Jelentős plusz pénzzel kezdhették az idei évet a gyerekes családok, ugyanis visszakapták a tavalyi évre jutó személyi jövedelemadó összegét, jogosultanként maximum 809 ezer forintot – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő indexéből, amely ismerteti, hogy az 30-59 éves korosztályba tartozó szülők mekkora összeget kaptak és mire fordították az extra bevételt.

Jelentős szórás

A kutatás szerint azok a háztartások, akik hozzájutottak a visszatérítéshez – a megkérdezettek 92 százaléka – összesen átlagosan 596 ezer forint forintot kaptak, az összegek között azonban jelentős a szórás, ami érthető, hiszen országos szinten jelentős eltérések vannak a fizetések között. Az érintettek családjainak 20 százaléka 250 ezer forint alatti bevételről számolt be, további 21-21 százalékuk 250-499 ezer, illetve 500-749 ezer forinthoz jutott. Vagyis a kutatásban szereplők esetében 10-ből 4 háztartásnál 250-749 ezer forint érkezett a családi költségvetésbe. A felmérés részletes eredményeiből kiderült az is, hogy 3 százalékos volt azoknak az aránya, akiknél a háztartás bevételei több mint 1,5 millió forinttal nőttek a mindkét szülőnek járó visszatérítés eredményeként.

Mire megy?

Vegyes kép rajzolódik ki a többletbevétel felhasználását tekintve. A K&H kutatása szerint a családba érkező összeg 33 százalékát a mindennapos kiadások finanszírozására költötték      a válaszadók. Ez a magas arány érhető annak fényében, hogy az idén növekedésnek indultak az árak, az év első hat hónapjában ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint az éves infláció mértéke 11,7 százalékos volt, ezen belül például az élelmiszerek ára több mint 22 százalékkal nőtt.

A visszatérítés összegének további 33 százalékát megtakarításra fordították a megkérdezettek, 14 százalékot adósság- és hiteltörlesztésre, a kérdéses összeg fennmaradó 20 százalékát pedig utazásra, szórakozásra és különböző, nem a mindennapi vásárlások körébe tartozó termékek beszerzésére költötték.

A sajtóközleményben idézett kutatást a K&H megbízásából a Free Association végezte el 2022. május 9. és 18. között. Az online kérdőív kutatás 500 interjú alapján készült, a minta reprezentálja a magyarországi 30-59 éves lakosság összetételét nem, korcsoport, régió és településtípus szerint.

Január elsejével a bruttó minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedett, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke szintén eléri a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forintra emelkedett. A fentiek kompenzálására a kormányzat számos adókedvezményt biztosít a munkáltatóknak jövő évtől: 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, eltörlésre került a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás, a kisvállalati adó mértéke 10 százalékra mérséklődött, a kis- és középvállalkozásoknak pedig továbbra is csak a helyi iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatok felé. „A fenti módosításoknak köszönhetően 2022. január 1. óta 100 egység munkabér után már csak 13 egység mértékű élőmunkát terhelő adóbefizetési kötelezettsége áll fenn a munkáltatóknak, ami 4 egység megtakarítást jelent minden egyes munkavállaló után” – ismertette a változásokat Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Ezen felül 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a kormány döntése alapján a családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőknek visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelmükből levont adó, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, valamint kisadózó vállalkozások esetében az ezen évet érintő tételes adó negyede. Ennek megfelelően az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót azon gyermeket nevelő szülők számára, akik 2021. december 31-ig benyújtották az igényléshez kialakított VISSZADO nyomtatványt. „Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.” – fejtette ki Karácsony Balázs. Azon jogosultaknak, akik lekésték a határidőt, leghamarabb a 2021-es SZJA bevallásban nyílik lehetőségük az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat megadni a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz 2022. május 20-ig.

Egy tavaly év végi módosítással a kormányzat lehetővé tette, hogy 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP kártyára kapott juttatást élelmiszer vásárlásra is felhasználhassák az érintett munkavállalók. „A módosítás várhatóan kedvezően érinti majd a kiskereskedelmi szektor forgalmát, azonban az itt jelentkező fogyasztási többlet várhatóan kedvezőtlenül fogja érinteni a turisztikai szolgáltatókat, mivel a bérfejlesztések mellett nem várható, hogy a munkáltatók jelentős  többlet forrást biztosítanának a SZÉP kártya keretösszegben”- mondta Karácsony Balázs.

