Október 11-én 19 órakor a Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt? című filmből kiderül, hogy egy pszichiátriai klinika területén felnőni valahogy „más”. Sonja Heiss Joachim Meyerhoff végtelenül vicces önéletrajzi regényét filmesítette meg. A vetítés után beszélgetés lesz a film rendezőnőjével.

Október 12-én 20 órakor a 19. századi svájci Alpokban játszódó modern társkapcsolati és emancipációs történet, a Jakob lova lesz műsoron a csodálatos Luna Wedlerrel a főszerepben. A vetítést követően a közönség találkozhat a film rendezőjével, a magyar származású Katalin Gödrössel.

Október 13-án 18 órakor a Miért nem küldtél az angyalok közé? című film lesz látható. Barbara Albert Julia Franck 25 nyelvre lefordított Die Mittagsfrau című, Német Könyvdíjat nyert regényét vitte vászonra. Ahogy a könyv, úgy a film is magával ragadó tiszteletadás a női testiségnek és önmegvalósításnak. Aznap 20 órakor az 1990-ben Németországban játszódó, valós eseményeken alapuló A változás valutája című vígjáték lesz látható Sandra Hüllerrel a főszerepben. A vetítés után beszélgetés lesz a film egyik fontos szereplőjével, a Babilon Berlinből és a Good bye, Leninből is ismert színésszel, Peter Kurth-tal.

Október 14-én 18 órakor, majd október 18-án 20 órakor vetítik két részletben az idén 100 éve elhunyt Franz Kafkáról szóló Kafka című hatrészes tévésorozatot. David Schalko rendező munkája Rainer Stach háromrészes művészéletrajzán alapszik. A forgatókönyv megírásában Daniel Kehlmann is részt vett.

Okt. 15-én 20 órakor a Helló Svájc! című fergeteges komédiában egy őrült népszavazás vészhelyzetbe sodorja Svájcot. A filmben felvázolt abszurd helyzetről Svájc magyarországi nagykövetével, Jean-Francois Paroz-val beszélgethet a közönség. Október 16-án 19 órakor lesz látható az idei Berlinalén a legjobb forgatókönyvért Ezüst Medve díjat, valamint a Német Filmdíjon négy díjat nyert Haldoklás, de komédia Lars Eidingerrel és Ronald Zehrfelddel a főszerepben. A film gyengéd és brutális, abszurd módon vidám és halálosan szomorú, szörnyen keserű és néha meglepően szép.

Október 17-én 19 órakor Adrian Goiginger legújabb alkotását, a Rickerl – a zene legfeljebb hobbi című melankolikus és érzelmes filmet vetítik. A zenével, szenvedéllyel és kiadós kocsmai ugratásokkal teli, szívet melengető alkotást elkíséri a film női főszereplője, Agnes Hausmann. Október 18-án 20 órakor a Franky Five Star című mesés szerelmi komédia lesz műsoron, melynek egyik főszereplője egy képzeletbeli szálloda.

Végül október 19-én 18 órakor a fesztivál egyik csemegéje, Pabst 1929-ben készült remekműve, a Pandora szelencéje (a nyitóképen) lesz látható. A vetítés után Teller Katalin, irodalomtörténész ad történelmi hátteret a filmhez.

Szegeden október 21-25, Debrecenben október 24-28, Pécsett pedig október 24-27 között vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit.

Robert Seethaler azonos című, nagyszerű és érzékeny regénye nyomán a film egy árva fiú, Andreas Egger történetét meséli el. A fiút magához veszi ugyan az osztrák Alpokban egy tanyán gazdálkodó nagybátyja, de keményen dolgoztatja és gyakran megveri. Felnőve Andreas elhagyja a gyűlölt tanyát és feleségül veszi élete szerelmét. A második világháború kitörése azonban elszakítja őt a szülőföldjétől, ahová csak a szovjet hadifogságot megjárva tér vissza. Öregemberként megbékélve tekint vissza küzdelmekkel teli életére.

A 19. századi svájci Alpokban játszódik a magyar származású Katalin Gödrös legújabb filmje, a Silvia Tschui Jakobs Ross című regényén alapuló Jakob lova Luna Wedlerrel a főszerepben. A társkapcsolati és emancipációs történetben Elsie-t, a nagy zenei tehetséggel megáldott cselédlányt házasságra kényszerítik Jakobbal, a fiatal szolgálóval. Elsie zenei karrierről álmodozik, Jakob egy saját lóról. Lassan megértik, hogy csakis akkor szabadulhatnak a kilátástalan körülmények közül, ha összefognak és segítenek egymásnak.

