„Amikor elkezdtünk gondolkodni az új szolgáltatásunkon, akkor már nem egy távoli, bizonytalan negatív jóslat volt, hogy egy nehezebb gazdasági időszak köszönt a vállalkozásokra. A számítások sajnos bejöttek” – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezető igazgatója.

Az ügyvédi és a jogi követeléskezelés megoldásokhoz hasonlóan a közelmúltban elindított digitális faktoring szolgáltatás is arra hivatott, hogy a vállalkozók minél nagyobb anyagi biztonságban tudhassák magukat. „Ha segítünk a számla kiállításában, akkor segítsünk abban is, hogy az ügyfeleink a számlájuk ellenértékét megkapják. Az új szolgáltatás a fizetési felszólítástól szükség esetén a végrehajtásig kíséri el a vállalkozókat” – nyilatkozta Ángyán Balázs.

A Számlázz.hu úgy szeretné támogatni a követeléskezelést, hogy közben a lehető legkevesebb stressznek tegye ki az ügyfeleit. „Sokak számára feszültséget jelent a helyzet kezelése, az adós felszólítása, majd a jogi lehetőségek feltérképezése, ügyvéd keresése. A Payee-vel közösen, fél év alatt kifejlesztett rendszer egyetlen gombnyomással útjára indítja a folyamatot. Ennek első lépcsője egy udvarias fizetési felszólítás, majd az ügyvédi levél, végül pedig a fizetési meghagyás, illetve annak végrehajtása lesz. Az ügyfélnek egyetlen percet sem kell ügyvédi irodában töltenie” – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

Augusztustól a Számlázz.hu minden ügyfele hozzáférhet az új szolgáltatáshoz.

Fotó: Andrew Neel/unsplash.com

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége (DSO), vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt.  „Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt. Ez alapján sajnos indokolt a magyar vállalatok pesszimizmusa” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nőtt a hitelre történő eladás

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére.  Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta. Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra.) Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Likviditási problémák, cash flow-hatás, továbbtartozás

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett.

A késedelmes fizetést főképp a vevők likviditási problémái okozták, de az Atradius országigazgatója figyelmeztet arra, hogy a valóság rosszabb lehet, mint amit az adatok mutatnak.  „Itt azt kell látni, hogy a válaszok között lehetséges volt megadni az adminisztratív okot és a kifizetés tudatos késleltetését is. Valószínű, hogy sok vállalat adminisztratív csúszása vagy tudatos késlekedése mögött valójában a likviditás kérdése áll” – mondta Vanek Balázs.

Az országigazgató hozzátette: a DSO növekedése (az élelmiszeriparban pl. 80 nap) aggasztja a gazdaság összes szereplőjét. Egyes válaszadók úgy próbálták erősíteni a saját készpénzforgalmukat, hogy kedvezményt adtak a vevőiknek korai kifizetés esetén. Jellemző technika volt az is, hogy a vállalatok a korábbinál több időt és pénzt áldoztak a számlák behajtására. A vizsgált szektorok mindegyikére igaz, hogy a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését. A cash flow problémájának menedzselésére a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada hitelbiztosítást vett igénybe.

Mit várnak a magyar vállalatok 2023-tól?

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása. A válaszadók közül azok csak a cégek nem tartanak a DSO romlásától, amelyeknek van hitelbiztosításuk.

Fotó: Jp Valery/unsplash.com

A következő egy évben a valamilyen vezetékes szolgáltatással rendelkezők körében relatíve magas, 50 százalék azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg váltanának, ha a jelenleginél sokkal kedvezőbb vezetékes telekommunikációs csomag igénybevételére lenne lehetőségük – derül ki a Flip és az NRC piackutató cég tavaly év végi kutatásából, melynek középpontjában a szolgáltatóváltást motiváló tényezők, az ajánlatokkal kapcsolatos tájékozódás és általános, az ügyfelek szokásait érintő témák álltak.

Általánosságban elmondható, hogy az ügyfeleket az motiválja leginkább a váltásban, ha jobb minőséget és kedvezőbb ajánlatot kapnak. Sokat jelent továbbá a kötetlenség elérése is: a megkérdezettek 81 százalékát befolyásolná a választásban egy olyan ajánlat, ami nem kér hűségidőt.

Ha az elvi lehetősége meg is van a váltásnak, sokszor olyan gyakorlatiasabb tényezők szabnak gátat ennek, mint az ügyintézés és a vélt vagy valós bekötési nehézségek: a felnőtt internetezők negyede tart az adminisztrációtól, illetve a bekötéssel járó szerelés költségességétől. 41 százalékukat egyenesen eltántorítana a váltástól, ha fúrási munkálatokkal járna az új szolgáltatás bekötése. „Teljesen érthető, hogy az emberek félnek az adminisztrációtól és a fúrási munkálatoktól. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nagyrészt a szolgáltatón múlik. A szerződéskötés lehet egy nagyon egyszerű folyamat is, és fúrásra sincsen mindig szükség. Ezeknek tehát nem szabadna negatívan befolyásolnia a döntést” – kommentálta az eredményeket Endersz Frigyes, a Flip vezetője.

Hozzátette: a lehetséges ajánlatokról a megkérdezettek 58 százaléka a szolgáltatók weboldalain tájékozódik, 41 százalék vesz igénybe különböző szolgáltatásokat összehasonlító weboldal segítségét, 30 százalék pedig ismerősöktől, barátoktól kér tanácsot. A válaszadók 66 százaléka informálódik időnként arról, hogy milyen csomagok érhetők el a lakóhelyén, több mint harmaduk (34 százalék) azonban egyáltalán nem szokott ennek utánanézni. Ami a számlabefizetés legjellemzőbb módját illeti, az előfizetők közel fele továbbra is postai sárga csekken fizeti a havi díjat, 48 százalék azonban már inkább elektronikus fizetési megoldásokat (banki átutalás, csoportos beszedés, bankkártya) választ.

„A kutatásból jól látszik, hogy az a márka képes a leginkább felkelteni az ügyfelek érdeklődését és előidézni a váltási hajlandóságot, amelynek nemcsak az ajánlata jó, hanem kiemelten figyel az ügyfelek igényeire is. Nem terheli például őket felesleges adminisztrációval, az ügyintézést pedig gyorsan, egyszerűen teszi lehetővé. Rendkívül fontos az is, hogy a szerződéskötést követően ne legyenek meglepetések, azt kapják az ügyfelek, amire számítottak” – összegezte a kutatás legfőbb tanulságait Endersz Frigyes.