„Üzleti konferenciánk középpontjában az állt, miként építsük fel, tegyük biztonságossá azt a tudást, amit létrehoztunk, hogyan óvjuk meg és generáljunk belőle pluszjövedelmet. Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jelentős szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sőt, azt gondolják, nekik olyan nincs is. Pedig mindenkinek van egyedi cégneve, logója, üzleti folyamatai, influencer vagy közösségi médiával foglalkozók esetében komoly követőtábora. Ezek mind szellemi alkotások, amelyekről a cégvezetők gyakran nem vesznek tudomást, éppen ezért nem is gondolnak arra, hogy a védelmére figyelmet kellene fordítani. Csak akkor, amikor már megesett a baj, ötletüket, stratégiájukat ellopták, lemásolták, jelentős konkurenciát teremtve ezzel számukra a piacon” – avatott be Szabó Kinga Judit, dubai vállalkozásalapítási szakértő.

Nem kell hónapokat, éveket várni

Még mindig kevés azoknak a száma, akik a szellemi alkotások védelmének területén otthonosan mozognak. Sokan úgy gondolják, hogy a szellemi alkotások levédése hosszadalmas és költséges folyamat, ami akár másfél-két évig is eltarthat. Valóban, sok esetben ez a gyakorlati tapasztalat. Viszont a Berne-i Egyezmény lehetővé teszi, hogy a világ 181 országában egyszerre végezzük el a szellemi alkotások levédését, ami jelentősen csökkenti a költségeket és mindössze 21 napra rövidíti az időtartamot. Ez különösen fontos, mivel a szellemi alkotások esetében az idő kritikus tényező: ha a levédés nem történik meg elég gyorsan globális szinten, fennáll a kockázata annak, hogy valaki keresztülhúzza a terveinket.

„A szellemi alkotások védelme, azok strukturálása, valamint a vállalati vagyon elemeinek kialakítása egy rendkívül előnyös és hasznos folyamat, amely során a szellemi alkotások értékének felülvizsgálata és hitelesített értéktanúsítványokkal történő ellátása valósul meg. Amikor ezeket az értékeket a pénzügyi kimutatásokba integráljuk, felszínre kerül a vállalat valódi értéke. Ennek eredményeként a vállalkozás nemcsak vonzóbbá válik a befektetők számára, hanem jelentősen növeli a tőkeerejét is. Kulcsfontosságú, hogy az emberek tudatában legyenek saját szellemi alkotásaiknak és azok értékeinek. E tudatossággal rendelkezve már lehetséges egy olyan struktúrát kialakítani, amely képes hosszú távon jövedelmet generálni, ezzel is támogatva a vállalkozások fenntartható növekedését” – hangsúlyozta a szakértő.

Hírnév vagy vagyonszerzés?

 Amikor valaki egy új találmánnyal rukkol elő, a szokásos útvonal gyakran a szabadalmi hivatal felé vezet. Azonban a szabadalmi hivatal elsődleges célja nem a gazdasági nyereségszerzés, hanem az, hogy az emberiség közös tudásalapját gazdagítsa, és mindenki számára hozzáférhetővé tegye az újításokat. Ezért a szabadalmaztatás inkább a hírnév és az elismerés megszerzésére alkalmas, mintsem a pénzügyi haszonra. Ha a cél a jövedelem generálása, akkor más megközelítést kell választani.

„Bár a regisztrációt számos jogász képes elvégezni világszerte, mi kifejlesztettünk egy saját értékelési modellt a szellemi alkotások felértékelésére. A módszerünk egyedülállóságához az is hozzájárul, hogy megállapodást kötöttünk egy londoni tanúsító intézettel, amely legfeljebb két hét alatt hitelesíti az általunk számított értéket, és értéktanúsítványt állít ki. Ezek a tanúsítványok teljes mértékben due diligence-képesek, tehát ha bármelyik vevő vagy befektető ellenőrizni szeretné a cég értékét, ezek a tanúsítványok alkalmasak lesznek rá” – fejtette ki az AL MANAL BEACON LLC tulajdonosa.