Szerepel a kínálatban a Miért nem küldtél az angyalok közé? című film (a nyitóképen). A múlt század húszas éveiben a nővérek, Helene és Martha egy kisvárosból érkeznek Berlinbe, hogy új életet kezdjenek. Martha hamarosan elmerül a mulatozás és a drogok világában, Helene azonban tanulni szeretne, hogy orvos lehessen. Ám hatalomra kerülnek a nácik, és Helene kényszerűségből feleségül megy Wilhelmhez. A férfinak meglehetősen konzervatív elképzelései vannak arról, hogyan kell élnie egy nőnek. Amikor véget ér a háború, Helene súlyos döntés előtt áll… Barbara Albert filmje Julia Franck 25 nyelvre lefordított Die Mittagsfrau című regénye alapján készült, amely elnyerte a Német Könyvdíjat. Ahogy a könyv, úgy a film is magával ragadó tiszteletadás a női testiségnek és önmegvalósításnak.

Sonja Heiss Joachim Meyerhoff 2013-ban megjelent vicces önéletrajzi regényét filmesítette meg. A Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt?, melyből kiderül, hogy egy pszichiátriai klinika területén felnőni valahogy „más”. Meyerhoff igazgató legkisebb fia, Joachim számára az ápoltak családtagnak számítanak, és néha kedvesebbek hozzá, mint két bátyja. Édesanyja olaszországi nyári éjszakákról álmodozik, apja pedig nem elég diszkréten járja a saját útját. Ahogy Joachim a felnőttkorba ér, világa – nemcsak az első szerelem vesztesége miatt – töredezni kezd…

Igazi csemegének ígérkezik Pabst 1929-ben készült remekműve, a Pandora szelencéje. A film fontos szerepet játszik a hamarosan hazánkba látogató Daniel Kehlmann legújabb regényében a Mozgóképben is. Dr. Schön nem tud ellenállni a virágárus Lulu bájainak. Feleségül veszi a lányt, de az esküvő éjszakája tragikusan végződik: a dulakodásban eldördül egy lövés és Dr. Schön meghal. Lulut öt év börtönre ítélik, de sikerül Párizsba szöknie, ahol egy zsaroló karmai közé kerül. Így újra menekülnie kell, ezúttal Londonba, ahol utcalánnyá züllik, és karácsony éjszakáján végez vele egy kéjgyilkos, Hasfelmetsző Jack.

Október 6-án 19 órakor a budapesti Művész moziban a Csodaszép (Wunderschön) című tragikomédiával nyit a 11. Szemrevaló Filmfesztivál. A filmben öt nagyon különböző helyzetű és életkorú berlini nő küzd a nyugati társadalom szépségideáljaival és nemi szerepeivel.

A Nicoban miután a perzsa származású fiatal lányt rasszista támadás éri, elhatározza, hogy soha többé nem hagyja magát bántalmazni, és karateedzésre kezd járni egy világbajnokhoz. Sara Fazilat a filmben nyújtott alakításáért elnyerte a Max Ophüls Filmfesztivál legjobb női főszereplőnek járó díjat. Az olykor fassbinderi hangulatú Le prince főszereplője szintén egy karakteres nő: Monika művészettörténész, akinek a még mindig a férfiak által uralt munkahelyi közegben kell helytállnia. Eközben beleszeret egy kongói férfiba, de kapcsolatukat próbára teszik a körülöttük élők előítéletei.

A Monte Verità az erőszakos férje elől menekülő Hanna önmegvalósításának története. A filmben emellett valós események és személyek is felbukkannak: a „belle epoque” idején a svájci hegyekben az utópisztikus szanatóriumot egy Freud-tanítvány alapította, a regényíró Hermann Hesse és a táncot forradalmasító Isadora Duncan is jártak ott.

A Fűző (Corsage) a „Sisi-mítosz” feminista újraértelmezése, mely egészen meghökkentő adalékokkal árnyalja a császárnőről kialakult képet. A Sisit megformáló Vicky Krieps az idei Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában a legjobb alakítás díját vihette haza.

