Továbbra is a megélhetési költségek emelkedése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a lakosság számára, bár a tavalyi szinthez képest némi enyhülés tapasztalható. Míg 2023-ban a válaszadók 92 százaléka számolt be növekvő kiadásokról, 2024-ben és 2025-ben ez az arány 80 százalék körülire csökkent. Az érintettek közel fele, 49 százalék jelentős, míg 31 százalék kisebb mértékű drágulást tapasztalt.

A megélhetési költségek emelkedését legnagyobb arányban a magas és közepes jövedelműek említették: 88, illetve 82 százalékuk számolt be növekedésről, míg az alacsony jövedelműek körében ez az arány 71 százalék volt.

Pontosan mennyi?

Jelentősebb árcsökkenést csak kevesen érzékeltek: a megkérdezettek mindössze 12 százaléka tapasztalt csökkenést a megélhetési költségekben. Ebben a csoportban az alacsony jövedelműek voltak többségben (17 százalék), míg a közepes és magas jövedelműek körében ez az arány 12, illetve 7 százalék volt. A költségnövekedést számszerűsítve: akiknél nőttek a kiadások, átlagosan havi 53 ezer forinttal magasabb költségről számoltak be – ez megegyezik a tavalyi értékkel. A legkisebb növekedést az alacsony és a magas jövedelműek körében mérték (49 és 50 ezer forint), míg a közepes jövedelműeknél az átlagos többletkiadás elérte az 59 ezer forintot. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a különböző jövedelmi kategóriába tartozó válaszadókat nagyon eltérő mértékben érintette a kiadások növekedése. Az alacsony és közepes jövedelműek jelentős részénél a teljes bevételre vetítve két számjegyű arányt képvisel a 49 és 59 ezer forintos kiadásnövekedés, miközben a magas jövedelműeknél ez legfeljebb 7 százalékos. Vannak azonban még azok, akik szerint nem változtak a költségeik, ők a válaszadók 8 százalékát képviselik.

20 ezer alatt, 200 ezer felett

A háztartás összetétele is befolyásolja a kiadások alakulását: ahol van gyerek, ott átlagosan 57 ezer forinttal nőttek a megélhetési költségek, míg a gyermekteleneknél ez az érték 49 ezer forint volt. Nemek szerint is eltérés mutatkozik: a nők 57 ezer forintos, a férfiak pedig 49 ezer forintos havi többletkiadást jeleztek.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a drágulást tapasztalók egyharmada (33 százalék) 20 és 49 ezer forint közötti emelkedést említett, további közel egyharmaduk (32 százalék) 50 és 99 ezer forint közötti növekedést tapasztalt. 18 százalék szerint a költségek növekedése 100 és 200 ezer forint között volt. Emellett 12 százalékuk kisebb, mint 20 ezer forintos többletet jelzett, míg 5 százalékuk havi 200 ezer forintot meghaladó költségnövekedésről számolt be.

A felmérés a kiadások alakulása mellett azt is megvizsgálta, hogyan változott a középkorúak jövedelme. A válaszadók csaknem felénél – 49 százalékánál – nőttek a bevételek, átlagosan 45 ezer forinttal. Ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka csökkenésről számolt be, esetükben 64 ezer forint volt a visszaesés. 36 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy bevételeik nem változtak az elmúlt évhez képest. Összesítve az eredményeket az látszik, hogy minden válaszadóra vetítve 12 ezer forinttal nőttek a bevételek átlagosan.

A felmérés eredményeit értékelve Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője közölte: “Ha összevetjük a felmérésben szereplő 12 ezer forintos bevétel-növekedést a költségek 40 ezer forintos növekedésével, az eredmény összességében még mindig inkább kedvezőtlen. Átlagosan a háztartások havi 28 ezer forinttal vannak rosszabb helyzetben, mit egy éve. Bár 2023-hoz képest az adatok valamivel kedvezőbbek, a háztartások továbbra is nehezebb anyagi helyzetben vannak – a költségeik gyorsabban nőnek, mint a bevételeik. Mindez azért is kedvezőtlen, mert így a háztartások nagy része nem tud megfelelően takarékoskodni rövid távon, hosszabb távon pedig az öngondokoskodásra sem jut elegendő pénz.”

A többség nagy valószínűséggel vagy biztosan megy nyaralni az idén a középkorúak táborából: a 30-59 évesek több mint 60 százaléka tervezi ezt – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei első negyedévben. A nyaralásra fordítható összeg jóval több, mint egy évvel korábban.

Két számjegyű növekedés

A középkorúakra reprezentatív felmérés szerint a nyaralást tervezők idén átlagosan 397 ezer forintot költenének az utazásukra. Ez az összeg igen jelentős, több mint 21 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi átlaghoz képest, a 2023 elején mért 296 ezres költségvetésnél pedig 34 százalékkal magasabb értéket képvisel.

„A növekedés köszönhető annak, hogy – a költségek növekedésén felül – a középkorúak átlagkeresete és bevétele is emelkedett az elmúlt időszakban. A kutatásunk szerint az idei első negyedévben a megkérdezettek estében a háztartás átlagos havi jövedelme megközelítette a 600 ezer forintot, egészen pontosan 592 ezer forintot tett ki, ami rekordot jelent a felmérés évtizedes történetében, egyúttal 19 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben” – kommentálta az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, hogy a külföldi utazások esetében továbbra is kiemelkedően fontos az utasbiztosítás megléte, hiszen egy előre nem látható probléma, baleset vagy betegség esetén ez fedezetet nyújt a teljes utazási költség akár többszörösét is kitehető kiadásokra.

Százezrek nyaralásra

Az utazási költségvetés 397 ezer forintos átlagértéke nagyon szerteágazó válaszokból adódott. A nyaralást fontolgató válaszadók tizede legfeljebb 100 ezer forintot szán erre a célra a bevételeiből, és a következő, 100-149 ezer forintos kategóriába is további 10 százalékuk tartozik. Emellett 14-14 százalékuk 150-199 ezer, illetve 200-299 ezer forintos összeget mondott. Összességében tehát 100-300 ezer forintot szánna a nyaralásra a megkérdezettek legnagyobb része, vagyis 38 százaléka. A másik nagy táborba sorolhatóak azok, akik 300 és 699 ezer forint közötti kiadást valószínűsítenek, az arányuk 27 százalékos. Ugyanakkor 8-8 százaléknyian 700-999 ezer, illetve 1 millió forintnál is nagyobb összeget terveznek költeni az idei pihenésükre. Közel 10 százalék volt azok aránya, akik még nem tervezték meg pihenésüket, így annak költségvetését sem.

A nyaralásra fordítandó összegből átlagosan 2,6 fő megy majd nyaralni az idei szezonban, ami enyhe emelkedést jelent a korábbi két év 2,4, illetve 2,5 fős átlagához képest, és megegyezik a 2020-2022 közötti három évben mért értékkel. A legtöbben kettesben utaznak, 43 százalék mondta ezt, és főként az ötvenes korosztály tagjaira jellemző. Hármasban utazna az érintettek 21 százaléka. A magas jövedelműek esetében az átlag feletti, 27 százalékos a hármasban való utazás, ami kifejezetten magas szintet jelent. A négyfős utazás például a gyerekek miatt a 30-49 év közöttiekre a legjellemzőbb, 18 százalékuk választotta ezt a forgatókönyvet. Ezzel szemben az ötvenévesek körében csak 6 százalékos a négyfős utazások aránya.

Az összesített adatokból kiderül, hogy a nyaralásra szánt összeg 21 százalékos emelkedésével párhuzamosan az egy főre jutó kiadás sokkal visszafogottabban, 137 ezerről 151 ezer forintra, vagyis alig több mint 10 százalékkal emelkedett. Érdekes ugyanakkor, hogy az öt évvel korábbihoz képest a nyaralásra fordított teljes összeg 60, az egy főre jutó utazási költség pedig majdnem hasonló mértékben, 59 százalékkal emelkedett.

K&H biztos jövő felmérés

A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A fenti sajtóanyagban idézett felmérés 2025. február 17-25. között készült.             

Mit gondolnak a középkorúak az autósok szabálykövetéséről, és hogyan vélekednek a saját vezetésükről azok, akiknek van jogosítványa? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H biztos jövő kutatás az elmúlt években, így a múlt év utolsó negyedévében is. A 30-59 évesek körében végzett reprezentatív kutatásban több pozitív eredmény született, például a gyorshajtás tekintetében.

Ez azért is fontos, mert a rendőrségi statisztikák szerint a sebességhatárok túllépése az egyik leggyakoribb oka a személyi sérüléssel járó baleseteknek: a múlt év első tizenegy hónapjában az ilyen jellegű balesetek 27 százalékában játszott szerepet a gyorshajtás. Az elsőbbségi szabályok be nem tartása a hasonló balesetek 33 százalékáért volt felelős, a kanyarodási és előzési szabályok áthágása pedig 17, illetve 4 százalékos aránnyal szerepel erre vonatkozóan a múlt évi rendőrségi adatokban.

Mi van a toplista élén?

A K&H biztos jövő felmérés szerint a sorrend nem változott érdemben, a négy legkevésbé betartott szabály továbbra is a telefonhasználatra, a sebességhatárok betartására, valamint a parkolásra és az előzésre vonatkozik. A megkérdezettek 59-76 százaléka szerint nem tartják be az autósok ezeket a szabályokat. Kicsit jobb eredmény született a kanyarodást és megfordulást érintő szabályok esetében, ezeket a válaszadók 43 százaléka szerint szegik meg az autósok. A középkorúak közül tízből négyen úgy látják, hogy az autósok az ittas vezetés tilalmát nem tartják be.

Ezzel szemben 

Más eredmények születtek a jogosítvánnyal rendelkezők megkérdezésével ott, ahol az érintettek arról nyilatkoztak, hogy mennyire vezetnek szabályosan. Továbbra is jelentős eltérés látható a tekintetben, hogy általánosságban hogyan alakul a középkorú autósok szabálykövetése ahhoz képest, amit a sofőrök magukról állítanak. Miközben a felmérés szerint a megkérdezettek többségének véleménye az, hogy az autósok nem igazán tartják be a sebesség korlátokat, több mint felük azonban saját bevallása szerint betartja ezt a szabályt. Az is megfigyelhető a friss felmérésben, hogy az egy évvel korábbi kutatás eredményeihez képest öt esetben inkább javulás látható.

A gyorshajtás esetében 54 százalékuk állította, hogy mindig szigorúan betartja a sebességhatárokat. Ez jelentős javulásnak felel meg éves szinten, a 2023 végén készült kutatásban ugyanis még csak 43 százalékuk nyilatkozott így. A férfiak 43, a nők 66 százaléka állítja, hogy legfeljebb a maximális megengedett sebességgel autózik. A telefonálási szabályokat a jogosítvánnyal rendelkezők 76 százaléka tartja be minden esetben, ez is javulás az egy évvel korábbi 69 százalékhoz viszonyítva.

Míg 2023 végén a jogosítvánnyal rendelkező megkérdezettek 92 százaléka tartotta be az alkoholfogyasztás tilalmát, a múlt év végén már a 97 százalékuk mondta ezt. A biztonsági öv használata és a gyalogosoknak való elsőbbségadás adatai is kedvezően változtak. Előbbiek esetében 85-ről 90 százalékra, utóbbiaknál pedig 73-ról 81 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik mindig betartják ezeket az előírásokat.

Szabályok kontra biztosítás

„Amellett, hogy a szabályok betartása közlekedésbiztonsági szempontból kulcskérdés, biztosítási oldalról is fontos: ugyanis, ha valaki ittasan okoz balesetet, akkor a biztosító nem fedezi a kárát, azt az érintettnek kell kifizetnie. Ebből a szempontból is kiemelendő, hogy javult a jogosítvánnyal rendelkezők esetében az ittas vezetés tilalmának betartása.” – kommentálta az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

K&H biztos jövő kutatás

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2024. november 1-11. között készült.

Ami jó hír, hogy a középkorúak átlagosan hét hónapig tudnák finanszírozni a saját életüket, ha egy fillér bevételük sem lenne, a részletek alapján azonban sokkal árnyaltabb a kép – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés, amely a 30-59 évesek anyagi helyzetét mérte fel az idei második negyedévben.

“A hét hónapos átlag jelentős eltéréseket takar: nevezetesen, hogy a válaszadók 33 százaléka arról számolt be, mindössze legfeljebb egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Ez az arány hasonló a korábbi években mért adatokhoz, még ha szám szerint most érte el az eddigi legalacsonyabb értéket. Ehhez képest csak egyszer, 2018-ban mértünk jelentősen eltérő, 42 százalékos eredményt. Azonban 2021 azonos időszakában 36 százalékos volt az arányuk, a 2022-ben és 2023-ban készült felmérésben pedig 35-35 százalék. Azok aránya azonban, akik legfeljebb csak 3 hónapig tudnának megélni a megtakarításaikból, a tavalyi 31 százalékról a korábbi években jellemző 24 százalékra redukálódott. Ez arra utal, hogy valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik nagyon rövid ideig tudnának megélni felhalmozott tartalékaikból. Ugyanakkor a kutatás korábbi adatait nézve az is látszik, hogy a járvány előtt volt példa kedvezőbb helyzetre. 2017-ben ugyanis átlagosan nyolc havi tartaléka volt az érintett korosztálynak” – ismertette a részletes adatokat Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A szakember kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan növekedett azoknak az aránya, akik hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Az idei második negyedévben a megkérdezettek 43 százaléka volt abban a helyzetben, hogy legalább hat hónapon át képes lenne fenntartani magát a megtakarításaiból, ha nem lenne egyéb bevétele. Ez az érték növekedést mutat az előző évekhez képest, 2018 és 2023 között ugyanis 33-41 százalék közötti eredmények születtek. A tendencia a lakosság pénzügyi stabilitásának enyhe javulását tükrözi. “Ebben szerepet játszhat, hogy az idén jelentősen emelkedtek az átlagbérek, egyúttal a csökkenő infláció miatt a reálbérek is növekedést mutattak” – tette hozzá a Székely Pálma.

Vannak további különbségek is

A kutatás adatai alapján az is egyértelműen megfigyelhető, hogy a nők nagyobb arányban találhatók a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők között: 41 százalékuk mondta azt, hogy mindössze egy hónapra elegendő a tartaléka, miközben a férfiak esetében 26 százalékos az arány. Ez az adat részben utal a nemek közötti fizetési különbségekre is: a hivatalos adatok szerint az idei első félévben a nők kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó bére havonta alig lépte túl a 389 ezer forintot, ugyanakkor a férfiak majdnem 455 ezer forinttal szerepelnek ebben a statisztikában.

Regionális szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosban élőknek mindössze 22 százalékára igaz, hogy egy hónapig tudna csak megélni a megtakarításából, miközben a többi országrészben élők esetében 27-42 százalékos ez az érték, a kisebb városokban és községekben lakók esetében pedig 38 és 44 százalékos. “Ezek a számok a főváros és a vidék között meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket tükrözik” – fogalmazott Székely Pálma. Magyarázatként közölte, hogy az idei első félévben a budapestiek nettó átlagbére meghaladta az 512 ezer forintot, szemben a 422 ezer forintos országos átlaggal. Utóbbinál a főváros mellett mindössze a Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozó 453 ezer forintos nettó átlagbér volt magasabb. A többi vármegyét alacsonyabb, 308-420 ezer forint jellemezte.

Székely Pálma arra is felhívta a figyelmet, hogy aki teheti, annak érdemes minél hamarabb félretennie – különös tekintettel a nyugdíjcélra történő megtakarításra, amelyek biztosíthatják, hogy a nyugdíjba vonulás után az érintetteknek ne kelljen nélkülözniük az addig megszokott életükhöz viszonyítva.

A digitális fejlesztéseknek köszönhetően egyre több szolgáltatás érhető el a K&H mobilbankjában, ennek meg is lett az eredménye a biztosítások esetében is – közölte a pénzintézet.

Életbiztosítási boom

A múlt év során az egy évvel korábbihoz képest 63 százalékkal több biztosítást kötöttek a K&H mobilbankjában az érintettek. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a kockázati életbiztosítás a múlt év elejétől vált elérhetővé. Jelenleg már minden ötödik életbiztosítást mobilbankban kötnek az ügyfelek. Emellett a mobilbankos csatorna szempontjából kedvező eredmény az is, hogy a digitálisan megkötött életbiztosítások átlagdíja 6 százalékkal meghaladja a személyes közreműködéssel megkötött szerződésekre jellemző értéket.

Növekedés a többi biztosításnál is

Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítás üzletágának vezetője elmondta, hogy a többi biztosítás esetében is egyre népszerűbb a mobilbankos megoldás. 2023-ban a K&H mobilbankban 35 ezer forintos éves átlagdíjjal megkötött lakásbiztosítások esetében az előző évhez képest 20 százalékos növekedés történt a kötések számában. A 62 ezer forintos átlagos díjjal megkötött kötelezőknél 21 százalékos, a 6 ezer forintos átlagot mutató utasbiztosításoknál pedig 64 százalékos bővülést könyvelhetett el a pénzintézet. “Azt látjuk, hogy sok ügyfélnél már kézenfekvő a mobilos ügyintézés és a jövőben még nagyobb teret nyerhet a digitális, akár webes, akár mobilbankos alternatíva” – tette hozzá a szakértő.

Az online megoldás a lakáskár-bejelentéseknél is fölényben van: míg 2022-ben az esetek 80 százalékát nyújtották be ilyen formában, 2023-ban ez az arány már 86 százalékra emelkedett.  Székely Pálma azt is elmondta, hogy a káreseményeknél nagyon fontos az alapos dokumentáció, valamint a káreseményről való pontos tájékoztatás. Ez – a mobilbank és a webes ügyintézés mellett – jelentősen meggyorsítja a kárrendezési folyamatot.

Javulást hozott az idei év a háztartásokat érintő fontos gazdasági mutatókban. Idén januárban 3,8, februárban 3,7, márciusban pedig 3,6 százalék volt az éves infláció, szemben az egy évvel korábbi, kiugróan magas 25,7, 25,4 és 25,2 százalékos mutatóval. Az infláció jelentős lassulása egyelőre nem hozott számottevő változást a középkorúaknál az anyagi helyzetet nézve. A K&H biztos jövő felmérés szerint az idei első negyedévben a 30-59 évesek 58 százaléka érezte kedvezőnek az anyagi helyzetét, ami nem jelent érdemi változást a korábbi eredményekhez viszonyítva, ugyanakkor valamivel meghaladja a múlt év különböző negyedéveiben született eredmények 53 százalékos átlagát.

“Az anyagi helyzet megítélése részben azért nem mutatott jelentős javulást az infláció lassulása ellenére, mert sokan nem érzik azt, hogy valóban kisebb tempóban emelkednének az árak. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a felmérésünk szerint a középkorúak háztartási jövedelme nem mutatott komolyabb emelkedést. Az első negyedévben az átlag 499 ezer forintot tett ki, ami lényegében megegyezik a múlt év harmadik és negyedik negyedévében mért 501 ezer és 502 ezer forintos átlaggal. Ezek az összegek a felmérés történetének legmagasabb értékei, ugyanakkor az látszik, hogy megállt a növekedés. 2018 és 2019 első negyedévében 282 ezer és 328 ezer forint volt ez az összeg, a múlt év első három hónapjában pedig 456 ezer forintnál járt” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: “A tavalyi bizonytalan gazdasági környezet, megfejelve a kiemelkedően magas inflációval a háztartások kiadásainak visszafogását eredményezte. Ez az óvatossági motívum még mindig érzékelhető. Ha a reálbérek tartós emelkedésnek indulnak, az lendületet adhat a fogyasztásnak, a lakossági hitelfelvételi kedvének, ez pedig összességében felfelé húzhatja a gazdasági mutatókat, köztük a GDP-t is.”

Nélkülözés kontra gondtalan élet

 A felmérés részeredményeiből kiderül az is, hogy bár a háztartások átlagos jövedelme 499 ezer forint volt az idei első negyedévben, a mediánérték csak 399 ezer forint volt, azaz a megkérdezettek fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb jövedelemről számolt be. Ez jelentős eltérést jelent az átlaghoz képest, amit néhány kiemelten magas jövedelmű háztartás felfelé húz. 

A felmérés szerint a megkérdezettek 2 százaléka arról számolt be, hogy megélhetésüket tekintve nélkülözniük kell: esetükben a háztartás jövedelme átlagosan 232 ezer forintot tett ki. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal küzdenek, náluk 319 ezer forint a jövedelmi átlag. A háztartások közel ötöde, 18 százaléka úgy érzi, épp, hogy kijön a havi keresetéből; körükben 357 ezer forintnyi összeg áll rendelkezésre. A válaszadók majdnem harmada, 32 százaléka azt mondta, hogy bár anyagi gondok nincsenek az életükben, de megtakarításra nem futja. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezettek 34 százaléka megélhetési gondok nélkül él, és alkalmanként félre is tudnak tenni. Az előbbiek táborában az átlagos jövedelem 469 ezer, utóbbiaknál 601 ezer forint volt. A 30-59 évesek körében 7 százalék él a legjobban, ők az anyagi jóléten túl rendszeresen meg is tudnak takarítani: náluk a jövedelmi átlag 751 ezer forint.

Az ügyféligények- és kiszolgálás területét érintő folyamatos fejlesztések, képzések eredményeként kiugró elismerésben részesült a K&H Biztosító. A ClientFirst Consulting több mint 2500 üzletet tesztelt próbavásárlásokkal, átfogó képet adva így a magyar ügyfélkiszolgálás pillanatnyi helyzetéről, és rangsorolta a legjobban teljesítő vállalkozásokat.

„A próbavásárlásoknál elsősorban azt tapasztaltuk, hogy a fogyasztók ma már sokkal magasabb kiszolgálási színvonalat várnak el. A pandémia egyik pozitív mellékhatása az elektronikus és online terület fejlődése volt, és aki ebbe időben befektetett, most learathatja a babérokat az elégedett ügyfélkör képében” – mondta Mózes István, a kutatást szervező ClientFirst Consulting ügyvezetője. A felmérés során próbavásárlásos tesztelést végeztek a szakemberek, a K&H a személyes, telefonos és elektronikus ügyfélkiszolgálásban egyaránt dobogós helyet szerzett.

94,5 százalék

A személyes ügyfélkiszolgálásban a K&H helyi képviselői hálózata 94,5 százalékos elégedettségi mutatóval első helyet szerzett. A telefonos és elektronikus ügyfélkiszolgálást tekintve a második helyen zárta a versenyt.

“A személyes vásárlásoknál a próbavásárlók többek között az ügyfélkiszolgálás minőségét, a helyi képviselő szakmai felkészültségét és ügyfélközpontú szemléletét értékelték, valamint azt, hogy mennyire volt teljeskörű a kiszolgálás és végül milyen élménnyel távozott a vásárló” – mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosítási üzletág és saját értékesítési csatornák divízió vezetője.

Hozzátette: “A digitális fejlesztéseknek köszönhető, hogy a K&H Biztosító a piaci szereplők között elsőként kapta meg az állami Digitális Jólét Program „kiemelkedő digitális biztosító – DJP Partner” védjegyet. Ez az állami program elismeri az átlagon felüli elektronikus szolgáltatásokat nyújtó társaságokat, a védjegy pedig minőségi garanciát jelent azok számára, akik esetleg bizalmatlanok a digitális ügyintézéssel szemben.”

Székely Pálma azonban hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy manapság minden a digitális, online megoldásokról szól, a cégeknek – különösen egy biztosítónak – a személyes és telefonos ügyfélkezelésre pont ugyanakkora figyelmet kell fordítania. Egyfelől azért, mert lehetnek olyanok, akik egyszerűen még nem léptek be a digitális világba, ódzkodnak az online alternatíváktól. “Arról nem beszélve, hogy vannak olyan bonyolultabb konstrukciók, amelyeknél szinte elengedhetetlen a személyes közreműködés. Tipikusan ilyenek  az állami támogatással, adó-visszatérítéssel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások. A személyes egyeztetés során pontosabban felmérhetőek az ügyféligények, az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága, anyagi és megtakarítási mozgástere” – tette hozzá Székely Pálma, rámutatva, hogy az elektronikus és telefonos ügyfélkiszolgálás a kevésbé bonyolult biztosítási konstrukcióknál kap komolyabb szerepet.

A K&H Csoport, így a K&H Biztosító is stratégiájának megfelelően tehát mindhárom oldalon újabb és újabb fejlesztéseket hajt végre, hogy mindenki kényelmesen intézhesse biztosítási ügyeit.

A nyugdíjbiztosítással rendelkezők a K&H-nál már eddig is így tettek, a rendszeres nyugdíjbiztosítások esetében az átlagos havi befizetések összege 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedett, 2021-ben pedig az előző évhez képest további 3 százalékos volt az emelkedés. Ráadásul a múlt évben kiugró mértékben, 60 százalékkal nőtt az új nyugdíjbiztosítási szerződések száma, ami a tudatosság további térnyerésére utal.

Több szempontból is rendkívüli év volt a 2021-es esztendő. A koronavírus-járványhoz köthető bizonytalanság 2020-hoz hasonlóan még mindig meghatározó volt, ami a háztartások megtakarításait is befolyásolta. A bizonytalan környezetben sokan próbáltak tartalékolni a váratlan kiadásokra, elhalasztották a komolyabb összegű beszerzéseket részben a kedvezőtlen helyzet és a korlátozások miatt. Emellett a takarékoskodást tekintve is rendhagyó volt a 2021-es év. A K&H-nál ugyanis jelentősen nőtt az időskorra való felkészülésben kulcsszerepet játszó nyugdíjbiztosítási szerződések száma – közölte a társaság.

Kiugró eredmény után extra lendületet adhat az eseti adójóváírás

“Az elmúlt években fokozatosan növekedett az állami támogatással, azaz adójóváírással igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma. A 2016-tól és 2019-ig tartó időszak átlagához képest 2020-ban 6 százalékkal több szerződést kötöttek a jövő nyugdíjasai. Ehhez képest 2021-ben évben kiugró, 60 százalékos volt a növekedés – monda Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője. Hozzátette: “A nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán elkezdeni, minél hamarabb belevág valaki, annál nagyobb összeget halmozhat fel a nyugdíjkorhatár eléréséig.” A szakember szerint a nyugdíjbiztosítással történő takarékoskodás elkezdésére, valamint a már meglévő megtakarítások növelésére alkalmat adhat az arra jogosultaknak a 2022 februárjában az szja-visszatérítésből származó, családonként akár több 100 ezer forintos adóvisszatérítés is.”

Sokatmondó számok

A nyugdíjbiztosítási szerződéssel már rendelkezők fokozatosan egyre többet tesznek félre a K&H adatai szerint. Székely Pálma a legfrissebb adatokat ismertetve közölte: 2020-ban a több éve futó rendszeres nyugdíjbiztosítási szerződéseknél a befizetések átlagos összege 4,4 százalékkal volt magasabb, mint a 2016 és 2019 közöti időszakban. A 2021-es év pedig további 3 százalékos emelkedést hozott. Az új szerződéseknél még jelentősebb bővülés látható, az átlagos havi díjak 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedtek, erre jött 2021-ben ugyancsak 3 százalékos emelkedés.

A K&H szakember kiemelte: “Az átlagos befizetések összegének növekedése a tudatosság fokozódására utal, ezt jelzi az is, hogy egyre többen ismerik fel, hogy érdemes minél előbb megkezdeni a spórolást. A K&H-nál 2016-ban a nyugdíjbiztosításos ügyfelek csupán 7 százaléka volt 30 év alatti, 2021-re már másfélszeresére nőtt a fiatalabb korosztály aránya, 11 százalékra. Az összes nyugdíjbiztosításos ügyfelet nézve az átlagéletkor 43 év, ami a várakozásaink szerint a jövőben tovább fog fiatalodni.”

Beszédes eredményeket hozott nyugdíjügyben a K&H biztos jövő elnevezésű kutatása, amely a magyarok nyugdíjas évekre vonatkozó terveit, időskori anyagi lehetőségeit, megtakarításait vizsgálta.

Ami jó hír, hogy a kutatás szerint a magyarok 82 százaléka tisztában van azzal, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, hiszen, ha fent akarja tartani jelenlegi életszínvonalát, akkor szüksége lesz az állami nyugdíj kiegészítésére. Ennek ellenére még mindig viszonylag kevesen tesznek félre direkten erre a célra, mert a biztonsági tartalék képzése az elsődleges.

„Miközben a megkérdezettek 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból, addig továbbra is mindösszesen 33 százalékuk mondta azt, hogy jól meg is tudna élni a kapott összegből” – ismertette a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. „20 százalék mondta azt, hogy hasonló arányt képvisel majd a nyugdíjaskori költségvetésében az államtól és más forrásból – például munkából – szerzett jövedelem. Vagyis ők már most azzal számolnak, hogy muszáj lesz dolgozniuk a megfelelő életszínvonaluk fenntartása érdekében, sőt azt mondhatjuk, hogy aki dolgozni fog nyugdíjas korában, elsősorban a pénz miatt teszi.” – tette hozzá.

A kis összegű, rendszeres megtakarításé a főszerep

Székely Pálma a 30-59 éves lakosság megtakarítási hajlandóságáról azt mondta, tízből hatan bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban.

“Akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átlagosan 1,8 millió forintos félretett összeggel rendelkeznek, pedig összesen 21 millió forintos megtakarítást kellene felhalmozniuk a nyugdíjba vonulásig, hogy idős korukban ne legyenek pénzügyi gondjaik” – tette hozzá a K&H Biztosító szakembere. Mindezek ellenére, az érintettek 43 százaléka továbbra is kevesebb, mint 500 ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik.

A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárat jelölték meg, mint megtakarítási formát, második helyen, 20 százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett sokan ingatlanból (20%), vállalkozásból (13%) vagy családi segítségből (9%) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.

A koronavírus sokak megtakarítását és jövőbeni pénzügyi terveit befolyásolta. 40 százalék a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is. Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat a többieknél sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok pénzügyileg. Akiknek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek „csak” csökkent a bevétele, 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkeznek az átlagos 1,5 millió forint helyett.

Közel 37 ezren használták a K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorát, amely becslést ad arra, hogy az érintettek a jelenlegi szabályok és kilátások szerint mekkora nyugdíjra számíthatnak alapesetben és mennyivel tudnák kiegészíteni a jövedelmüket egy nyugdíjmegtakarítás segítségével.

A nyugdíjra való felkészülés a különböző korosztályok tagjainak azért fontos, mert nehéz megjósolni, hogy miként alakulnak évtizedes távlatban a demográfiai és gazdasági folyamatok. Az érintettek pedig takarékoskodással saját maguk számára biztosíthatják az állami nyugdíj mellé az extra jövedelmet, például az államilag támogatott – azaz évi 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adóvisszatérítéssel – igénybe vehető nyugdíjbiztosításokkal. A fiatal, húszas, harmincas korosztály tagjai abból a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak az idősebbeknél, hogy a hosszabb takarékoskodási idő miatt akár kisebb havi összeggel komolyabb megtakarítást halmozhatnak fel a nyugdíjba vonulásukig – derül ki a K&H Biztosító összeállításából.

Fizetések vs. milliók és tízmilliók

 Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője azt mondta: “Az utóbbi években az öngondoskodás, ezen belül a nyugdíjmegtakarítások iránti érdeklődés fokozódni látszik a fiatalabbak körében. Ezt jelzi, hogy a K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorát használók közel harmada a 25-34 éves korosztályba tartozik.”

A hivatalos adatok szerint az idei második negyedévben a 20-29 évesek kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetése – az egy évvel korábbinál 7 százalékkal magasabb – 227 ezer forint volt, a 30-39 évesek átlagbére pedig – 9 százalékos éves növekedés eredményeként – 282 ezer forintot tett ki.

Ha fiatalon kezdjük a takarékoskodást

Minél előbb érdemes elkezdeni a takarékoskodást, akár egészen kicsi összeggel is. A K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorának  feltételes példája szerint egy 25 éves, most az említett átlagfizetéssel rendelkező nő a nyugdíjba vonulásáig 27,4 millió forintot halmozhat fel, ha a jövedelmének valamivel kevesebb, mint 10 százalékát – havi 25 ezer forintot – tesz félre nyugdíjbiztosításban. Így tartani tudja a mostani anyagi színvonalat idős korában is. Egy 35 éves férfinek a mostani kilátások szerint 26,2 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy nyugdíjas korában a jelenlegi nettó fizetésének megfelelő elkölthető bevétele legyen. Ehhez a fizetésének 13 százalékát kell nyugdíjbiztosításban megtakarítania, a K&H honlapján elérhető nyugdíjkalkulátorával  az érdeklődők maguk is kiszámolhatják, nekik mennyit szükséges félretenniük a gondtalan nyugdíjas évekért.

Nyugdíjmatek és növekvő kereslet

Székely Pálma azt mondta, hogy a példában szereplő két megtakarítással felhalmozható 26-27 millió forintos összegből 12-13 millió forint lesz a saját befizetés. “Ehhez jön az állami támogatás, vagyis az adójóváírás 2,4-2,6 millió forintos összege, valamint a feltételes számítás alapján a megtakarítás évtizedei alatt összegyűlő, hozzávetőlegesen 10 és 13 millió forintos hozam” – tette hozzá.

A K&H Biztosítónál elérhető nyugdíjbiztosítások a koronavírus-járvány ellenére kelendőek. A rendszeres, befektetési egységhez kötött nyugdíjbiztosítások értékesítésében éves összehasonlításban 24 százalékos volt a növekedés, ami Székely Pálma szerint bizonyítja azt, hogy a magyarok egyre jobban érdeklődnek az ilyen típusú megtakarítások iránt.

A K&H nyugdíjkalkulátora ide kattintva érhető el.