Milyen feltételekkel vállalható diákmunka és mire van szükség a jelentkezéshez?

Kevésbé ismert, hogy a diákmunka nem kizárólag az egyetemisták számára elérhető: a szülői beleegyező nyilatkozat esetén 15 év felett már lehetőség nyílik diákmunkát vállalni, a tizenhatodik életév betöltéséig kizárólag nyári időszakban, nappali és délutáni műszakokban. Az éjszakai munkákra és a túlórára a törvényi szabályzásoknak megfelelően kizárólag 18 év feletti diákok alkalmazhatóak. Bár számos munkáltatónál a nagykorúság előfeltétel, egyre többen alkalmazzák a lelkes középiskolásokat; jellemzően a nyári szezonban a turisztikai szegmensben jelent meghatározó segítséget a fiatal munkaerő.

A munkavállaláshoz a jelentkezőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vonatkozó felületein (a vonatkozó nyomtatvány kitöltése után, amennyiben még nem rendelkeznek azzal) ingyenesen igényelhető adókártyára, illetve adóazonosító jelre és a nappali tagozatos jogviszonyról szóló igazolásra lesz szükségük (valamint 18 év alatti diákok esetében természetesen a szülői hozzájárulásra). Az adóazonosító jel és a jogviszony igazolását követően nincs más teendő, mint regisztrálni a diákszövetkezetek egyikénél, és kiválasztani a megfelelő munkát!

Jobban járnak az iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállaló diákok

A diákmunka egyik legnagyobb előnye, hogy kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak rá a hagyományos munkaviszonnyal szemben. Míg diákmunka kapcsán mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, utóbbi esetében a megszerzett jövedelmet terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék is, amely így a foglalkoztatott diák zsebében marad. Iskolaszövetkezet tagjaként a diáknak a jövedelme után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie, míg munkaviszony esetén biztosítási jogviszony jön létre és társadalombiztosítási járulék fizetése kötelező.

A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatása a munkáltatók részéről is előnyösebb a munkaviszonyos foglalkoztatáshoz képest. Munkaviszony esetén a diákkal kapcsolatban a munkáltatót (a 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonása mellett) további 15,5% szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melyek a diákmunka esetén nem merülnek fel.

Jövő év január 1-jétől még tovább csökkennek a diákok adóterhei, ettől az időponttól vehető igénybe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye. A kedvezményt a 25. életévét be nem töltött magánszemélyek vehetik igénybe, többek között a bérnek minősülő jövedelmük után, így diákmunka esetén akár a jövedelem teljes összege mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezmény felső határa a KSH által az előző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely 2021-ben 433.700 Ft. Így a 25 év alatti diákok a diákmunka után akár havi 65 ezer forintos személyi jövedelemadó megfizetése alól is mentesülhetnek jövőre.

A fentieket egy gyakorlati példán keresztül is szemléltetjük: egy három hónapos nyári műszak esetén 1.500 forintos bruttó órabérrel és nyolcórás munkanappal számolva (belekalkulálva az esetleges szabadságokat is) a hagyományos foglalkoztatáshoz képest a diák munkavállaló szeptemberben jelenleg akár 100 ezer forinttal nagyobb keretből tud gazdálkodni! Ráadásul mivel a vonatkozó adó befizetéséről a diák intézménye gondoskodik, így a tanulóknak a sokszor nehézkes adminisztrációval sem szükséges foglalkozniuk, mivel az őket foglalkoztató diákszövetkezet automatikusan elintézi ezt helyettük. Az iskolaszövetkezet havi adatszolgáltatása alapján pedig az Adóhatóság automatikusan elkészíti a diák évvégi személyi jövedelemadó bevallását, amelyet (amennyiben más forrású jövedelme nem keletkezett az adóévben) csak át kell nézni és jóvá kell hagyni.

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash