A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

„A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élen járó országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

Kína Peking–Tiencsin–Hopej régiójában épülő zhangbei-i nagyfeszültségű, egyenáramú (HVDC) villamosenergia-hálózat segítségével a távoli szél-, nap- és vízerőművekben termelt tiszta energiát integrálják a gyűrűs átviteli rendszerbe, amely biztosítja az energiaáramlás optimalizálását. Az egyedülálló „HVDC hálózatot” a világ egyik vezető villamos közművállalata, a State Grid of China (SGCC) tervezi. Az ABB számos kritikus elemet, így például HVDC Light szelepet, fali átvezetőket, transzformátor-részegységeket, nagyfeszültségű kondenzátorokat és teljesítményelektronikai félvezető készülékeket szállít a projekthez.

A nagy hatékonyságú HVDC technológia segítségével minimális veszteségek mellett lehet nagy mennyiségű villamos energiát nagy távolságra szállítani. Hagyományosan két pont közötti összekötő távvezetékeknél alkalmazzák, azonban a zhangbei-i kísérleti projekt egyedülálló a maga nemében, mivel egy hálózaton belül több állomás is össze lesz kötve, így optimalizálva a megújuló energiaforrások kihasználását és javítva az áramellátás megbízhatóságát. A helyi vállalatok mellett az ABB szállítja a kulcsfontosságú berendezéseket ehhez a mérföldkőnek számító projekthez, amely a világ legnagyobb és legkorszerűbb feszültségforrás-átalakítóval (VSC) szerelt HVDC rendszere (VSC-HVDC) lesz. A rendszer egy gyűrűs hálózat segítségével négy állomást köt össze és 4500 megawatt tiszta energia szállítására képes.

„Az ABB több mint hatvan éve elsőként fejlesztette ki és dobta piacra a HVDC technológiát. A cég azóta olyan kulcsfontosságú innovációkat vezetett be, mint például a HVDC Light és az ultra-nagyfeszültségű, egyenáramú (UHVDC) átviteli rendszer, amelyekkel megbízható és hatékony energiaellátás biztosítható” – nyilatkozta Claudio Facchin, az ABB Energetikai Hálózatok Divízió vezetője. „Az ABB részvétele a projektben azt bizonyítja, hogy az SGCC továbbra is töretlenül bízik az ABB HVDC területén meglévő, bizonyított szaktudásában és vállalatunk azon hosszú távú erőfeszítéseiben, amelyek célja, hogy úgy segítsük a kínai energetikai infrastruktúra megerősítését, hogy mindeközben minimálisra csökkenjen a szektor környezetre gyakorolt hatása.”

Az ABB először 1997-ben dobta piacra a VSC-HVDC technológiát, aminek akkor HVDC Light® nevet adta. Ez a megoldás szabályozza a hálózati helyek közötti villamosenergia-áramlást, a villamos energia átvitelét nagyon kis veszteségek mellett biztosítja, és támogatja a gyenge hálózatok, így például a szigetüzemű szélerőművek feszültségét és frekvenciáját. A technológia vezérelhetősége és külső feszültség nélküli indulási (black-start) képessége jól példázza a megoldás kiváló működőképességét, és alkalmassá teszi azt számos kulcsfontosságú energetikai alkalmazás számára, így például a szárazföldön vagy a tengereken elszigetelten működő szélfarmokon termelt megújuló energia hálózatra kapcsolására, valamint az AC hálózatok összekötésére.

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig.

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint száz országban működik, és 147 ezer főt alkalmaz. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű-, valamint energiaszektorban.