A szankciók ugyanakkor nem érintik a Roszatomot, holott több, hagyományosan oroszellenes uniós ország mellett Ukrajna is ezért lobbizott. Mi is beszámoltunk róla, hogy a magyar kormány kilenc nevet le akart szedni, ezt Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak is megerősítette. A kormány később már csak négy, majd három személyt akart leszedni, de végül nem szedetett le senkit. A 10. szankciós csomagot Magyarország is megszavazta – írja a 24.hu.

A portál korábban megírta, hogy az Európai Bizottság 11 milliárd euró értékben akarta korlátozni olyan termékek kivitelét Oroszországba, amelyekre szerinte az Ukrajnát megtámadó államnak szüksége van és máshonnan nehezen tudja beszerezni, mint például egyes elektronikai eszközök, különleges járművek és sugárhajtóművek. Olyan termékeket is le akart tiltani, amelyek az orosz hadsereghez kerülhetnek (például antennák) vagy kettős felhasználásúak, azaz alapvetően polgári, de akár katonai célra is alkalmasak, mint bizonyos elektronikus alkatrészek.

Fotó: Martin Krchnacek/unsplash.com

A szankciók eddig 1206 személyt és 108 szervezetet érintenek.

Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – írja az MTI.

A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy  Oroszországot, Fehéroroszországot valamint háborús bűnökért felelős személyeket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni tetteikért.

„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való eredendő jogának gyakorlásában” –  húzta alá az uniós testület.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a második minszki megállapodást, és a szankciók időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel a végrehajtás még mindig várat magára, az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat – írták.

A korlátozó intézkedéséket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Keddi közleményében az uniós Tanács hozzátette: az EU a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről.

Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Elkötelezett továbbá amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy a megtámadott ország meg tudja védeni területi egységét és önállóságát – írja az MTI.

Fotó: Kevin Schmid/unsplash.com