Képes Gábor lesz a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság új ügyvezetője február 1-től – jelentette be a társaság elnöke, Dr. Beck György a Magyar Informatikai Napja alkalmából tartott budapesti szakmai konferencián.

Aki levezényelte a társaság digitalizációját

A korábbi ügyvezető, Szalay Imre, aki üzleti felsővezetői tapasztalatait és projektmenedzseri tudását 2019 és 2023 között a Neumann Társaság ügyvezetőjeként kamatoztatta, megkezdi nyugdíjas éveit. Vezetésével kialakult a szervezet megújult stratégiája, stabilizálódott a működés, több területen megvalósult a digitális átállás (kiemelkedő az ICDL automatikus vizsgarendszerre való átállás).

Vezetése alatt jelentősen nőtt a Társaság aktivitása a kommunikációs csatornákon, és nagy lendületet adott a további működéshez a 2023-as sikeres, nagyszabású Neumann 120 emlékév mind kapcsolatrendszerben, láthatóságban, mind kreatív új megjelenésekben. Ugyancsak Szalay Imre vezetése alatt honosította meg a Neumann Társaság, hogy minden év január 21-én megemlékezik a Magyar Informatika Napjáról. Az első magyar elektronikus számítógép átadásának jubileumára 2024-ben is nagy sikerű szakmai konferenciával tisztelegtek. Az NJSZT vezetése hálás eddigi munkájáért, és továbbra is számít a tanácsaira.

Házon belülről érkezik az új ügyvezető

Az új ügyvezető igazgató, Képes Gábor 2001 óta tagja a Neumann Társaságnak, és tevékenyen közreműködött a társaság szegedi informatikatörténeti állandó kiállításának kialakításában. 2016 óta a Neumann Társaság főmunkatársa, 2021-től pedig marketingigazgatóként felelt a Neumann Társaság kommunikációjáért és arculatáért.

A szakember a vezetői tapasztalatait a közgyűjteményi szférában szerezte: 2004-től informatikatörténész muzeológusként, 2011-től a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályának vezetőjeként, 2014-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitális gyűjtemények főosztály vezetőjeként dolgozott. Képes rendezte a magyar múzeumi szféra első videojáték-történeti kiállítását.

A “digitális világ GPS-e” marad a Neumann Társaság

A társaság új ügyvezetőjeként erősen építeni kíván a Magyarország legrégebbi IT tudományos egyesületénél felgyűlt tudásra. Fontosnak tartja a jelen és a jövő kérdéseit, azt, hogy a Neumann Társaság – jelmondatának megfelelően – “a digitális világ GPS-eként” segítse a társadalmat a tájékozódásban.

Fontos küldetésének tartja, hogy a Neumann Társaság – az ICDL számítógép-használói jogosítvány kapcsán összegyűlt tapasztalatoknál fogva is – segítse a társadalom tagjainak digitális állampolgárrá válását. A jövőt érintően a robotikai és a programozási versenyek és felkészítők kapcsán is elsőrendű feladatának tekinti az NJSZT részvételét a tehetséggondozásban, a diákolimpikonok felkészítésében – és általában abban, hogy az informatika a társadalom jól-létét segítő szerepét erősítse az egyesület a Neumann Társaság szakmai fórumai által.

„Erősen építeni szeretnék a Neumann Társaság rendkívül sokszínű szakosztályaira és közösséget, minél több találkozási lehetőséget teremteni számukra budapesti központunkban és számos vidéki helyszínen. A munkában új igazgató-helyettesünk, Malmos Katalin is segítségemre lesz, akinek tudására nagyon számítok a közoktatás szereplőivel való kapcsolattartásban is” – hangsúlyozta Képes Gábor.

„Nagyon sok segítséget kapott a társaság Szalay Imrétől – és azt kívánjuk, hogy ezt a kiváló munkát Képes Gábor is ugyanezzel az erővel és energiával folytassa – ehhez minden adottsága megvan” – fogalmazott Dr. Beck György, az NJSZT elnöke.

Fotó: Neumann Társaság, Kis Kata Linda

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeonggal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

Az idei év Neumann-díjasa Talyigás Judit, villamosmérnök végzettségű szakember, aki a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadójaként, a Magyar Posta Elektronikus Piactér igazgatójaként; a Magyar Távirati Iroda (MTI), átalakulása után MTVA Sajtó-és Fotóarchívumának vezetőjeként is nagymértékben hozzájárult az informatikai kultúra terjesztéséhez.

2019-ben három életműdíjast is választott a Neumann Társaság:

Dr. Benczúr András matematikus, az MTA doktora, a társaság korábbi alelnökének kutatói, oktatói tevékenységét jutalmazták az elismeréssel.

A másik díjazott Kertészné Gérecz Eszter, aki Magyarország informatikai hőskorának csaknem minden jelentős számítástechnikai laborjában vezető pozícióban töltött be a KSH-tól a Számalkig, így pályája a női informatikusok sikereire is felhívja a figyelmet.

Társadalmi felelősséget is vállaló újítóként ugyancsak életműdíjjal ismerték el Kürti János, az adatmentéssel foglalkozó Kürt cég társalapítóját, aki 2009-ben a Tabello nevű ingyenes nyelvoktató rendszert is kifejlesztette.

Az idei Kalmár-díjat Prof. Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatika Karának dékánja vehette át a felsőoktatásban elért kiemelkedő sikereiért, illetve a számítógépes nyelvalkotásban, utánpótlás-nevelésben, tudományos iskola kiépítésében eszközölt tevékenységéért.

Kemény János-díjat kapott Kaposi Ambrus, általános orvosi és informatikai képzettséggel rendelkező szakember, az ELTE Informatika Karának adjunktusa kiemelkedő, innovatív tudományos tevékenységéért.

Szabó Máté, matematikust, mint a magyar informatikatörténet kutatásának nemzetközi hírű tudósát ugyancsak Kemény János-díjjal jutalmazta a Neumann Társaság.

Bíró István, az IDG Hungary lapkiadó egykori ügyvezetője, a Medicor vállalat korábbi vezető fejlesztője pályáját, a tehetséggondozás terén végzett önkéntes munkáját Tarján-emlékéremmel ismerte el a Neumann Társaság.

Ugyancsak Tarján-emlékérmet kapott Herczeg Katalin, matematika-fizika szakos középiskolai tanár, a Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola igazgatóhelyettese mentorként a tehetséggondozásban végzett, sokoldalú munkájáért.

Tarján-emlékérmet kapott a tehetséggondozásban és a digitális kompetenciák terjesztésében végzett munkájáért Szalai F. Ágnes, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium informatikatanára.

A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) bírálóbizottsága az  év informatikai újságírójának járó Kovács Attila-díjjal Schopp Attilát, az IT Business szaklap rovatvezetőjét jutalmazta, aki írásaival közérthető módon tud elmagyarázni akár bonyolult ICT szakpolitikai témákat is. A díjat az NJSZT részéről dr. Beck György elnök és Szalay Imre ügyvezető igazgató, az IVSZ részéről Süveges Tamás pénzügyi és projekt igazgató adta át.

A tizenegy díj átadása előtt a szakkonferencián dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke, Szalay Imre ügyvezető igazgató és Havass Miklós tiszteletbeli elnök köszöntötte az elektronikus számítógépek programozásának hazai úttörőjét, a Társaság  alapító tagját, a november 28-án 85 éves Szelezsán Jánost, aki egy 1010101 feliratú ajándék tollat kapott meglepetésként (1010101 – a 85-ös szám bináris alakja).

Szalay Imre mostanáig a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke volt, július 1-jétől azonban a társaság ügyvezetőjeként tevékenykedik. Szalay 1982 óta tagja az NJSZT-nek, a társaság számára számos konferenciát szervezett az elmúlt évtizedekben.

Szalay Imre matematikusként és informatikusként végzett Szegeden, a hazai számítástechnika kialakulásának egyik meghatározó műhelyében. A 64 éves szakember többek közt a Vodafone operációs igazgatójaként, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgató-helyetteseként, illetve a Compaq Magyarország professzionális szolgáltatásokért felelős igazgatójaként, a Digital Equipment Magyarországnál rendszerintegrációs igazgatóként dolgozott korábban.

Az ICT-szektorban végzett hivatali munkája mellett sok tapasztalatot szerzett szakmai non-profit szervezetek építésében, szervezésében, és vezetésében is. A projektmenedzsment szakma elismert hazai vezetője, a Project Management Institute (PMI) hazai tagozatának tizenöt éven át volt elnöke, ezen kívül közreműködött a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) szakmai szervező munkájában is.

