A 30 ezer négyzetméter össz-alapterületű irodaházat 2006-ban adták át. Az akkor kifejezetten modernnek számító épület tíz évvel később megérett a ráncfelvarrásra. A 2019 közepén zárult felújítás eredményeként az irodaház új, egységes belső dizájnt kapott, az elszigetelt irodákat tágas, egybenyitott terek váltották. A munkatársak dedikált íróasztalok helyett laptopokat kaptak, amivel bármelyik munkaállomáshoz letelepedhetnek, igénybe vehetik a hangszigetelő paravánokkal körülvett „csendes zónákat”, vagy leülhetnek dolgozni a számos közösségi tér egyikébe.

Az Erste Torony azonban ma már nem számít olyan modernnek, gépészete átfogó felújításra szorul, és az irodák, közösségi terek átalakítása is szükségessé vált: az egykor kétezer ember munkahelyének tervezett irodaházban ma már átlagosan fele ennyien sem tartózkodnak egyszerre. Az összes olyan központi területen ugyanis, ahol ez a munkakör tartalmát és munkafolyamatokat nézve lehetséges, a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák – mindez annyit jelent, hogy heti öt napból kettőt kell az irodában lenniük.

Az Erste számára fontos a fenntarthatóság, stratégiájának és az alaptevékenységének szerves részeként minél inkább figyelembe veszi a környezeti szempontokat is. A bank vezetése ezért új székház építése helyett a meglévő épület átfogó felújítása mellett döntött, ami minden szempontból zöldebb megoldás és hozzájárul az Erste karbonlábnyomának csökkentéséhez. A nemzetközi tanulmányok szerint egy meglévő épület felújítása 50-75 százalékos széndioxid-kibocsátás megtakarítással jár egy új építkezéshez képest, különösen, ha ez még energiahatékony fejlesztésekkel is párosul. Egy Erste Torony méretű épület esetében ez azt jelenti, hogy közel tízévnyi saját működésének megfelelő széndioxid-kibocsátást lehet így megelőzni.

Az Erste Torony felújításának tervezési folyamata 2025-ben indul, míg az engedélyeztetésre várhatóan 2026-ban kerül sor. Az átépítés szintről szintre halad majd, így a kollégáknak a várhatóan 2028-ban záruló munkálatok alatt sem kell elhagyniuk az épületet – írják.

A fejlesztéssel egy korszakokon átívelő, és emiatt széttartó épületegyüttesben kellett formavilágában és funkcióit tekintve is harmóniát teremteni. Az egyes és négyes épület eredetileg a 19. század végén és a 20. század elején épült falas szerkezettel, poroszsüveg födémekkel. Az ötvenes évek végén további szintet húztak a két házra, a zárófödémeket pedig Bohn-födémre cserélték. Az évtizedek során az ingatlanok különböző bővítéseken és átalakításokon estek át, míg az egyes épület tetőterét beépítették, addig a négyes épületé padlástér maradt. A 4/a épület azonban már egy, a nyolcvanas évek elején kivitelezett pillérvázas ház, ami anyaghasználatában, szerkezeti rendszerében és tömegformálásában is markánsan elkülönült a századfordulós kórházépületektől. Ez a kontrasztos illeszkedés a mostani felújítása során is megmaradt vezérelvként.

„A projekt során a megrendelői igényeket vetettük össze egy meglévő épület kötöttségeivel. A tervezett új irodák és laborok egy korábbi kórházépület falai között kaptak helyet, amelyet az igényekhez igazodva terveztünk át és bővítettünk kortárs elemekkel. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet számára tervezett székház irodánk egyik legnagyobb volumenű saját tervezésű, megvalósult projektje. A teljes tervezési folyamat mellett a szakági koordinációt és a tervezői művezetést is elláttuk. Az elvárásokat proaktívan kezelve, a kezdeti elképzeléseknél egy jóval komplexebb programmal álltunk elő, ami az egész fejlesztés hatékonyságát és minőségét jelentősen megemelte. Ennek eredményeként az ügyféllel együtt gondolkodva nem csupán egy székházat, hanem egy egész telephelyet újíthattunk meg” – hangsúlyozta Kádár Bálint, a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója.

