Miközben azonban az európaiak a legnagyobb sportesemények közvetítésére készülnek, milliók járhatnak el közülük illegális módon. Az EUIPO uniós polgárok általi tudatosságról és magatartásról készített tanulmánya szerint az uniós polgárok 12%-a jutott hozzá illegális forrásból származó tartalmakhoz, vagy streamelt ilyen tartalmakat sportközvetítések megtekintése céljából. Ami a 15 és 24 év közötti fiatalokat illeti, több mint ¼-ük (27%) ismerte el, hogy illegális online csatornákon néz sportközvetítéseket.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão így nyilatkozott: „A közelgő nyári versenyekre készülve beszélni kell arról, hogy miért elengedhetetlen a sportszerű játék, mind a játékosok, mind a közvetítéseket otthonról néző szurkolók részéről. Az ezen események mögött meghúzódó szellemitulajdon-jogok védik és elmélyítik szurkolói élményünket, támogatják sportolóinkat, és inspirálják a jövőbeli Európa- és világbajnokokat. A hivatalos közvetítések megtekintésével és az engedélyezett termékek vásárlásával biztosítjuk, hogy kedvelt sportjaink továbbra is örömet okozhassanak az eljövendő generációk számára.”

A nagy sporteseményekhez kapcsolódó közvetítési jogokon túl a szellemi tulajdon mindenütt jelen van

Az ikonikus olimpiai karikáktól, az élsportolók nevétől és képmásától kezdve a versenyzők sportfelszerelésén át a hivatalos kabalákig és az eseményekhez kapcsolódó ajándéktárgyakig. De ahol pénz és több millió néző/ fogyasztó van jelen, ott a csalóknak is lehetőségük nyílik a haszonszerzésre. Az illegális online közvetítések minden tartalomtípust érintenek – beleértve a sporteseményeket is –, és az EUIPO becslése szerint a kalózkodás minden médiumban évente 1 milliárd euró jogtalan bevételt generál.

Az élő események illegális közvetítésének problémája egzisztenciális jelentőségű a sport finanszírozása szempontjából. A szellemitulajdon-jogokból származó bevételeket a szolidaritás alapján újra elosztják a sportmozgalom és a sportolók között. Emma Terho, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a 2023 októberében megrendezett, a sport- és egyéb élő eseményeket érintő online kalózkodás elleni küzdelemről szóló EUIPO-konferencián a következőket mondta: „Ha a szurkolók illegális közvetítéseken keresztül néznék az élő sporteseményeket, az olimpiai mozgalom egész, szolidaritáson alapuló finanszírozási modellje veszélybe kerülne. A médiajogok elveszítenék értéküket, így a médiajogok birtokosai nem vásárolnának többé médiajogokat, ami messzemenő következményekkel járna az egész olimpiai mozgalom finanszírozására nézve.”

A sportközvetítések mellett az EU sportfelszerelési ágazata az EUIPO adatai szerint évi 850 millió euró forgalomkiesést szenved el. Ez a számadat nem tartalmazza az olyan sportruházatokat, mint például a hamisított futballmezeket vagy a hamisított sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét teszik ki Európában – becslések szerint évente összesen 12 milliárd euró értékben.

Egyes országokban a fiatalok közel fele illegálisan közvetített sporteseményeket néz

Az EUIPO szellemi tulajdon megítéléséről szóló tanulmánya jelentős tendenciákat tárt fel az EU-ban élő sporteseményeket érintő online kalózkodással kapcsolatban: a teljes lakosság 12%-a nézett vagy streamelt illegális online forrásokból származó tartalmakat sportesemények megtekintése céljából.

Az EU-n belül Bulgáriában a legelterjedtebb ez a gyakorlat, ahol a válaszadók 21%-a ismerte el, hogy illegális online forrásokat használt sportesemények megtekintésére; ezt követi Görögország (20%), Írország (19%), Spanyolország (19%) és Luxemburg (18%).

A tanulmány szerint a 15 és 24 év közötti fiatalabb polgárok kétszerese számolt be arról (a teljes népességhez viszonyítva), hogy jogellenesen férnek hozzá online sporteseményekkel kapcsolatos tartalmakhoz. A bolgár fiatalok körében a legvalószínűbb (47%) a sportesemények illegális streamelése, ami jóval meghaladja a 27%-os uniós átlagot; őket Spanyolország (42%), Görögország (42%), Szlovénia (39%) és Írország (34%) követi.

Az EUIPO szerzői jogi online jogsértésekről szóló tanulmánya szerint a streaming az illegális televíziós tartalmakhoz való hozzáférés legnépszerűbb módszere – az EU-ban a kalózkodás 58%-a streaming, 32%-a pedig letöltés formájában történik.

Hamisított sportcikkek

Az EUIPO által összeállított, az ifjúság szellemi tulajdonhoz fűződő viszonyával kapcsolatos eredménytábla szerint a 15–24 éves, unióban élő fiatalok átlagosan 10%-a ismeri el, hogy szándékosan vásárolt hamisított sportfelszerelést, és ez a görög fiatalok körében a leggyakoribb – 18%. Ezzel szemben a fiatal európai fogyasztók 7%-a véletlenül vásárolt hamisított termékeket.

A hamisított termékek értékesítésének jelentős hatása van az EU-n belül. Az EUIPO számításai szerint évente összesen 851 millió euró veszteséget okoz – ami az ágazaton belüli teljes értékesítési volumen 11%-ának felel meg. Franciaország, Ausztria és Hollandia szenvedi el a legnagyobb pénzügyi veszteségeket, amelyek mindegyik ország esetében több százmillió eurót tesznek ki. Arányaikban a legnagyobb veszteségek Romániában, Litvániában és Magyarországon keletkeznek, mivel a hamisított sportfelszerelések az összes elmaradt értékesítés akár 20%-át is kiteszik ezekben az országokban.

A hamisítás súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A bevételkiesés és a munkahelyek megszűnése mellett – amint azt az EUIPO egy másik, az EU ruházati, kozmetikai és játékipari ágazatában a hamisítás gazdasági hatásairól szóló, nemrégiben közzétett tanulmánya is bizonyítja – a vállalatok a gyengébb minőségű másolatok miatt a márka hírnevének romlását tapasztalják, az európai gazdaságok pedig egyre szkeptikusabbak az innovációba történő beruházások megalapozottságával kapcsolatban, ami komoly veszélyt jelent a gazdaságok további, egészséges fejlődésére nézve.

A hamisított áruk emellett súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára, és nem felelnek meg az európai egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi normáknak. Amint arra az EUIPO és az OECD veszélyes árukról szóló tanulmánya rámutat, a hamisított sportfelszerelések kritikus pillanatokban meghibásodhatnak, továbbá mérgező vagy veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak.

Az élő eseményekre specializálódott kalózoknak számos módszerük van arra, hogy engedély nélküli tartalmakat tegyenek elérhetővé az interneten, ideértve az illegális előfizetési szolgáltatásokat és a reklámbevételekből finanszírozott nyílt internetes közvetítéseket

Ezek a szereplők kifinomult technikákat alkalmaznak a felderítés megkerülésére, gyakran a legális tartalomszolgáltatókat kihasználva. Az online kalózkodás még a szabadon hozzáférhető csatornákon sugárzott olyan események esetében is fennáll, mint az olimpia vagy a labdarúgó bajnokságok.

