A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

„A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élen járó országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

Kína Peking–Tiencsin–Hopej régiójában épülő zhangbei-i nagyfeszültségű, egyenáramú (HVDC) villamosenergia-hálózat segítségével a távoli szél-, nap- és vízerőművekben termelt tiszta energiát integrálják a gyűrűs átviteli rendszerbe, amely biztosítja az energiaáramlás optimalizálását. Az egyedülálló „HVDC hálózatot” a világ egyik vezető villamos közművállalata, a State Grid of China (SGCC) tervezi. Az ABB számos kritikus elemet, így például HVDC Light szelepet, fali átvezetőket, transzformátor-részegységeket, nagyfeszültségű kondenzátorokat és teljesítményelektronikai félvezető készülékeket szállít a projekthez.

A nagy hatékonyságú HVDC technológia segítségével minimális veszteségek mellett lehet nagy mennyiségű villamos energiát nagy távolságra szállítani. Hagyományosan két pont közötti összekötő távvezetékeknél alkalmazzák, azonban a zhangbei-i kísérleti projekt egyedülálló a maga nemében, mivel egy hálózaton belül több állomás is össze lesz kötve, így optimalizálva a megújuló energiaforrások kihasználását és javítva az áramellátás megbízhatóságát. A helyi vállalatok mellett az ABB szállítja a kulcsfontosságú berendezéseket ehhez a mérföldkőnek számító projekthez, amely a világ legnagyobb és legkorszerűbb feszültségforrás-átalakítóval (VSC) szerelt HVDC rendszere (VSC-HVDC) lesz. A rendszer egy gyűrűs hálózat segítségével négy állomást köt össze és 4500 megawatt tiszta energia szállítására képes.

„Az ABB több mint hatvan éve elsőként fejlesztette ki és dobta piacra a HVDC technológiát. A cég azóta olyan kulcsfontosságú innovációkat vezetett be, mint például a HVDC Light és az ultra-nagyfeszültségű, egyenáramú (UHVDC) átviteli rendszer, amelyekkel megbízható és hatékony energiaellátás biztosítható” – nyilatkozta Claudio Facchin, az ABB Energetikai Hálózatok Divízió vezetője. „Az ABB részvétele a projektben azt bizonyítja, hogy az SGCC továbbra is töretlenül bízik az ABB HVDC területén meglévő, bizonyított szaktudásában és vállalatunk azon hosszú távú erőfeszítéseiben, amelyek célja, hogy úgy segítsük a kínai energetikai infrastruktúra megerősítését, hogy mindeközben minimálisra csökkenjen a szektor környezetre gyakorolt hatása.”

Az ABB először 1997-ben dobta piacra a VSC-HVDC technológiát, aminek akkor HVDC Light® nevet adta. Ez a megoldás szabályozza a hálózati helyek közötti villamosenergia-áramlást, a villamos energia átvitelét nagyon kis veszteségek mellett biztosítja, és támogatja a gyenge hálózatok, így például a szigetüzemű szélerőművek feszültségét és frekvenciáját. A technológia vezérelhetősége és külső feszültség nélküli indulási (black-start) képessége jól példázza a megoldás kiváló működőképességét, és alkalmassá teszi azt számos kulcsfontosságú energetikai alkalmazás számára, így például a szárazföldön vagy a tengereken elszigetelten működő szélfarmokon termelt megújuló energia hálózatra kapcsolására, valamint az AC hálózatok összekötésére.

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig.

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint száz országban működik, és 147 ezer főt alkalmaz. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű-, valamint energiaszektorban.