Három évvel ezelőtt választottak először a szövetség elnökévé. Azóta volt bő másfél év Covid, ami alapvetően felforgatta a szokásainkat úgy a munkában, mint a magánéletben, majd alighogy véget a járvány – ha véget ért egyáltalán –, jött az Ukrajna elleni orosz támadás és a lassan kilenc hónapja tartó háború. Számítottál rá, hogy szinte végig válságüzemmódban kell dolgoznod?

Nem, szerintem erre senki nem számított. Az első három elnökségi ülés után mi is áttértünk online üzemmódra, és ez végül így is maradt a ciklus végéig. Személy szerint sajnálom, mert egy igen sokszínű, dinamikus csapat jött össze, és az összetartozás érzésén sokat könnyített volna, ha élőben tudtunk volna találkozni. De ez olyan helyzet volt, amihez alkalmazkodni kellett. Így is tettünk, nagyon sok aktivitásunkat (például ügynökségvezetői találkozók, közgyűlések) áttettük az online térbe, kényszerűen is modernizálódtunk tehát.

Első ciklusod elején a tagtoborzást nevezted meg az egyik kiemelt feladatodnak. Milyen sikerrel jártál? Kiket képvisel ma az MPRSZ?

Óriási érték, hogy az MPRSZ egyszerre képviseli az egyéni tagokat – akik sok esetben szabadúszók –, az ügynökségeket és a vállalati, megbízói szférát. Mindhárom területen jól állunk. A Covid alatt segítséget adtunk az egyéni tagoknak, így sokan csatlakoztak hozzánk. Az ügynökségek egyre inkább látják az értéket a tagságban, számuk a szövetségen belül közel duplájára nőtt. A vállalati szféra nehezebb kérdés: szinte minden új tagunkkal külön-külön leültem beszélgetni, hogy megértsem, mi ad számukra értéket egy szakmai szervezeti tagságban. Velük kapcsolatban fontos azt is látni, hogy míg az ügynökségek három, a vállalatok öt munkatársat delegálhatnak, így nemcsak a vezetők, hanem szenior és junior kollégák számára is megnyílhat a lehetőség a kapcsolatépítésre, a programjainkon való kedvezményes részvételre. A mostani tisztújítás során több vállalati kommunikációs vezető is bekerült a szövetségbe, akik közül a leendő alelnök, Gáspár Bence egyik fontos programpontként emelte ki, hogy még erősebb értékajánlatot tudjunk biztosítani a vállalati tagok számára.

Hogyan értékeled az előző három évet a szövetség szempontjából? Melyek voltak a legfontosabb eredmények, és mi az, amiben szerinted jobban kellett volna teljesíteni?

Könnyű büszkének lenni, mert rengeteg újdonságot vezettünk be az elmúlt három évben. A Trendriport a szakma egyik eddigi legnagyobb dobása volt, több mint száz megszólalóval dolgoztunk, a projektet Bánhegyi Zsófia alelnök vezette. Megújult a PR-díjunk is PR Excellence Award Hungary, azaz PREXA néven Szányi Gabriella gondozásában, amelyet az idei évben továbbfejlesztettünk. Az élő zsűrizés, a nemzetközi kategória meghozta az eredményt: több mint duplaannyi pályázat érkezett.

A harmadik nagy újdonság a NextGenPR nemzetközi verseny volt, amelynek a magyarországi elődöntőjét mi szerveztük, kifejezetten a fiatal PR-szakemberek megmérettetése céljából – ez is óriási siker lett. Megszerveztük továbbá az Employer Branding Awardot, kiadtuk a Krízistérképet és számos szakmai ajánlást, könyvet. Rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések az ügynökségvezetőkkel, elérhetővé vált nálunk egy nemzetközi akkreditációs rendszer is.

Hogy miben kellett volna jobban teljesíteni? A ciklus végén azt éreztem, hogy kicsit úgy működtünk, mint egy startup: rengeteg ötletünk volt, elképesztően sok projektet próbáltunk ki, és vártuk a szakma reakcióit. Nem az irodában vagy az elefántcsonttoronyban találtuk ki, mivel akarunk foglalkozni, hanem folyamatos párbeszédben álltunk a gyakorló szakemberekkel. Ez viszont néha a pontosság rovására ment, voltak kevésbé kidolgozott programok is – a tapasztalatokat viszont be tudjuk építeni a következő ciklus aktivitásaiba.

