Alapoktól a nagypályáig: a vizuális kommunikáció

Egy erős márkaépítés a vizuális megjelenéssel kezdődik. A logisztikai szektorban, ahol a bizalom kulcsfontosságú, a professzionális és jól felismerhető arculat elengedhetetlen. A fizikai helyszínek, mint a logisztikai központ maga, kiváló reklámfelületek. Gondoljunk csak az óriásplakátokra az odavezető utakon, amelyek már messziről jelzik, hogy egy profi és modern létesítményről van szó.

Kommunikációs stratégia: így lehet elérni a partnereket

A hagyományos reklámok mellett a B2B szektorban kiemelten fontos a szakértői kommunikáció. A márkát úgy kell felépíteni, hogy a potenciális ügyfelek szemében ne csak egy szolgáltató, hanem egy megbízható tanácsadó és partner legyen. Ennek elérésére kiváló eszközök a szakmai PR-cikkek, amelyek a legújabb logisztikai trendekről, a szektor kihívásairól vagy éppen sikeres esettanulmányokról szólnak. Egy jól megírt PR-cikk, ami például bemutatja egy modern logisztikai központ működését, nemcsak informál, hanem a cég szakértelmét is alátámasztja. A WLP (Weerts Logistic Parks) például egy olyan cég, amely nem csupán ingatlanokat kínál, hanem aktív szerepet vállal a logisztikai szektor professzionális kommunikációjában is.

Hangsúlyozzuk az erősségeket!

A stratégia megvalósításakor fókuszáljunk az erősségekre, és ilyen lehet például a helyszín. Vecsés logisztikai központ szempontjából igen frekventált hely, hiszen közel van Budapesthez, a reptérhez, így a közlekedés is remek. Egy céges kommunikációban érdemes hangsúlyozni, hogy ez a lokáció milyen előnyökkel jár a partnerek számára, hogyan teszi hatékonyabbá a disztribúciót és a szállítási folyamatokat.

Tegyük magunkat láthatóvá!

Egy logisztikai központ sikere ma már nem csak a hatékonyságon múlik, hanem azon is, hogyan képes kommunikálni az értékeit. A vizuális arculattól a szakértői tartalmakig minden lépés hozzájárul a márkaépítéshez. A tudatosan felépített kommunikáció segítségével a logisztikai szolgáltatók is kiléphetnek a háttérből, és felépíthetnek egy olyan márkát, ami nemcsak a megbízhatóságot, hanem az innovációt és a partnerséget is képviseli.

Az Új Selyemút középső folyosóján történő közúti szállítás az utóbbi időben egyre inkább a légi, tengeri és vasúti árufuvarozás egyre vonzóbb alternatívájává nőtte ki magát. Az ügyfelek erre irányuló növekvő igénye alapján a cargo-partner felvette ezt az új, Kazahsztánon, Kaszpi-tengeren, Kaukázuson és Törökországon keresztüli szállítási lehetőséget a portfóliójába, és ezt kiegészítő lehetőségként kínálja más fuvarozási módok mellé.

Kínából Európába rugalmas útvonalválasztással

Mint írják, személyre szabott megoldást kínálnak ügyfeleiknek, akik a teljes útvonalon folyamatosan nyomon követhetik szállítmányaikat. A tranzitidő az indulási és a rendeltetési helytől függően változik, jelenleg átlagosan 22-25 nap. A szolgáltatás még csak FTL esetében vehető igénybe.

A cargo-partner új szolgáltatásának előnyei közé nemcsak a versenyképes tranzitidő tartozik, hanem az is, hogy kamionnal a légi vagy vasúti fuvarozásra nem alkalmas áruk is könnyen szállíthatók. A szolgáltatást eddig az elektronikai, az e-kereskedelmi és az autóipari ügyfelek vették igénybe. Sűrű kínai és európai hálózatának köszönhetően a cargo-partner egy kézből kínál átfogó, háztól házig tartó megoldásokat, ami segít a tranzitidő csökkentésében, valamint a ki- és átrakodással járó késedelmek elkerülésében – teszik hozzá.

Hőmérséklet-szabályozott akkumulátorszállítás

A cargo-partner egy németországi autóipari ügyfele hőmérséklet-szabályozást igénylő lítiumakkumulátorait indította elsőként útra június közepén a Középső Folyósón. Az akkumulátorok veszélyes árunak minősültek, ezért a cargo-partner végezte a teljes vám-ügyintézést, valamint a szükséges tanúsítványok és okmányok ellenőrzését. Ezen túlmenően nemcsak a szállítási folyamatot, hanem a rakomány hőmérsékletét is folyamatosan ellenőrizte.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.

Az új, modern, a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével tervezett, 39 800 négyzetméteres logisztikai épület fejlesztése előreláthatólag 2019 második negyedévében fejeződik be. A tervezés során a fő szempont a rugalmasság volt: az épület teljes alapterülete legalább 3500 négyzetméteres kisebb egységekre osztható. Mint minden új Prologis-fejlesztést, az új épületet is BREEAM akkreditációra terjesztik fel.

Az új park első épületét idén októberben adták át, és már 70 százalékát bérbeadták, ezt követően indult meg a második épület fejlesztése. A park területén a fejlesztések lezárultával három, összesen 90 ezer négyzetméteres épület fog állni.

„Az ilyen kiemelt helyszíneken a korlátozott fejlesztési lehetőségek, az alacsony üresedési ráta és az emelkedő építési költségek együttesen a bérleti díjak jelentős növekedéséhez vezettek az elmúlt két évben – mindez gyakori trend a legvonzóbb globális piacokon” – mondja Martin Baláž, a Prologis Csehország és Szlovákia bérbeadásért és fejlesztésért felelős igazgatója. „Rendkívül erőteljes keresletet tapasztalunk az ügyfelek részéről a minőségi ingatlanok és a Prologis magas színvonalú szolgáltatásai iránt, emiatt döntöttünk a második spekulatív épület fejlesztésének gyors megkezdése mellett.”

A Prologis Park Brno egyike a vállalat kulcsfontosságú helyszíneinek, amelyeket a jelentős népességközpontokhoz és fontos nemzetközi közlekedési útvonalakhoz való közelség jellemez. A Brnót Béccsel összekötő D52-es autópálya mentén elhelyezkedő park prémium lokációjának köszönhetően ideális disztribúciós központ a szlovák, osztrák, magyar és lengyel piacok közvetlen elérését megkövetelő belföldi és nemzetközi logisztikai szolgáltatók, valamint a könnyűiparban tevékenykedő vállalatok számára.

A Prologis több mint egymillió négyzetméternyi logisztikai és ipari területével Csehország egyik vezető logisztikai ingatlanszolgáltatója (2018. szeptember 30-i adatok alapján).