Az újonnan felkerült grafikák készíttetői között megtalálható Kner Imre tipográfus, könyvművész; Kovács József pécsi könyvkötő, nyomdász; Lippóczy Norbert magyar születésű tarnówi agrármérnök, borász; Lustig István szegedi ügyvéd; Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója. Siklóssy László író, ügyvéd, neves Budapest-kutató és Soó Rezső botanikaprofesszor, egyetemi tanár is sokat tett az ex libris ügyének felkarolásáért, gyűjtőként is gazdag könyvjegyállománnyal bírt, számos ex librist készíttetett.

Gazdag azon grafikák köre, amelyeket nem valamely híres ember készíttetett ugyan, de neki állít emléket. Ezek az in memoriam vagy hommage-lapok őket ábrázolják vagy a tevékenységükhöz kötődnek. Jövőre ünnepeljük Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulóját. Az ő emlékére is több ex libris készült; köztük a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Gombos László jogász és Kertész Dénes állatorvos nevére szóló ex libriseken az író portréját láthatjuk. Idén emlékezünk Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus halálának 90. évfordulójára. Torró Vilmos ex librisén a szegedi Krier Rudolf nevére a neves író portréja és a Móra Ferenc Múzeum épülete szerepel, amelynek egy időben igazgatója volt. A könyvjegy a Szegedi Pantheon-sorozat egyik darabja.

Híres íróink-költőink közül az idén 80 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909–1944) részére Buday György, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője alkotott saját könyvjegyet, amely szervezetnek Radnóti is tagja volt. Buday fametsző tevékenysége mindig szorosan összekapcsolódott barátai munkájával; illusztrációkat készített például Radnóti költeményeihez, így készülhetett ez az ex libris is. Radnóti cserébe az Estefelé című versét Buday Györgynek ajánlotta.

A zeneszerzők közül Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós, népzenekutató könyvjegyén tevékenységére utalóan énekesmadár, hárfa és népi motívumok szerepelnek; a kompozíciót 1962-ben metszette fába Fery Antal. A pécsi születésű Jandó Jenő (1952–2023) zongoraművész ex librisét foglalkozása attribútumaival, zongorával, violinkulccsal a pécsi Takács Dezső alkotta.

A színházi maszkot bemutató ex librisszel rendelkező színészek, humoristák (Bajor Gizi, Hofi Géza) mellett a világhírű bűvész, Rodolfo (született Gross Rezső, 1911–1987) részére is készült ex libris, aki hivatása ismertetőjegyeként bűvészpálcával, bűvészkedés közben látható a nevére szóló könyvjegyen.

A bemutatott példák is érzékeltetik, hogy az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja túllép a képzőművészet kifejezőeszközeinek vizsgálatán, elemzése gazdag adalékokkal szolgál kulturális és tudományos életünk számos területéhez. Az ex libris művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentősége, ezer arca megóvja ezt a ritkán emlegetett műfajt a feledéstől. Ennek szolgálatában áll az MNMKK OSZK ex libris tartalomszolgáltató felülete is. A több mint tízezer grafikát magába foglaló Könyvjegytár tartalomszolgáltatás három fő kategóriában nyújt érdeklődésfelkeltő betekintést a gyűjteménybe: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső biztosítja, amelyben többek között a cím, az alkotó, a készíttető, a bemutatott személy, a készítési év, hely, a tárgyszavak stb. szerint lehet keresni.

Nyitókép: Rodolfo ex librise, Exl.R/362

A különleges és nagyszabású esemény szervezője gróf Széchényi Kálmán, Széchényi Ferenc szépunokája, Széchenyi István testvérének, Lajosnak az ükunokája volt. A Németországban élő nyolcvanéves gróf saját családja is szétszóródott a világban, ezért érezte fontosnak, hogy legalább ötévente találkozzanak egymással. Ezt a családi eseményt bővítette ki a későbbiekben egy olyan többnapos rendezvénnyé, amelyre Ausztráliából, Dél-Amerikából, Európa több országából és hazánkból is érkeznek családtagok.

A 2024-es találkozó egyik fontos állomása a könyvtár volt, ahol Lewalt-Jezierski Zoltán, a Főigazgatói Kabinet vezetője fogadta és üdvözölte az összegyűlteket. Széchényi Kálmán elmondta, hogy már a nyolcadik generáció képviseltette magát az eseményen, és minden korosztály részt vett a programon.

A könyvtár szakemberei több nyelven vezettek csoportokat az Esszencia című állandó kiállításon, és egy rögtönzött tárlaton a vendégek megtekinthették a Széchényi-leszármazottakhoz kötődő relikviákat, kottákat és műalkotásokat is.