A Covid-válság egyértelműen a PR felértékelődését hozta a kommunikációs szakmákon belül. Tart még ez az állapot, vagy visszakerült a PR a korábbi pozíciójába?

Szerintem tart az erősödés, már csak azért is, mert több társszakma is tanul tőlünk. Nem elegáns ilyet mondani, de a válságok általában jót tesznek a PR-szakmának. Ilyenkor ugyanis hirtelen több stakeholderrel kell folyamatos és kétirányú kommunikációt fenntartani, a válságidőszakokban általában csökken az értékesítéstámogató marketingtevékenység, a vezetők viszont saját bőrükön is érzik a kommunikáció fontosságát és stratégiai szerepét. A Covid és a háború (illetve az energiaválság és recesszió) mellé behoznám a klímaváltozás kérdését is, mert ez ma már része minden kommunikációnak. A kommunikációs tortából az is látszott, hogy a PR által kihasított szeletnek nemcsak a mérete nőtt tavaly a megelőző évhez képest, hanem az aránya is. Ezt tapasztalom nemzetközi területen is: a nemrég bemutatott World PR Report szerint is egyértelműen erősödik a PR szerepe, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szervezetek vezetői megértsék a szakmánk stratégiai jelentőségét, és ne tartalomgyárosokként vagy sajtósként tekintsenek a PR-esekre.

A szövetség tagja, illetve partnere olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az ICCO, a CIPR és az IPRA. Milyen gyakorlati előnyöket jelent a tagoknak, illetve a szakmának a nemzetközi kapcsolatrendszer?

A legerősebb és legaktívabb kapcsolatunk szervezeti szinten az ICCO-val épült ki. Rajtuk keresztül szervezzük a NextGenPR versenyt, az ügynökségi akkreditációt, de van ügynökségkereső szolgáltatásuk, belső online tudásanyaguk, nemrég jelent meg a World PR Report, elérhető az ICCO Global Award, és ami szintén fontos, hogy nemzetközi szakmafejlesztési projektekbe (például etikai kérdésekben) is be lehet csatlakozni. A CIPR elsősorban tudásanyagot tesz elérhetővé, az IPRA pedig a Golden World Award, illetve korábban az Eventiada versenyekhez adott támogatást.

A hivatalos együttműködéseken túl szerencsére sokan keresnek meg engem is, tanácsot kérve akár a szakmai tagságot illetően, akár nemzetközi ügyfél- vagy ügynökségipartner-keresésben. Éveken keresztül vezettem a CIPR nemzetközi tagozatát, jelenleg pedig az ICCO pénztárnoka vagyok, ezért sokkal többet tudok mesélni ezekről a szervezetekről, mint ami a honlapokon olvasható.

Minden szakma életében fontos az elvégzett munka értékelése, a megmérettetés. Mennyit érnek ma a PR szakmai díjai, a PREXA (PR Excellence Award Hungary) és az Employer Branding Award? Várhatóak ezek kapcsán lényeges változások?

Sokat érnek, egyértelmű visszajelzések, és sok esetben a díjazottak pozíciója is erősödik általuk például a tenderezési folyamatokban. Az élő (startupos pitchelős) zsűrizés, valamint a nemzetközi kategória egészen más szintet (és hangulatot) adott a PREXA megmérettetésnek. A NextGenPR pedig nagyon egészséges versenyt indított el az ügynökségek között, hiszen a fiatalok bemutatkozása jó fokmérője lehet az ügynökség színvonalának. Bízom benne, hogy ennek a díjnak a presztízse is évről évre növekszik majd, és az ügynökségek mellett vállalati csapatok is indulni fognak a jövőben.

Ma szinte minden szakma – nem csak a kommunikáció – egyik legnagyobb problémája az utánpótlás hiánya, az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű fiatal szakember. E téren hogy áll a PR-szakma?

Mint majdnem minden más szakma. (Nevet.) A mi szakmánk szépsége – legalábbis szerintem –, hogy egyszerre kell racionálisnak (érteni a számokat, szervezeti struktúrákat, társadalmi és gazdasági összefüggéseket) és kreatívnak lenni. Ma egyre többen egyre inkább specializálódnak, és sokszor nehéz valóban nyitott, minden iránt érdeklődő fiatalokat találni. Az utánpótlás kérdése nemzetközi szinten is a legégetőbb probléma, ezt hallom a külföldi eseményeken is az összes vezetőtől.

