Az SZTNH azon kevés IP hivatalok egyike, amely lefedi a szellemi tulajdonvédelem teljes spektrumát, a szabadalmaktól a védjegyeken és formatervezési mintákon át a szerzői jogig. Tagja és aktív szereplője több nemzetközi együttműködésnek és egyezménynek, munkája pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a globális innovációs rangsorokban is előkelő helyen szerepeljen. Ezt igazolják a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által évente összeállított Global Innovation Index 2025[1]-ös eredményei is, ahol hazánk több mutató szerint a világ élvonalába tartozik.

Magyarország – a tavaly óta 133-ról 139 szereplősre bővült – Global Innovation Indexben megerősítve nemzetközi innovációs pozícióját a 36. helyen áll. Hazánk a WIPO által vizsgált fő pillérek közül a high-tech gyártás (7. hely), a kreatív termékek és high-tech export (9.), a kutatók aránya az üzleti szektorban (10.), valamint az IP-bevételek (19.) terén teljesített kiemelkedően, ami alapján elmondható, hogy Magyarország elmúlt évekbeli innovációs befektetései egyre inkább termőre fordulnak.

Hazánk az innovációs teljesítmények terén a 33. helyre lépett előre, ami azt jelenti, hogy egyre hatékonyabban alakítjuk át innovációs ráfordításainkat magas színvonalú eredményekké. A szellemi tulajdonvédelemhez kapcsolódó mutatók terén jelentős javulás látható a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számában (59-ről a 45. hely) és a nemzetközi szabadalmi (PCT) bejelentések számában (36-ról a 30. hely). Mindez jól jelzi, hogy a hazai innovátorok egyre tudatosabban élnek a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségével, a magyar „szürkeállomány” pedig továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújt világszerte.

A Global Intellectual Property Center (GIPC, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Globális Innovációpolitikai Központja) által idén áprilisban közzétett GIPC[2], azaz a világ 55 vezető gazdaságának szellemitulajdon-védelmi rendszerét értékelő rangsorában a magyar gazdaság a 14. helyen végzett, egyet javítva a tavalyi 15. helyén. Ez az előkelő pozíció is jelzi, hogy az SZTNH tovább erősítette szerepét a nemzetközi és a hazai innovációs ökoszisztémában, és a jövőben is célzott digitális fejlesztésekkel, ügyfélközpontú szolgáltatásokkal járul hozzá a szellemi értékek védelméhez és hasznosításához. „A szellemi tulajdon védelme ma már nem pusztán jogi kérdés, hanem a versenyképesség, az innováció és a gazdasági növekedés alappillére. Az SZTNH küldetése, hogy ebben stratégiai partnerként, az ügyfelek igényeire fókuszálva támogassuk a hazai vállalkozásokat, kutatókat és alkotókat. A missziónk: értéket adni a kreativitásnak” – emelte ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Az SZTNH mindig élen jár a korszerű technológiák alkalmazásában és az aktuális technológiai trendeknek való megfelelésben: innovatív informatikai és információbiztonsági környezetet teremt, zárt informatikai rendszerekben kezeli az adatait, figyeli és alkalmazza a korszerű technológiákat (pl. blockchain) és törekszik azok integrálására a hivatal folyamataiban – írja a szervezet közleménye.

Az SZTNH új weboldala nemcsak funkcióiban, hanem vizuálisan is tükrözi azt a korszerű szellemiséget, amelyre a munkáját építi. A honlap könnyebben érthető tartalmakkal, átlátható felépítéssel és modern megjelenéssel segíti a hazai vállalkozásokat, a felsőoktatási intézményeket abban, hogy a szellemi tulajdonukkal kapcsolatban minden szükséges információt és segítséget megkapjanak, hiszen ez a gazdaság egyik motorja. A cél egy olyan felhasználóbarát digitális tér létrehozása volt, amely képes kezelni a Hivatal rendkívül komplex tartalmi struktúráját.

Az új honlap nemcsak informatív, hanem jól navigálható, világos felépítésű, és külön figyelmet fordít a látogatók változó igényeire – legyen szó például jogtulajdonosokról, feltalálókról, cégekről, diákokról vagy szabadalmi ügyvivőkről.  Az SZTNH új arculatának letisztultabb formavilága, korszerű tipográfiája és friss színvilága is egyszerre utal a stabilitásra és nyitottságra.

[1] Which are the Most Innovative Economies in 2025?

[2] 2025 International IP Index | U.S. Chamber of Commerce

A kiadvány nem titkolt célja, hogy Magyarországon is egyre több legyen az oltalmat élvező cégek száma. Segítséget nyújt az oltalomszerzés menetével kapcsolatban, ismerteti az oltalomtípusokat, az oltalomszerzés előnyeit, amit konkrét piaci szereplőkkel mutat be.

2021-ben globálisan új rekord született és világszerte 3,4 millió szabadalmi bejelentést tettek, ami 3,6 százalékkal volt magasabb a korábbi évben tapasztaltnál – derült ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének jelentéséből. A kiadványban található vizuális elemek és infografikák, melyekért a MITTE Communications felelt, látványosan szemléltetik a változást. A felmérésből az is kirajzolódott, hogy a világjárvány alatt azok a vállalkozások maradtak stabilak, amelyek innovációt tudtak felmutatni ezzel együtt pedig a szellemi tulajdon-védelemre is nagy hangsúlyt fektettek.

Az IP iránytű kkv-nak az oltalomszerzés útját lépésről lépésre, az ügynökség által kidolgozott ikonokkal és színes infografikákkal mutatja be. A vonalrajzok eredeti szabadalmi rajzok egy-egy szeletét ábrázolják, a színek pedig a magyar ipar sokszínűségét szeretnék érzékeltetni. A kiadvány ismerteti a lehetséges oltalmakat, a szakmai útmutatót pedig a „szellemi tulajdon metróhálózata” színes, feliratokkal kiegészített ábrája zárja.

A kiadvány strukturális felépítése könnyen átláthatóvá teszi mindenki számára, mire számítson az IP világában. A koncepció kialakítása során fontos szempont volt, hogy edukatív, közérthető módon mutassa be a kiadvány az oltalmakat, megőrizve a téma nyújtotta szakmaiságot. Az ügynökség feladata a kkv szektorban való oltalomszerzés népszerűsítése volt sajtó, social- és hirdetési kampánnyal. Az élelmiszeriparban, az építőiparban és a sport területén megjelenő IP- stratégiákat sikeres hazai vállalkozások példáin keresztül mutatja be. Többek között az Etyeki Kúria, a Szerencsi Bonbon, a Terrán Tetőcserép, a Fradi és a HardBodyHang IP történetét is magába foglalja a kiadvány – írják.

Farkas Szabolcs elnök célja, hogy növelje az innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitását egy proaktív, ügyfélbarát, nemzetközi szinten is elismert, digitális megoldásokat kínáló, hatékonyan működő szervezet élén.

Feladatának tekinti, hogy a hazai innováció és kutatás-fejlesztés kormányzati, üzleti és érdekképviseleti szereplőivel szorosan együttműködve növelje a szellemitulajdon-védelmi tudatosságot – írják a közleményben.

Ismertetik, hogy a kinevezett elnök pályafutását élelmiszeripari kutatóként kezdte a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben, majd vegyipari és biotechnológiai szabadalmakkal foglalkozott. Később számos magyarországi és külföldi iparjogvédelmi projektben vett részt az SZTNH jogelődjénél, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Az elmúlt öt évben a versenyszférában szabadalmi tanácsadóként szerzett tapasztalatokat, főként az iparjogvédelmi jogok megszerzésének és jogérvényesítésének folyamataiban képviselte a hazai és külföldi bejelentőket, szabadalmasokat, illetve támogatta tevékenységüket – tájékoztatott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Fotó: Startup Safary Legal

Az SZTNH új programjának célja, hogy a hazai újságíró társadalmat érzékenyítse, valamint edukálja a szellemitulajdon-védelmet illetően. Nem titkolt cél, hogy az így bevont újságírók otthonosabban mozoghassanak ebben a világban, többet foglalkozzanak a témával, gyakrabban írjanak az IP gazdasági hatásairól, a nemzetközi trendekről vagy éppen csak egy-egy jelentős találmány, védjegy történetéről.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képzést a magyar újságírók és a médiaszakos egyetemisták körében hirdeti meg: így nem csak a gyakorló újságírók juthatnak hasznos tudáshoz, hanem már azok is, akik később fognak majd elhelyezkedni a szakmában.

A képzés során a résztvevők azokat az újságírói szempontból fontos összefüggéseket, érdekességeket ismerhetik meg, amelyek kontextusba helyezik a területet más gazdasági és közéleti témákkal kapcsolatban (például milyen előnyökkel jár egy vállalkozás számára, ha vannak oltalmai; milyen adókedvezmények járnak a kutatás-fejlesztési tevékenység után; mit véd a szerzői jog; mire érdemes szabadalmat, használatiminta- vagy designoltalmat igényelni), hogy Magyarország és Európa hogy áll világviszonylatban, valamint a múltról is árnyaltabb képet kapnak régi védjegyeken, találmányokon keresztül. Minderről részben a hivatal munkatársai, részben a szellemitulajdon-védelemben jártas szakemberek, részben pedig gazdasági szereplők beszélnek majd – teszik hozzá.

