„A SPAR Magyarország az elmúlt három évben jelentős eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás területén. 2023-ban többek között döntöttünk arról, hogy kevesebb műanyagot használunk több termékünk csomagolásánál: például a közkedvelt S-BUDGET sertés darált hús új, flow-pack csomagolása 70%-kal kevesebb műanyag felhasználásával készül.

Emellett jelentős mennyiségű műanyagfóliát takarítunk meg azzal, hogy a logisztikai területen többször használatos rolli-ponyvával fedjük le a szállítmányok egy részét, az újonnan bevezetett digitális megoldásainkkal pedig a papíralapú adminisztrációt sikerült nagyban csökkentenünk. Mindezek révén hulladéktermelésünk több mint 1600 tonnával mérséklődött 2023-ban 2022-höz képest, három év alatt pedig csaknem 4 ezer tonnával csökkentettük a keletkező hulladék mennyiségét” – ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A közelmúltban a vállalat számára a legnagyobb feladatot a január elsejétől elindult visszaváltási rendszer jelentette, amelynek keretében 339 saját üzemeltetésű üzletbe telepítettek REpont automatákat. A SPAR szeretné megkönnyíteni a vásárlói számára az otthoni gyűjtést. A folyamatos fogyasztói tájékoztatás mellett kétféle méretben elérhető, újrahasznosított anyagból készült palackgyűjtő táskát is kínál a vállalat, amelyek segítenek abban, hogy otthon mindenki praktikus módon gyűjthesse az üres csomagolásokat.

A SPAR lehetőséget teremt a hulladékok szelektív gyűjtésére is, így segítve az újrahasznosítás megvalósulását – írják.

A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

A Lidl Magyarország folyamatosan azon dolgozik, hogy minimalizálja ökológiai lábnyomát és ezzel egyidőben vásárlói figyelmét felhívja a környezetvédelem fontosságára és támogassa őket annak megvalósításában. Ennek jegyében a vállalat legújabb intézkedéseként áprilistól elindította a használt étolaj-visszagyűjtést. A tárolóedények jelenleg hat áruházhoz kerültek ki, és a bejáratához közel, frekventált helyeken találhatóak. Az első ütem lezárását követően pedig tovább bővül a gyűjtőpontok száma.

Maga a leadás rendkívül egyszerű: mindössze annyit kell tenni, hogy a kihűlt étolajat össze kell gyűjteni egy palackba, be kell dobni az erre a célra kijelölt szelektív gyűjtőbe, amit az elszállítást követően újrahasznosítanak.

„A fenntarthatóságnak meghatározó szerepe van vállalatunk stratégiájában. Ezt jól mutatja többek között az is, hogy az elmúlt évek során számos környezetvédelmi intézkedést valósítottunk meg. A használt sütőolaj-visszagyűjtés most egy újabb jelentős mérföldkő, amivel ismét egy környezetbarát alternatívát kínálunk vásárlóinknak. Bízunk benne, hogy mind többen élnek ezzel az új lehetőséggel és együttesen teszünk a körforgásos gazdaságért, a fenntartható jövőért.” – emelte ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A kidobott vagy kiöntött használt sütőolaj rendkívül káros és veszélyes a környezetünkre. A lefolyóba öntve a csővezetékek falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, míg az élővizekbe jutva a víz felszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így elpusztítja a vízi élőlényeket. Egyetlen csepp használt étolaj akár 1000 liter élővizet is elszennyezhet. A háztartási szeméttel elegyítve nehezen lebontható anyaként hulladéklerakóba kerül, holott a használt sütőolaj 100%-ban újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött és megfelelő helyen leadott mennyiség 90%-ából biodízel, 10%-ából biogáz képződik.

A gyűjtőpontok az alábbi Lidl áruházaknál találhatóak meg:

• Dorog, Bányász körönd Hrsz.1732/98
• Tatabánya, Győri út 31.
• Dunaharaszti, Némedi út 102/A
• Székesfehérvár, Mártírok útja 11.
• Budapest, Fehérvári út 211.
• Budapest, Régi Fóti u. 1.

„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n Dr. Demjén Zoltán alelnök írása. A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport Dr. Demjén Zoltán vezetésével, mely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.

Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni

Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.

Rossza arányban hasznosítunk újra

A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – áll a cikkben.

