő generációjának fejlesztése.

A japán kormány ambiciózus terve, hogy 2050-re kizárólag elektromos vagy hibrid hajtású új autókat értékesítsenek az országban. A döntés jól szolgálja az ország azon törekvését is, hogy csökkentsék a globális felmelegedést okozó szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását.

„Az ABB az elektromos hajtású járművek töltése terén meglévő kiemelkedő szaktudásának és a Porsche kiváló teljesítményének ötvözése olyan sikerreceptet jelent, amely forradalmi változásokat hozhat a fenntartható mobilitás terén, és elősegíti, hogy Japán eleget tegyen a zéró-üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kötelezettségvállalásának” – nyilatkozott Frank Muehlon, az ABB e-járművek töltési infrastruktúrájára szakosodott üzletágának vezetője.

A Porsche Taycan a tervek szerinti 2020-ban kerül a japán piacra. A 600 LE (440kW) maximális teljesítményű sport-szedán 3,5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/óra sebességre, a maximális hatótávolsága 500 km vagy a feletti (REACH NEDC szerinti megfelelőség). A Porsche első elektromos hajtású autója iránt nagy a vársárlói kereslet. 2019 márciusa óta már több mint 20 ezer vevő jelezte érdeklődését az új modell iránt. A Taycan piacra dobása után, 2020-ban megkezdi a kombi változat, az EV Cross Turismo gyártását is.

A Porsche Japan elnöke, Toshiyuki Shimegi így nyilatkozott: „Örömmel jelentem be, hogy az ABB-vel kötött partneri együttműködésünknek köszönhetően a világ legjobb teljesítményű villámtöltő-hálózatát tudjuk kiépíteni az ügyfeleink számára. 2025-re a Porsche által gyártott járművek fele – vagy a hibrid koncepció részeként, vagy tisztán elektromos járműként – elektromos meghajtással kerül forgalomba, ezért a villámtöltési infrastruktúra kiépítése döntő fontosságú az elektromos autók tulajdonosai számára, és jelentős előrelépést jelent a Porsche EV projektje számára is.”

Az e-járművek töltési piacán több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező ABB ideális partner a tekintetben is, hogy jelentősen képes segíteni Japánt azon célja elérésében, hogy villamosítani tudja a közlekedési rendszerét. Az ABB alapító tagja a CHAdeMO és CCS töltési szabványokat támogató szervezetnek, a CHAdeMO and CCS Charging Standards Associationnek, továbbá az ABB FIA Formula–E bajnokság névadó szponzoraként a fenntartható e-mobilitás jövőjét alakítja. Az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltőt értékesített a világ 73 országában.

A PVC-ről elsőként nem a környezetbarát jelző jut az eszünkbe, pedig e tekintetben is számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik ez az alapanyag. Szinte végtelenszer újrahasznosítható anélkül, hogy csökkenne a minősége. Alacsony hővezetésének köszönhetően a PVC profil háromszor hatékonyabb hőszigetelési tulajdonságokkal bír, mint az alumíniumból készült. Ezenfelül a nyílászárók élettartama alatt, előállításuk és újrahasznosításuk során felhasznált energia mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás mértéke is kevesebb, mint a fele az alumíniumból készült társaik esetében felhasznált mennyiségnek. Ráadásul a VinylPlus becslései szerint minden egyes kilogramm újrahasznosított PVC közel két kilogramm szén-dioxid kibocsátásától óvja meg a környezetet: míg egy tonna PVC elsődleges előállítása során két tonna szén-dioxid keletkezik, ugyanekkora mennyiségű PVC újrahasznosítása mindössze 136 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár.

A legújabb technológia, ami az új egységbe került, lehetővé teszi a Deceuninck számára, hogy mindenféle színű és összetételű PVC profilt újrahasznosíthasson, beleértve az üvegszálat tartalmazókat is. A feldolgozott anyagot részben ipari hulladékból – saját törmelékből és a partnerek melléktermékeiből – nyerik, továbbá abból a hatalmas mennyiségű, 30-40 éves, első generációs PVC ablakokból, melyeket az épületekben fokozatosan újakra cserélnek. Az újrahasznosítási folyamat során minden szennyeződést eltávolítanak, az anyagot felaprítják és szín szerint válogatják. Az aprítás után az újrahasznosított anyagot – amely tökéletes alternatívája a szűz anyagnak – extrudálják és új PVC nyílászáró profilokat készítenek belőle. Az így előállított termékek megjelenésükben és minőségükben is versenyképes, környezetbarát és energiatudatos alternatívát jelentenek, és a magyar vásárlók számára is elérhetők.

A Deceuninck elsők között szerezte meg a rangos EuCertPlast tanúsítványt, melyet a magas szintű, környezetbarát műanyag-újrahasznosítási eljárások érdemelnek ki. A vállalat által gyártott ablak- és ajtórendszerek 15 százaléka már most is tartalmaz újrahasznosított PVC alapanyagot, és az a cég célkitűzése, hogy ezt az arányt az elkövetkező években minimum megkétszerezze, vagy akár még tovább növelje. „Ez a beruházás alátámasztja mind a Deceuninck, mind partnereink környezetvédelmi törekvéseit. Az újrahasznosított anyagok nagyobb mértékű felhasználása jelentősen csökkenti termékeink és azok gyártási folyamatának ökológiai lábnyomát” – mondta el Francis Van Eeckhout, a Deceuninck Csoport ügyvezető igazgatója.

Feljövőben az e-autók

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai azt mutatják, hogy míg 1990-ben a dízelautók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott. A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, sőt, 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. 2017-re az arány 44,4 százalékra esett, míg 2018. szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra zuhant a dízelek aránya, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5-tel a konnektoros hibrid modellek eladása.

Itthon is zöldül a közlekedés

A hazai, árérzékenyebb piacon – az új autók körében – sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók.

Ezzel párhuzamosan a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, és a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos növekedést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben.

A használtautó-piacon sem keresik a dízelt

A Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi, s a gázolajos modellek aránya a külföldről behozott autók körében is csökken. „A dízelek iránti lelkesedés hiánya voltaképp jó hír, hiszen a benzineseknél jellemzően szerényebb fogyasztásuk, és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele több mint 10 éves, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Az alacsony fogyasztásra vágyók számára továbbra is ajánlottak a hibrid modellek, melyek piacrésze hazánkban is egyre látványosabban bővül” – mondta Katona Mátyás, a Használtautó.hu autós magazinjának főszerkesztője.

A gépjárművek károsanyag-kibocsátásának korlátozását célzó uniós jogszabályokról hagyományosan nehezen születik döntés, hiszen a kormányok sok esetben előrébb tartják az autógyártók profitját. A mostani vita kapcsán a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (European Federation for Transport and Environment, T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) egy videóval hívja fel a figyelmet a jó döntés jelentőségére.

Évtizedek óta küzdenek a környezetvédő civil szervezetek a közúti közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentéséért. Nekik is köszönhető, hogy az Európai Unióban alakul a 3,5 tonna megengedett összsúlyúnál nagyobb tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának korlátozása.

A tagállamok miniszterei által decemberben elfogadott álláspontja szerint egy újonnan forgalomba állított tehergépkocsi átlagosan legalább 15 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthat ki kilométerenként, mint 2019-ben; 2030-tól pedig 30 százalékkal kevesebbet. Az Európai Parlament tavaly novemberben viszont arról határozott, hogy 2025-tól 20, 2030-tól pedig 35 százalékos legyen a csökkenés. Jogszabály viszont csak akkor lesz, ha az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányok testületének, az Európai Tanácsnak sikerül kompromisszumra jutniuk, miközben a teherautó-gyártók profitját az szolgálja a legjobban, ha semmilyen megállapodás nem jön létre. A tehergépkocsi-gyártók viszont kevesebben vannak, mint az áruszállítók és áruszállíttatók, akiknél viszont a szén-dioxid-kibocsátás – és így az üzemanyag-fogyasztás – csökkenése költségmegtakarítást eredményez.

A szabályozásban szó lesz annak kikötéséről is, hogy a kínálatban egyre nagyobb arányban legyenek jelen a nulla kibocsátású – akkumulátoros, áramszedős, üzemanyagcellás villanyhajtású – teherautók. Ennek szükséges voltára hívja fel a figyelmet a T&E új videója.

A video magyar változata ITT tekinthető meg.