A képzés két részből tevődik össze: első fele online, a második pedig jelenléti oktatás keretében zajlik.

Az IP Hősök kampánysorozat első, gasztrotematikus részének célja szellemitulajdon-tudatos, hazai vállalkozások segítségével felhívni a figyelmet az élelmiszeripari oltalmak fontosságára, rajtuk keresztül megszólítva ezzel a többi élelmiszeripari kis- és középvállalkozást. A kampány nagykövetei – a PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria Borászat és a Szarvasi Mozzarella – mind olyan vállalkozások, amelyek a megszerzett oltalmaknak is köszönhetik a piacon betöltött részesedésüket. Igazi IP hősök az élelmiszeriparban, akik évek óta tudatosan használják a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket a brandépítésében. A kampány során ezek a vállalkozások segítik a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat, ismertetik az oltalomszerzés előnyeit és a vele járó gazdasági hasznot, ami akár több tízmillió forint is lehet.

„Az élelmiszeripari kampány kiemelt célja, hogy közérthető módon tálalja az oltalomszerzéssel kapcsolatos információkat, így közelebb hozva a vállalkozókat a gyakran nehezen érthető jogi fogalmakhoz. Az egyedi videókkal és podcasttel, illetve az ismeretterjesztő grafikákkal nem csak a megszólaló szakmai szereplők tanácsait tesszük személyesebbé, de az IP Hősök kártyákon keresztül magukat az oltalmi típusokat is megszemélyesítjük” – emelte ki a kampány kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Az IP Hősök kártyák a különböző oltalmi típusokat és azok előnyeit szemléltetik, úgy, mint földrajzi árujelző, szabadalom, védjegy, formatervezésiminta-oltalom, használati-minta-oltalom vagy szerzői jog. A bejelentéstől a lajstromozásig tartó időszak adminisztratív lépésein egy társasjáték-infografika vezet végig; az IP Hősök az élelmiszeriparban című podcastban pedig Pomázi Gyula beszélget Kocsis-M. Brigitta tudományos újságíróval az olyan élelmiszeriparban megjelenő oltalmakról, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak egy vállalkozás sikeréhez. A beszélgetés a kampány nagyköveteinek termékeivel terített asztal mellett zajlik – a beszélgetőpartnerek egy csokoládé, egy bor, egy sajt és egy rúd szalámi kapcsán járják végig az IP védelem szempontjait. A podcastban a termékek márkanagykövetei is megszólalnak, és megosztják az IP védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat. Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője; Nagy Vince, az Etyeki Kúria kereskedelmi és cégvezetője; Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella export- és marketingvezetője, valamint a PICK képviseletében Szokolai Júlia csoport marketing- és stratégiai vezető (Bonafarm Zrt.) mesélnek a tapasztalataikról.

A kampányt, melyért a MITTE Communications felel, átfogó sajtókommunikáció kíséri, a márkanagykövetek pedig külön videókban is elmesélik a legmeghatározóbb IP sztorijaikat, amelyekből kiderül, milyen kihívásokon segítette át a cégeket a különböző oltalmak megléte. A kampány infografikái a márkanagykövetek saját oltalmain túl a joghurt, pékáru, gyümölcslé, felvágott példáin keresztül is bemutatják, mi mindent helyezhetünk oltalom alá egy-egy élelmiszeripari terméken.

További információ: https://ipmindenkinek.hu/

A 34 éve alapított Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj célja, hogy segítse a fiatal formatervezők szakmai fejlődését, piacra lépését, elhelyezkedését vagy akár saját márkájuk megalapítását – ezzel is hozzájárulva a magyar tárgy- és környezetkultúra fejlesztéséhez, a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez. A féléves program szakmai támogatást, mentorációt, vállalati együttműködést, védett környezetű piaci tapasztalatot nyújt a pályakezdőknek. Az egykori ösztöndíjasok közül többen oltalommal is rendelkeznek. „Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala adatai szerint a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentések száma évről évre emelkedik. A Magyarországra is kiterjedő hatállyal benyújtott közösségi bejelentések száma 2020-ban több mint 30 ezer, az azokban foglalt minták száma pedig több mint 99 ezer volt. Ezek a számok is egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai iparnak nagy szüksége van a formatervezőkre” – emelte ki a felhívás kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke.