Az utánpótlás és a képzés rendkívül összetett kérdés. Nagyon sok múlik a felsőoktatási képzések rendszerén – az intézmények még mindig elsősorban az elmélet átadására koncentrálnak (ami egyébként valóban a fő feladatuk), az így megszerezhető tudás viszont nehezen használható a gyakorlati munka során. Szakmai szövetségként felelősségünk van abban, hogyan segítünk a főiskoláknak, egyetemeknek a képzéseik fejlesztésében – ez lesz az egyik kiemelt terület Ludvig Orsolya (frissen megválasztott elnökségi tag, aki maga is oktató – a szerk.) feladatai között. Képzésnek számítanak továbbá a különböző tanfolyamok, workshopok is, amelyek már egy-egy speciális téma köré csoportosulnak (például prezentációs tudás, jogi vagy épp technológiai ismeretek). Szintén képzésnek számíthat egy-egy nagyobb szakmai konferencia, ahol hazai és nemzetközi előadóktól vagy átfogó trendeken, vagy konkrét esettanulmányokon keresztül tanulhatunk.

Az elmúlt években nemcsak a képzések témája, hanem az eszközök is rengeteget változtak: az online világban elérhetővé váltak webinarok, e-learning-platformok, kurzusokat vehetünk (akár ingyen) a Harvardról is; ezt is érdemes integrálni tehát a közös gondolkodásba. És talán a legfontosabb: az utánpótlás és a képzés problémáját leginkább az ügynökségek, illetve a vállalati kommunikációs vezetők látják, ezért a megoldást, a javaslatokat velük együtt fogjuk kidolgozni.

Az angol CIPR szervezetben évtizedek óta működik a CPD (Continuing Professional Development) rendszere, amiben minden tag összeállíthatja a saját képzési tervét, és minden tevékenységét itt tudja regisztrálni, ezzel pontokat gyűjt. Ez rendkívül ösztönző program, minden szakmabelinek kizárólag a saját érdekét szolgálja – valami hasonló bevezetését tervezem Magyarországon is, de részleteket majd később fogok elárulni.

Tavaly októberben jelent meg a szakma eddigi legnagyobb átfogó értékelése, a PR Trendriport, amelyet kétévente terveztek kiadni. A munkát kezdeményező és koordináló Bánhegyi Zsófia nem vállalt pozíciót az új elnökségben. Lehet már tudni, ki fogja össze a Trendriport 2023-as kiadását?

Abban maradtunk, hogy két-három évente igyekszünk megismételni a riportot, attól függően, hogy a piaci változások mit indokolnak. Azt fontosnak tartom, hogy a szövetség életében legyenek nagyobb projektek, amiket jó, ha egy-egy vezető felkarol, útnak indít; a későbbi megvalósítás pedig már az iroda feladata legyen, hiszen így tartható fenn a folytonosság. Bízom benne, hogy Zsófira számíthatunk majd a következő kiadásnál is. Úgy vélem, annak ellenére, hogy valaki nem tagja az elnökségnek, még ugyanúgy vihet projektet – öröm volt látni, hogy a nemrég lezajlott tisztújítás után többen is megkerestek, hogy milyen szakmai aktivitásokat szerveznének, amihez az MPRSZ nagyon szívesen ad támogatás. Egyelőre azt tapasztalom, hogy művészeti kommunikáció, digitalizáció és technológia, CSR és stakeholder engagement témakörben komoly érdeklődés van, igyekszem minden ilyen kezdeményezést támogatni. Ettől lesz ez a szervezet igazán inkluzív.

Összeállt már a következő három év programja, munkaterve? Neked melyek a prioritásaid a következő ciklusra?

Több irányvonal is felmerült: biztosan fogunk foglalkozni a különféle tagtípusoknak nyújtott egyedi szolgáltatásokkal, kiemelten szerepel programunkban a képzés kérdése, és remélem, tudunk majd láthatót alkotni a szakmafejlesztés területén is, erősítve a PR stratégiai szerepét a vállalatvezetésben. Az elmúlt ciklusban személy szerint elsősorban az itthoni projektekre koncentráltam, de elég sokat dolgozom nemzetközi környezetben is. Ha sikerül megerősíteni az MPRSZ-irodát, és az elnökségi tagok is aktívak lesznek önálló projektekkel, akkor több időt tudok majd szánni arra, hogy újabb szintre emeljük a nemzetközi kapcsolatainkat, régiós, európai és globális szinten is.