A huszadik század elején épült egységes kórházépületekre az ötvenes években még egy szintet emeltek, megbontva a párkányzatát vesztett épületegyüttes arányait. “Az együttes harmonikus befejezettségét szerettük volna visszaálítani, így a szárnyakat összekötő függönyfalas szerkezet, és a tetőterek helyett épített acél szerkezetű új szint összefogják az épületeket. A karakteres párkány mindezt megnyugtatóan lezárja” – emelte ki Kádár Bálint. Az egyes és négyes épületek közötti összekötés megmaradt, de kortárs formában újragondolva, ahol a függönyfalakkal határolt szellős, világos területeken szintenként találkozási helyek alakultak ki, nagyméretű teakonyhákkal és a pihenőterekkel.

A tervezéshez szükséges felméréseket pontfelhős technológiával végezték, ami alapján pontos, valósághű modell készült a meglévő épületekről. A pontfelhőből generált 3D modell segítette a századfordulós épületek szabálytalanságainak lekövetését a tervezés során, ami a gördülékeny kivitelezést is biztosította.

A Dózsa György út felőli egyes épületben irodákat alakítottak ki, míg az egyes és a négyes ingatlanok közti nyaktagban közösségi terek kaptak helyet. A négyes épületben vegyesen irodák és laboratóriumok működnek, míg a 4/a ingatlanban vizsgáló laborok találhatók. A bővítés során a tervezők törekedtek az eredeti tégladíszes homlokzat minél hűbb megőrzésére. Ennek megfelelően a homlokzatok díszítése és színezése harmonizál az eredeti építészeti stílussal, miközben modern elemekkel egészül ki. A főbejáratnál az elbontott szélfogó helyett ugyancsak a századfordulós homlokzathoz nyúltak vissza a tervezés során. A félköríves kocsifelhajtós bejárat felett filigrán előtető szerepelt az archív képeken. Az új bejárat egyszerre reflektál erre és az új zárópárkányra. Az éles szögű párkány a bejárat felett előtetőként jelenik meg, amely lefordulva keretezi a homlokzati raszterbe illeszkedő új üvegezett nyílászárókat. Közöttük a szélfogó építésekor részben megsemmisült pillérmotívumot visszaidéző kiugrások találhatók, kortárs homlokzatburkolattal ellátva.

A WING kiemelt küldetésének tekinti a Budapest arculatát meghatározó, komplex hazai modernista építészeti alkotás értékeinek megőrzését, mindezt a fenntarthatóság jegyében. A Liget Center Auditorium már az 1980-as évek óta kihasználatlanul állt, állapota jelentősen leromlott. A műemlékfelújítást és funkcióváltást követően az RTL Magyarország hírigazgatósága és a hír-és infotainment műsorainak stúdiói kapnak helyet benne, a kapcsolódó Classic épületben pedig az irodafunkciók valósulnak meg az RTL üzleti területei számára. Nyártól a létesítmények az RTL belvárosi bázisaként fognak működni.

„Az épületeink energiahatékonyságának növelése és a korszerű, környezetkímélő technológiákra történő áttérés régóta célunk az irodafejlesztéseink során. A Liget Center Auditorium azonban az első olyan WING fejlesztésű irodaház, ahol egy több mint 70 éves házból egy közel nulla energia felhasználású épületet hoztunk létre. Rendkívül ritka a hazai irodaház-piacon, hogy egy műemléki oltalom alatt álló épület a felújítást követően minden kritériumnak megfeleljen energiahatékonysági szempontból, így külön öröm számunkra, hogy a Liget Center Auditorium esetében sikerült az „A” szintű besorolást megszereznünk” – mondta Angel Gábor, a WING Zrt. irodákért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Liget Center Auditorium felújításánál a teljes fűtés-hűtés rendszere a legkorszerűbb hőszivattyú berendezésekkel valósult meg. A fejlesztő az épület nyílászáróit 3 rétegű üvegezéssel és hőszigetelt szerkezetekkel látta el, illetve mind a tető és a homlokzatok is utólagos hőszigetelő réteget kaptak, illetve a világításhoz is a legmodernebb LED fényforrásokat alkalmazták.