Továbbá hozzátette: „Ez a képesség már önmagában is ritkaságszámba megy, de emellett kidolgoztunk egy módszert arra is, hogyan lehet a szellemi alkotásokból származó vagyont értékpapírosítani. Ezáltal értékpapírokat bocsáthatok ki a szellemi termékek alapján anélkül, hogy résztulajdont adnék vagy felhígítanám a vállalkozásomat. Ez a fajta értékpapír minden szempontból megfelel az értékpapírokkal kapcsolatos szabályozásnak, és számos új lehetőséget nyit meg, például az alkalmazottak premizálására anélkül, hogy részesedést adnánk nekik a vállalatban. Emellett lehetőségeket teremt befektetések bevonására is, például startupok fejlesztéséhez, ahol szellemi alkotások részvényeit ajánljuk fel befektetőknek tulajdonrész helyett”.

Miért éppen az Emirátusokban?

Az Egyesült Arab Emírségek olyan ország, ahol a cégtulajdonosok szabadon, béklyóktól mentesen építhetik a jövőjüket. Itt nem akadályozza őket a múlt terhe vagy a felesleges bürokrácia. Lehetőségük van arra, hogy víziójukat követve haladjanak előre.

Itt nem büntetik a sikert, a vállalkozók nem szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az eredményeik miatt nagyobb adókat, járulékokat kellene fizetniük. Ellenkezőleg, egyszerű, fix összegű szolgáltatási díjak vannak. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb bevétel nem hoz magával arányosan nagyobb terheket, így a siker jutalmazása érvényesül, nem a büntetése.

„Az Emírségek a szellemi alkotások regisztrációjának egyik globális központja. Olyan nagyvállalatok, mint például a Microsoft, itt regisztrálják szellemi alkotásaikat, kihasználva az ország kedvező adózási környezetét és a tulajdonjog elidegeníthetetlen jellegét az iszlám jogrend szerint. Ez is bizonyítja, hogy a jogrendszer és az adózási környezet ideális a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására” – zárta gondolatait Szabó Kinga Judit.

1. Ahhoz, hogy értékes szellemi alkotásaidat csak te hasznosíthasd, azokat vagy le kell védened, vagy szigorúan titokban kell őket tartanod.

A helyes megoldás egyedileg dönthető csak el, ezért érdemes szakemberrel konzultálnod, mielőtt világgá kürtölöd a forradalmi ötletedet. Bizonyos esetekben az oltalomszerzés, lajstromozás a megfelelő út, és ha védelmet szerzel a találmányodra, termékedre, azt garantáltan csak te használhatod. Viszont az oltalomszerzéssel nyilvánosságra kerül az ötleted, így előfordulhat, hogy a konkrét esetben a titokban tartás a jobb megoldás.

2. A jogszerzés nem merül ki egy nyomtatvány kitöltésében.

Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a következő lépés a bejelentés megtétele. Ez azonban nem merül ki abban, hogy kitöltöd a formanyomtatványt és befizeted a hivatali díjat; ezt is megteheted, de hosszútávon nem lesz kifizetődő, ugyanis ahhoz, hogy valódi védelmet kapj, nem mindegy, hogy milyen tartalmú kérelmet adsz be. Annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudj lépni a jogsértéssel szemben, ha valaki jogosulatlanul felhasználná a logódat, találmányodat vagy műszaki megoldásodat, komplex szellemi tulajdonnal (IP, intellectual property) kapcsolatos stratégiára van szükséged.

3. Ha még nem döntötted el, hogy levéded vagy titokban tartod a nagy ötletedet, írass alá szigorú titoktartási nyilatkozatot a cápákkal, mielőtt beavatod őket a koncepciódba és terveidbe a befektetés reményében.

Az üzleti titok és írásba foglalt know-how Magyarországon törvény erejénél fogva védett, de olyan esetekben, amikor bizalmas információk kerülnek átadásra egy üzleti tárgyalás során, magasabb fokú védettséget biztosít egy megfelelően megfogalmazott és kellően szigorú titoktartási nyilatkozat. A dokumentumban fontos meghatározni, hogy mit tekintünk üzleti titoknak vagy know-how-nak, milyen hosszú időszakra várunk el titoktartást a másik féltől, továbbá érdemes kötbérfizetési kötelezettséghez kötni a titoktartás megszegését.

4. Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a bejelentést mindig szakszerű kutatásnak kell megelőznie a korábbi, esetleg akadályozó jogok feltérképezése érdekében.

Hiába vagy biztos benne, hogy az adott szlogent, megoldást te találtad ki elsőként, vagy egy Google keresés alapján „megbizonyosodtál” arról, hogy neked jutott először eszedbe, történetesen még a domain is szabad volt, rossz hírünk van: elég nagy annak a valószínűsége, hogy már más is gondolt erre, és vagy pont a te megoldásodra, logódra, vagy ahhoz hasonlóra már szerzett is oltalmat. Szemléltetésképp: az Európai Unióban jelenleg több mint másfélmillió lajstromozott védjegy van, és ha ebből akár egy azonos vagy hasonló a te logódhoz vagy márkanevedhez, a korábbi védjegy jogosultja megakadályozhatja az új védjegyed lajstromozását és a megterveztetett, felépített márkád levédetését. Ugyanígy igaz ez, ha az általad fejlesztett termékhez nagyon hasonló termék már formatervezési mintaoltalom alatt áll, nem fogod tudni védelemben részesíteni a saját ötletedet.

Sőt, ha piacra lépsz az új termékeddel, brandeddel, és más már ehhez hasonlót korábban levédetett, amellett, hogy a jogszerzésedet megakadályozhatja, akár be is perelhet téged és kártérítést is követelhet tőled. Emiatt nagyon fontos előzetesen szakszerű – nem Google keresésben kimerülő – kutatást végezni, hogy ezeket a szituációkat megelőzzük.

5. Helyezd önkéntes műnyilvántartásba szerzői műveidet, írásban kidolgozott üzleti koncepciódat, üzleti-műszaki terveidet, amely a világmegváltó ötletedet is tartalmazza, hogy később könnyebb legyen bizonyítani, hogy ez a tiéd.

Ha az ötleted még nem ért meg a „valódi” oltalomra (pl. szabadalom, formatervezési minta), vagy nem passzol egyik IP kategóriába sem, de szeretnéd, hogy mégis legyen valamilyen nyoma annak, hogy az adott koncepció, üzleti terv stb. hozzád kötődik és azt te találtad ki, az önkéntes műnyilvántartásba vétel jó megoldás lehet. Miután benyújtod a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) a műpéldányt, azaz például egy leírást, szerzői művet, kapsz egy tanúsítványt, ami igazolja, hogy az adott dokumentum hozzád tartozik és hogy azt pontosan mikor nyújtottad be.

A művet egy zárt borítékban lehet benyújtani a Hivatalhoz, azaz az nem kerül nyilvánosságra, még maga az SZTNH sem ismerheti meg annak tartalmát. A későbbiekben ha vita merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott mű, ötlet, koncepció kihez köthető, azt ki találta ki, a Hivataltól kapott tanúsítvány fontos és perdöntő bizonyítási eszköz lehet.

6. Szerezz formatervezési minta-oltalmat az újonnan kitalált design termékedre, hogy ne tudjon más könnyen és büntetlenül ugyanolyat gyártani, forgalmazni.

Formatervezési minta (azaz design) oltalomban részesülhet a termék külső megjelenése, például díszítése, körvonalai, színe, alakja vagy egyéb külső jellegzetességei. A mintának újnak és egyéni jellegűnek kell lennie a korábban nyilvánosságra hozott mintákhoz képest. A design oltalom maximum 25 évre biztosítja a jogosult számára, hogy kizárólag ő hasznosíthatja a mintáját, és felléphet azokkal szemben, akik az oltalom alatt álló mintát engedélye nélkül hasznosítják.

Egy új, egyedi, ötletes termék oltalom alá helyezése kulcsfontosságú lehet akár a piacra lépés esetén, akár a piacvezető pozíció megőrzése érdekében, és hatékony védelmet jelenthet a termék versenytársak általi jogosulatlan másolása vagy utánzása ellen.

7. Szerezz védjegyet a terméked, szolgáltatásod márkanevére, hogy a célközönséged minél előbb felfigyeljen rá, megismerje, megtanulja, megszeresse és keresse újra és újra… és mindez kizárólag a tiéd lehessen, amíg csak akarod.