A korábbi években is számtalan izgalmas projekt született az ösztöndíjprogram támogatásával. A program keretében tervezte meg Fogarasi Demeter a fenntarthatóságot és a sorozatgyártást egyaránt szem előtt tartó biokompozit bútorait, amelyek kortalan eleganciájukkal bármilyen enteriőrben megállják a helyüket. Szintén ösztöndíjat nyert 2019-ben Szalai Veronika, a Kubus 2.0 konstrukciós játék megálmodója, amely egyszerre épít a felhasználó fantáziájára a fények játékára és a tükröződésekre. Ma már mind a két tárgy oltalomszerzés alatt áll. Az ösztöndíjprogramban az ösztöndíjasok ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi továbbképzésben is részesülnek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy a fiatal magyar designerek is megismerjék, miért fontos az IP-védelem, hosszú távon milyen előnyökkel jár, ha tudatosan védik termékeiket.

„A design szerepe a gyökeresen átalakult az elmúlt néhány évtizedben egyrészt a globális gazdasági, politikai társadalmi átalakulások, másrészt a minden rendszert újraértelmező digitalizációs technikai forradalom révén. Miközben a designer kezében levő lehetőségek megsokszorozódtak, ezzel párhuzamosan nemcsak a kompetenciái, de a felelőssége is minden korábbinál nagyobb és szerteágazóbb” – hangsúlyozta Harmati Hedvig DLA, az ösztöndíjbizottság elnöke.

A pályázatok elbírálásának szempontjai a pályázó szakmai alkalmassága, felkészültsége és a formai követelmények betartása mellett: a program újszerűsége, hazai és nemzetközi relevanciája; szakmai és pénzügyi megvalósíthatósága, versenyképessége; várható eredménye, szakmai, társadalmi és gazdasági jelentősége, valós problémafelvetésen alapulása és komplex megoldás kínálása a fenntarthatóságot szem előtt tartva.

Idén is lehetőség nyílik arra, hogy az önálló tervezői vagy kutatási projekt mellett a jelentkezők gyártói együttműködésben kiírt témákban is pályázzanak. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. által kiírt témában olyan, a lakókörnyezetbe illő egyedi lakberendezési dísztárgyak tervezése a feladat, melyek a hagyományos herendi jegyeket magukon hordozva, megjelenésükben megfelelnek a mai kor elvárásainak és ízlésvilágának.

Szakmai partnerként a MAFORM is csatlakozik a programhoz, így az általuk megadott két feladatból is lehet választani. A „távmunka” témakörében arra keresik a választ, hogy milyen hatása lehet hosszú távon a kényszerű, otthon végzett munkának a társadalmunkra, tárgykultúránkra és szokásainkra. A másik feladatkiírásuk a „blockchain a mindennapokban” címmel a kriptovalutákat és blokklánctechnológiát járja körül, ugyanakkor itt is elvárás, hogy a megtervezett tárgynak vagy szolgáltatásnak valós igényhez vagy szükséglethez kapcsolódó problémára kell választ adnia.

A pályázatokat idén is neves szakmai zsűri bírálja el, a bírálóbizottság tagjai Harmati Hedvig DLA textiltervező, az ösztöndíjbizottság elnöke, Rejka Erika DLA keramikusművész, Csordás Zoltán tervezőgrafikus, Hosszú Gergely designer, Kele Ildikó kötött anyag- és öltözéktervező, Mascher Róbert DLA formatervező, Dr. Somogyi Krisztina építettkörnyezet-kutató, Wilheim Gábor a Fabunio elnöke lesznek.

Az ösztöndíjprogram meghirdetéséről és lebonyolításáról a Magyar Formatervezési Tanács Irodája gondoskodik, finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Az ösztöndíj pályázat részletes kiírása ezen a linken érhető el.

https://www.sztnh.gov.hu/hu/testuletek/mft/nemzeti-dijak-osztondijak/moholy-nagy-laszlo-formatervezesi-osztondij

A pályázatokat 2022. április 4-ig várja a Magyar Formatervezési Tanács Irodája, elektronikus úton a moholyosztondij@hipo.gov.hu email címen.

https://www.youtube.com/shorts/iLdaE9uYSzg

Fotó: Thaler Tamás, Wikipedia Commons

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs feladatait is a Mitte látja el. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Hatáskörébe tartozik a szerzői jog, az oltalmazás, a védjegy bejelentés, a K+F minősítési eljárások és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tájékoztatás is. A közös munka során a Mitte Communications feladatai közé tartozik a kommunikációs tevékenységek megtervezése, tanácsadás, média monitoring, a közösségi oldalak és a hirdetések kezelése, tartalomgyártás és sajtókommunikáció.

