Az ok egyértelműen a megnövekedett képernyőhasználat. Az Alcon/Ipsos tavaly júniusi kutatásából kiderült, hogy az amerikaiak 80%-a jelentősen több időt tölt el a képernyő előtt, mióta kitört a járvány, és ötből három ember komolyan aggódik a szeme egészsége miatt. A számítógépes látás szindróma a digitalizáció egyik káros mellékhatásaként alakult ki és az utóbbi évben néma kórként több millió ember életét keseríti meg.

Mióta az okostelefonokkal kelünk és fekszünk, szemünk egészsége komoly veszélynek van kitéve. Nemes Nóra optometrista szerint “A képernyőkből érkező kék fény mind élettani, mind szemészeti elváltozásokat okozhat. A mesterséges fény mindenütt körülvesz, hiszen mikrokörnyezetünk része. Nem kell ahhoz napi 10 órát gép előtt dolgozni, hogy a szemünk kiszáradjon és elkezdjen fájni a fejünk. A zárt, mesterséges LED vagy egyéb hideg fényekkel bevilágított tér, a képernyőkből érkező kék fény és a hűtő-fűtő rendszerek mind hozzájárulnak a problémához”. A gyakori szemszárazság mellett hosszú távon a kék fény makula degenerációt (retina súlyos károsodása) és szürkehályogot is okozhat, és az alvásminőséget is jelentősen rontja.

A gyerekek különösen nagy veszélyben vannak

A szakember szerint a kék fény mellett a legnagyobb probléma a tartós közelre nézés, melynek az online oktatás miatt most extrém módon ki vannak téve a gyermekek. Japánban a fiatalkorúak 90%-a szenved gyerekkori miópiában (rövidlátásban), mivel korán a kezükbe kerül a tablet és a tanulás mellett a pihenés is 30 centi közelről, a képernyőjüket bámulva történik. Ez a jelenség sajnos már nem csak Japánban, de világszerte megfigyelhető. A gyerekek többnyire zárt térben, mesterséges fény mellett nézik a képernyőt, ami tartós szemromlást, fejfájást és egyéb nyaki, háti fájdalmakat is okozhat.

“Aki irodában dolgozik, legalább az ebédszünetben vagy hazafelé el tudott távolodni egy kis időre a monitor elől. Most azonban szinte minden interakció a gép előtt történik, ezért a szemnek esélye sincs pihenni. Tavaly március óta 60%-al több szemcseppet adtunk el, ami jól példázza, hogy mekkora a baj” – állítja Valner Szabolcs, az eOptika ügyvezetője.

Mit tehetünk szemünk egészségéért?

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a képernyőidő és más tevékenységek közötti egyensúlyt, javasolják a szakemberek. Szülőként figyeljünk oda, hogy a gyerek minden nap mozogjon, vagy legalábbis valamilyen offline tevékenységet is végezzen. Emellett fontos, hogy lefekvés előtt egy órával már ne bámulja a képernyőt, mivel ez az alvás minőségét is befolyásolhatja. Mindenkinek ajánlott a 20-20-20-as szabály betartása, amelynek lényege, hogy 20 percenként fókuszáljunk legalább 20 másodpercig egy legalább 20 lábnyi (kb. 6 méter) távolságban lévő tárgyra. Megoldást jelent még a monitorszemüveg, mely védőréteget képezve meggátolja a kék fény behatolását a retinába és ép látásúaknak, dioptria nélkül is kapható. Az irodai dolgozók ráadásul ingyenesen igényelhetik ezt a fajta szemüveget munkáltatójuktól, ha 4 óránál többet kell egyhuzamban a képernyő előtt tölteniük. Ezen kívül figyeljünk oda az üléspozíciónkra, és igyekezzünk gyakori szellőztetés mellett kényelmes munkakörnyezetet kialakítani.

Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, elképzelhető, hogy nem teljesül be az UNSW ausztráliai egyetem kutatóinak jóslata, miszerint a 21. század közepére az emberiség fele rövidlátó lesz.

Felhasznált kutatások:

https://www.visionmonday.com/eyecare/article/soaring-screen-time/

https://www.ipsos.com/en-us/screen-time-across-several-devices-has-increased-many-americans-during-covid-19-pandemic

https://www.dw.com/en/covid-19-and-eyesight-myopia-on-the-rise-during-lockdown/a-56301421