„Korábban örömmel fogadtam el az NJSZT alelnöki felkérését is, remélve, hogy civil szervezeti tapasztalataimmal segíthetem a Társaság fejlődését. A mostani ügyvezetői felkérés pedig nem várt nagy kihívásként ért. Alföldi István távozásával most még mélyebben kapcsolódhatok be az NJSZT életébe. Az elmúlt félév során nagyon sok ötlet, pozitív kezdeményezés érkezett az új elnökséghez, és az a tervünk, hogy a tagság, önkéntesek bevonásával ezekből építkezünk, hogy Társaságunk a ICT szakma és digitális világ közti igazi katalizátorrá válhasson. Ehhez elengedhetetlennek látjuk a fiatalítást, mindenhol, beleértve a vezető posztokat is” – mondta el jövőbeli elképzeléseiről Szalay Imre.

„Az elmúlt évtizedekben számos nagyvállalatnál, így például a Vodafone, a Hewlett-Packard és a Compaq helyi leányainál, illetve a SZÁMALK és SZÁMKI vállalatoknál is dolgoztam már együtt Szalay Imrével, így biztos vagyok benne, hogy személyében társaságunk irányítása megfelelő kezekbe került. Imrét múltbéli tapasztalatai és szerteágazó szakértelme predesztinálják arra, hogy a jövőben is képes lesz folyamatosan megújulni az ICT-iparág alakulásának megfelelően” – mondta az ügyvezetői kinevezés kapcsán dr. Beck György, az NJSZT elnöke.

23 éves ügyvezető igazgatói munka után július 1-től megkezdi felmentési idejét és október 31-én nyugdíjba vonul Alföldi István. Az idén 71 éves vezető 1997 óta töltötte be az NJSZT ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén október végéig fokozatosan adja át feladatait utódjának. Alföldi nevéhez fűződik az NJSZT munkáját immár több mint két évtizede meghatározó mottó: megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez és legjobb tudásunk szerint befolyásolni a jövőt.

Alföldi István a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki és mérnök-tanári, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász képesítéseket szerzett, és már a hatvanas évek végétől kezdve behatóan foglalkozott az akkoriban Magyarországon még gyermekcipőben járó számítástechnikával. A hetvenes évek elejétől a Központi Statisztikai Hivatal számítóközpontjának, később pedig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Mérés-, és Számítástechnikai Kutatóintézetének vezető munkatársaként, később pedig a BULL Magyarország, illetve a KOPINT-DATORG informatikai vezetőjeként számos stratégiai fontosságú, országos szintű informatikai projektet irányított.

„Az elmúlt közel 23 évben közvetlen közelről lehettem szemtanúja, és aktív közreműködője annak, ahogy a számítástechnika a géptermek után az otthonainkat is meghódította – ennek minden áldásos és esetleg kevésbé hasznos hatásával egyetemben. Számomra öröm látni, hogy a mai gyerekek már készségszinten használják a digitális eszközöket, de fontos, hogy ne csak a szórakozást szolgáló, hanem a munka, vagy tartalom-előállításhoz használatos eszközöket is hasonló rutinnal kezeljék – ezért a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tevékenységre a következő évtizedekben is szükség lesz, így nyugodt szívvel adom át a stafétát utódomnak. Az egyre gyorsabban változó világ új szemléletet követel, mégis remélem, hogy – szükség esetén – a továbbiakban is segíteni tudom az NJSZT munkáját” – mondta el Alföldi István.

„Szeretném megköszönni Alföldi Istvánnak a több évtizedes kitartó munkáját, amely nélkül a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság nem érhetett volna el olyan kiemelkedő sikereket többek között a digitális írástudás magyarországi elterjesztésében, illetve a magyar ECDL-képzés sosem kerülhetett volna be a világ tíz legjobbja közé. A mesterséges intelligencia (AI), robotika, a digitális esélyegyenlőség (DE) beépítése a társaság napi munkájába szintén nagyon lényeges volt. Ugyanilyen fontos volt, és marad a jövőben is az NJSZT tehetséggondozó tevékenysége: a tanulmányi versenyeinken részt vevő magyar diákok több mint ötven érmet hoztak haza nemzetközi diákolimpiákról az elmúlt húsz évben” – tette hozzá dr. Beck György, az NJSZT elnöke.