Nálatok ki mosogat el? A Zewa a házimunka témáját körüljárva elkészítette legfrissebb online felmérését, amelyben 200 kisgyermekes szülőt kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a háztartáson belüli feladatmegosztás kérdésköréhez. A válaszadók döntő többsége, 75 százaléka szerint a házimunka nem csak a nők kizárólagos feladata. A számok ezzel szemben azt mutatják, hogy a hazai gyakorlat szerint a nők több mint kétszer akkora részt vállalnak a házimunkából (69 százalék), mint a megkérdezett férfiak (31 százalék).

Tehát akkor mégis, ki mosogat el? A választ egészen biztosan mindenki kitalálta már: a nők szerint a nők, a férfiak szerint pedig a férfiak!

A kutatás valóban arról árulkodik, hogy ebben a kérdésben nincsen egyetértés, és mindkét nem túlbecsüli az általa végzett házimunka mennyiségét: a nők állítják, az általuk elvégzett otthoni feladatok aránya 80 százalék, míg a férfiak úgy gondolják, a tennivalók közel felét ők intézik.

Abban a kérdésben azonban már teljes az összhang, hogy a ház körüli tennivalók a férfiakra, míg a mosás inkább a nőkre hárul, azonban az is kirajzolódik a számokból, hogy ezt a feladatot a hölgyek nem is szívesen engednék át a párjuknak.

A Zewa kutatása mindemellett arra is kitér, hogy a szülők szerint mennyire fontos a gyermekeiknek közvetített minta. A válaszadók döntő többsége, 97 százaléka szerint gyermekük jövőjét nagyban befolyásolja az, hogy milyen példát látnak otthon. Jellemzően törekszenek is arra, 87 százalékuk tartja fontosnak, hogy olyan családban neveljék csemetéiket, ahol az otthoni higiéniai feladatok és a gondoskodás a család minden tagjának közös felelőssége, hogy gyermekük egyenlőbb családi környezetben nőhessen fel. A válaszadók közel harmada nem veszi figyelembe gyermeke nemét, ha házimunkáról van szó, így a fiúgyermekeket sem kíméli, ha a takarítás és rendrakás terén kölcsönös munkamegosztásról van szó.

#GondoskodniEgyüttJó

A Zewa termékeivel, innovatív megoldásaival és újdonságaival folyamatosan arra törekszik, hogy elősegítse az otthoni gondoskodást. Sokan még ma is úgy gondolják, a házimunka és az otthoni tennivalók elvégzése csak az édesanyák felelőssége. A gyermekek jövőjét azonban nagyban befolyásolják azok a példák, amelyeket szülőként mutatunk, és amit otthon látnak, azt tekintik természetesnek. „A Zewa nagyra értékeli azokat a családokat, ahol a gondoskodást, az otthoni feladatokat férfiak és nők közös feladatuknak tekintik, mert ezt a példát követve a gyermekek sokkal nagyobb eséllyel teljesedhetnek ki az élet különböző területein. Mindennek kifejezéseként indítottuk útjára Gondoskodni Együtt Jó kezdeményezésünket, amelyhez immáron neves szakértők is csatlakoztak és aktívan kiállnak velünk együtt a közös gondoskodás népszerűsítése mellett” – mondja Forgách Réka, a Zewa brandmenedzsere.

A márka Gondoskodni Együtt Jó témáját olyan elismert szakértők támogatják és erősítik, mint Balatoni József, alias Jocó bácsi, az ország legnépszerűbb történelemtanára, író és blogger, Deliága Éva ismert gyermekpszichológus és integratív gyermekterapeuta, valamint Szél Dávid apablogger, pszichológus és egyetemi oktató.

„Hiszek abban, hogy a gyermekek közti egyenlőséget már egészen kicsi korban meg kell teremteni, meg kell nekik tanítani együtt, közösen dolgozni. Fontos, hogy mintát mutassunk nekik arról, hogy például a házimunka vagy a rendrakás az osztályteremben közös feladatunk, nem várható el, hogy mindent a lányok végezzenek. Igenis a fiúknak is ki kell venni belőle a részüket, hisz ők is ugyanúgy a család, az osztályközösség tagjai, ezért együtt, közösen vállaljuk az ehhez kapcsolódó feladatokat is” – foglalja össze Jocó bácsi.

„Valahogy csak nagyon kevés tevékenységemhez tudom kötni, hogy igen, ezt azért csinálom, mert férfi vagyok, és hát az otthoni, háztartási és gyereknevelési, szülői feladatok biztosan nem ilyenek. A pár- és családterápiás munkám során is azt látom, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha az emberek meg tudnának szabadulni a hagyományos szerepelvárásoktól. De nem hiszem, hogy bármilyen otthoni szerepet, feladatot érdemes lenne összehozni az apasággal vagy az anyasággal, ezek nemtől függetlenül egyszerűen csak ott vannak. Amit aztán nem árt, ha valaki megcsinál” – vallja Szél Dávid.

„Apa és Anya. Szülőtársak, partnerek. Együtt. Ezt akkor fogja így érezni a gyermek, ha mindketten aktívan jelen vannak az életében és osztoznak a feladatokban. Nevelni, tanítani, értéket közvetíteni elsősorban nem a szavak útján, hanem tettekkel lehet, amihez idő kell. A feladatok megosztásával pedig értékes időt nyerhetünk” – összegezi a témával kapcsolatos gondolatait Deliága Éva.

Légy részese annak a kezdeményezésnek, amellyel a Zewa népszerűsíti a közös gondoskodást a családban! Látogass el a Zewa Gondoskodni Együtt Jó kampányának weboldalára és állj ki Te is a közös gondoskodás mellett!

A Gondoskodni Együtt Jó kampányfilmet ITT tudod megnézni.

A pénz gyakran tabu téma a családokban. Nem szeretjük megosztani másokkal, hogy mennyit keresünk, nem beszélünk nyíltan arról, ha anyagi gondjaink támadnak, de sokszor még a gyermekeinknek sem tudjuk megmagyarázni, miért nem veszünk meg egy játékot a boltban, ha alapvetően beleférne a havi keretbe.

„A szülők többsége még mindig tabutémaként kezeli a pénzügyeket annak ellenére, hogy a fiatalok pénzügyi gondolkodása már egészen kiskortól kódolódik, ahogy a felnőttek mindennapi gazdálkodási mintáit figyelik. A gyerekek nemcsak a pénzügyi hátteret kapják a családtól az életben való elinduláshoz. Pénzügyi gondolkodást is örökölnek. Nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy gyermekeink szemében mi adjuk a mintát a pénz kezelésében is, éppen ezért hatással van rájuk az is, amiről nem beszélünk nyíltan” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűrijének elnöke.

A téma kerülése mögött többféle tényező húzódhat. Emiatt viszont a felnövekvő generáció kizáródhat bizonyos pénzügyi ismeretekből, döntési stratégiákból. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői Szél Dávid pszichológus, apablogger segítségével összegyűjtötték azt az 5 legfontosabb dolgot, amire érdemes odafigyelnünk, ha a pénzről beszélünk a családban.

Pletykagépezet

A tabusítás mögött félelem is állhat. A magyar családokban például nincs hagyománya annak, hogy a szülők megosztanák, mennyi a havi keresetük. Sokan tartanak tőle, hogy a gyerekek az iskolában „elpletykálják”, mennyit keresnek, ennek pedig elkerülhetetlen következménye a gazdag-szegény család felcímkézés. Hosszú távon azonban hatékonyabb, ha nyíltan beszélünk a pénzügyeinkről a családban. Adjunk nyílt és őszinte választ a gyerekek kérdéseire az életkoruknak megfelelően.

Meddig mondjuk, hogy „ehhez még túl kicsi vagy”?

„Amíg nem alakul ki egy számfogalom a gyerekekben, tehát alsós korig, úgy gondolom, még nem érdemes fizetésekről, nagyobb számösszegekről beszélni velük, mert úgysem fog jelenteni nekik semmit. Emellett a számtudatosság nem keverendő össze a pénzügyi tudatossággal. Tehát például, ha valami 20 ezer forintba kerül, azt biztosan nem fogja még érteni, hogy 20 ezer forint egy óráért mondjuk nem olyan sok, de egy Túró Rudiért már nem fogunk annyit adni. Ez a következetesség lassan alakul ki a gyerekekben. Fontos a pénzről beszélni, fontos, hogy tudják, hogy a pénz nem korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, és ezért az emberek dolgoznak” – mondta Szél Dávid.

One-man show

A családokban gyakran egyetlen személy felelős a háztartás költségvetéséért. Míg ez a mindennapi pénzügyek kezeléséhez funkcionálisan teljesen elégséges lehet, fontos lenne, hogy az egész család átlássa azt a bizonyos nagyobb képet a család pénzmozgásairól. Nemcsak egy pénzügyi krízis esetén fontos, hogy a család tagjai lehetőleg mind kivegyék a részüket, hanem a mindennapi vagy havi kiadások-bevételek együttes megoldásában is. Ezáltal tudatosabban kezelhetjük a pénzünket, és vezethetjük az életünket.

Az „elárasztó” szülő

„Jellemző hibás megközelítés lehet az ’elárasztás’, ha a szülő engedi a gyereknek, hogy mindenről döntsön, és bármi belefér, akár nagyobb összegeket is elkölthet. Egy idő után ki kell alakulnia valami fajta tudatosságnak a gyerek fejében, hogy a pénz véges dolog. Én a tudatos működést tartom nagyon fontosnak. Hozzon felelős döntéseket a család, és hozzon felelős döntéseket a gyerek is” – fejtette ki a pszichológus.

„Erre nincs pénzünk” – mikor és hogyan mondjuk?

Ha egy csoki megvásárlásáról beszélünk például, mondhatjuk, hogy ezt most nem szeretném megvenni, mert tegnap már kaptál csokit. Vagy mondhatjuk, hogy máskor kapsz csokit. Az nem jó megközelítés, ha azt mondjuk, hogy nincs pénzünk. Egy 8-9 éves gyereknek ez a mondat jelentheti azt is, hogy egyáltalán nincsen pénzünk ételre. Fontos, hogy ne vegyük el a gyerek biztonságérzetét. A transzparens kommunikáció lehet célravezető, ezáltal tudják a gyerekek igazán megérteni az olyan dolgokat is, mint a pénz világa.

A K&H Csoport pénzügyi vetélkedőjére október 1-jétől lehet nevezni általános és középiskolás korosztályokban.

Részletek és vlog videók: https://www.kh-vigyazzkeszpenz.hu/