Az egyes országok és az érintett felek Európa-szerte szabályozásokra, valamint az illegális online szolgáltatások blokkolására szolgáló technológiára támaszkodva küzdenek az élő eseményeket érintő kalózkodás ellen. Az Európai Bizottság két ajánlást is elfogadott: az egyik a sport- és más élő eseményeket érintő online kalózkodás elleni küzdelemről szól, és létrehozta az ezzel foglalkozó nemzeti közigazgatási hatóságokból álló hálózatot, a másik ajánlás célja pedig a hamisítás elleni küzdelem fokozott jogérvényesítés és tudatosítás révén, amihez az EUIPO terjesztési, végrehajtási és nyomonkövetési erőfeszítésekkel járul hozzá.

Emellett a kalóztevékenységek elleni küzdelemben a figyelemfelkeltés is szerepet játszik, hiszen a fogyasztók meg tudják találni a legális digitális tartalmakat. Az EUIPO Agorateka eszköze segítséget nyújt a nézőknek az online tartalmakkal, köztük a sporteseményekkel kapcsolatos legális kínálatok azonosításában.

Hamisított áruk felszámolása Európában

A „Fake Star” művelet keretében – amely a jól ismert márkák jogait sértő hamisított áruk ellen irányuló kezdeményezés – a rendőri hatóságok Európa-szerte 8 millió hamisított luxus- és sportcikket derítettek fel és foglaltak le, ami a 2023-ban lefoglalt 14 millió hamisított terméknek majdnem a fele. A hamisított sportcikkek között voltak hamisított textíliák, lábbelik, címkék, bőráruk és ruházati kiegészítők, köztük sportcipők és sportruházat, amelyek becsült kiskereskedelmi értéke 120 millió euró. A művelet során 264 embert tartóztattak le a hamisítványokkal összefüggésben.

Összesen 552 611 lábbelit, 1 140 343 sportruházati cikket, valamint 5 497 460 hamis logóval ellátott címkét derítettek fel. A lefoglalások megerősítik, hogy a hamisított termékek nagy része Európában nyerik el végleges formájukat, ahol a hamisított logókat címkézetlen termékekre helyezik fel. A hamisítási hálózatok feltárása során a művelet más súlyos bűncselekményeket is azonosított, például szervezett bűnözést, csempészetet, csalást és pénzmosást.

A „Fake Star” műveletet Spanyolország (Policía Nacional) és Görögország (görög rendőrség) vezeti, az Europol koordinálja, valamint 18 ország ügynökségei és hatóságai vesznek benne aktívan részt.

Az SZTNH új programjának célja, hogy a hazai újságíró társadalmat érzékenyítse, valamint edukálja a szellemitulajdon-védelmet illetően. Nem titkolt cél, hogy az így bevont újságírók otthonosabban mozoghassanak ebben a világban, többet foglalkozzanak a témával, gyakrabban írjanak az IP gazdasági hatásairól, a nemzetközi trendekről vagy éppen csak egy-egy jelentős találmány, védjegy történetéről.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képzést a magyar újságírók és a médiaszakos egyetemisták körében hirdeti meg: így nem csak a gyakorló újságírók juthatnak hasznos tudáshoz, hanem már azok is, akik később fognak majd elhelyezkedni a szakmában.

A képzés során a résztvevők azokat az újságírói szempontból fontos összefüggéseket, érdekességeket ismerhetik meg, amelyek kontextusba helyezik a területet más gazdasági és közéleti témákkal kapcsolatban (például milyen előnyökkel jár egy vállalkozás számára, ha vannak oltalmai; milyen adókedvezmények járnak a kutatás-fejlesztési tevékenység után; mit véd a szerzői jog; mire érdemes szabadalmat, használatiminta- vagy designoltalmat igényelni), hogy Magyarország és Európa hogy áll világviszonylatban, valamint a múltról is árnyaltabb képet kapnak régi védjegyeken, találmányokon keresztül. Minderről részben a hivatal munkatársai, részben a szellemitulajdon-védelemben jártas szakemberek, részben pedig gazdasági szereplők beszélnek majd – teszik hozzá.

A képzés két részből tevődik össze: első fele online, a második pedig jelenléti oktatás keretében zajlik.