A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.

Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”

Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is

A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása

A cikkben továbbá hozzáteszik, az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.

Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.

Napi rutinom része az is, hogy időnként leviszem a szemetet. A társasházunk előtt négy kuka van: két közönséges, a háztartási hulladéknak, egy sárga fedelű a műanyagnak, meg egy kék a papírnak. Szinte nincs olyan nap, hogy a kuka fedelét felemelve ne látnék PET-palackokat és mindenféle papírokat a szürke kukában, pedig ott van közvetlenül mellette a két szelektív.

Vajon miért? Ha egyenként megkérdezném a szomszédokat, biztosan azt mondanák, tiszta országban, szemétmentes környezetben, egészségesen akarnak élni. És ez a meggyőződés kitart egészen addig, amíg leérnek a műanyagokkal a kukáig. Ott meg elfogy. Szóval meggyőződés, az van. Egyrészt.

Másrészt azért megkérdezném, vajon mindenki tudja, mire való a szelektív gyűjtés? A magyarok hány százaléka hallott a körforgásos gazdaságról? Hányan mondják azt még ma is, hogy kamu a szelektív gyűjtés, mert a kukásautóban úgyis egy helyre borítják az összeset?

Ma az állami médiára elmegy évente több mint százmilliárd forint, az állami vállalatok reklámjaira még negyven-ötvenmilliárd. Ha ennek a pénznek csak egy töredékét a környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosításra fordítanák, hatalmasat léphetnénk előre. Ez a téma nem a következő parlamenti választásról szól, hanem a következő ötven-száz év Magyarországáról, igazi nemzeti ügy – nagyon szeretném, ha a környezetvédelemnek nem lenne pártállása.

„Festeni nagyon könnyű, ha nem tudod, hogy kell csinálni. De ha tudod, akkor nagyon nehéz” – mondta Edgar Degas, aki tudott festeni, ezért neki bizonyára nehéz volt. Civil szervezetek, spontán összeverődött csoportok állnak neki kitakarítani a ligeteket, az erdőket, a folyókat, küzdenek a tisztább levegőért évtizedek óta. Felébredtek a nagyvállalatok is, komoly vállalásokat tesznek a tiszta, fenntartható működés érdekében, határidőket és mérőszámokat kitűzve, számon kérhető módon.

Ideje lenne, hogy a magyar állam is felébredjen csipkerózsika-álmából. Néhány civil kezdeményezést már támogat, sőt indult hasonló akció minisztériumi pecséttel is, de ez még édeskevés. A fenntarthatóság szempontjait nemzetgazdasági szinten kell beépíteni a mindennapi gyakorlatba, a jogszabályi keretektől a végrehajtásig, konzekvensen, számon kérhetően. Ehhez az államnak van apparátusa, ereje, pénze. Ha tudja, akkor persze nehéz megcsinálni, de ideje lenne hozzáfogni.

Persze festeni könnyű. Különösen zöldre. Csak ennél már sokkal több kell.

„A világ ember nélkül kezdődött, és nélküle fejeződik be” – írta Claude Lévi Strauss Szomorú trópusok című alapművében. Bizonyára így van. De nagyon nem mindegy, hogy az a szomorú vég mikor érkezik el, néhány évtized múlva, ahogy a legrémisztőbb prognózisok jelzik, vagy van még néhány évezredünk ezen a gyönyörű kék bolygón.

Európa hatalmas mennyiségű műanyagot állít elő: évente 58 millió tonnát, ennek 40 százaléka csomagolási célú műanyag. Az ételek és italok csomagolása a modern mindennapok részét képezik, ezeknek köszönhető, hogy a termékek biztonságosan és higiénikusan juthatnak el a fogyasztókhoz. Ezzel együtt a csomagolási hulladék az egyik legégetőbb globális probléma is.

Részei a problémának, részei a megoldásnak is

Az előállított műanyagokból az Európai Unióban éves szinten 27,1 millió tonna hulladékként végzi, és ennek csak 31,1 százalékát dolgozzák fel újra. Ehhez Magyarországon évente fejenként 30,5 kilogramm csomagolási hulladékkal járulunk hozzá, és ennek is csak 27,5 százaléka hasznosul később. A nagyvállalatoknak felelőssége van abban, hogy ezek az arányok megváltozhassanak, illetve, hogy eleve kevesebb csomagolási hulladék keletkezzen, és az egyáltalán ne kerülhessen olyan helyre, ahová nem való – például a természetes vizeinkbe vagy a kommunális hulladékba.

