A nitrogéndioxid (NO₂) kibocsátásáért jellemzően a közlekedés felelős a városokban, ezért ennek mérése (a szabályoknak megfelelően) a legforgalmasabb csomópontokon kellene, hogy történjen. Ugyanakkor a civil szervezetek által koordinált mérések eredménye azt mutatja, hogy ― nagy forgalmú helyek kiválasztásával ― találhatók olyan pontok Budapesten, ahol az NO₂-szennyezettség magasabb a hivatalosan a közlekedési eredetű légszennyezés alakulását követő mérőállomások eredményeinél. A legkiugróbb eredményt az Üllői út belvárosi részén, a Mária utcai Szemklinikánál kapták, ahol naponta több százan fordulnak meg, köztük a legsérülékenyebb csoportba tartozók – úgymint betegek, gyermekek és idős emberek – is. A másik két, a hivatalos mérőállomásénál magasabb eredmény forgalmas lakó övezetek közeléből származik: a Frankel Leo utca Margit körúti sarkáról, valamint a szintén belvárosi Mester utca elején az Angyal utca sarkáról.

 A levélírók javaslatot tettek arra, milyen módosításokat kezdeményezzen az Európai Bizottság az Európai Környezeti Levegőminőségi Irányelvben (AAQD). Szükségesnek tartják a hivatalos mérőállomások elhelyezésének független és rendszeres felülvizsgálatának kötelezővé tételét, és ha a körülmények alakulása szükségessé teszi, új állomások telepítését. A módosított AAQD-ban továbbá pontosítani kellene a légszennyezési adatgyűjtésre vonatkozó követelményeket. Különösen fontos lenne, hogy több hivatalos mérés történjen, valamint szélesebb körben használjanak modellezési módszereket a jellemző szennyező anyagok terjedésének megállapítására.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője kijelentette: „Az Egészségügyi Világszervezet nemrég a negyedére csökkentette a nitrogén-dioxid koncentrációjának ajánlott határértékét, ami különösen aláhúzza a rendszeres mérésének fontosságát minél több helyen, de különösen az iskoláknál, óvodáknál. A gyermekek egészségét ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a rossz levegő, arról pedig korábbi civil mérések alapján vannak információk, hogy ilyen intézmények környékén is jelentős a légszennyezettség. A legfontosabb azonban a közlekedés szennyezőanyag-kibocsátásának mielőbb érdemi csökkentése.”

A Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából a Levegő Munkacsoport már részletes javaslatcsomagot dolgozott ki arra, miként lehetne rövid idő alatt jelentős csökkenteni a közlekedés okozta környezeti ártalmakat a fővárosban.

Budapest és környéke légszennyezettségért elsősorban a háztartási tüzelés és ezen belül különösen a hulladékégetés a felelős. Bár a tervezet is elismeri, hogy „aggasztó méreteket öltött a kommunális hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő égetése”, azonban semmiféle konkrét intézkedést nem irányoz elő ennek a jogsértő tevékenységnek a haladéktalan felszámolására, holott az intézkedési lehetőségek nagy része éppen a kormányhivatal, illetve a felügyelete alá tartozó járási (kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik. A fűtésből eredő légszennyezés csökkentésére a tervezet az épületek korszerűsítését és a távfűtés szélesebb körű elterjesztését irányozza elő, ami valóban rendkívül fontos, azonban ahhoz, hogy ezek az intézkedések érdemben javítsák a levegő minőségét legalább egy, de inkább több évtizedre van szükség. A levegőminőségi tervnek viszont olyan lépéseket kell előírnia, amelyek egy-két éven belül érdemi javulást idéznek elő.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Számos intézkedés lehetséges, amelyek megvalósításával rövid időn belül számottevően visszaszorítható a fűtésből és mindenekelőtt a lakossági hulladékégetésből eredő légszennyezés, azonban ezek közül egy sem szerepel a tervezetben. Ilyen többek között a hatóságok megerősítése, a rendszeres ellenőrzés, a széles körű és hatékony szemléletformálás, valamint a rászorulók fűtési támogatása. Javaslatainkat évek óta rendszeresen megküldjük a kormánynak, ezért különösen érthetetlen, hogy a hatóság miért hagyta figyelmen kívül ezeket.”

A másik jelentős károsanyag-kibocsátó a közlekedés. Ezzel szemben a tervezetben szereplő több mint 100 intézkedés közül mindössze kettő olyan található, amelyek megvalósításával rövid időn és érdemben csökkenthető a közlekedési eredetű légszennyezettség Budapesten és környékén: a teherforgalom átfogó átszervezése és az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása. Ugyanakkor a tervezet semmiféle támpontot nem ad arról, hogy ezeket miként és milyen ütemezéssel kellene megvalósítani.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta: „A levegőminőségi terv tervezetéből szinte teljesen hiányoznak, vagy csak értékelhetetlen módon vannak leírva az általunk már sokszor kifejtett, szakmai körökben megvitatott és széles körű egyetértés övezte javaslatok, amelyek megvalósításával egy-két éven belül javítható Budapest és környéke levegőminősége. Ezek közé tartozik a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése, a parkolási rendszer átalakítása, az autómegosztás és a telekocsi-használat elősegítése, a buszállomány korszerűsítése, a tömegközlekedési járművek fokozott forgalmi előnyben részesítése, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.”

Az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy Budapesten és környékén a légszennyezés rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket. A komolyabb bírság elkerülése – de mindenekelőtt a lakosság egészségének megóvása – megköveteli egy hatékony levegőminőségi terv haladéktalan elkészítését és végrehajtását.

Fotó: Levegő Munkacsoport

A magyar lakosság közel egyharmada éget több-kevesebb rendszerességgel hulladékot. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját évente több százan keresik fel azzal, hogy mit tehetnek a településükön terjengő, égetésből – legtöbb esetben hulladék eltüzeléséből – fakadó bűz ellen. A tanácsok között szerepel az önkormányzat felkeresése is, ám a visszajelzések szerint sok település vezetői nem ismerik a lehetőségeiket, és nem ismerik fel a felelősségüket sem abban, hogy ezt a rendkívül egészségkárosító tevékenységet visszaszorítsák.

A Budapest külső kerületei és Pest megye polgármestereinek 2021 januárjában küldött levél összefoglalja, hogy milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak az illegális égetések megszüntetésére. Mivel a felmérések és a Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint is a lakossági hulladékégetés legfontosabb oka az ismerethiány és a felelőtlenség, már széles körű szemléletformálással is lehet bizonyos eredményt elérni. A rászorulóknak pedig fűtési támogatást kell nyújtani megfelelő ellenőrzés mellett. A notórius égetőket sok esetben a helyi közterület-felügyelet, rendőrség és civil szervezetek segítségével lehet eltántorítani káros szokásuktól. A jegyző hatásköre felszámolni a telkeken belül felhalmozott, nem az adott háztartásban keletkezett hulladékokat (amelyeket általában eltüzelésre szánnak a lakosok).

Érdemes beszerezni és az önkormányzati intézményeknél (például óvodáknál) elhelyezni olcsón beszerezhető és könnyen üzemeltethető levegőminőség-mérő készülékeket. Ezek használata szemléletformálási céllal is bír, másrészt pedig percre pontosan tudják követni a lakosok a terület légszennyezettségének alakulását. A Levegő Munkacsoport azt is javasolja a polgármestereknek, hogy tegyék kötelezővé az önkormányzati dolgozók részére a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó videónak a megtekintését.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Az elmúlt két évtizedben a korábban sem erős környezetvédelmi hatóságokat olyan mértékben legyengítették, hogy alapvető feladataikat sem tudják ellátni. Az illegális égetések elleni fellépés jogilag a járási hivatalokhoz tartozik, azonban egy-egy ilyen hivatalnál esetenként tucatnyi településen kellene a lakossági bejelentéseket kivizsgálni egyetlen hivatalnoknak, akire sok egyéb feladatot terheltek. Ráadásul ők általában reggel 8-tól délután 5 óráig dolgoznak, miközben a jogsértő tüzelésekre többnyire hajnalban és este kerül sor. Ezért is óriás felelősség hárul az önkormányzatokra az emberek egészsége, élete megóvásában.”

Bár az érintett polgármesterek nagy többsége eddig nem reagált a Levegő Munkacsoport levelére, a válaszadók arról számolnak be, hogy határozott intézkedéseket hoztak, illetve hoznak az illegális lakossági égetések felszámolására és köszönetüket fejezik ki az intézkedési javaslatokért.

Magyarországon légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.

Napjaink legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség, elsősorban a levegőben szálló apró részecskék magas koncentrációja. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság óta újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, továbbá nagyon sokan tüzelnek el – illegálisan – hulladékot.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok”

A civil szervezet a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak. Hasonló előírásokra nemzetközi példákat is találunk, a lengyel parlament 2016-ban fogadott el törvénymódosítást, ami lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását. A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be.

Az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre, amelyeket akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatna.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke megállapította: „A környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.”

Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.

A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

„A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élen járó országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.