Ritkaság, hogy egy világmárka társadalmi ügy szolgálatába állítsa legfontosabb megkülönböztető jelét. Az egyenlőség a Vodafone egyik alapértéke, így idén nőnap alkalmából a vállalat átalakította a budapesti székházán lévő logóját. A szolgáltató az elmúlt években számos programot indított annak érdekében, hogy 2025-re a világ legjobb munkahelyévé váljon a nők számára. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, elengedhetetlen az egyenlő feltételek megteremtése.

A Grant Thornton 2017-es kutatása szerint (Women in Business) az Európai Unióban a felső vezetők csupán 26 százaléka nő, a vállalkozások 36 százalékánál pedig egyáltalán nincs nő a vezetőségben. Noha tapasztalható változás, a nők aránya még mindig jóval alacsonyabb a vezetői pozíciókban. A Vodafone Magyarország úttörőnek számít ezen a téren, hiszen a vezérigazgatót is beleértve a nyolctagú menedzsment fele nő, ami átlagon felüli a hazai viszonyokat tekintve, különösen egy technológiai vállalat esetében. Az ICT-szektorban ugyanis az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznak férfiak, uniós adatok szerint az ezen a területen dolgozók mindössze 17 százaléka nő, vezető pozíciókban pedig csupán 19 százalék ez az arány.

A Vodafone rövidtávú céljai között szerepel, hogy a középvezetőik legalább 30 százaléka nő legyen globális szinten. Ennek egyik nagy akadálya az, hogy a nők családalapítás kapcsán – akár életükben többször is – hosszabb időre megszakítják karrierjüket, így számukra kihívást jelenthet a munkába való visszatérés. A Vodafone ezért több olyan kezdeményezést is megvalósított Magyarországon, melyek célja, hogy ezen változtasson.

Világszerte 55 millió értékes szakmai tudással rendelkező nő nem tér vissza a munkába egy hosszabb karrierszünet után. A legnagyobb nehézséget a rugalmas munkaidő és a megfelelő képzés hiánya jelenti. A 2017-ben Magyarországon is elindított Vodafone ReConnect program erre kínál megoldást. Célja, hogy olyan, már vezetői tapasztalattal rendelkező, jobbára női munkavállalókat integráljon vissza a munka világába, akiknek nagyvállalati karrierje több évre megszakadt, jellemzően gyermekvállalás, illetve saját vagy családi vállalkozásban eltöltött idő miatt. Tréningekkel és egyéb bevezető programokkal segítik a korábban javarészt vezetőként dolgozó – vagy vezetői potenciállal rendelkező – jelöltek szakmai tudásának, készségeinek felfrissítését, fejlesztését. Sőt, a ReConnect lehetőséget biztosít arra is, hogy az első időben rugalmas vagy részmunkaidőben dolgozzanak a vállalatnál.

Az egyik legfrissebb változás, hogy 2019. január elsejétől a tartós távolléten lévő Vodafone Magyarország-munkatársak – akik jellemzően a szülési szabadságot igénybe vevő kismamák – két évig megtarthatják ingyenes dolgozói előfizetésüket és a készüléküket.

„Egy vállalat identitását az alapértékei határozzák meg. A Vodafone-nál ezt nagyon komolyan vesszük, ezért minden téren küzdünk az egyenlőtlenségek ellen, és támogatjuk a sokszínűséget. Kiemelten fontos például a kismamák, valamint a hosszabb szünet után visszatérő munkatársaink integrációja. Globális célunk, hogy a nők számára a legjobb munkahellyé váljunk, hiszünk abban, hogy az üzleti sikerek egyik elengedhetetlen eleme a diverzitás, vagyis, hogy egy adott problémát a lehető legtöbb szemszögből megvizsgáljunk” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. „Fontos, hogy ez nem a férfiakkal szembeni negatív megkülönböztetést jelenti – mind a ReConnect program, mind tartós távollétre szoruló kollégák támogatása ugyanúgy vonatkozik férfiakra, mint nőkre. Ennek megfelelően az édesapákról sem feledkezünk meg: gyermekük születésekor kéthetes fizetett apasági szabadságra jogosultak, azaz a Magyarországon törvényileg előírt 5 napon felül további 5 napot vehetnek ki” – tette hozzá a vezérigazgató.

Március első hetében végig látható lesz a nőnap alkalmából átalakított logó a budapesti Vodafone székház Duna felőli oldalán.