Hasonló feladatokat lát el az ügynökség a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület esetében is. Az MFT legfontosabb feladatai közé tartozik a magyar designkultúra és a kreatív ipar támogatása. Az MFT osztja ki minden évben a Magyar Formatervezési és Design Management díjakat kiemelt rendezvényük, a Budapest Design Week keretében, ezen kívül évről évre a tanács gondozásában jelenik meg a Start Up Guide, a kreatívipari kis- és mikrovállalkozások igényeire szabott útmutató is. Ezen kívül minden évben meghirdetik a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat is.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület már 2008 óta küzd a hamisítók ellen. Legfontosabb feladataik közé tartozik a tudatosságnövelés, edukáció és felvilágosító kampányok szervezése. Ezeknek a kommunikációját is segíti a Mitte Communications.

Idén 18. alkalommal rendezték meg a Budapest Design Weeket október 8. és 17. között. A rendezvénysorozat központi témája a New Standards. Budapest mellett Szombathelyen, Sopronban, Pécsett és Debrecenben, mintegy 150 programmal – kiállításokkal, szakmai rendezvényekkel, városi sétákkal, kézműves workshopokkal, nyitott stúdiókkal – várták az érdeklődőket. A Mitte kiemelten fontosnak tartja a hazai kreatívipar támogatását – az ügynökség már több, mint 10 éve dolgozik ezen a területen, s ezúttal is szerepet vállaltak a Budapest Design Week sajtókommunikációjában, a közösségi oldalak és online felületek kezelésében, a tartalomgyártásban és a hirdetéskezelés lebonyolításának támogatásában.

A COVID-19 járvány Európa-szerte, így Magyarországon is megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Az Európai Bizottság idén közzétett felmérése szerint már a magyarok több mint fele (56,4%) szívesen vásárol online idehaza, és a lakosság többsége (54,1%) környezettudatosabban szerzi be a szükséges termékeket. Honfitársaink háromnegyede (76,6%) otthonához közelebb kezdett el bevásárolni, mint korábban, és jobban támogatja a helyi vállalkozásokat. A kutatás alapján az itthon tapasztalható attitűdváltás megegyezik az európai uniós trendekkel.

A hatalmas sebességgel átalakuló vevői elvárásokhoz teljes iparágaknak kell felzárkózniuk termékeikkel és szolgáltatásaikkal, amiben kiemelt feladat hárul az Európai Unión belül több mint 7 millió embert alkalmazó kulturális és kreatívszektornak (CCI). A 2019-ben 643 milliárd eurós forgalmat generáló CCI terület az Ernst & Young (EY) idei tanulmánya szerint az uniós GDP 4,4 százalékát adta. A pénzügyi tanácsadócég beszámolója rámutat arra, hogy az alapvetően (90%) kis- és középvállalkozásokból álló szektor olyan kulcsfontosságú iparágakat is fellendít, mint az fuvarozás, a turizmus, a csúcstechnológia vagy a telekommunikáció. Ezzel a jövőbeni tevékenységük az európai gazdaság megszilárdításában is meghatározóvá válik.

„A koronavírus-járvány miatt felgyorsult digitális átalakulás az élet minden területét átformálta, miközben számos akadályt gördített a megszokott üzleti működés elé. Magyarország azonban, az egészségügyi vészhelyzet ellenére idén is képes volt javítani innovációs teljesítményén. Az újító gondolkodás, valamint a megfelelő szellemitulajdon-védelem pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megváltozott környezetben is versenyképesek és eredményesek legyenek a hazai kreatívipar szereplői” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Európai Bizottság idén elindította a New European Bauhaus (NEB) kezdeményezést, amelynek fókuszában az élhető környezet megteremtése áll, valamint egy jobb, ellenállóbb Európa építése. kilábalva a járványhelyzet okozta kihívásokból. A kezdeményezés a European Green Deal leképezése a társadalom számára, amely híd szerepet kíván betölteni a művészet, a kultúra, valamint a tudomány és a technológia között, továbbá a különböző generációk összekapcsolását és az össztársadalmi mobilizáció fejlesztését célozza. A Magyar Formatervezési Tanács, mint az Európai Design Szervezetek Szövetsége (BEDA) tagja, aktív szerepet vállal a projekt alakításában, népszerűsítésében, amelynek kulcsszavai az inkluzivitás, esztétikum és fenntarthatóság.