A Coca-Cola tisztában van vele, hogy része a problémának, éppen ezért a megoldásnak is részese szeretne lenni. Ezért vállalja a Hulladékmentes Világ stratégiájában, hogy az egész világon folyamatosan csökkenti a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackját felerészben újrahasznosított anyagokból állítja elő. Emellett 2030-ra annyi palackot, üdítős dobozt vissza is gyűjtenek, amennyit eladnak a világon, és minden (elsődleges) csomagolóanyaga 100%-ban újrahasznosítható lesz. Hazánkban az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően tavaly 600 tonnával kevesebb műanyagot és mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használtak fel a csomagolások előállítása során, mint 2019-ben. Továbbá Magyarországon a Coca-Cola az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a PET Kupával fogott össze, hogy megtisztítsa a hulladéktól a Tisza felső szakaszát. A cég 73 millió forintos támogatással és munkatársainak önkéntes akcióival segítette a kezdeményezést, így 80 tonna hulladékot dolgoztak fel 2019 nyara óta.

Minden palack számít!

Ugyanakkor egy ilyen globális probléma esetén az egyéni tettek is számítanak. Ha például valaki heti három palack 0,5 literes Coca-Colát iszik, és aztán a szelektív kukába dobja a palackot, azzal éves szinten 3,12 kilogramm PET-palack kerülhet vissza a körforgásba – ez országos szinten azt jelenti, hogy a cég műanyag palackjaiból közel 30 500 tonnát lehet újrahasznosítani. Az Eurobarométer adatai szerint egyébként a hazai lakosság 54 százaléka, míg az uniós átlag 65 százaléka vallja, hogy a műanyaghulladékokat elkülönítetten gyűjti, hogy azok újra feldolgozhatók legyenek.

A fenti arány javításának érdekében, és hogy a fogyasztókkal együtt tegyen a környezetért, a Coca-Cola a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére országos kampányt indít, hogy a körforgásos gazdaság és Hulladékmentes Világ megvalósulásához újabb lépést tegyen. Ennek része egy kupakkód feltöltő nyereményjáték is, olyan környezetbarát nyereményekkel, mint a kerékpár vagy egy elektromos autó. A promóció január 18. és március 31. között érhető el a jatek.coke.hu oldalon, ahol a játék mellett fontos tudnivalók is megtalálhatók a szelektív hulladékgyűjtésről.

Az Italos Karton Egyesülés 2016 után most, 2020 júniusában ismét felmérte a lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásait egy több mint 600 fős online kérdőív formájában, melyet az egyesülés saját Facebook oldalán tett közzé. A felmérés célja a lakossági szelektív hulladékgyűjtési program javítása és a környezettudatos vásárlási szokások feltérképezése volt. A kérdőívből kiderült, hogy a 25-55 év közötti korosztálynál a legjellemzőbb a szelektív hulladékgyűjtés, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a téma. A válaszadók 61%-a megyeszékhelyen, illetve vidéki településen, 17%-a pedig a fővárosban él.

A környezettudatos gondolkodás önmagában nem elég

A környezettudatos hozzáállás az elmúlt években egyre jelentősebb a magyar társadalomban. A felmérésből kiderül, hogy lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30%-ban valamilyen újrahasznosított anyagból készültek. Többek között arra is kíváncsi volt az egyesülés, hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandóak többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65%-a áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát. Igaz, hogy ez az összeg csupán 10%-kal több, de a szándék már meg van.

A hazai háztartások 41%-ánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben szereplő családok közel 15%-ánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente megközelítőleg 38.000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügyfontosságát mutatja, hogy az EU átlag 49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak és az elmúlt években, hazánkban ez a szám csak stagnál.

Honnan tudják, hogyan kell?

Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.

Még mindig vannak ismeretlen fogalmak

A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak. A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladékudvarokat.

A bizalomhoz információ kell

 „Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon, és az italos karton szelektív gyűjtésén van még mit dolgozni. Gondoljunk bele, egy egyszerű mozdulattal sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.

A válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése.