A konzorcium tagjai a projekt során vizsgálták többek között a különféle szalámi-húsalapanyagok vízleadási dinamikáját, azt, hogy a darabolt húsok eltérő mérete hogyan hat a vízelvételre, valamint az eltérő testtáji húsok víztartalmának optimális értékeit is. A program keretében felépítésre került egy penészes szalámi füstölő és érlelő kis tesztüzem is a Pick Szeged Zrt. központi telephelyén, ahol számos füstölési eljárást vizsgáltak meg a vállalat szakértői és az egyetem kutatói a füstölési folyamat optimalizálása céljából.

A kutatás-fejlesztési projekt kitért a szalámik specifikus, egyedi penészkultúrájának teljes körű vizsgálatára is. Ennek az alprojektnek köszönhető, hogy a vállalat biztosítani tudja, hogy a jövőben az új szalámiüzemben gyártott penészes szárazárui is ugyanazt a kiváló minőséget képviselik, illetve ugyanazt az ízélményt nyújtják majd, mint amit a most gyártott közkedvelt termékei.

A program olyan csomagolásfejlesztési projekteket is magában foglalt, amelyeknél elsődlegesen a fenntarthatóságra helyeződött a hangsúly.

A konzorcium tagjai foglalkoztak a húskészítmények eltarthatóságának növelésével, valamint új, magasabb hozzáadott értékű húskészítmények kifejlesztésével, azok előállítási technológiájának kidolgozásával is.

A támogatott K+F projektben a szakemberek a termékelőállítás valamennyi szakaszában végeztek vizsgálatokat, fejlesztéseket, sikerrel dolgoztak ki új eljárásmódokat, mindezzel pedig – a termékek már jól megszokott kiemelkedő minőségét megőrizve – tovább növelték a gyártási folyamatok hatékonyságát – írják.

Az e-Hód a Bebras, vagyis Nemzetközi informatikai és számítógép-készség verseny (International Contest on Informatics and Computer Fluency) részeként rendezik meg minden évben Magyarországon. A Bebras kezdeményezés célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az informatika iránt, feloldja esetleges negatív előítéleteiket, és megmutassa a szakmában lévő lehetőségeket.

Idén ez meglehetősen jól sikerült, a november 11-15. között az interneten keresztül zajlott e-Hód versenyen 202 magyarországi iskola 27 702 diákja vett részt, ami rekordnak számít, korábban soha nem vett részt ilyen sok diák hazai informatikai tanulmányi versenyen. A versenyző csapatoknak 45 perc alatt kellett korcsoportjuktól függően 18, vagy 12 feladatot megoldaniuk az internetes felületen kívül minden egyéb szoftver, vagy más külső segítség igénybe vétele nélkül.

Az e-Hódot a Neumann Társaság az ELTE Informatikai Karával közösen 2011 óta rendezi meg Magyarországon: míg az első évben csupán 24 tanintézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, 2014-ben már 100 iskola vett részt benne, 2019-ben pedig a kétszázas létszámot is sikerült átlépni. Az első évben még kevesebb, mint kétezer diák mérte össze tudását, 2015-re már több mint 13 ezren versengtek, tavaly a 25 ezres határt is átlépte a versenyzők száma, idén pedig ezt is sikerült túllépni. Világszerte egyébként 54 ország csatlakozott már a Bebras kezdeményezéshez, tavaly közel 2,8 millió diák vett részt a versenyen.

„Az idei verseny résztvevőinek motivációját mutatja, hogy az öt életkori kategóriából 188 első-harmadik helyezett került ki. A verseny során sok új ötlettel, ismerettel gazdagodhattak azok a diákok is, akik fizikai jutalomban végül nem részesülhetnek. S ezeket a további életükben reményeink szerint fel tudják majd használni” – mondta el Pluhár Zsuzsa, az ELTE tanársegédje, a Neumann Társaság Közoktatási Szakosztályának elnöke és a kezdeményezés magyarországi vezetője az idei versenyről a 2019-es e-Hódról.

Az e-Hód díjkiosztóját 2019. december 13-án 14:00 órakor fogják megtartani az ELTE IK Harmónia termében, ahol minden egy egyes kategória első három helyezettje kap majd jutalmat.

A Neumann Társaság kiemelkedően sikeres a tehetséggondozás területén, szervezve a legjelentősebb hazai informatikai tanulmányi versenyeket, és a diákolimpiákra készülő csapatok felkészítését is. 2023-ban  – Neumann János születésének százhuszadik évfordulóján – a Neumann Társaság, a Digitális Jólét Program, és a Szegedi Tudományegyetem konzorciuma rendezheti meg Szegeden a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (IOI) is.

Az aktív, sok vendégelőadót felvonultató tanszék rendszeresen hívja fel a figyelmet izgalmas minikampányokkal a tanszéken folyó oktató, tudományos munkára.

A „Magyaros leszek Szegeden” testimony-kampány vagy Suzanne Collins nagy sikerű young adult regénye, Az éhezők viadalának bemutatása után most a Kalligram Kiadóhoz tartozó szerzőkkel kampányol a kreatív írás BA specializáció mellett.

A kommunikációjában mémeket és gif-eket is szívesen alkalmazó tanszéken minden évben induló, négy féléves képzésen a diákok nemcsak az íráskészségüket fejleszthetik, de azt is megtanulhatják, hogyan kell kulturáltan véleményt alkotni mások szövegeiről.

Természetesen a képzés nemcsak azok számára jó, akik írók szeretnének lenni, hanem azok számára is, akik abban gondolkodnak, hogy tanulmányaik után szöveg- vagy forgatókönyvíróként szeretnének majd elhelyezkedni a hazai vagy nemzetközi kreatíviparban.

A hagyományos írásórákon túl négy előadás különösen is izgalmas és hiánypótló a tervezett curriculumban: lehet majd tanulni a populáris irodalomról, a gyerekirodalomról, a tudományos-fantasztikus irodalomról és a detektívregényről is.

A képzést végül rövid gyakorlat zárja – a tanszék abban is segít a hallgatóinak, hogy minél izgalmasabb helyekre kerülhessenek el szakmai gyakorlatra, kiadókhoz, lapokhoz vagy éppen netes portálokhoz.

További tudnivalók a tanszék Facebook-oldalán olvashatók.

A brit Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási listáján a legjobb magyar egyetemként rangsorolt Szegedi Tudományegyetem évről évre arra törekszik, hogy érthető, fiatalos formában tájékoztassa leendő hallgatóit. Idén egy „új csapattagˮ is bekapcsolódott a munkába. „Berciˮ csetüzenetek formájában meséli el, hogy milyen Szegeden egyetemistának lenni, mennyibe kerül egy hallgató élete, de szívesen beszélget arról is, hogy mihez lehet kezdeni az SZTE-s diplomával. Az üzenetek mellett hasznos linkekkel, képekkel és videókkal egészíti ki mondandóját. Ha véletlenül mégis akad olyan kérdés, amire „Berciˮ nem tud válaszolni, akkor is tudni fogja, merre irányítsa az érdeklődőket.

Az SZTE emellett minden kara számára külön Facebook-csoportot hozott létre, amelyeket hallgatók kezelnek, és amellett, hogy bemutatják a szegedi egyetemisták életét, minden felmerülő kérdésre válaszolnak. Ha a felvételizést fontolgató fiataloknak éppen nincs kérdésük, akkor is érdemes felkeresniük a csoportokat, hiszen így felsőbb éves hallgatókat ismerhetnek meg, valamint később itt találhatják meg a leendő évfolyamtársaikat.

A szülők se maradnak felület nélkül, az ő kérdéseiket egy „dedikált csoportbanˮ várják. Keresd Berci-botot a Szegedi Tudományegyetem Felvételi Facebook-oldalán, míg az online konzultációs Facebook-csoportokat az SZTE Felvételi oldalán!

A szegedi egyetemet első helyen jelölő tehetséges középiskolások mindemellett akár 100 ezer forintos egyszeri ösztöndíjra is pályázhatnak. Az SZTE START tehetséggondozó program a középiskolások egyetemi beilleszkedését és későbbi szakmai fejlődését szolgálja. Az SZTE START ösztöndíjra pályázni a Modulo felületén keresztül lehet február 1-től. Beadási határidő: 2019. július 11. Döntés és kiértesítés: 2019. szeptember 30.

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem több mint 8 ezer közalkalmazottjával – ezen belül több mint 2200 oktatójával és kutatójával – valamint 21 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2018-ban nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig a 470. helyen áll. Egyetemünk a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján a világrangsorban a 77., Magyarországon pedig a legzöldebb felsőoktatási intézmény. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia nyelven is. Az egyetemen már több mint 3700 külföldi diák tanulhat 52 teljes idejű nemzetközi képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI-ALPS-szal. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.

Az innovációs ökoszisztéma tekintetében ideálisnak nevezte a Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szent István egyetemmel aláírt megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. „Ha Magyarország a nemzetközi oktatási és kulturális térben hosszú távon is szeretné megállni a helyét, akkor olyan felsőoktatásra van szükség, amelyből a kutatás-fejlesztés és a gazdasági igények nem hiányozhatnak. Innovatív felsőoktatás csak a vállalatokkal és az egyetemeken meglévő tudással kölcsönhatásban valósítható meg” – fogalmazott a megállapodások ünnepélyes aláírását megelőző beszédében.

A Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szent István Egyetem (SZIE) összefogásának célja a hatékony együttműködés a kutatás-fejlesztésben, az innovációs és kutatási eredmények hasznosításában, a technológiatranszferben, az intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztésében. A kooperáció szerves részeként a leendő mérnökök és iparági szakemberek képzésében évről évre növekvő hangsúlyt kaphatnak a digitális készségek: a SZIE Élelmiszer-tudományi Karának esetében például a felek együttesen tervezik elindítani az agrár- és élelmiszer-informatikai szakot.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója az eseményen elmondta: „A Telekom Csoportnál mi úgy tartjuk, a digitális lehetőségeket megragadva bárki előrébb juthat a maga területén – legyen szó egyéni, családi, üzleti vagy akár társadalmi célokról. Ebből is kitűnik, mi a tettek emberében hiszünk. Ugyanakkor azt is valljuk, bárkiből lehet ilyen ember, ha a környezete megfelelően támogató, ha a családja, az egyeteme, a munkahelye biztosítja az előrelépéshez szükséges hátteret. Mi is ilyen támogatást nyújtunk az ügyfeleinknek, partnercégeinknek, és mostantól a Szegedi Tudományegyetemnek és a Szent István Egyetemnek is. A ma megkötött együttműködések közvetlen átjárást teremtenek a tudomány, az oktatás és a munka világa között, segítve ezzel azokat a hallgatókat, akik fontosnak tartják, hogy korszerű, versenyképes tudással felvértezve lépjenek majd ki a munkaerőpiacra.”

„A digitalizáció átalakítja a hagyományos működési kereteket: egyedülálló és vissza nem térő lehetőség ez arra, hogy a versenyszféra és az oktatás és a tudomány is összehangoltan készüljön fel a változásra és álljon élére a technológiai fejlődésnek. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a jövő szakemberei már most a legújabb technológiát alkalmazó, valós üzleti projekteken szerezzenek gyakorlatot, a robotika, az automatizáció és az informatika világában is otthonosan mozogjanak, ezáltal még értékesebb, még inkább versenyképes munkavállalók lesznek, hiszen a MOST gazdaságára jellemző sebesség ezt kívánja mindenkitől” – vélekedett Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Szegedi Tudományegyetem

„Szeged regionálisan és európai szinten is komoly tudásközponttá vált az elmúlt években, mely élen jár a hazai digitalizációt tekintve. Az ELI-ALPS Lézerkutató Központ mellett európai tudásváros épül: az ELI Science Parkba kifejezetten tudás- és innovációorientált, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégeket, laboratóriumokat várnak” – mondta az eseményen prof. dr. Rovó László, a SZTE rektora. „Az együttműködés egyik kiemelt célja a tudományos-innovációs központ támogatása, az innovációs tevékenységek összehangolása” – tette hozzá. Szerinte az együttműködés révén a tudáspark ökoszisztémája nem csupán a kutatás-fejlesztésben és innovációban élen járó vállalkozásoknak lesz vonzó, hanem európai mércével mérve is meghatározóvá válik.

A szegedi egyetemmel kötött stratégiai szövetség kiterjed a képzésekre is. A tervek között szerepel közös, integrált oktatási, gyakornoki és ösztöndíjprogramok elindítása, illetve már meglévők célszerű átalakítása. „Az informatika és ezen belül az egészségügyi informatika robbanásszerű fejlődése mellett nem elégedhetünk meg azzal, hogy közelről figyeljük az eseményeket: a világ legjobb 500 egyetemének egyikeként a történések alakítói között kell lennünk, amihez ideális partner a Magyar Telekom Csoport” – mondta Rovó László. A felek utaltak az SZTE informatikai intézetének szoftverfejlesztés tanszékén évek óta sikeresen működő projektalapú oktatási modellre, amely tökéletes kiindulási pont lehet az oktatást és a szakember-utánpótlást biztosító, közös megoldások kifejlesztéséhez.

A Szent István Egyetem

A digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. A hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság informatikai fejlesztése, a technológiai fejlődés integrációja és a megfelelő szakemberek képzése az ágazat, az informatikai piac és a kormányzat közös célja, amely a Digitális Agrárstratégia fő irányvonala is. Ehhez illeszkedve fűzi szorosabbra kapcsolatát az agráriumban központi szerepet betöltő Szent István Egyetemmel a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország.

Prof. dr. Palkovics László, a SZIE rektora leszögezte: „a duális képzéssel kombinált közös szakok egyszerre teremtenének ideális körülményeket a tehetséggondozására, és az így végzett szakemberek folyamatos utánpótlására”. Szerinte egyre inkább elvárássá válik, hogy a munkavállalók erős informatikai kompetenciákkal rendelkezzenek. Az együttműködés egyben azt is jelenti, hogy a hallgatók innovatív és inspiratív környezetben szerezzék meg a legpiacképesebb tudást, amelynek egyik kiváló színtere az élelmiszer-tudományi kar. Oktatási és kutatási tevékenységük, valamint a duális képzési tapasztalataik garanciát adnak az együttműködési megállapodásban foglaltak gyakorlati és sikeres megvalósítására. Aktív szerepet vállalnak az élelmiszeripari innovációk indukálásában az élelmiszer-gazdaság eredményességének érdekében.