A formatervezés világszintű előretörését mutatja az amerikai designereket összefogó AIGA szakmai szervezet kutatása, ahol 10-ből 6 szakember is arra számít, hogy a design segít teljes iparágakat megerősítve kikerülni a járványból. Úgy vélik, elsősorban az olyan forradalmi digitális megoldások, mint a mesterséges intelligencia és a gép tanulás (49%), a virtuális és a kiterjesztett valóság (38%), illetve az együttműködést segítő szoftverek (33%) hoznak gyökeres változást a design területén. A digitalizálódó iparágban a sikerhez azonban teljesen új készségek kellenek a szakma képviselői szerint.

„A járvány következtében születő új normákat több mint 200 szakmai partnerrel járja körbe az idei Budapest Design Week. Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy az előttünk álló korszak megformálásában kiemelt szerepet kapnak a designerek, de az érvényesülésükhöz közös fellépésre és valódi összefogásra van szükség. A nemzetközi trendekhez igazodva, a 18. alkalommal megrendezett eseményen is a design kevésbé hagyományos területei kerülnek előtérbe, mint a társadalom aktuális kihívásaira válaszokat kínáló social design, a szolgáltatások és folyamatok szervezésében kulcsfontosságú service design, vagy akár a különböző online és digitális termékek tervezésére fókuszáló UX/UI design” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week kurátora, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A felsorolt dizájnágazatok közül több együttműködésének is egyik kiemelt területe az autóipar, valamint a közösségi közlekedés, ahol az elektromos autók térnyerése, az autómegosztás népszerűségének növekedése és több más trend teljesen új helyzet elé állítják az iparág szereplőit. A forradalmi technológiák bevezetéséhez szükséges komplex feladatoknak és kihívásoknak egy egész szekciót szentel a Budapest Design Week, ahol egy kerekasztal beszélgetés során a MOL, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a KPMG és a MOME képviselői osztják meg egymással tapasztalataikat a témában.

A 2021. október 8. és 17. között zajló Budapest Design Week fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. Az SZTNH és az MFT számára kiemelt fontossággal bír a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, így tekintettel a koronavírus-járványra, a 2021-es évben eltekintenek a részvételi díj megfizetésétől, ezzel is hozzájárulva a hazai designvállalkozások bemutatkozásának elősegítéséhez.

A Magyar Formatervezési Tanács több kezdeményezés keretében is azon dolgozik, hogy támogassa a hazai designerek munkáját és érvényesülését. Ezek egyike a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Budapest Design Week projektstábjával közösen szervezett Start Up Guide LIVE vállalkozásfejlesztési program, amelynek célja, hogy különböző platformokon és ingyenes kiadványokon keresztül segítse a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra lépését és sikeres működését a kreatíviparban. A Magyar Formatervezési Tanács által 2009-ben alapított Design Management Díj pedig bemutatja, miként segíti a design alkalmazása és szakszerű menedzselése egy szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, eredményes tevékenységét, emellett közelebb hozza a formatervezés integrált alkalmazását mind a gazdasági élet szereplőihez, mind a nagyközönséghez.

Fotó: Minh Pham / Unplash

Cikkünk szerzője Szép Erika védjegytanácsadó, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. munkatársa

Mi a márka?

A márka az egyik klasszikus meghatározás szerint egy név, kifejezés, jel, szimbólum, dizájn vagy ezek kombinációja. A márka feladata, hogy egy gyártó vagy egy termék, szolgáltatás megkülönböztethető legyen a piacon a jelen lévő versenytársaktól. Egy jó márka alkalmas a termék, szolgáltatás azonosítására és megkülönböztetésére.

A márka kifejezés tágabb fogalmi kört takar, mint a védjegy. A márka (közkeletű angol megfelelője a brand) nem jogi fogalom, inkább piaci kategória, a közgazdaságtan, közelebbről a marketing által használatos meghatározás.

A márka mint fogalom összefoglalja egy termék és/vagy előállítójának egész arculatát, amelybe beletartozik egyebek mellett a vizuális arculat, a használat különböző színben megjelenő változatai, a használat formája, megjelenési módjai (névjegykártya, levélpapír, szóróajándék, online megjelenések, honlap, közösségi média, televíziós reklámok stb.), vagyis mindaz, ami a fogyasztók tudatában, emlékezetében a termékhez és annak a legszélesebb értelemben vett megjelenítéséhez kapcsolódik. Ezek azok a komplex asszociatív tényezők, amelyek meghatározzák a piacon a márka helyzetét, összehasonlítási alapot biztosítanak a konkurens márkákkal szemben.