Az elnökségi programterv általában egy-két hónap alatt áll össze, és közösen fogjuk megtervezni, hiszen minden megválasztott vezető komoly ambícióval és ötletekkel érkezett – ezekből formálunk majd programot.

Az alapszabályunk változásával a ciklusok kétévesek lettek, aminek szerintem több előnye is van. Egyrészt a megválasztott vezetés még dinamikusabbá válik, hiszen „csak” két éve van megmutatni magát, elindítani valami újat; másrészt ez könnyebben vállalható elkötelezettség a vezetők részéről, vonzóbbá válik tehát számukra tisztséget vállalni; harmadrészt pedig jobban megmozgatja azokat, akik a napi munkájuk mellett a szakmájukért is többet tennének, hiszen kétévente bekerülhetnek a vezető testületekbe, hogy megvalósítsák elképzelésüket. Úgy látom, hogy az MPRSZ láthatósága és elismertsége sokat nőtt az elmúlt években, sokkal többen csatlakoznak bármely kezdeményezésünkhöz, mint korábban, és egyre többen fordulnak hozzánk ötletekkel, amelyeknek a megvalósításában fogunk tudni segíteni.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

A nemzetközi sztenderdek alapján megalkotott verseny célja, a PR-szakma elismertségének növelése az üzleti életben. Ezért kimondottan saját jogon életképes PR-megoldásokat várt a zsűri. “A PREXA alapításával az MPRSZ szándéka a hazai kommunikációs szakma elismertségének új szintre emelése. A szervezet díjazni kívánta az év legjobb kommunikációs ötleteit, megoldásait, kampányait vagy épp projektjeit” – mondta Szányi Gabriella, az MPRSZ alelnöke, a díj főszervezője.

Magyar és nemzetközi zsűri

A Magyar PR Szövetség fontos célkitűzése, hogy a magyar PR-szakma még jobban megvesse a lábát a nemzetközi PR térképen, ezért a 13 fős magyar zsűri mellett egy 11 fős nemzetközi zsűri is értékelte és díjazta az angolul is beérkező, 2020-ban megvalósult aktivitásokat. “A sokszínű, kommunikációs területen rendkívül tapasztalt zsűri szavatolta, hogy a pályázatok a lehető legszéleskörűbb elbírálásban részesüljenek. A beérkezett pályázatok minősége és mennyisége pedig már most mutatja a díj presztízsét, s ez reményeink szerint látszik a díjat érdemelt pályamunkákból is” – tette hozzá Szányi Gabriella.

Főszerepben a társadalmi kommunikáció

Összesen öt díjat osztott ki a zsűri a társadalmi kommunikáció / közérdekű ügyek kezelése kategóriában, amelyek között olyan szemléletformáló, érzékenyítő, figyelmet felkeltő aktivitások voltak, amelyek sikeresen irányították a társadalom figyelmét egy-egy jelentős ügyre. “A PR-szakma egyik legfontosabb feladata, hogy párbeszédet generáljon olyan témákban, amelyek fontos hatással vannak a hétköznapjainkra. A célközönséget bevonva lehet szemléletet formálni és valódi hatást elérni, ezért is üdvözítő látni, hogy ilyen sok minőségi pályamunka érkezett a kategóriában” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Ferling kapta a fődíjat

Összesítésben a kategóriák feletti fődíjat a Ferling kapta, ami a Körber Hungária Gépgyártó Kft-nek készített, “Zsebben a Körber” nevű belső kommunikációs kampányért érdemelték ki a legnagyobb elismerést.

Az Év PR-szakembere Balatoni Zsófia

Először osztották ki Az Év Kiváló PR-szakembere Díjat, amelyet minden évben az kapja, akit szakmai eredményei, sikeres kampányai, oktatási múltja, publikációs tevékenysége vagy társadalmi szerepvállalása alapján a zsűri tagjai a díjra érdemesnek tartanak. Az elismerést 2021-ben Balatoni Zsófia, az Uniomedia Communications ügyvezetője kapta meg, a zsűri egységes szavazata alapján.

A díjazottak és a shortlistre kerültek is pontok kapnak az APEX PR Toplistán.

A PR EXCELLENCE HUNGARY AWARD 2021 NYERTESEI:

Fődíj:    Zsebben a Körber

                Pályázó: Ferling

                Megbízó: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

Általános hírnévmenedzsment kategória:

• Arany: Estöri Kreatív Történelmi Verseny

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Esterházy Magyarország Alapítvány

• Ezüst: Komlóval a jövőért

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: HEINEKEN Hungária

• Bronz: Folly újrapozícionálás

Pályázó: Salt Communications Kft.