A Kedves Thomas (Lieber Thomas) című alkotásban (a nyitóképen) – mely kilenc díjat nyert el az idei Német Filmdíjon, köztük a legjobb filmnek járó Arany Lolát is – Thomas Brasch, a neves német író, rendező, életén keresztül a múltfeldolgozás nehézségei körvonalazódnak. A film a német történelem főbb állomásain kalauzolja végig a nézőt 1945-től, az NDK és az NSZK kialakulásán, majd a német egyesülésén át a XXI. század elejéig. Szintén a háború utáni Németországban játszódik a Grosse Freiheit című osztrák-német koprodukcióban készült börtönfilm, mely egy fiatal férfi kálváriáját mutatja be, akit az NSZK-ban (egészen 1969-ig) bűncselekménynek számító homoszexualitása miatt újra meg újra bebörtönöznek. A filmet Cannes-ban a zsűri különdíjával jutalmazták és azóta húsz nemzetközi fesztiváldíjjal, köztük a legjobb operatőr és a legjobb filmzene Európai Filmdíjával is elismerték. A Toubab című német vígjátékban a szenegáli Babtou alig szabadul ki a börtönből, a rendőrség ismét őrizetbe veszi. Kitoloncolás fenyegeti, és utolsó reménye, ha megnősül. Mivel a környékbeli lányok közül senkit sem sikerül az esküvőre rávennie, végül gyerekkori barátja, Dennis vállalja, hogy összeházasodjanak.

Az az idei Berlini Filmfesztiválon díjjal méltatott az Örökmozgó (Unrueh) című svájci filmben az óragyárban dolgozó Jozefin az anarchista és pacifista eszmék által inspirálva küzd egy jobb társadalomért, követelve az idő felszabadítását. Az Alpenland című osztrák dokumentumfilm új oldalairól mutatja meg azt a látványos természeti tájat, melyet Európa nyolc országában – köztük Svájcban, Németországban és Ausztriában – vallanak magukénak az ott lakók. Iskolai előadások keretében a gyerekek sem maradnak ki a fesztiválból. A Történetek Friciről című filmben, Christian Nöstlinger regényének modern adaptációjában a csetlő-botló kilencéves fiúcska az interneten felfedezett influencer tíz lépésből álló programjával szeretne „igazi férfivá” válni.

Idén stílusosan 11 filmet vetítenek, köztük több fesztiváldíjas alkotást: a Kedves Thomas (Lieber Thomas) című filmben – mely 9 díjat nyert el az idei Német Filmdíjon, köztük a legjobb filmnek járó Arany Lolát is – Thomas Brasch, a neves német író, rendező, színész életén keresztül a múltfeldolgozás nehézségei körvonalazódnak. A film a német történelem főbb állomásain kalauzolja végig a nézőt 1945-től, az NDK és az NSZK kialakulásán, majd a német egyesülésén át a XXI. század elejéig.

Szintén a háború utáni Németországban játszódik a Grosse Freiheit című osztrák-német koprodukcióban készült börtönfilm, melyet Cannes-ban a zsűri különdíjával jutalmazták és azóta húsz nemzetközi fesztiváldíjjal, köztük a legjobb operatőr és a legjobb filmzene Európai Filmdíjával is elismerték. A szövetségesek megérkezése nem mindenki számára jelent szabadságot. Hansot többször is bebörtönzik homoszexualitása miatt. Az évtizedek során valószínűtlen kötelék alakul ki közte és zárkatársa között.

A Szemrevaló hagyományaihoz híven idén is társadalmi kérdések állnak a középpontban.  A Fűző (Corsage) a „Sisi-mítosz” feminista újraértelmezése (a nyitóképen), mely a 40 éves Erzsébet császárné hazánk iránti vonzalmát és lázadásait ábrázolja, egészen meghökkentő adalékokkal árnyalva a róla kialakult képet. A Sisit megformáló Vicky Krieps az idei Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában a legjobb alakítás díját vihette haza.

A Nico című filmben miután a perzsa származású fiatal lányt rasszista támadás éri, elhatározza, hogy soha többé nem hagyja magát bántalmazni, és karateedzésre kezd járni egy világbajnokhoz. Sara Fazilat a filmben nyújtott alakításáért elnyerte a Max Ophüls Filmfesztivál legjobb női főszereplőnek járó díjat.

Végül az Örökmozgó (Unrueh) című svájci film – melyért az idei Berlini Filmfesztiválon a rendezőt, Cyril Schäublint a mozi új kifejezési formáit díjazó új versenyszekcióban, az Encounters Awardon a legjobb rendezőnek járó elismeréssel méltatták – játékos, meditatív, különleges képi világú alkotás a svájci óragyártás kezdeteiről, szintén egy fiatal nővel és egy anarchista orosz nemessel a főszerepben.

Idén október 6-16. között a Művész moziban lesznek láthatóak a fesztivál filmjei. Október 10. után Debrecenben, Szegeden és Pécsett is vetítik majd a filmek egy részét.