És akkor mi a védjegy?

A védjegy ezzel szemben kifejezetten jogi kategória, olyan meghatározott területi hatályú iparjogvédelmi oltalom, amelynek alapján a védjegy jogosultja kizárólagosan jogosult a védjegy használatára a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, és e kizárólagos joga alapján bárkit eltilthat a védjegy használatától. A védjegynek a törvényi előírásoknak megfelelően alkalmasnak kell lennie a megkülönböztetésre, azaz nem lehet egy áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a mindennapokban általánosan használt elnevezése.

A védjegyoltalomban részesülő megjelölések különböző megjelenési formákra terjedhetnek ki, egyebek mellett lehetnek szavak (ebbe a kategóriába beletartoznak az összetett szavak és a jelmondatok, azaz szlogenek is), különböző ábrák vagy ábrás megjelölések szóelemekkel kombinálva, színek és színkombinációk, hangok, mozgás vagy multimédia-megjelölések. Mindegy, hogy a védjegybejelentés benyújtásakor a brandnek melyik megjelenési módjára kérünk oltalmat, a lényeg az, hogy az alkalmas legyen a megkülönböztetésre.

És mit védünk?

A márkára, mint komplex fogalomra, nem igényelhető védjegyoltalom, egyes elemeire azonban igen. A márka legkézenfekvőbb – és az esetek többségében legfontosabb – eleme a márkanév, amelyet a jogosultak jellemzően védjegyként is igyekeznek lajstromoztatni, ezáltal is erősítve a márka kizárólagos használatához fűződő piaci érdekeik hatékonyabb érvényesíthetőségét. Hasonlóképpen fontos komponense a márkának a logó, amelyről – ismert márkák esetében – a fogyasztók ugyanúgy egyértelműen az adott márkára asszociálnak, mint a márkanévről. A márkanév és a logó – és sok esetben még egyéb arculati elemek, mint a szlogen vagy az árumegjelenítés és -értékesítés egyéni jellegzetességei – a fogyasztói tudattársításban éppúgy elválaszthatatlanok egymástól, mint egy ismert személy vagy karakter neve és megjelenése. Gondoljuk csak a két rivális sportmárkára, a Nike-ra a Nike-pipa (swoosh) logóval és az Adidasra háromcsíkos logójával és egyéb emblémáival.

Míg azonban a márkanév, a márkát megtestesítő logó és az arculati köntös egyéb elemei egymástól elválaszthatatlan egységben alkotják a márkát, ugyanezek a komponensek védjegyként egymástól függetlenek: egyenként kell őket bejegyeztetni (külön lajstromszámokat kapnak), és jogi sorsuk a későbbiekben is elválik egymástól; külön-külön kell megújítani őket, esetleges támadások esetén védjegyenként külön-külön eljárásokat kell lefolytatni, és jogérvényesítés esetén is egyenként meg kell határozni, hogy a bitorló megjelölés jogosulatlan használata mely védjegy vagy védjegyek kizárólagos jogi oltalmába ütközik. Sőt, ha a márkanév és a logó – a „szóvédjegy” és az „ábrás védjegy” – összetett védjegyet alkot, mint az alábbi példákban, saját lajstromszám alatt, külön kerül nyilvántartásba, és védjegyjogilag önálló életet él.

A márka mint olyan jogi oltalmát jogszabály nevesítetten nem tartalmazza, de a tisztességtelen verseny tilalma alapján – mely szerint tilos terméket vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni – adott esetben védjegyoltalom hiányban is eredményesen lehet fellépni a jogsértőkkel (jellegbitorlókkal, utánzókkal) szemben. Általános tapasztalat azonban, hogy ha a márka elemeit védjegyoltalom is védi, a jogtulajdonos védjegybitorlás alapján hatékonyabban tud fellépni a jogsértés miatt, mint védjegyoltalom hiányában a tisztességtelen verseny tilalma alapján.

Márkabaklövések

A marketingszakemberek jól tudják, egy brand megalkotásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a márkával mely országok piacán kívánnak megjelenni. Ennek megfelelően különösen kell figyelni arra, hogy a márkanévnek ne legyen nem kívánatos jelentése a lehetséges exportpiacok nyelvén. Számos példa van arra, hogy milyen óriási hibát véthetnek azok, akik erre a lényeges körülményre nem figyelnek oda. Például híres autógyártó cégek marketinges szakemberei követték el az alábbi baklövéseket: spanyol nyelvterületen próbálták értékesíteni a „Mitsubishi Pajero” vagy az „Opel Ascona” típusú gépjárműveket, amikor is kiderült, hogy a pajero szó jelentése maszturbáló, míg az ascona női nemi szervre utal. Nagyjából ugyanezt jelenti vulgáris megfogalmazásban finnül és norvégül a Honda autógyár „Fitta” fantázianeve is, amelyet kénytelenek voltak a „Jazz” névre cserélni.

