A Magyar Közlönyben megjelent a Bruno van Pottelsberghe rektori megbízásáról szóló köztársasági elnöki határozat. A belga egyetemi tanár kinevezését mind a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa, mind az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is támogatta. Van Pottelsberghe a rektori pozíció mellett az elnöki feladatok ellátására is megbízást kapott.

„Gratulálok van Pottelsberghe úr kinevezéséhez. Nagy várakozással tekintek a vele kezdődő új egyetemi ciklusunk elé. A modellváltással felépített eddigi eredményeink jó alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez. A most érkező rektor meggyőző nemzetközi szakmai tapasztalatának és a letisztult vezetői programjának köszönhetően a Corvinus számára immár maradéktalanul adottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi súlyú egyetemmé váljon, melyhez minden támogatást megadunk. A cél eléréséhez, a közös munkához sok sikert kívánok új rektorunknak” – mondta a köztársasági elnöki határozat kapcsán Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Corvinus az utóbbi években megháromszorozta a legnevesebb tudományos folyóiratokban megjelenő corvinusos publikációinak számát, számos rangos nemzetközi intézményi akkreditációt szerzett, és megújult képzési kínálattal, valamint 2024-ben egy minden mai igényt kielégítő modern campusszal is bővült. A fejlesztéseknek köszönhetően a modellváltás úttörőjeként mára a Corvinus stabil, innovatív és perspektivikus pályára állt és a magyar felsőoktatás referenciapontjává vált.

„Megtiszteltetés, hogy megkezdhetem munkámat az ország egyik vezető felsőoktatási intézményének, a Budapesti Corvinus Egyetemnek az élén. Minden tudásommal azon fogok dolgozni, hogy a megkezdett utat folytatva a Corvinus további fejlődését és nemzetköziesedését minden lehetséges módon elősegítsem. Az oktató-kutató kollégákkal, támogató területi munkatársakkal, hallgatóinkkal és partnereinkkel együttműködve az a célunk, hogy a Corvinus – a legmodernebb képzési és kutatási teljesítményével – Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon. Fontos, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok számára itthon is világszínvonalú képzést biztosítsunk, valamint egyre több nemzetközi hallgató válassza a magyarországi felsőoktatást. A következő években három kiemelt fontosságú témára kívánok koncentrálni: a dimenzióváltásra a nemzetköziesedésben és nemzetközi láthatóságban, a kutatási kiválóság további erősítésére, valamint az innovációkra az oktatásban, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a mesterséges intelligenciára” – mondta Bruno van Pottelsberghe a kinevezése alkalmából.

A Belgiumban született Bruno van Pottelsberghe tanulmányait az Université Libre de Bruxelles-en végezte, üzleti, közgazdasági és nemzetközi kapcsolatok területen, doktorátusát 1998-ban szerezte meg, miután kutatói posztokat töltött be a tokiói METI-n (1995) és a New York-i Columbia egyetemen (1996). Alma materében: 2007-2011 között, illetve 2021-től az ULB karaként működő Solvay Brussels School of Economics and Management dékánja, 2014-től az Executive MBA képzés akadémiai vezetője, emellett 2004 óta az ULB Szabadalmi Értékelési Bizottságának elnöke és a rektor tanácsadója. Kezdeményezője és alapítója a Quantitative Techniques for Economics and Management Network (QTEM) nemzetközi egyetemi hálózatnak, számos szakértői felülvizsgálati (peer review) látogatást tett nemzetközi egyetemi akkreditációs szervezetben dolgozva, emellett az OECD-nél Párizsban (1997-1999), majd az Európai Szabadalmi Hivatal vezető közgazdászaként (2005-2007) akadémián kívüli tapasztalatot is szerzett. Bruno van Pottelsberghe főbb kutatási területei az innováció-gazdaságtan, a szabadalmi rendszerek, a szellemi tulajdonjogok és a technológiatranszfer. Kimagasló tudományos eredményeket ért el, több mint 60 tudományos cikk szerzője vagy társszerzője, öt könyv szerzője vagy társszerzője, társkiadója.  Jelentős oktatói gyakorlattal rendelkezik alap-, mester-, Executive MBA- és a doktori képzésben.

A digitális reklámozás egy rendkívül összetett folyamat, számos hirdetéselhelyezési platformot és közvetítő felületet foglal magába, amelyek a keresleti oldalt (hirdetőket és reklámügynökségeket) és a kínálati oldalt (kiadókat és médiatulajdonosokat) hivatottak kiszolgálni. Azonban ebbe az ágazatba is könnyen beférkőzhetnek a csalók, hatalmas károkat okozva ezzel a legitim márkáknak. A problémát az jelenti, ha a jogszerűen működő gyártók hirdetései illegális oldalakon vagy telefonos applikációk hirdetőfelületein jelennek meg, ugyanis ezek hitelesnek mutatják a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeket és applikációkat, így a felhasználók azt gondolhatják, hogy jogszerű felületen böngésznek. Mindemellett a hibás hirdetéselhelyezések károsítják a törvényesen működő márkák és a reklámipar hírnevét és gazdasági károkat okozhatnak.

A téma fontosságára való tekintettel az Európai Bizottság és a szakmai szereplők összefogásával jött létre 2018-ban az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás (Memorandum of Understanding on online advertising and intellectual property rights), melynek célja, hogy az online hirdetésben érdekelt felek, márkák és hirdetési felületek üzemeltetőinek együttműködése révén biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék az online hirdetést, valamint elősegítsék annak fejlődését. A memorandum változásairól az Európiai Bizottság rendszeresen ad tájékoztatást: a legfrissebb dokumentum 2020 augusztusában jelent meg, kiegészítve egy kutatással, amely az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás hatásait vizsgálta. A nyolc uniós tagállam (Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) bevonásával készült felmérés során 530 weboldalt vizsgáltak meg, összevetve a 2018 előtti hirdetési adataikat a 2019 első félévében mért számokkal.

Az EB által rendelt kutatásból kiderült, hogy 2018 után, a megállapodás létrehozását követően, a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyek látogatásakor regisztrált hirdetések átlagos száma 12 százalékkal csökkent, valamint a szerencsejáték-ágazat neves márkáinak hirdetéseinek aránya is 62 százalékról 50 százalékra esett vissza. Ezen felül a közismert márkáktól származó hirdetések száma is 18 százalékponttal csökkent a jogsértő oldalakon, azonban arányuk így is magas, 75 százalék. Az eredmények rávilágítanak az együttműködés fontosságára, azonban az aláíró felek hangsúlyozzák, hogy a tendenciák hosszútávú javítása érdekében fontos a tudatosságnövelés és a bevált gyakorlatok széleskörű terjesztése is.