Megbízó: Folly Arborétum és Borászat

 Belső kommunikáció kategória:

• Arany: Zsebben a Körber

Pályázó: Ferling

Megbízó: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

Influencer együttműködés kategória:

• Arany: Neked milyen a rEGGeled?

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Tojásszövetség

Issue management / Specifikus hírnévmenedzsment kategória:

• Arany: Beiskolázás a pandémia alatt

Pályázó: Ferling

Megbízó: Pécsi Tudományegyetem

• Ezüst: OperaLive – Minden körülmények között az Operával

Pályázó: Opera

Megbízó: Magyar Állami Operaház

Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória:

• Különdíj (speciális nyelvi relevancia): Ők Lapja

Pályázó: ACG

Megbízó: Vodafone

• Különdíj (különleges ötlet): Mi változzunk, ne a környezet! – online nyereményjáték kampány

Pályázó: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Megbízó: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

• Arany: AVON Mellrák ellenes kampány, 2020

Pályázó: FleishmanHillard Café

Megbízó: AVON Cosmetics Hungary Kft.

• Ezüst: Egy biztonságos otthonért

Pályázó: FleishmanHillard Café

Megbízó: IKEA Magyarország

• Bronz: #Digitálisegészség az idősekért

Pályázó: Uniomedia Group

Megbízó: Magyar Telekom

Nemzetközi zsűri által legjobbnak ítélt kampányok:

• Arany: Hoping for a better future

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: HEINEKEN Hungary

• Ezüst: Esterházy History Competition

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Esterházy Hungary Foundation

• Bronz: These Paws Need a Helping Hand

Pályázó: Lounge Group

Megbízó: Jófogás

Az Év PR-szakembere: Balatoni Zsófia

Integrált, PR-lábbal is rendelkező kampányok helyett kimondottan saját jogon életképes PR-megoldásokra, programokra, projektekre vadászik a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), amely az idén hirdeti meg először a PR Excellence Hungary Awardot. „Az új díjjal  a legnívósabb PR-ötleteket szeretnénk elismerni: hangsúlyozottan olyanokat, amelyek nem egy ATL-kampány részeként valósultak meg, hanem önálló PR-sztorikként” – emelte ki Szányi Gabriella, az MPRSZ alelnöke, nem titkolva, hogy ezzel a kisebb ügynökségek pályázási kedvét is szeretnék élénkíteni. Szintén nekik kedveznek azzal, hogy a pártatlan zsűri minden évben kiválaszt majd egy munkát a szövetségi tagok által beadott pályaművek közül, amelynek állja a nevezési díját egy nemzetközi megmérettetésen.

„A megkérdőjelezhetetlen pártatlanság érdekében a zsűri tagjai nem indulhatnak a PREXA-n” – folytatta Szányi Gabriella, aki azt is elmondta, hogy a zsűritagok felkérésénél különös gondot fordítottak arra, hogy a lehető legtöbb iparág és szolgáltatási terület is képviselve legyen a legmagasabb szakmai szinten. A kategóriák mindegyikében egy arany, egy ezüst és egy bronz elismerést fognak kiosztani, előre meghatározott szempontok szerint értékelve többek között a stratégiát, a megvalósítást, az insightot, az eredményességet és a hatékonyságot. A Kreatív által gondozott Apex PR Toplistán az ezen a díjon elért bronz 7,5, az ezüst 15, az arany 24, a fődíj pedig 36 pontot ér, míg a shortlistre kerülést 3 ponttal díjazzák.

A PREXA előkészítésében Szányi Gabriella (BKIK, PR és marketing igazgató) munkáját két másik elnökségi tag, Vidor Eszter (VMkomm, ügyfélkapcsolati igazgató) és Polgár Péter (Brightly, üzletfejlesztési igazgató) segítették.

„A harmincéves évforduló lehetőséget ad a megújulásra, ennek egyik fontos eleme a PR Excellence Hungary bevezetése. Az angol elnevezés arra is utal, hogy nyitunk a nemzetközi szakma felé. Az angolul beérkező pályamunkákat nemzetközi zsűri is értékelni fogja és az MPRSZ egy kiválasztott jelentkező munkájának nemzetközi nevezési díját is állni fogja” – jegyezte meg Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A kiemelkedő PR-megoldások mellett az MPRSZ a szakma legjobb képviselőinek teljesítményét is szeretné elismerni. Az Év Kiváló PR szakembere Díjat minden évben az kapja, akit szakmai eredményei, kiváló kampányai, oktatási múltja, publikációs tevékenyége vagy társadalmi szerepvállalása alapján a bírálók a legérdemesebbnek ítél. „Több társszakma/médium is rangsorokat állít fel a szakértők között, mi évente 1-1 olyan szakembert kívánunk elismerni, aki a PR-szakma elfogadottságáért az adott évben sokat tett” –tette hozzá Szányi Gabriella az új kategóriával kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy a kiemelkedő, de díjazásban nem részesülő projektek is kellő figyelmet kaphassanak, a shortlistre válogatott összes munkát egy virtuális kiállításon fogják bemutatni az MPRSZ a honlapján.

A benyújtandó pályázatokat 2021. szeptember 17. éjfélig várják a PR Excellence Hungary Award oldalán.

A szervezet új képviselőinek listája az alábbiak szerint alakult:

Elnökség:

• Sztaniszláv András, elnök
• Bánhegyi Zsófia, alelnök
• Szányi Gabriella, alelnök
• Kádár Balázs, elnökségi tag
• Pintér Dániel Gergő, elnökségi tag
• Polgár Péter, elnökségi tag
• Vidor Eszter, elnökségi tag

Etikai Bizottság:

• Vas Dóra, EB elnök
• Lakatos-Báldy Zsuzsanna, EB tag
• Nagy András, EB tag
• Szőke Katalin, EB tag
• Varga Zita Hella, EB tag

A Magyar PR Szövetség jellegénél és tevékenységénél fogva a teljes kommunikációs szféra átfogására törekszik. A tagozat célja, hogy a tagjai között megfelelő létszámban legyenek kormányzati szervek, minisztériumok, egyéb állami és önkormányzati szervek, hatóságok, valamint ezek háttér- és más intézményei alkalmazásában dolgozó kommunikációs szakemberek. A tagozat további célja, hogy e terület speciális kérdéseivel foglalkozva egyfajta szakmai fórumot biztosítson az érintett szakembereknek és erősítse a szövetség kormányzati kapcsolatrendszerét. A tagozat célcsoportját képzik még a bíróságok, állami tulajdonú vállalatok, valamint állami költségvetésből működő/állami feladatokat (is) ellátó szervek kommunikációs vezetői.

Az alakuló ülésen az alapító tagok megválasztották a tagozat elnökét, Szányi Gabriellát, aki jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökségnél tölt be vezető szakértői pozíciót. Ezt megelőzően a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR marketing igazgatója volt, korábban pedig 6 éven keresztül a Penny Market Kft.-nél töltött be stratégiai PR manager pozíciót. Szakmai karrierjét a TV2 kereskedelmi televíziónál kezdte meg, ahol a csatorna Hírnév programjáért és annak megvalósításáért volt felelős. „A munkaprogramunkban meghatározott feladatoknak megfelelően célunk, hogy a PR szakma általános elismertségét, kormányzati kapcsolatrendszerét és országos elfogadottságát erősítsük. Számítunk a hatóságoknál, kormányzatoknál, minisztériumokban, önkormányzatoknál és hivataloknál dolgozó kommunikációs szakemberek aktív részvételére is, segítjük a szövetség szakmai munkáját, célkitűzéseinek megvalósítását és lehetőséget biztosítunk minden érintett számára a csatlakozásra és a munkában való részvételre” – mondta.

A tagozat tervezett tevékenységei közé tartozik a célcsoportokban dolgozó kommunikációs munkatársak megszólítása, a szakmai fórum elindítása és a tagozatot érintő rendezvények, workshopok előkészítése. A közeljövőben tervezik a kormányzati együttműködés kínálta lehetőségek kiszélesítését, többek között a diplomamunkák kiírását és álláslehetőségek elérhetővé tételét.

A tagozat alapítói:

Lakatos Zsófia, az MPRSZ elnöke,

Dr. Rácz Gábor, az MPRSZ elnökségének tagja,

Lepp Klára, a CRH Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok specialistája,

Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője,

Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője,

Szányi Gabriella, az MPRSZ elnökségének tagja,

Szőke Ágnes, az Open Communications Kft. stratégiai igazgatója,

Teremi J. Balázs, a Lounge Communication account igazgatója.