Természetesen a fenti elnevezésekre az említett országokban védjegyoltalom sem lenne adható, tekintettel arra, hogy az európai országok hatályos védjegytörvényei kizárják az olyan megjelölések oltalomban részesítését, amelyek a közerkölcsbe ütközhetnek.

Honnan ered ez az egész?

Már a 19. század elején is nagy hangsúlyt fektettek egy adott márka vagy találmány népszerűsítésére. Az 1920-as és az 1930-as években széles körben elterjedtek és használatban voltak az általam igen kedvelt úgynevezett számolócédulák, amelynek hátoldala kiváló reklámfelületül szolgált. Sok esetben a még nagyobb hatás elérése érdekében a reklámozandó terméknél hangzatos kijelentésekkel éltek, mint például „világszabadalom” vagy „világvédjegy”, mely kifejezések sajnos nem koptak ki az idő előrehaladtával, holott le kell szögezni, hogy sem világszabadalom, sem világvédjegy nem létezik, csupán oltalmi rendszerek vannak (a világszabadalom kifejezésről bővebben itt olvashat).

Mint ismeretes, a védjegyoltalom a védjegybejelentés napjától számított tíz évig tart, óriási előnye azonban, hogy az oltalom – a lejáratot megelőző hat hónapon belül – további tíz-tíz évre korlátlan ideig meghosszabbítható, megújítható.

A nemzeti védjegylajstromban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nemrégiben megjelent éves jelentése szerint 58, százévesnél is idősebb védjegy található. Ez a tény arra is példa, hogy egy jól bevezetett márka és védjegy a folyamatos és profi marketingtevékenységnek köszönhetően hosszú időn keresztül képes megőrizni a fogyasztók körében a népszerűségét (például „Odol”, „Apenta”, „Mercedes”).

Vannak olyan márkák, amelyek évtizedeken keresztül változatlanok maradnak („Unicum”), és persze akad arra is példa, hogy „ráncfelvarráson” esik át a márka, azaz arculatváltásra kerül sor. Amennyiben megváltozik egy régi márka formája, és a korábbi változat védjegyoltalom alatt áll vagy állt, mindenképpen célszerű az új arculatnak megfelelő márkát ismételten bejelenteni védjegyoltalomra, hiszen ezáltal biztosítható annak további, fokozott védelme.

És mire jó a védjegy?

A védjegy jogosultjának a törvény erejénél fogva kizárólagos joga van a védjegye használatára, azaz csakis a jogosult kifejezett engedélyével használhatja más a védjegyet vagy a védjegyhez hasonló elnevezést az üzleti forgalomban. Ennél fogva a védjegy jogosultja felléphet – és fel is kell lépnie – azokkal szemben, akik engedélye nélkül az övével azonos vagy ahhoz hasonló áru- vagy szolgáltatásjelzőt használnak, ezzel kihasználva, esetleg rontva a védjegyének kialakult ismertségét, hírnevét. Ebből természetesen az is következik, hogy egy márka kialakításakor, a piacra lépés előtt kiváltképp figyelemmel kell lenni arra, hogy az új márka ne sértse senkinek a korábbi védjegyjogát, azaz ne legyen másnak korábban megszerzett védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló. Ezért még a tervezés, ötletelés kezdeti szakaszában előzetes védjegykutatást szükséges végezni, illetve ehhez jogi szakértő segítségét kell igénybe venni.

Mivel a márka jogi leképezése a védjegy, a védjegyoltalom megszerzése és fenntartása a márkaépítés központi eleme kellene hogy legyen, mégpedig a lehető legszélesebb körben, hiszen különösen fontos, hogy a marketingstratégiára fordított költségek a védjegyoltalom nyújtotta biztonság révén még inkább hasznosuljanak.

Szép Erika írása eredetileg a Márkamonitor 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés és a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

„Nagy jelentőségű, összetett védjegyjogi kérdéseket érintő ügyekben dolgozott és dolgozik együtt a DANUBIA LEGAL védjegy csapatával, ami hozzájárult ahhoz, hogy egy igen széleskörű tudást szerezzen meg ezen a jogi területen – és immár partnerként vegyen részt az iroda munkájában” – mondta el dr. Lantos Judit, a DANUBIA LEGAL vezető partnere.