A védjegy egy árujelző, amely a vásárlókat segíti abban, hogy eligazodjanak a márkák és termékek között, és a különböző piaci szereplők áruit és szolgáltatásait meg tudják különböztetni egymástól. A védjegy a reklámozás, marketingtevékenység során is nagyon értékes eszköz, és a termék, szolgáltatás minőségét, színvonalát közvetíti a fogyasztók felé.

Védjegyoltalmat kaphat egy márkanév, logó, szlogen, de akár egy szín vagy hang is. Ha megkapjuk a védjegyoltalmat az adott megjelölésre, az korlátlan ideig a mienk lehet; az oltalom fennállása alatt kizárólagos jogunk van arra, hogy az adott védjegyet használjuk, és fellépjünk mindazok ellen, akik a védjegyünkkel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használnak a piacon.

8. Szerezz használati minta-oltalmat vagy szabadalmat, ha tényleg új, világmegváltó műszaki megoldást sikerült megvalósítanod.

Ha feltaláltál egy olyan találmányt, műszaki megoldást, amit még soha senki nem talált ki az egész világon, szabadalmi oltalmat vagy használati minta-oltalmat kaphatsz rá. Ez az oltalom – a védjegyoltalomhoz hasonlóan – kizárólagos jogot biztosít, azaz az oltalmi idő alatt csak te hasznosíthatod a találmányodat, illetve te döntheted el, hogy a hasznosításra kinek adsz engedélyt.

A szabadalmi oltalom, ami 20 évig tart, egy magasabb szintű újítást (feltalálói tevékenységet) feltételez, míg a használati minta esetén a megkövetelt szint alacsonyabb, és az oltalmi idő is rövidebb, összesen 10 év, utána a találmány közkinccsé válik.

9. Ha cégvezető vagy cégtulajdonos vagy, figyelj oda, hogy a céged minél több szellemi alkotás jogosultja lehessen, ezzel tudod emelni a céged értékét, reputációját, piaci potenciálját.

Kutatások igazolják, hogy azok a cégek, amelyek szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sokkal versenyképesebbek, innovatívabbak és nagyobb esélyük van a fejlődésre, növekedésre.

Azon kívül, hogy a szellemi tulajdon növeli a cég értékét és presztízsét, olyan kulcsfontosságú eszköz, ami megvédi mindazt az időt, pénzt és energiát, amit a cég az innovációra fordított, és lehetővé teszi a hamisítás, másolás elleni hatékony védekezést.

10. Fokozottan ügyelj a jogszerzéssel kapcsolatos szerződéseid tartalmára, hogy valóban megtörténjen a kívánt jogszerzés, illetve olyan terjedelmű és ellentételezésű legyen a szellemi tulajdonjogaid továbbengedélyezése, ami neked is előnyös.

Ha úgy döntöttél, hogy a találmányod, logód, terméked hasznosítását – ellenérték fejében – másnak átengeded, fontos, hogy tisztában legyél a lehetőségeiddel és csak olyan szerződést írj alá, ami hosszútávon is az érdekeidet szolgálja. Eladhatod magát a szellemi alkotást, de arra is van lehetőség, hogy az továbbra is a te tulajdonodban maradjon, és csak a hasznosítását engedélyezd egy másik cégnek vagy személynek. Szellemi alkotások átruházására vagy a használat, hasznosítás engedélyezésére vonatkozó szerződések aláírása előtt mindenképp fontos szakemberrel konzultálni, mielőtt az értékes ötleteinkhez, terveinkhez szabad hozzáférést engedünk másoknak.

Hennelné dr. Komor Ildikó ildiko.komor@komorhennel.hu

dr. Kováts Borbála  borbala.kovats@komorhennel.hu 

„Nagy jelentőségű, összetett védjegyjogi kérdéseket érintő ügyekben dolgozott és dolgozik együtt a DANUBIA LEGAL védjegy csapatával, ami hozzájárult ahhoz, hogy egy igen széleskörű tudást szerezzen meg ezen a jogi területen – és immár partnerként vegyen részt az iroda munkájában” – mondta el dr. Lantos Judit, a DANUBIA LEGAL vezető partnere.